Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Sütő András: megmozdult a nemzetiség


------------------------------------


München, 1990. február 3. (SZER, Gondolatforgató) -
Gondolatforgató. A Szabad Európa Rádió műsora azoknak, akik másként
gondolkodnak. A mikrofonnál Kasza László.

    - Régóta nem jelentettem be ilyen örömmel műsort, mint ma. Sütő
András a Szabad Európa Rádió mikrofonja előtt. Hogyan látja az
erdélyi magyarság kitűnő képviselője a romániai változásokat,
különös tekintettel természetesen a kisebbség helyzetére,
kilátásaira. Ara-Kovács Attila kereste fel az írót marosvásárhelyi
lakásán. A Gondolatforgató mai műsorában ezt a beszélgetést hallják.

    - Bukarestben tűntetés tűntetést követ. Itt pedig meglehetős
bénultsággal figyeli a vidék mindazt, ami várható, hisz alig zajlott
le a forradalom, máris itt vannak a választások, még semmi sincs
előkészítve, de már úgy tűnik, hogy sok minden veszendőbe ment az
idő szempontjából. Hogy látja ezt Sütő András?

    - Arról nem tudnék érdemlegeset mondani, hogy veszendőbe ment
volna valami, mert hiszen mindaz ami történik a forradalom után,
valójában egy pozitív kiútkeresés minden tekintetben a jelenleg
érvényes fő hatalom dolgában ugyanúgy, mint a helyi erőknek a
küzdelmét illetőleg.

    Amit ebben a mostani, kavargó, átmeneti és sok tekintetben
ellentmondásos helyzetben meg lehet állapítani, az az én megítélésem
szerint a következő: az Országos Nemzetmentő Front meghírdette
mindazokat az elveket, amelyek alapján általában hozzá lehet fogni
egy új demokratikus rendnek a kiépítéséhez - mint ismeretes, az
alúlról való építkezés elve alapján. A meghírdetett program alapján
és annak szellemében nyilvánvaló, hogy megmozdultak - nagyon
dinamikusan - a nemzetiségi tömegek is. Ebben a legjellemzőbb és
legkézzelfoghatóbb az, hogy igen komoly ütemben épül ki a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség. (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Int.Sütő Andrással - 1. folyt.


Ilyen tanácskozása volt a szövetségnek Marosvásárhelyt is, amely
viszont még mindig csak előkészítő jellegű egy országos tanácskozás
az összehívása előtt. Már most, ezzel egyidejűleg zajlik
országszerte azoknak a román pártoknak a megszervezése, amelyek
valószínűleg mint jelentős és a legjelentősebb politikai tényezők
indulnak majd a választásokon, amelyeknek az időpontjáról azért
egyelőre biztosat nem lehet mondani, mert hiszen egy kitűzött
időpontot módosítottak, majd aztán újra napirendre került.

    Jómagam egyelőre nem tudnám megítélni, hogy valójában mikor is
tartják meg majd a választásokat. Annyit el szeretnénk érni, tehát a
teljes, tökéletes nemzetiségi egyenjoguságot, azt valójában a
választások utáni erőviszonyok fogják meghatározni. Amihez most
hozzákezdett a romániai magyarság, az ennek az átmeneti időszaknak a
lehetőségei alapján történik. Nem tudjuk azonban megítélni,
legalábbis én nem tudom megítélni, hogy a választások után a
politikai erőviszonyok miként alakulnak és hogy ezt az elkezdett
munkát milyen erők támogatásával, vagy milyen erők ellenére kell
majd folytatni.

    Drámai máris a küzdelem, ami vidéken zajlik, nevezetesen
Marosvásárhelyen, Kolozsváron, vagy Váradon, vagy a Székelyföldön.
Drámai azt illetőleg, hogy a meghírdetett elvek alapján a romániai
magyarság mindenütt megpróbálja a gyakorlatba ültetni azokat a
jogokat, amelyeket akár tanügyi, akár művelődési, vagy akár a
politikai szervezkedés tekintetében meghírdettek.

    Itt iszonyatos örökséggel kell szembenézni, sőt szembeszállni. A
Ceausescu-kurzus gondoskodott arról, hogy a kisebbségek
megsemmisítésének folyamatában az első lépésként a kisebbségek
képviseletét kiseperje az államéletből ugyanúgy, mint a művelődési
élet minden területéről. (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza »


- Int.Sütő Andrással - 2. folyt.


Nem beszélek most rendőrségről, belügyről, hadseregről, ahol
ugyancsak megtörtént a fertőtlenítés, hogy esetleges veszélyt okozó
magyar ott ne maradjon. Nagyon csekély a létszáma azoknak a
magyaroknak, akik az államéletben vagy akár egészen a forradalomig,
a pártvezetésben, a megyei szervekben, városi keretekben
megmaradtak. Ilyen körülmények között próbálkoznak helyileg -
városon, megyeszékhelyeken mindenekelőtt -, a helyi nemzetmentő
tanácsok engedélyével vagy azoknak a támogatásával helyreállítani
valamiféle méltányos állapotot, többek között ami az iskolaügyünket
illeti.

    Hogy ezt csak röviden érzékeltessem azt az állapotot, amin
változtatni kellene, csupán a tanügy területéről hozok példát. Az
iskolák egyesítésével gyakorlatilag elveszítettük 4-500 éves
kollégiumainkat, elveszítettük önálló magyar iskoláink tekintélyes
részét. Az egyesítés folytán és az évek folyamán fokozatosan
csökkentett magyar osztályok folytán olyan abszurd helyzet állott
elő, hogy 80-90 százalékban magyar nemzetiségű tanulók nagy része
román osztályokban tanulhat és nyilvánvaló, hogy ehhez a
mesterségesen és erőszakkal létrehozott állapothoz igazították a
kinevezett tanárok állományát.

    Példának okáért Marosvásárhelyt az új magyar tanügyminiszter
helyettes bejelentése következtében, annak a bátorítására a helyiek
megpróbálták az ugyancsak 400 éves Bólyai Református Kollégiumot
magyar tanítási nyelvű iskolává átalakítani. Megpróbálták, de
sajnálatos módon igen keserves konfliktus támadt csupán belőle,
anélkül, hogy az ügy valamit is előrehaladott volna. A Bólyaiba évek
alatt kinevezett román tanárok, a kenyerüket féltve, ami különben
jogos aggodalom, ha nem gondoskodnak arról, hogy egy ilyen folyamat
egy okos terv szerint történjék. Ezek a tanárok - ismétlem tehát -
felháborodással fogadták ezt az elgondolást, hogy a Bólyait vissza
kell állítani újra azzá, ami volt. Tehát egységesen, teljes
egészében magyar liceummá, gimnáziummá, kollégiummá, mindegy.
(folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Int.Sütő Andrással - 3. folyt.


Odáig fajultak a dolgok, hogy az ott újsághírdetésre megjelenő,
és más iskolákban eddig csak román osztályban tanított gyermekek
megjelentek, és amikor ennek az óhajuknak adtak kifejezést, hogy ők
most a továbbiakban a Bólyai liceumban óhajtanának magyar nyelven
tanulni, akkor az igazgatónő egyszerűen horthysta söpredéknek
nevezte a megjelent diáksereget és elzavarta. A helyi román sajtóban
ugyanakkor éles támadást indítottak az ilyen törekvések ellen,
látszólagosan a testvériség jegyében, hogy mégis csak okosabb és
jobb és hasznosabb és nem tudom én "micsodább", változatlanul közös
keretekben tanulni, nem elszigetelődni.

    Újra előveszik, előszólítják ezt a mumust, az elszigetelődés
veszélyét, ezt a demagóg kijelentést, aminek alapján tulajdonképpen
maga a Fő Diktátor verte szét az egységes nemzetiségi kereteinket.

    Érthetetlen különben, hogy miért ragaszkodnak ilyen sokan ahhoz,
hogy ne hozzuk létre az önálló magyar iskolai egységeket.
Magyarázatot számtalant lehetne találni hozzá, de ez most igen
hosszúra nyúlna. A dolog lényege, hogy a folyamat, amit megpróbáltak
Marosvásárhelyt is elindítani, rendkívül konfliktusos és bizonyos,
hogy hosszadalmas és keserves küzdelmek árán jutunk majd csak el
oda, hogy azt az eszményt, amelyet magunk elé tűztünk, vagyis az
önálló magyar iskolai hálózatot megteremtsük, hogy ezt legalább
részben megvalósíthassuk.

    - Úgy tudom, hogy mind az iskolai vonatkozásban, mind pedig
egyéb vonatkozásban a magyar követeléseket messzemenően jóváhagyta
mind a helyi mind pedig a központi nemzetmentési front. Tehát itt
egyfajta ellenkezésről van szó. Azt hiszem kézenfekvő a kérdés ez
után: hogy ítéled meg az erőviszonyok szempontjából a Front
helyzetét? (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza »


- Int.Sürő Andrással - 4. folyt.


- Helyi szinten, tehát esetünkben megyei szinten nézve a
dolgokat én úgy ítélem meg, hogy a Front maga is mozgásban van,
menet közben még módosul, erőviszonyai menet közben is módosulnak.
Igen nagy nyomásnak van kitéve olyan körök részéről, amelyek a
Frontot nyíltan, vagy burkoltan támadják. Engedményekkel vádolják,
de a jogos magyar nemzetiségi igényeket adott esetben túlzásnak
tartják, sőt a magyar nacionalizmus megnyilvánulásának tekintik.

    Olyannyira hozzászoktak ugyanis ahhoz a kivételezettséghez,
amelyet Ceausescu teremtett számukra - maga a nacionalista
politikájának érdekében - oly nagyon természetesnek vették azt, hogy
a kisebbség az úgynevezett "al" nemzet: az aligazgató, a
csoporthelyettes, a gyárigazgató helyettes, a főkönyvelő helyettes,
a színházigazgató helyettes. Oly nagyon természetesnek tartották ezt
az állapotot, hogy most szinte ájultan hallgatják, hogy ezt másként
kellene csinálni, hogy át kell rendezni itt az erőviszonyokat és
igazságosan kell osztozni a társadalmi élet vezetésében.

    Egyszerűen anyagi érdekeltségeikben látják, vagy érzik, vagy
sejtik megkárosítva magukat, annak a törekvésnek láttán, hogy itt az
etnikai arányok alapján kellett megosztani történetesen
Marosvásárhelyen is az állami vezetést, a kulturális élet vezetését
és nyilván ugyanez érvényes aztán lejjebb is a községek szintjén.

    - Ugyanide tartozik az a félelmünk, hogy a forradalom utolsó
napjaiban szinte magyar és román részről megköttetett egy
megállapodás. Horn Gyula járt itt és az akkori vezetéssel egyezségre
jutott bizonyos kérdésekben, így a konzulátus, a határforgalom, de
nem kevésbé fontos a Magyar Televízió Románián belüli sugárzása
szempontjából is.

    Ha a front helyzete ennyire meggyengült, vagy legalábbis, ha a
Frontban olyan ellentétek érvényesülnek, amelyek nem kedveznek az
egyéni és a kollektív jogok kibontakozásának, ezen belül a magyarság
jogainak biztosítékait nem tudja garantálni, akkor joggal merül fel
az aggodalom, hogy ezek a megállapodások nem fognak megvalósulni a
közeljövőben. (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza »


- Interjú Sütő Andrással - 5. folyt.


- Nem tudom, hogy ezt miként közelíthetném én meg, ugyanis
meglehetősen távol állok a központi hatalomnak konkrét és reális
lehetőségeitől. Úgy gondolom azonban, hogy a két ország közötti
viszony javítása könnyebb folyamat lesz, kevésbé ellentmondásos mint
országos viszonylatban a mi nemzetiségi intézményhálózatunk, az
önálló hálózatnak megteremtése.

    - Igen, de például mi Magyarországon és különösen az ellenzék
nagyon is köti azt, hogy a magyar kormány ne engedjen olyan
bukaresti nyomásoknak vagy olyan bukaresti szirénhangoknak, amelyek
mögött konkrét pozitív lépések nem állnak épp az erdélyi magyarság
vonatkozásában.

    - Ezt értem. Viszont itt egy fura ellentmondás mutatkozik.
Ugyanis a központi front lehetővé teszi, hogy alulról fölfele
építkezve érvényt szerezzenek azoknak a meghírdetett elveknek,
amelyek között szinte első helyen áll a nemzetiségek teljes
egyenjogúságának megteremtése. Viszont azt amit erőszakkal
teremtettek meg azt nagyon nehéz demokratikus eszközökkel
felszámolni és újjá rendezni. Itt felmerül tehát az a kérdés, hogy
egy erőszakkal létrehozott strukturát lehetséges-e, békés,
demokratikus módon leépíteni és a helyébe újat felhúzni. Megítélésem
szerint itt sokkal nagyobb szükség lenne a központi hatalmi szervek
határozott és szigorú közbelépésére, vagyis adott esetben egy 400
éves magyar kollégium visszaállításának kérdését nem lehet azoknak a
tanároknak, vagy más helyi tényezőknek az elfogultságára, adott
esetben nacionalista ostobaságára, konokságára, vagy pedig
kenyérféltő indulataira bízni, hanem minisztériumi, egyáltalában
központi hatalmi intézkedéssel a kérdést tisztázni és rendbe tenni.
(folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Sütő Andráással - 6. folyt.


- E tekintetben gondolod, hogy alkalmasint mérlegelni lehet azt
is, hogy maga a Magyar Demokrata Szövetség ellenzékbe vonuljon? Hisz
egyénileg mind Király Károly mind pedig Tőkés László kifejtette, azt
hogy ha Romániában nem fognak megfelelő irányba haladni az
események, nem csak nemzetiségi szempontból, a demokrácia
megvalósítása szempontjából, akkor ők egyénileg ellenzékbe vonulnak.

    - Úgy látom, hogy a forradalom utáni periódus mostani
szakaszában a Magyar Demokrata Szövetségnek elsődleges feladata
támogatni a Frontot minden téren, és minden tekintetben, ugyanis
maga a Front is támogatásra szorul. A Front elgondolásaival,
törekvéseivel szemben olyan erők ütik fel most fejüket, hogy a Front
támogatása létfontosságú számunkra.

    Most ezzel párhuzamosan zajlanak a kisebbségi jogi mozgalmaink,
amelyeknek folyamán a Front siet támogatásunkra, és fordítva. A
Frontot olyan támadások érik, amelyekben a Demokrata Szövetség
támogatására volna szükség.

    Tehát ez egy dialektikus kapcsolat, amely hol így, hol amúgy
alakul, ellentmondásosan, hogy példát is hozzak minekünk mint helyi
Maros megyei Demokrata Szövetségnek Minotában a városi Fronttal
kellett csatát vívnunk azért, hogy a régi városi vezetést
félreállítva új, a nemzetiségi arányoknak megfelelő módon hozzunk
létre. (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Sütő Andrással - 7. folyt.


Hogy úgy mondjam, valamifajta apróbb győzelmi öröm töltötte el a
város lakosságát annak hallatán, hogy a múlt hetekben létrehozott
városi vezetést, amelyben a nemzetiségi jelenlét igen csekély volt,
öt a kettőhöz - ezt is kiszámolta a sajtó -, hogy ezt a vezetést a
Magyar Demokrata Szövetség tiltakozása nyomán, majd aztán félnapos
kemény vita után sikerült újjászerveznünk olyan formán, hogy a
városbeli üzemek, intézmények elküldték a maguk újjáválasztott
képviseletét, ez a képviselet pedig újjáválasztotta a városi
nemzetmentő frontot. Az újjáalakított front segítségével pedig
sikerült kivívnunk az új városi vezetőséget, melynek keretén belül
például egy magyar polgár került a város élére polgármesterként,
arra való tekintettel, hogy a megye élén viszont egy román generális
áll és ugyanakkor a városnak ezt a szűkebb vezetőségét is arányosan
a lakosság arányainak megfelelően alakítottuk újjá.

    - Az már nyilvánvaló, hogy a magyar-román államközi kapcsolatok
jövője attól függ, hogy milyen jogokkal fog bírni az erdélyi
magyarság, de gyaníthatom, hogy ez így lesz a nagyobb nemzetközi
kapcsolatok terén is - itt elsősorban a román-amerikai kapcsolatokra
gondolok. Annál is inkkább, mert a legnagyobb kedvezmény
megvonásában nagyon sok tekintetben épp a magyarság helyzetét vették
annak idején figyelembe. Hogyan látod ezt a kérdést, és milyen
garanciákat látsz arra, hogy a jelenlegi román vezetés, vagy annak
későbbi örökösei szintén ilyen józanúl ítélik majd meg a kérdést,
mint ahogy egyes jelekből máris tapasztalható volt Iliescu körét
tekintve? (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Sütő Andrással - 8. folyt.


- Egy kicsit messzebbről próbálnám megközelíteni a kérdést. A
bukott diktátor még utolsó védekezésében is arra hivatkozott, hogy
tulajdonképpen puccs történt és már annak előtte is érzékeltette,
hogy ennek a puccsnak a szervezője tulajdonképpe magyarországi
erőknek valami román-ellenes tömörülése volt, összefogva
természetesen a nyugati emigrációs magyarsággal stb. Ezt jól
ismeritek. Most már bebizonyosodott, hogy mindaz, ami Magyarországon
történt, vagyis részint a kisebbségi sérelmek nyílt felvetése,
részint pedig Ceausescu politikájának általános bírálata végülis
mint pozitív tényező játszott szerepet a diktatura megdöntésében.
Ennek szerencsés következményeként vagy eredményeként, inkább így
mondanám: először a történelem folyamán - azt hiszem nem túlzás és
nem demagógia ez a megfogalmazás - nagyon komoly román és magyar
tömegek együtt és közös vérontásban döntötték meg ezt az iszonyatos
dikaturát. Ez máris hagyomány sok tekintetben, tudniillik ennek a
közös kűzdelemnek az erkölcsi erejével láthatunk hozzá az új rend
felépítéséhez. Ez a tény máris meghatározza az első lépéseket a két
ország viszonyának rendezésében.

    Vagyis az a sokat emlegetett beavatkozás Románia belügyeibe most
már egészen másként ítélhető, mint ahogyan azt Ceausescu demagóg
módon annyiszor hangoztatta. Megnyílt az elvi lehetősége annak, hogy
az együttműködés tekintetében a kisebbségnek az anyanemzettel való
kapcsolata más koncepció szerint alakuljon gyakorlatilag, hogy a
kulturális kapcsolat-rendszerünk valahogy úgy alakuljon, ahogyan azt
a mi kívánalmaink megszabják. Már ebből következik mindaz ami a jövő
perspektíváit illeti. A romániai viszonyok alakulása annak a
demokráciának a megteremtése, amelyet maga a Front is óhajt,
felvázolt magának. Románia visszavezetése Európába csak úgy
lehetséges, ha többek között megteremtődik az az egyenjogúság is,
amelyre a romániai magyarság törekszik. (folyt.)



1990. február 3., szombat


Vissza »


- Interjú Sütő Andrással - 9. folyt.


Ez az egyenjogúság nyilvánvaló, hogy a jövőben is az egyik
feltétele annak, hogy miként fogja megítélni Európa és a nagyvilág
Románia új rendjét. Nem csak a mi érdekünk tehát, hogy ez a teljes
egyenjogúság megvalósuljon európai szinten és nem a régi keleti
mintáknak valamifajta részleges újraépítésében, hanem az egész
országnak, tehát Romániának önmagának és a mostani vezetésnek
ugyanúgy mint az eljövendő román kormánynak és parlamentnek.
Ugyanúgy érdeke, hogy a nagyvilág elé, olyan rendet tudjon
felmutatni az emberi jogok és a kisebbségi jogok dolgában, olyan
eredményeket tudjon felmutatni, amelyek meghatározzák a
nagyhatalmak, az európai hatalmak további támogatását minden
tekintetben.

    - Sütő András köszönöm szépen a beszélgetést.

    - Ara Kovács Attila köszönetét én a magaméval szeretném
megtoldani innen a müncheni stúdióból abban a reményben, hogy Sütő
András az erdélyi magyarság jövőjéhez fűzött reményei valóra válnak.
Köszönöm figyelmüket. +++



1990. február 3., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD