Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Országgyűlés - első munkanap (1. rész)

1989. december 18., hétfő - Nem sokkal 10 óra után hétfőn megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka. Az ülés sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen a képviselőknek ezen a plénumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés tervezetéről, a kormány egyéves programjáról. A tét: megőrizhető-e az ország kormányozhatósága, fenntartható-e a békés átmenet, és sikerül-e a gazdasági válság továbbmélyülését megakadályozni, a fizetésképtelenséget elkerülni. A képviselők várhatóan arról is határoznak, hogy idő előtt feloszlassák-e az Országgyűlést.

Az ülésszakot Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke
nyitotta meg, s bejelentette, hogy két képviselő, Bodorné Danka
Márta (Bács-Kiskun m., 2. vk.) és Simon Béla (Borsod-Abaúj-Zemplén
m., 6. vk.) lemondott mandátumáról. A Parlamentben így a mandátummal
és szavazati joggal rendelkező képviselők száma 376-ra csökkent.

    Ezután köszöntötte a miniszterelnök meghívására hazánkban
tartózkodó Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság
kancellárját, aki megjelent az Országgyűlés hétfői ülésén. Fodor
István kiemelte: Helmut Kohl személyében a Magyar Országgyűlés
tagjai azt az államférfit üdvözlik, aki egy új békerend
megteremtéséért harcol. Ennek jellemzője a szabadság, az
önrendelkezés és az emberi jogok tiszteletben tartása, s Európa
megosztottságának megszüntetése. Helmut Kohl féltő gondozója az
európai népek közös kultúrájának, annak a legerősebbb köteléknek,
amely Európát összefogja. Kifejezte meggyőződését, hogy az NSZK
kancellárjának magyarországi látogatása tovább erősíti a történelmi
hagyományokon alapuló baráti kapcsolatokat a két ország között.

    Ezután Helmut Kohl beszédet mondott a Tisztelt Ház tagjai,
valamint a nagy számban megjelent vendégek előtt. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 10:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (3. rész)

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: síkra fog szállni azért, hogy minél
gyorsabban megkezdődjék a vízumkötelezettség megszüntetéséről, és az
ezzel kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalások sorozata.

    - A két nép közötti hídépítésben fontos szerepet vállalhatnak a
Magyarországon élő németek is. Az a példaszerű és iránymutató
nemzetiségi politika, amely Magyarországon a helsinki záróokmány
alapján kialakult, lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek
könnyű szívvel úgy döntsenek: ittmaradnak szülőföldjükön, itt
építsék fel egzisztenciájukat, gyermekeik jövőjét. Az NSZK
segítséget fog nyújtani a magyarországi németeknek nyelvük,
kultúrájuk, hagyományuk megőrzéséhez, ami az egész magyar nép javára
fog válni.

    A két ország gazdasági együttműködéséről szólva Kohl kancellár
rámutatott: a beruházások elősegítését és védelmét szolgáló
kétoldalú szerződés fokozta Magyarország vonzerejét a befektetést
kereső magántőke körében. Az eddig megalakult több mint 200
német-magyar vegyesvállalat máris jó időközi mérleget jelent. A
lehetőségek azonban még távolról sincsenek kiaknázva. Kohl kancellár
ezért e helyről is felhívta a két ország vállalkozóit, elsősorban a
kis- és középvállalatokat, hogy éljenek a szoros gazdasági
együttműködés lehetőségével. Az NSZK vállalkozóit arra kérte:
műszaki tudásukkal, kereskedelmi jártasságukkal járuljanak hozzá a
magyar reformok sikeréhez.

    A kancellár emlékeztetett arra is, hogy az Európai Közösség
1988-ban - az NSZK elnöksége idején - ütötte nyélbe az első
kereskedelmi és együttműködési megállapodást a KGST egyik
tagállamával, Magyarországgal. Ugyancsak az NSZK nyomatékos
támogatásával határozta el a közelmúltban az EK az árucsere-forgalom
liberalizálásának meggyorsítását, ami azt jelenti, hogy 1990. január
1-jétől kezdve a magyar áruk szabad utat kapnak a Közös Piac felé. E
nyitás a nagy ,,belső piac,, 1992-ben esedékes kiteljesedése
szempontjából szinte beláthatatlan jelentőséggel bír. Ezen kívül
igen jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd
dolláros középtávú szerkezetátalakítási kölcsönnel segíti
Magyarországnak a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető nehéz
átmenetét. Az EK emellett arra törekszik, hogy sikeresen koordinálja
a Nyugat segélynyújtó intézkedéseinek összességét. Ennek kapcsán
Kohl kancellár egy ,,kényes,, kérdésről is szót ejtett:

    - Magyarország megállapodást készül kötni a Nemzetközi
Valutaalappal egy teherbíró alkalmazkodási programról. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 12:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (2. rész)

A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar
Országgyűlés játszott a reformok létrehozásában, s abban, hogy az
ország megindulhasson a pluralizmus és a demokrácia útján.
Magyarországon megnyílt az út egy demokratikus, alkotmányos alapokon
álló állam megteremtése felé. Egy olyan állam felé, amely az emberi
jogok tiszteletén, a polgári szabadságjog biztosításán, a kormány
legitimációján alapul. Az NSZK a jövőben is hathatósan támogatni
kívánja a reformok útján járó Magyarországot. A magyar reformok
bátorságot és erőt adnak a kontinensen mindazoknak, akik síkra
szállnak földrészünk békés, és szabad önrendelkezésre épülő
jövőjéért. A magyar reformpolitika sikere döntő mértékben
hozzájárult a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és
nem utolsó sorban az NDK-ban folyó nyitási, megújulási folyamathoz.

    A parlament ülésszakára utalva Kohl kancellár hangoztatta:
tudja, hogy nehéz lépések megtétele vár a Magyar Országgyűlésre, de
- saját tapasztalatai alapján - arra figyelmeztette a
törvényhozókat, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdekében a
parlamentnek, a képviselőknek is bátorságot kell tanúsítaniuk, még
akkor is, ha népszerűtlen intézkedésekre van szükség. Mindezek a
feladatok messzirelátást, az ország határát túllépő
felelősségtudatot kívánnak, hiszen a magyar reformok sikere egész
Európa számára is felmérhetetlen jelentőséggel bír. E nehéz úton -
húzta alá ismételten a kancellár - Magyarország számíthat nyugati
barátaira, mindenekelőtt a németekre.

    - A németek rendkívül nagy hálával tartoznak Magyarországnak. A
két népet összekötő ezer éves történelmi múltban kiemelkedő helyet
foglal el az idei év, amikor Magyarország az NDK-állampolgárok
tízezrei előtt nyitotta meg a szabadság felé vezető utat.
Magyarország ezzel döntő lökést adott az ország határain túl zajló
reformtörekvéseknek. Az NSZK nem fogja elfelejteni a barátságnak és
az embertársi szolidaritásnak ezt a megnyilvánulását - hangoztatta
Kohl kancellár, egyben szívből jövő köszönetét tolmácsolta a magyar
karitatív segélyszervezeteknek és az egyes magyar állampolgároknak,
akik segítették a menedéket keresőket.

    A magyar-nyugatnémet kapcsolatok jövőbeni fejlesztése érdekében
,,tetterős együttműködésre,, hívta fel a tartományokat, a városokat
és községeket, az egyházakat, hogy a nyílt határok Európájában, ahol
csak lehet, segítsék a szabad polgárok találkozását. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 12:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (4. rész)

Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg
népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta.
Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe
beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és
messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági
struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel
elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió
reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai
Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt
arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa
Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország
kérelmét.

    Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar
külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai
nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: -
Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató
impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a
közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó
kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és
Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom
kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem
fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési
ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai
amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő
évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös
érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első
egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér,
ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat.

    Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő
,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy
a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton
egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és
messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett
ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz,
amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a
szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem
nyomható el tartósan.

    - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a
történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 13:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (5. rész)

Ugyancsak történelmietlen lenne, és nem érdemelne hitelt az az
állítás sem, hogy csak a németekre tartozik: rendelkezhetnek-e
szabadon sorsukkal, s ha igen, hogyan, illetve szomszédaikkal együtt
járják-e útjukat, vagy szomszédaik ellen. A fájdalmas történelemre
gondolva nagyon jól tudjuk, hogy ez a kérdés és az erre adott
válaszunk nem hagyja közömbösen sem keleti, sem nyugati
szomszédainkat. Sőt, ezen túlmenően a németek szomszédaik
biztonságáért is felelősek, és érzéseiket figyelembe kell venni -
fejtette ki.

    Kohl kancellár emlékeztetett arra, hogy hamarosan vége annak az
évszázadnak, amelynek első ötven éve végtelen sok szenvedést,
halált, fájdalmat és gondot hozott az embereknek, nem utolsó sorban
a németek által elkövetett tettek miatt. Ezért fontos, hogy a
németek éljenek a történelem adta eséllyel az évszázad utolsó
évtizedében, hogy a béke, a szabadság, az igazságosság érdekében
tevékenykedjenek.

    - A német nép az NDK-ban és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a
szíve vágya: a béke tartós legyen, és németföldről ne induljon ki
soha többé félelem, hanem béke, békevágy és a népek közötti
megértés. Az NSZK-ban élők kezdettől fogva hitet tettek és tesznek
az Európai Közösségben és az Atlanti Szövetségben vállalt tagságuk
mellett, és a szabad népek közösségéhez tartozónak tekintik magukat.
Németország a jövőben nemcsak az Európai Közösségbe kíván
integrálódni, hanem a helsinki folyamatban is kifejezett teljes
Európába. Igazságos és tartós európai békéért dolgozik, amelyben a
német nép is visszanyerheti szabad önrendelkezés útján egységét.

    Helmut Kohl rámutatott: az NSZK az NDK-ban élő honfitársai
döntését - bárhogy is foglalnak állást - el fogja fogadni, és
tiszteletben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így
cselekednek. Ezzel világosan lemondanak minden ,,egyéni,, német
vállalkozásról, külön útról, és minden visszafelé néző
nacionalizmusról.

    Végezetül hangoztatta: - Mi németek hálásan méltányoljuk, hogy
Magyarország kormánya és népe nemcsak ez év nyara óta mutat
mélyreható érdeklődést sorsunk iránt, és osztozik gondjainkban -
mint ahogy mi is hagyományos baráti összetartozásból fakadó
együttérzéssel követjük Magyarország útját. A kancellár szívből jövő
köszönetet mondott mindazért, amit Magyarország - különösen ebben az
esztendőben - a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra,
hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a két ország egymás
mellett fogja járni az útját. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 13:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (6. rész)

Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a
képviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi
bizottságot, és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot a Ház
szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, figyelembe véve a
szavazógép alkalmazását, a szavazás nyíltságát. Az ügyrendi
bizottság két változatot dolgozott ki. Az első változat szerint a
képviselők továbbra is a hagyományos módon, vagyis a szavazógomb
megnyomásával szavaznak. A szavazás nyíltságát pedig az biztosítja,
hogy az eredményről készített listát az újságírók részére ki kell
adni. A második változat alapján a nyílt szavazás kézfelemeléssel és
a szavazógomb egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a
szavazatszámláló gép nem készít a szavazás eredményéről név szerinti
listát.

    A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták
el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén.

    Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptemberi ülésszakon
elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket
is benyújtott, kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a
képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló
törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a
másik kettő - a fogyasztási adókról és fogyasztási
árkiegészítésekről, valamint az 1990. évi lakáspolitikai
intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatok - napirendre tűzését
elfogadták.


    Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor
     -----------

(országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt
nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon
áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő
ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása
érdekében.

    Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését
azzal indokolta, hogy eredményes konzultációt folytattak a
szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánnyal a
tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Olyan megállapodás
született, hogy a kormány január végén beterjeszti az Országgyűlés
elé az állami tulajdon védelméről, a dolgozói részvényvásárlás
feltételeiről szóló törvényjavaslatokat. Ezt Nagy Sándor
elfogadhatónak tartotta, ugyanakkor azt javasolta, hogy az
Országgyűlés hozzon létre a januárig tartó átmeneti időszakra egy
3-5 tagú bizottságot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz
kapcsolódva tanácsokat adhatna a jelenlegi privatizációs folyamattal
kapcsolatban. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 13:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (7. rész)

Ez a bizottság addig működne, amíg meg nem kezdi a működését az
állami vagyon védelmét szolgáló szervezet.

    Ezek után a 27 képviselő sem tartotta fenn az indítványt. Így
annak megvitatását nem tűzték napirendre, ám a javaslatot az
országgyűlési bizottság felállítására még a decemberi ülésszakon
megtárgyalják.

    Ezután Fodor István arról tájékoztatta a Parlamentet: Márton
János képviselő (országos lista) - közvetlenül a hétfői ülésszak
megkezdése előtt - egy beadványt juttatott el hozzá, amelyben
indítványozza, hogy az Országgyűlés milyen törvényeket alkosson meg,
melyek végrehajtását függessze fel, illetve milyen törvények
módosítására van szükség. Fodor István arra figyelmeztetett, hogy a
Házszabály előírja: önálló indítványt az ülésszak előtt legalább 8
nappal korábban kell benyújtani. Sőt ahhoz, hogy a következő
ülésszak napirendjére tűzhessék, 50 képviselő támogatásával sürgős
tárgyalást kell kérni. Ilyen horderejű törvényjavaslatoknál e
feltételektől nem lehet eltekinteni. Ezért azt javasolta, hogy az
Országgyűlés a januári ülésszakon döntsön arról: a képviselő
indítványát napirendre tűzzék-e. Ezzel Márton János is egyetértett.

    Fodor István a parlamenti bizottságok elnökeitől kapott
felhatalmazás alapján javasolta: az Országgyűlés tűzze napirendre és
tárgyalja meg az országgyűlési képviselőválasztások előrehozatalára,
az ennek érdekében szükséges országgyűlési döntésre vonatkozó elnöki
előterjesztést.

    Ugyancsak bejelentette, hogy Novák Béla képviselő (Pest m., 18.
v.k.) korábban indítványozta a Büntető törvénykönyv gazdasági
bűncselekményekről szóló fejezetének módosítását. A szeptemberi
törvényhozási program felülvizsgálata során ez már nem került be az
Országgyűlés programjába, ám a képviselő a törvénymódosítást újból
szorgalmazta. A kormány a törvényjavaslatot januárban vagy
februárban be tudja nyújtani a Parlamentnek. Megvitatására annak
függvényében kerülhet sor, hogy az Országgyűlés a választásokig
terjedő időszakban milyen rangsort állít fel a még megtárgyalandó
törvényjavaslatokról.

    Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt Südi Bertalan
kért szót. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 13:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (8. rész)

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) az ügyrendhez
-------------
kapcsolódóan arról szólt, hogy a mostani politikai helyzetben egyes
sajtóorgánumok felelősségvállalás nélkül, a pluralizmusra hivatkozva
mindent és mindennek az ellenkezőjét is kimondják, tekintet nélkül
arra, hogy az állítások igazak-e vagy nem, s nem számolva a
következményekkel. A sajtóbeli rágalmazást egyes képviselők sem
kerülhették el. Felhívta képviselőtársai figyelmét e gyakorlat
romboló hatására, hiszen, ha ,,a törvényhozók egzisztenciális léte
nyilvánosan megkérdőjelezhető,, - mondotta -, félő, hogy a
törvényhozásban bárkit el lehet hallgattatni olyanoknak, akiknek
ehhez valamilyen érdekük fűződik. Ezért javasolta az
Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a
leghatározottabban védje meg a kárvallott képviselőket.

    Fodor István megkérdezte a képviselőt: saját esetében kér-e
országgyűlési állásfoglalást. Ezt Südi Bertalan nem igényelte.

    A tárgysorozat vitájában Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.)
     -----------------
bejelentette: összegyült 50 képviselői aláirás, amely már elegendő a
név szerinti szavazás elrendeléséhez Bánffy Györgynek (Budapest, 4.
vk.) az Országgyűlés feloszlatására tett indítványáról. Ezért
kérdezte, hogy Bánffy György fenntartja-e indítványát?

    Bánffy György elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett
indítványa ügyében az időközben folytatott tárgyalások során arra a
megegyezésre jutottak, hogy a javaslatot, annak hordereje miatt ne
egyéni, hanem a Parlament elnökének indítványaként tárgyalják.
Megállapodott az Országgyűlés megbízott elnökével, hogy amennyiben a
képviselők elfogadják a Fodor István által beterjesztett javaslatot,
visszavonja egyéni indítványát. Ugyanakkor örömmel és megnyugvással
fogadta, hogy a képviselőház valamennyi csoportja kevés kivétellel a
Magyar Demokrata Fórum elnökségének álláspontjával egybehangzó
véleményt nyilvánított az előzetes megbeszélések során.

    Fodor István megerősítette: e kérdésben elnöki előterjesztést
kíván tenni. Amennyiben azonban azt a Ház nem fogadná el, Bánffy
Györgynek módja lesz arra, hogy egyénileg visszatérjen indítványára.
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 14:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (9. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azzal a kéréssel fordult az
-------------
elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül az ülésszak
megkezdése előtt a kormány elnökhelyettéséhez beadott kérdését
bizonyos áron alul kiárusítani szándékozott vállalatok, nevezetesen
nagy vendéglátóipari egységek, szállodák eladása tárgyában.

    Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki
demokrata parlamenti képviselők csoportja nevében indítványozta
továbbá: az ülésszakon a Parlament foglaljon állást az emberi jogok
romániai durva megsértése, Tőkés László temesvári lelkész
üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kormány forduljon az
Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint annak főtitkárához.
Amennyiben a Parlament az állásfoglalást jóváhagyja, javasolja, hogy
a Magyar Demokrata Fórum XIV. kerületi szervezete által hétfő estére
a Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a Parlament küldjön
külön delegációt.

    Fodor István javasolta, hogy Király Zoltán felvetését az
országgyűlés külügyi bizottsága vizsgálja meg, s ha a bizottság úgy
ítéli meg, arra még az ülésszak első napján térjenek vissza.

    Kovács András (Heves m., 10. vk.) tervezett interpellációját
    -------------
hiányolta a tárgysorozat felsorolásából. Kiderült, hogy csupán
adminisztrációs hiba történt. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 14:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (10. rész)

Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak
tárgysorozatát:

    1. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megszavazása;

    2/a A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    2/b A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    2/c A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása;

    3. Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása;

    4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló
törvényjavaslat megtárgyalása;

    5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításáról törvényjavaslat megtárgyalása;

    6. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról
és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása;

    7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztató
megtárgyalása;

    8/a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi
intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása;

    8/b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez
törvényjavaslat(ok) megtárgyalása;

    9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat
megtárgyalása;

    10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről
szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló
törvényjavaslat előkészítésével, illetve az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos
tájékoztató;

    14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározására
vonatkozó javaslat;

    15. A népszavazással összefüggő kérdésekben történő
határozathozatal;

    16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása; (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 14:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (11. rész)

17. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása;

    18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása;

    19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása;

    20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása.



    A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar
Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. A soros elnök
emlékeztette képviselőtársait arra, hogy a novemberi ülésszakon dr.
Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár már elmondta a
törvényjavaslat szóbeli kiegészítését, és a testület lezárta annak
vitáját, azonban akkor nem hoztak határozatot. Mivel módosító
indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat
egészéről szavaztak: az Országgyűlés a törvényjavaslatot
213 igen szavazattal elfogadta.

    Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a
törvényhozók. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Büntető
törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és
intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet módosításáról szóló tövényjavaslatokat. Mivel a három
törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök
indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Országgyűlés
egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön-külön hoznak
határozatot.

    Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében arról
    ------------------
szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet
megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye a
Büntető törvénykönyvben szabályozott intézkedés. Az 1974-ben
bevezetett intézkedés célja az volt, hogy megteremtsék a közrendre
és a közbiztonságra különösen veszélyes, visszaeső bűnözők elleni
hatékony fellépés büntetőjogi eszközeit. Ennek érdekében olyan
biztonsági jellegű szabadságelvonást vezettek be, amelyet a
bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés után hajtanak végre.
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 14:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (12. rész)

A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal a
többszörös visszaesővel szemben alkalmazható, akit már legalább
háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb
bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét, és az újabb
bűncselekmény miatt legalább két évi szabadságvesztés büntetést
kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szükség van-e
szigorított őrizetre, amelynek leghosszabb tartama a törvény szerint
öt év.

    A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői,
mind a gyakorlati szakemberek körében vitát, ellenkezést váltott ki.
A szigorított őrizet nem töltötte be szerepét, a gyakorlatban számos
esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert
az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy
büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie.
A szigorított őrizet intézménye a nemzetközi joggyakorlatban is
vitatottá vált, egyes országokban ma már egyáltalán nem alkalmazzák.

    A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezéseit
iktatják ki, amelyek a szigorított őrizetre vonatkoznak.

    Az igazságügyminiszter szólt arról is, hogy a szigorított őrizet
intézményének hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy
enyhülnek a bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések. Annál is
inkább, mert nőtt a bűnelkövetések, azon belül is az ismeretlen
tettesek által elkövetett cselekmények száma. Ám azt tudomásul kell
venni - mondotta a miniszter -, hogy a gyakorlatban a szigorított
őrizet kudarcot vallott, megszüntetése tehát indokolt. Az igazságügyi
kormányzat megindította a demokratikus jogállam kiépítéséhez
szükséges jogi reformot, megkezdődött egyes magas szintű
jogszabályok revíziója, ennek részeként elemezéseket, vizsgálatokat
végeztek, s ennek egyik eleme a szigorított őrizet intézményének
megszüntetése.

    Az általános és a részletes vitát az Országgyűlés együttesen
folytatta le.

    A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a
törvényjavaslatokat megtárgyalta, és az Országgyűlésnek elfogadásra
ajánlotta. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 14:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyülés - első nap (13. rész)

Filló Pál (Budapest, 18. vk.) egyetértett az igazságügyminiszter
    ---------
azon megállapításával, hogy csak büntetéssel nem lehet megelőzni,
visszaszorítani a bűnözést. Elmondta továbbá, hogy a bűnözés
növekedése sokkolja a lakosságot, s egyre többen vélekednek úgy: a
törvények már nem a becsületes embereket védik, hanem a bűnözők
érdekeit szolgálják. Sokan - szerinte - emiatt nem vállalkoznak
tanúskodásra. A képviselő javasolta a Büntető törvénykönyv mielőbbi
átfogó felülvizsgálatát, s kérte a kormányt, tegyen intézkedéseket a
bűnüldöző szervek munkájának javítására, korszerűsítésére.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) elmondta: több cigányszervezet
    ------------
kérte tőle annak szorgalmazását, hogy az eddiginél hatékonyabb
segítséget kapjanak a börtönből szabadultak. A lakásínség és a
foglalkoztatási gondok ugyanis egyre jobban nehezítik
beillesszkedésüket a szabad életbe. Bajaikat tetézi, hogy a
büntetett előéletűek nem kaphatnak munkanélküli segélyt. Ezért
áthidaló megoldásnak javasolta, hogy azok a börtönből szabadultak,
akik vállalják egy szakma elsajátítását, vagy átképzésre
jelentkeznek, kapjanak valamilyen megélhetési támogatást. Ez a
segítség - vélekedett a képviselő - nemcsak az érintettek érdekeit
szolgálja, hanem a társadalomét is, hiszen várhatóan visszatart
újabb bűncselekmények elkövetésétől.

    Kulcsár Kálmán az elhangzottakhoz rövid megjegyzéseket fűzött.
Elmondta: a büntetésnek álcázott intézkedést, vagy az intézkedésnek
álcázott büntetést, amit a szigorított őrizet jelent, nemcsak azért
kell megszüntetni, mert sérti azokat a jogokat, amelyeket védeni
kell, hanem főként hatástalansága miatt. Egyébként e forma egész
Európában hatástalannak bizonyult. A bűnözés helyzetéről szólva
megjegyezte: ennek csökkenése soha sem a büntetés nagyságának vagy
szigorúságának mértékétől függ, hanem társadalmi okai vannak. A
büntetőjog keveset tehet ezen okok felszámolásáért. Roszik Gábor
képviselő felszólalására reagálva egyetértett azzal, hogy a
társadalom elősegítheti a szabadságvesztésüket letöltött emberek
beilleszkedését. Az igazságügyi kormányzat pártfogói gyakorlata nem
elég hatékony; sokkal inkább általános társadalmi szemléletváltásra
van szükség ahhoz, hogy a beilleszkedési folyamatot megkönnyítsék.
Megfontolandónak nevezte a képviselő felvetését a
munkanélküli-segéllyel kapcsolatban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra, hogy általános szociálpolitikai feladatként kellene kezelni a
kérdést, s összekapcsolni a büntetőpolitikával és bűnmegelőzéssel.
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 15:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (14. rész)

A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvény
módosító javaslatot.

    A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról
szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a
kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter ismertette.

     -------------
    Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a
lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek
változtatása. Feladata, hogy megteremtse a szükséges összhangot az
illetéktörvény és az Országgyűlés által a szeptemberi ülésszakon
elfogadott ki- és bevándorlási, illetve a külföldre utazásról és az
útlevélről szóló törvény között. E korábbi törvények rendelkeznek
arról, hogy az útlevéllel, illetve a ki- és bevándorlással
kapcsolatos illetéket külön törvényben kell meghatározni. Jelenleg
az útlevéllel és egyéb útiokmányokkal, valamint a ki- és
bevándorlással kapcsolatos illetéket a törvény végrehajtásáról
rendelkező pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. A törvényjavaslat
lényegében ezeket a ma hatályos pénzügyminiszteri rendelkezéseket
javasolja az illetéktörvénybe beiktatni úgy, hogy azok igazodjanak
az említett törvényekben meghatározott hatósági eljárásokhoz, jogi
terminológiákhoz.

    A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a
jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg - mutatott rá a
pénzügyminiszter. Így - mint mondta - a javaslat elfogadása esetén a
világútlevélért, vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért
továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással
kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel azonos
mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével
kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont
megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illetékmentes lenne a
diplomata és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési
igazolvány. Új elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról
és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben
meghatározott eljárások esetében az államigazgatási határozatok
bírósági felülvizsgálatának lehetősége. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 15:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (15. rész)

A miniszter szerint a módosító javaslatokat, amennyiben azokat
elfogadja az Országgyűlés, összhangban a ki- és bevándorlásról,
valamint a külföldre utazásról, útlevélről szóló törvénnyel, 1990.
január 1-jén szükséges hatályba léptetni.

    Szólt Horváth Jenő képviselőnek arról a korábbi indítványáról,
amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is egyetértett,
s amely szerint a törvénymódosítás kihirdetésével szűnjön meg a
pénzügyminiszter felhatalmazása egyes eljárási illetékek, valamint
illetékmentességek és kedvezmények szabályozására. Ezzel az
indítvánnyal a pénzügyminiszter is egyetértett. Ezért a
pénzügyminiszteri rendelet érintett rendelkezései csak átmenetileg,
1990. december 31-ig maradnának hatályban. Ily módon megfelelő idő
állna rendelkezésre, hogy a ma pénzügyminiszteri rendeletben
szabályozott egyes eljárási illetékeket az állami pénzügyekről szóló
törvényben foglaltakkal összhangban törvényben szabályozzák. Ezzel a
megoldással az indítványozó képviselő, valamint a jogi bizottság is
egyetért - mondotta befejezésül Békesi László.

    Mivel a törvényjavaslathoz előzetesen nem nyújtottak be mó
dosító indítványt, annak általános és részletes vitáját együttesen
folytatták le. Jakab Róbertné bejelentette: a törvénytervezetet a
terv- és költségvetési bizottság előzetesen megtárgyalta, az
Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, s a témában előadót nem
kívánt állítani.

    A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő szólt hozzá.
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), szakértőjének véleményére hivatkozva,
----------
módosító javaslatot terjesztett elő az ajándékozási és az
örökösödési illeték progresszivitásának megszüntetésére, valamint a
közeli hozzátartozók közötti vagyonátruházások és vagyonátszállások
illetékmentességére. Véleménye szerint a kormányzat javaslata
ugyanis megszüntetné azt a lehetőséget, amivel elkerülhető a
progresszív ajándékozási és örökösödési illeték. A pénzügyi
kormányzat által előterjesztett törvényjavaslat e tekintetben csak
látszólag tartalmaz jelentéktelen módosításokat, a lényegtelennek
feltüntetett javaslatok mögött azonban a lakosságot súlyosan érintő
változtatás is található - fejtette ki..

    A módosító javaslatot Jakab Róbertné kiadta véleményezésre a
terv- és költségvetési bizottságnak.(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (16. rész)

Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy
ünnepélyes aktus szakította meg. Fodor István bejelentette, hogy a
Minisztertanács határozata alapján az államigazgatási és
igazságszolgáltatási szervezetek dolgozói a Magyar Köztársaság
alkotmányára új esküt tesznek. A Minisztertanács tagjainak, mint az
államigazgatás központi szervei vezetőinek, valamint a Legfelsőbb
Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint az Országgyűlés által
választott vezetőknek az esküt az Országgyűlés előtt kell letenniük.
A Ház tagjai felállva fogadták a kormány tagjainak, a Legfelsőbb
Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek eskütételét.
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (17. rész)

Ezután az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy dr. Marx
Gyula képviselő a szakbizottság ülésén az illetéktörvénnyel
kapcsolatos módosító javaslatát visszavonta. Békesi László
pénzügyminiszter elmondta: Marx Gyula indítványa számos olyan elemet
tartalmaz, amely az egész, jelenleg érvényben lévő
illetékrendszerünk gyökeres átalakítását, megújítását tenné
szükségessé. Egyetértésben a terv- és költségvetési bizottsággal azt
javasoltuk a képviselőnek, hogy e kérdéseket és az ennek nyomán
elkerülhetetlen módosításokat a jövő évi tételes és teljes körű
illetéktörvény-felülvizsgálat és új illetéktörvény-alkotás keretében
oldjuk meg. Ha nem ezt tennénk, a mostani rövidre szabott idő olyan
improvizatív megoldásokhoz vezetne, amelyben sok a tévedés, a hibás
döntés veszélye. Marx Gyula ezt a kompromisszumos indítványt
tudomásul vette, s ezért vonta vissza javaslatát.

    Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi I.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel
elfogadta.

    Mielőtt az Országgyűlés rátért volna a következő napirend
megtárgyalására, az elnöklő Jakab Róbertné egy általános érvényű
tanulsággal járó, a házszabállyal összefüggő kérdést kívánt az
Országgyűlés nyilvánossága előtt tisztázni. Elmondta, hogy a
társadalombiztosításról szóló előterjesztést az Országgyűlés
legutóbbi ülésszakán megalakított társadalombiztosítási bizottság is
megtárgyalta. Ez az első és egyetlen bizottsága az Országgyűlésnek,
amely nemcsak képviselőkből áll, hanem állandó szakértőket is
választott tagjai közé. A bizottság rajtuk kívül újabb szakértőket
is meghívott ülésére, több képviselő pedig saját szakértőjével
jelent meg, sőt volt olyan képviselő is, aki maga helyett a
szakértőjét küldte el a tanácskozásra. A bizottság elnöke ebben a
helyzetben olyan tárgyalástechnikai javaslatot tett - amivel a
bizottság is egyetértett -, hogy elsősorban közvetlenül a képviselők
és a bizottságok által meghívott szakértők legyenek a vita
résztvevői.

    Jakab Róbertné elmondta, hogy a Házszabály szerint a bizottság
ülésére a bizottságnak van joga szakértőket meghívni, a képviselő
erre csak javaslatot tehet. A társadalombiztosítási bizottság
elnökének javaslatát követően néhány szakértő megsértődött, elhagyta
a bizottsági ülést, s úgy tűnik, bizonyos fórumokon ez nagyobb
visszhangra talált, mint az érdemi kérdések megvitatása.
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (18. rész)

- Abban egyetérthetünk - folytatta -, hogy a parlamenti munkába
egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még
kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne
helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a
képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot
kell kialakítani.

    Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság - a
házszabály esetleges módosításával - tegyen javaslatot a kérdés
megnyugtató rendezésére.


    Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter kapott szót
    ------------
ezután. A társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetéséről
szóló törvényjavaslat előterjesztője elmondta, hogy az egy évvel
korábban létrehozott társadalombiztosítási alapot sok jogos kritika
érte; ezeket az egészségügyi kormányzat igyekszik messzemenően
hasznosítani, ám nem hagyhatja figyelmen kívül az adott
társadalmi-gazdasági körülményeket.

    - Átmeneti helyzetben vagyunk, túlterhelt szakembergárdával
dolgozunk. Szerveződő és újjászerveződő érdekképviseletekkel
vitatkozva, politikai pártokkal felelősen egyezkedve, az összeomlás
szélén álló költségvetéssel osztozkodva kell kitapogatnunk a
következő év lehetőségét, a következő lépés esélyét és veszélyét is
- mondotta. Ezután kijelentette, hogy a társadalombiztosítási
járulék minden forintja az alap kezelésében és tulajdonában maradt.
A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat, illetőleg
tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá
vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a
felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal
többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra
emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei
többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az
alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a
társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben
szükség lehet, ha az egyébként is magas járulékok további emelését
el akarja kerülni a kormányzat.

    A gazdálkodás iránti bizalmatlanságot jelentősen befolyásolja,
hogy nem jött létre az alap önkormányzata. Ennek oka az, hogy nem
sikerült egyetértést teremteni abban: pontosan mi tartozik az
alaphoz; hová tartozik a nyugdíjpénztár, a balesetbiztosítás, az
egészségügyi biztosítás. Nem sikerült megegyezni abban sem, hogy az
alapot irányító testület miként szerveződjék meg. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 17:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (19. rész)

Ezért jött létre a Parlament segítségével a társadalombiztosítási
bizottság, amelynek most elsődleges feladata meghatározni, hogy a
mintegy 350 milliárd forintot a jövő esztendőben, az átalakuló
parlamenti viszonyok között ki és hogyan felügyelje. Jövőre ezt már
az önkormányzatoknak kell meghatározniuk.

    Az alap tervezésekor - figyelembe véve a jövő évi
államháztartási mérleg alapszámait - az egészségügyi kormányzat
indítványozza a gyógyító ellátás és a családi pótlék forrásainak
felcserélését. A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az
egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása
ugyanis mind az orvosok, mind a betegek számára kedvezőbb a
jelenlegi rendszernél - folytatta a miniszterasszony, majd arról
szólt, hogy az alap kiadásainak összeállításakor tekintettel kell
lenni az ellátás érdekeire.

    - A jelenlegi válsághelyzetben a kormányzat nem vállalkozhatott
a nyugdíj vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Nem
mondhat le azonban az infláció nélkülözhetetlen ellentételezéséről,
az özvegyi nyugdíj-rendszerben már régóta sérelmezett
méltánytalanságok megszüntetéséről, a létminimumot legalább elérő
ellátások körének bővítéséről. Mindehhez a társadalombiztosításnak
15 milliárdot kell kölcsönöznie az alap számára. A helyi tanácsok
ellátási kötelezettsége is jelentősen megnő, a tulajdonukba kerülő
intézményrendszer fenntartásából, működtetéséből mind nagyobb részt
kell vállalniuk a jövőben. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar
egészségügy működésének feltételei egyre biztonságosabbá váljanak.
Az intézmények finanszírozási rendjében jövőre nem lesz változás.

    Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi
szolgáltatásokra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezésre
a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban arról szólt, hogy a
tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800
forintos nyugdíjkiegészítést tesz lehetővé. Ez az összeg az idei
átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig - 15 százalékos
áremelkedést figyelembe véve - megőrzi a nyugdíjak reálértékét -
mondotta egyebek között a miniszter. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 17:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (20. rész)

Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának
véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) a
     ---------------------------
bizottság elnöke ismertette. Felszólalása elején kiemelte: a
bizottság a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről
szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és módosításokkal azt az
Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

    A vitatott kérdések döntő részében konszenzus jött létre a
kormány és a bizottság között. A bizottság kérésének megfelelően a
kormány módosította az 1990. évi állami költségvetés tervezetét, és
önálló előterjesztés készült a társadalombiztosítás jövő évi
költségvetéséről. A kormányzat ugyan nem vonta vissza azt az
igényét, hogy jövőre a társadalombiztosítás finanszírozza -
kölcsönként - három hónapig a családi pótlékot, de elfogadta a
bizottság garanciális és finanszírozási feltételeit. Az egészségügyi
szakfeladatok listája is a bizottság követelésének megfelelően
módosult, s az Egészségügyi Alap elkülönített kezelése, valamint a
társadalombiztosítás többletbevételei felhasználásának korlátozása
közkívánatra bekerült az új tervezetbe.

    A konszenzus alapján lényeges változtatásokat hajtottak végre a
társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésében is. Az egyik
legfontosabb: az alap feltöltődéséig az állami költségvetés feladata
marad egy bizonyos szintig annak garantálása, hogy a
társadalombiztosítás többletbevétellel zárja az évet. Emellett a
bizottság jelentésében határozati javaslatot terjesztett elő a
társadalombiztosítás egykor államosított vagyonának visszapótlására.
Ugyancsak jelentős javaslat, hogy a jövő évtől a Magyar Nemzeti Bank
kamatot fizet a társadalombiztosítási betétek után, amit eddig
ingyen forgatott. Korlátozni kívánják a társadalombiztosítás szabad
pénzeszközeinek felhasználását, arra az esetre, ha az nem állami
garancia mellett történne, s nem a bevételeket növelné.

    A továbbiakban hangsúlyozta: a társadalombiztosítás
korszerűsítése ügyében a választásokig még néhány kulcskérdésben
előre kell lépni; a társadalombiztosítás és benne a nyugdíjrendszer
reformja, illetve az egészségügyi ellátás rendszerének reformja már
nem ennek a Parlamentnek a feladata lesz. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 17:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (21. rész)

Az előrehaladáshoz, a konszenzus megőrzéséhez azonban szükséges a
valódi társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megteremtése,
aminek ügyében a januári ülésszakra sürgősségi tárgyalást javasol a
bizottság. Ugyancsak ilyen, mielőbb megoldásra váró kérdés az
egészségügy biztosítási alapú finanszírozásának problémája, illetve
az állami garanciák működtetése, mert az egészségügyi kiadások a
közeli években robbanásszerűen nőhetnek.

    Külön is szólt a családi pótlék jövő évi átmeneti finanszírozása
körüli vitákról. A bizottság álláspontja szerint ha a kormányzat az
állami garanciavállalásra vonatkozó feltételeket teljesíti, illetve
az egészségügyi rekonstrukciók, beruházások terheit továbbra is
vállalja, akkor 1990-ben, átmeneti időre a nemzet érdekében a
társadalombiztosítás képes segíteni a nehéz helyzetben lévő állami
költségvetést. Ennek - a kölcsön után fizetendő legmagasabb mértékű
kamaton kívül - az a feltétele, hogy az egészségügyi ellátás és a
családi pótlék finanszírozásának cseréjéből és a kölcsönből a
társadalombiztosítást nem érheti kár. Amennyiben ez a csere
megvalósul, akkor a bizottság véleménye szerint az egészségügy
finanszírozását elkülönítetten kell kezelni a Társadalombiztosítási
Alapon belül, ami garanciát jelenthet arra, hogy az egészségügy és a
nyugdíjak finanszírozási rendszere ne veszélyeztethessék egymást.

    A továbbiakban kiemelte: jövőre a kormány a bizottság határozata
nyomán az eredetileg javasolt 21 milliárd forinttal szemben 24
milliárd forintot javasol a nyugdíjak emelésére. Ez átlagosan havi
800 forint emelést jelentene. A bizottság támogatja azt az
elképzelést, hogy ezt az összeget differenciáltan osszák el a
nyugdíjak összege és a nyugdíjban töltött idő alapján. Ez a várható
infláció ellentételezésének csak első lépése lenne, mert a
törvényjavaslat szerint a kompenzáció az év folyamán a fogyasztói
árszínvonal tényleges alakulásához igazítandó. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 17:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (22. rész)

Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) hangsúlyozta,
-------------
hogy az idősekről való gondoskodást elrendelő törvényeknek az adott
körülményekhez kellene igazodnia. Úgy vélte, hogy a
Társadalombiztosítási Alap elkülönített kezelése kormányzati
próbálkozás, amelyet a jószándék vezérel ugyan, ám hatása nem
mérhető fel. Mivel ez a jogszabály rendelkezik a nyugdíjak 1990. évi
összegéről és emeléséről is, kulcskérdés az igazságos elosztás. A
képviselőnő logikailag felfoghatatlannak minősítette, hogy miért
évjáratoktól teszik függővé a nyugdíjak emelését. Szerinte ez
rendkívül hátrányosan érinti az 1980 után nyugállományba vonult
kisnyugdíjasokat. Azon véleményének adott hangot, hogy az emelés
mértékét a nyugdíjak konkrét összegéhez kellett volna megszabni, s
ez célszerű csoportosítással megoldható lenne. Rámutatott: az
előterjesztésében szereplő elosztási mód feszültségeket fog okozni.
Különösképp kifogásolta a húszezer forint feletti nyugdíjak 200
forintos megtámogatását; mint mondta, nem az összeg, hanem az elvek
miatt. Végezetül hiányolta a munkában töltött évek igazságosabb
méltányolását a nyugdíjakban.

    Ezután Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.) hangsúlyozta,
     ---------------
hogy a fokozódó szociális feszültségek a társadalom stabilitását
veszélyeztetik. Ez azért fordulhat elő, mert a magyar
társadalombiztosítás nem tud megfelelni feladatának. Az egyik
legnagyobb gond a nyugdíjak reálértékének jelentős csökkenése. Így
elkerülhetetlen a nyugdíjreform, a jelenlegi tartalékalapképzés
megváltoztatása, a szolgálati idő felemelése, a különböző kivételek
megszüntetése. A képviselő szerint az új rendszerben a nyugdíjszint
valószínűleg csökkenni fog, de sikerül megőrizni annak reálértékét .

    A továbbiakban arról szólt, hogy a jelenlegi működési
rendszerben hiába biztosítanának több pénzt az egészségügy számára,
annak hatékonysága nem növekedne. Itt is a legfontosabb a működési
mechanizmus átalakítása. 1990-ben meg kell kezdeni a tényleges
szükségletek felmérését, és ezek kielégítéséhez a források
előteremtését. Emellett szükség van a Társadalombiztosítási Alapon
belül már elkülönített alap felhasználásának felügyeletére. Erre a
képviselő szerint külön szervezetet, egészségügyi önkormányzatot
kell létrehozni. A szervezet kialakítására a Magyar Orvosi Kamara
javaslatot dolgoz ki. A javaslatot a Parlament következő ülésén
hagyhatná jóvá. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (23. rész)

Dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) ismertette a
---------------
törvényjavaslatot az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága élénk
vita után elfogadásra javasolta, elismeréssel nyugtázva, hogy a
Társadalombiztosítási Alap először jelentkezik önálló
költségvetéssel, és épít a decentralizáltság meglévő intézményeire,
köztük az üzemi kifizetőhelyekre. A bizottság ülésén Rácz Albert
főigazgatótól azt kérték, hogy az önkormányzati törvény tervezetéhez
még időben készítsenek olyan előterjesztést, amely a magyar vidék, a
mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói helyi igényeit is
figyelembe veszi.

    A képviselő rámutatott: választópolgárai - Gellérthegy és
Lágymányos fiatal lakosai - a gyermekgondozási díj hároméves
időszakra történő kiterjesztését sürgetik, ami 3 milliárd forint
terhet jelentene. Mint a képviselő megjegyezte, kár, hogy a jövőt
építő fiatalasszonyok helyett inkább a költségvetésnek hiteleznek,
pedig a felszabaduló bölcsődéket egyéb szociális célra lehetne
hasznosítani.

    A soron kívül felszólaló Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.).
     --------------
elmondta: a társadalombiztosítási bizottság múlt heti ülésén az
általa meghívott szakértőket érte az az inzultus, amelyről a
bizottsági beszámolóban szó esett. ,,A nevezett bizottság egy
hónapja alakult, s munkájába meghívtak engem is - mutatott rá a
képviselőnő -, s ezt elvállaltam, bár a témához nem értek. Ám a
Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének tagjaként úgy
gondoltam, hogy e fontos témában a szakszervezetek véleményét is
vegyék figyelembe, ezért hívtam szakértőket, miként ezt más is
megtette. A bizottság első ülésén szavazott, engedélyezve, hogy a
szakértők közvetlenül részt vehessenek a munkában. Több ülésen jelen
voltak és hozzászóltak a vitához. Ez nem okozott gondot, egészen a
múlt heti ülésig, amikor is a legnagyobb meglepetésemre Szirtesné
dr. Tomsits Erika, a bizottság elnöke közölte, hogy a szakértők
közvetlen részvétele a vitában az ügyrenddel ellentétes,,.

    Benjámin Judit közölte: az ominózus ülés után áttanulmányozta az
ügyrendet, és az Országgyűlés megbízott elnökétől is magyarázatot
kért, aki szintén úgy foglalt állást, hogy az ügyrendben nem
szerepel az említett tiltás. A képviselőnő indokolatlannak nevezte a
szakértőket ért inzultust, s mint mondta: ,,ezért az ország színe
előtt kérek tőlük elnézést, ha már a Parlament ezt nem tette meg.,,
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 17:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (24. rész)

Hellner Károly (Budapest, 32., vk.) utalt arra a korábbi
--------------
javaslatára, hogy a nyugdíjemelés kérdésében a kormány ne a
SZOT-tal, hanem a Parlamenttel állapodjon meg. Azóta ez a
kezdeményezése részben teljesült, mert a SZOT kimaradt a közvetlen
tárgyalásból, de a társadalombiztosítási bizottság munkájában részt
vett. Mivel a képviselők a nyugdíjas választóik érdekeit is szem
előtt tartják, ezért a Parlamentre tartozik, hogyan osztják fel a
nyugdíjak emelésére 1990-ben fordítandó 21 milliárd forintot.
Javasolta, hogy a jövőben a konkrét felosztás is a Parlament elé
kerüljön.

    Ezután Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter
     ------------
összegezte a vitában eelhangzottakat. A társadalombiztosítási
bizottság állásfoglalását elfogadta, azzal általánosságban és
részleteiben is egyetértett. Úgy fogalmazott, hogy a
kulcskérdésekben, a prioritásokban nincs véleménykülönbség a tárca
és a bizottság között. Áthidalhatónak nevezte azt a
véleménykülönbséget is, hogy a társadalombiztosítási költségvetés
által garantált 4 milliárd forint tartalékot százalékban határozzák
meg. Csehák Judit tételesen válaszolva az egyes képviselői
felvetésekre elismerte: valóban méltatlanul bánnak
az 1985 után nyugdíjba mentekkel, de hozzátette, hogy miután
a létminimum összegére egészítik ki az 1985 előtt nyugdíjazottak
alacsony ellátását, így lényegesen lecsökken azoknak a köre, akik
később kerültek nyugdíjba, s nem érik el ezt a szintet. Az elmúlt
években megállapított nyugdíjak ugyanis jóval magasabbak, s
feltehetően kevesen vannak, akiknek a nyugdíja nem éri el a 6000
forintot. Főleg nőkről van szó, s bár ez megkülönböztetés, de számba
kellett venni, hogy a viszonylag alacsony női nyugdíjkorhatár miatt
ebben az életkorban még van lehetőség kiegészítő jövedelemszerzésre.
A továbbiakban elmondta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával
kapcsolatban már a korábbi javaslatok is tartalmazták: minden
munkában töltött évet egyforma százalékkal honoráljanak. Reményét
fejezte ki, hogy 1991-től az új nyugdíjmegállapítási szabályok már
megfelelnek ennek a követelménynek. Csehák Judit köszönetet mondott
azért, hogy az Országgyűlés is felhívta a magyar társadalom
figyelmét arra: az idősek sorsának jobbítása érdekében nemcsak
kormányzati intézkedésekre van szükség, hanem a hozzátartozók
támogató figyelmére is. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 18:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (25. rész)

A gyed kiterjesztésével kapcsolatos képviselői véleményre
reagálva Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy most a költségvetés
kereteire kell figyelni, évközben pedig a gyed kiterjesztésével is
foglalkozni kell. Ellenezte viszont azt a javaslatot, hogy a
Parlament döntsön a nyugdíjak emelésére fordítható összeg konkrét
felosztásáról. Szerinte ez a kérdés akkor oldódik meg, ha működni
fog a nyugdíjpénztárak elkülönült önkormányzata.

    Határozathozatal következett. A képviselők hosszú szavazási
procedúrával - miközben még kétszer kért szót az egy-egy részkérdést
magyarázva a szociális és egészségügyi miniszter - döntöttek a
módosító javaslatokról, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a
Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló
törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a
társadalombiztosítási bizottságnak a Társadalombiztosítási Alapot
érintő egyes kérdésekről szóló határozatát. Ez egyebek mellett
tartalmazza, hogy a Társadalombiztosítási Alap az MSZMP vagyonának
rendezése során részesüljön előnyben, és térítés nélkül jusson hozzá
a vagyon meghatározott részéhez, illetve az alap pénzeszközeit a
Magyar Nemzeti Bank elkülönítetten kezelje, utána fizessen kamatot.
(folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (26. rész)

A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is
foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) az
ellenzéki demokrata csoport nevében még az ülészak elején
kezdeményezte: Tőkés László ügyében az Országgyűlés foglaljon állást.
A Parlament külügyi bizottságának szövegtervezetét az Országgyűlés
258 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül , 5 tartózkodás mellett
elfogadta.

    Az állásfoglalás rögzíti:

    ,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor
kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, külön foglalkozzon
Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad
sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi
jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses
kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség
látszatát keltő bírósági döntéssel ki akarták lakoltatni hivatalából
és otthonából Tőkés Lászlót.

    Az emberi, a nemzetiségi és a vallási jogok szabad gyakorlásának
érvényesítéséért tántoríthatatlan következetességgel fellépő lelkész
ellen indított törvénytelen eljárás, több hónapja tartó hatósági
üldöztetése, zaklatása, méltán váltott ki felháborodást, nemcsak a
magyar közvéleményben, de a romániai közélet széles köreiben is. A
vele szemben alkalmazott hatóság önkény megszüntetése érdekében
számos társadalmi, politikai és nemzetközi egyházi szervezet,
intézmény és közéleti személyiség emelte fel szavát, fejezte ki
tiltakozását.

    Ismereteink szerint Tőkés László eltávolítására a bírósági
ítéletben jelzett időpontig nem került sor. Ebben döntő szerepet
játszott az a tömeges, nyílt tiltakozás, amelynek során temesvári
lakosok ezrei védelmükbe vették a lelkészt, megakadályozva az elmúlt
hét végére tervezett elhurcolását. Az elmúlt napok eseményei arra
utalnak, hogy Tőkés László következetes kiállása, áldozatkész
küzdelme a romániai emberi jogok érvényesítéséért nemcsak a magyar
nemzetiség, hanem a többségi román nemzet körében is széles körű
támogatásra talál. Ugyanakkor aggasztó hírek érkeznek a román
hatóságok újabb megtorló intézkedéseiről, elnyomó lépéseiről.

    A Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos jegyzékben szólította
fel a Román Szocialista Köztársaság kormányát az emberi jogok
nemzetközi szerződésekben vállalt tiszteletben tartására, az ezekből
fakadó kötelezettségek teljesítésére. A Magyar Köztársaság
ideiglenes elnöke Tőkés László védelmében levelet intézett Nicolae
Ceausescu román államfőhöz, amelynek átvételét Románia budapesti
nagykövete megtagadta. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 18:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (27. rész)

Mindezek, továbbá a növekvő nemzetközi tiltakozás ellenére az RSZK
kormánya rendre figyelmen kívül hagyta a hivatalos formában
eljuttatott kéréseket és tiltakozásokat, és elzárkózott az Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi záródokumentumában
foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítése elől is.

    A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a román
kormány nem tett lépéseket a Tőkés Lászlót és gyülekezetét ért
jogsértések felszámolására, önkényesen beavatkozik a református
egyház belső autonómiájába, a magyar nemzetiségi lelkész ügyében
minden együttműködési készséget megtagadott, sőt újabb
intézkedéseivel tovább súlyosbította a helyzetet.

    A Magyar Köztársaság Országgyűlése mélységes aggodalmát fejezi
ki az emberi jogok terén a Romániában tapasztalt állapotok miatt, és
felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi
szerződésekben vállalt kötelezettségeit, a saját alkotmányában
rögzített alapelveket, és számolja fel a nemzetiségi lakossággal
szemben alkalmazott diszkriminációt. Támogatásáról és
szolidaritásáról biztosítja Tőkés Lászlót, és határozottan
tiltakozik az RSZK hatóságainak vele szemben alkalmazott jogtipró,
önkényes eljárása miatt. Nyomatékosan felszólítja a román
hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a lelkész
üldöztetésének, családja és gyülekezete zaklatásának,
megfélemlítésének, az egyéb megtorlásnak, és tegyék lehetővé Tőkés
László visszatérését hivatalába, biztosítva lelkészi hivatásának
gyakorlását.

    A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai
biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, hogy
a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott elveivel és normáival
összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete
jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román
Szocialista Köztársaság betartsa ezirányú nemzetközi szerződéses
kötelezettségeit.

    A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt,
hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az
illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez.,, (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (28. rész)

Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum
-------------
nevében invitálta képviselőtársait a Hősök terén hétfőn este
rendezendő demonstrációra, amelyet az erdélyiekkel való szolidaritás
jegyében tartanak.

    Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottság másik
állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót
felterjeszti a Nobel Béke-díjra.

    Az állásfoglalás rögzíti:

    ,,Az Országgyűlés külügyi bizottsága 1989. november 24-én
megtartott ülésén tárgyalta a Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület
kezdeményezését, amely szerint az Országgyűlés támogassa Doina
Cornea és Tőkés László Nobel Béke-díj várományosai közé történő
felvételéről szóló javaslatát. A bizottság nagyra értékelte Doina
Corneának és Tőkés Lászlónak az emberi szabadságjogokért, az emberi
együttélés demokratizálásáért, a különböző nemzetiségű állampolgárok
együttműködéséért folytatott tevékenységét. Ennek alapján egyetért a
Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület kezdeményezésével. Javasolja az
Országgyűlésnek, hogy tekintélyével támogassa Doina Cornea és Tőkés
László felvételét a Nobel Béke-díj várományosai közé.,,

Az Országgyűlés az állásfoglalást elfogadta. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 18:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (29. rész)

Az ötödik napirend pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadója ugyancsak
Csehák Judit volt. A tervezett változtatások közül a
------------

miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj módosítására tett
javaslatot ismertette. Mint mondta: a gyermekgondozási díj három
évre való meghosszabbítását most nem tudják finanszírozni, a gyed-re
való jogosultság további kiterjesztése, egyszerűsítése, a feltételek
egységesítése azonban indokolt. A jogszabálytervezet szerint a jövő
év elejétől mindenki jogosult lesz a gyed-re, aki terhességi,
gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes
összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos
mértékű segélyt kapott-e. Jelenleg ugyanis ez utóbbiak csak
gyermekgondozási segélyt kaphatnak.

    A másik fontos változásként említette, hogy a 1990. január
1-jétől a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdíjat a
feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogosult
gyermekük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1990 után még az egy
évből fennmaradó hónapokra is megilleti azt a férfit, akinek a
felesége az idén halt meg. Emellett a két nyugdíjasból álló házaspár
férfi tagjának is biztosítanák az állandó özvegyi nyugdíjat, ha a
feleség halna meg előbb. Eddig ilyen esetekben a nyugdíjas férfi
csak saját nyugdíjára számíthatott. Az állandó özvegyi nyugdíjra
jogosultság azt jelentené, hogy a férfi választhatná a saját
nyugdíját, vagy ha az özvegyi nyugdíj annál magasabb, akkor azt,
illetve - harmadik megoldásként - a két nyugdíjat együttesen
jogszabályban meghatározott összegig. 1990-től a korábban
megözvegyült férfi is jogosulttá válik az állandó özvegyi nyugdíjra,
feltéve, hogy felesége elhalálozásakor már ő is nyugdíjas volt.

    Az özvegyi nyugdíjrendszert érintő, alapvetően szociális
indíttatású harmadik javasaltként a miniszterasszony azt említette,
hogy az a határösszeg, ameddig a saját jogú, illetve az özvegyi
nyugdíjat együttesen folyósítják, a jelenlegi 3890 forint helyett
6000 forint legyen, s ez a későbbiekben az öregségi nyugdíjak
legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések szerint emelkedne
rendszeresen. Ez a javaslat visszamenőleges hatályú lenne, így
mindazokra vonatkozna, akiknek az élettársuk a korábbi években halt
meg. Miután a társadalombiztosításnak nincs nyilvántartása arról,
hogy kikre vonatkozna ez az intézkedés, egyedi kérésre intézkednének
az ilyen ügyekben a társadalombiztosítási szervek. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (30. rész)

Az említett változások kapcsán Csehák Judit szólt arról, hogy az
özvegyi nyugdíjrendszer már megérett a korszerűsítésre, de azt a
nyugdíjrendszer általános reformja nélkül nem lehet végrehajtani.
Végezetül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a törvénymódosító
javaslat szerint a családi pótlék kikerülne a társadalombiztosítási
törvényből, mert a következő parlamenti ülésszakon törvényjavaslatot
terjesztenek elő az állampolgári jogon járó családi pótlékra.



    Szirtesné dr. Tomsits Erika, a társadalombiztosítási bizottság
    ---------------------------

előadója elmondta, hogy a törvény tervezett módosítása nem teszi
feleslegessé annak későbbi alapvető átdolgozását. A módosítás célja,
hogy azokat a szükséges minimális változtatásokat megtegyék,
amelyekre már a jövő évben szükség van. Ennek megfelelően a
társadalombiztosítási bizottság a törvényjavaslatot elfogadásra
ajánlja.

    A módosítás eredményeként a férjek nyugdíjjogi helyzete
megváltozik, javul. Ezt eredményezi az a tervezett változás, hogy a
saját jogú nyugdíjasként megözvegyült személy házastársa nyugdíjának
egy részére igényt tarthat. Kezdeti lépésként az együttesen
folyósítható összeg felső határát 6000 forintban javasolják
megszabni. Ez az összeg évente a minimális nyugdíjakra meghatározott
módon emelkedne.

    A törvényjavaslattal kapcsolatban több módosító indítványt is
benyujtottak. Az indítványok értelmében a két vagy több gyermekről
gondoskodni köteles dolgozó apa munkajövedelme mellett özvegyi
nyugdíjra is jogosult lenne. A bizottság nem tartja időszerűnek a
javaslat elfogadását pontos igényfelmérés, hatásvizsgálat és a
pénzügyi fedezet biztosítása nélkül. Az érintett családok anyagi
körülményeit egyébként is javítja a tervezett törvénymódosítás. A
következő egy esztendő alatt pedig a létrejövő önkormányzatnak lesz
ideje mérlegelni, hogy miképpen szükséges változtatni az özvegyi
nyugdíjrendszert. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (31. rész)

Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először
arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely
szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki
az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság
egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem
támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja
elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely
összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját
jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás
javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el.

    Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az
Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.

    A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló
előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer
István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést.

    Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal
szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan
ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak
döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a
jogállamiság felé az intézmény visszaállításával.

    A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve
elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek.
A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a
költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó
inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással
kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás
lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék
csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül
választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a
többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A
költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva
elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének
kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék
elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását
kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (32. rész)

Kovács András, a terv- és költségvetési bizottsága nevében
--------------
a napirendi pont bizottsági előadójaként elmondta: nem volt könnyű
feladat az Állami Számvevőszék működési feltételeinek a kidolgozása.
A nehézségek elsősorban a testület létszámának és feladatainak
meghatározásából adódtak. A számvevőségnek ugyanis a létrehozását
rögzítő törvény elfogadása után is új teendőket határozott meg az
Országgyűlés. Ez részben érthető, de periférikus feladatokkal nem
célszerű terhelni e testületet - vélekedett. Kovács András arról is
szólt, hogy hosszas vita után határozták el, milyen területi -
regionális vagy megyei - jelleggel működjön a számvevőszék. A
bizottság végül a regionális javaslattal értett egyet, mert annak
elfogadása révén remélhetőleg csökken a munkatársak esetleges
befolyásolásának a lehetősége. Ugyanezért lesz jelentősége annak,
hogy a számvevőség elé kerülő kérdésekben az ÁSZ testületileg
foglaljon állást, s ne az egyes tagok véleménye kerüljön
nyilvánosságra. A bizottság azt is javasolta, hogy a megszűnő népi
ellenőrzési bizottságok vagyonát a számvevőség és annak regionális
szervezetei, illetve megyei kirendeltségei használják, illetve
hasznosítsák. Személyi kérdésekről szólva Kovács András
hangsúlyozta, hogy a számvevőszéknek azokat a szakembereket kell
alkalmaznia, akiknek ebben a szakmában kellő jártasságuk van.
Visszautasította ugyanakkor azt az egyre több helyen hangoztatott,
ám - szerinte - alaptalan vádat, hogy a számvevőszék a ,,régi
hatalmat,, igyekszik átmenteni. (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 19:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (33. rész)

Balla Éva (Budapest, 46. vk.) nem javasolta elfogadni az
---------
Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Részletesen
megindokolta, hogy a költségvetés miért nem reális, s miért
megalapozatlan. A megalakuló új szervezet átveszi a megszűnő
központi népi ellenőrzés felszerelését, s emellett 18.6 millió
forintért irodaátalakítást végez, további 8 millióért pedig
irodabútort vásárolnak. A képviselő szerint nem elsősorban
irodaátalakításra van szükség ahhoz, hogy megkezdje az ÁSZ a
munkáját. Balla Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy a benyújtott
költségvetés 376 millió forintos végösszege már nem is felel meg a
valóságnak, hiszen a summa 422 millióra növekedett. A magyarázat: ez
a KNEB megszüntetésének a költsége. Úgy vélekedett: érthetetlen a
KNEB felszámolásával kapcsolatban ekkora többletkiadás. Ez
mindenképpen magyarázatot igényel. Egyébként a KNEB 680 fős
apparátusának munkájára az idén 150 millió forintot irányoztak elő a
költségvetésből. A 300 dolgozót foglalkoztató számvevőszék működése
jövőre több mint 400 millió forintba kerül az államkasszának. A
bérköltség is jelentősen megnőtt, a KNEB esetében ez még csak 95
millió volt, s ez most 145-147 millió forintra növekszik.
Elgondolkodtató a titkárnők 24 ezer forintos fizetése. A KNEB idei
működési költségei csupán 10 millió forintot értek el, míg az ÁSZ
esetében ezek a kiadások elérik a 110 millió forintot. Igen furcsa a
számvevőszék létszámának összetétele is: csaknem 100 ember
biztosítja - ennyi a kiszolgáló személyzet - a másik 200 érdemi
munkájához szükséges feltételeket.

    Balla Éva azt javasolta, hogy az előterjesztők a költségvetést
dolgozzák át, tegyék megalapozottabbá. A képviselő szerint szükség
lenne arra is, hogy az ÁSZ közvetlen parlamenti ellenőrzése mellett
néhány tagú szakértői bizottságot hozzanak létre. Ez a bizottság
lássa el az ÁSZ költségvetésének szakszerű ellenőrzését.



    Mivel több felszólaló nem volt, Hágelmayer István válaszolt
     -----------------

az elhangzottakra. Rámutatott: ha fel akarnak készülni az állami
vagyon védelmére, az ehhez szükséges nagy tömegű információ
feldolgozására, akkor meg kell teremteni ehhez a feltételeket.
Pontos adatokkal kell rendelkezniük az állami vagyon nagyságáról,
annak forgalmáról; mindez a vállalati mérlegek alapos feldolgozása
nélkül elképzelhetetlen. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 19:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (34. rész)

A költségek csökkentésére természetesen az irodabútorok esetében
lehetőség van. A KNEB megmaradt felszerelése ugyanis alkalmas a
további használatra. A magas fizetésekre azért van szükség, mert a
munkatársak jól képzett szakemberek, s jelenlegi beosztásukban nincs
lehetőségük arra, hogy másodállást vállaljanak, kiegészítő
jövedelemre tegyenek szert. Hagelmayer István azt javasolta:
tekintsék a képviselők a most benyújtott költségvetés tárgyalását
első fordulónak, s januárban térjenek vissza a témára.

    Szót kért a bizottság előadója, Kovács András is. Úgy
     -------------
vélekedett, azért nem lehet a költségvetésben pontosan meghatározni
a részösszegeket, mert ma még nem lehet felmérni az Állami
Számvevőszék feladatának nagyságát. Ezért azt javasolta: az
előirányzott végösszeget keretnek tekintsék, s bízzák meg az ÁSZ
elnökét azzal, hogy gondoskodjon a pénz takarékos felhasználásáról.
Nem értett egyet egy újabb szakértői bizottság létrehozásával,
véleménye szerint az Állami Számvevőszékben a parlamentnek meg kell
bíznia.

    A döntéshozatalt megelőző vitában Polgárdi József (Pest m., 17.
     ---------------
vk.) is szót kért. Elmondotta, hogy Balla Évának nagyon sok
tekintetben igaza van. Ennek ellenére mégis úgy vélekedett, nem
szabad megkérdőjelezni a benyújtott költségvetés helyességét, mivel
ez megingathatja a számvevőszék hitelességét. Polgárdi József
szerint a költségvetés végösszegét - mégpedig a kisebb értéket -
kell keretösszegnek tekinteni. A terv- és költségvetési bizottságot
kellene megbízni azzal, hogy a pénz felhasználását tételesen
vizsgálja meg.

    Ezután határozathozatal következett. A képviselők nem fogadták
el az ÁSZ költségvetését, egyetértettek azzal, hogy azt januárban
második fordulóban ismét megtárgyalják.

    Békesi László pénzügyminiszter kijelentette, hogy ez nem okoz
    -------------
gondot az állami költségvetés elfogadása szempontjából, már csak
azért sem, mert a képviselők várhatóan nem teszik lehetővé a
kiadások növelését, hanem éppen annak csökkentését szorgalmazzák.

    Este hat órakor az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a
parlament ülését. Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi
programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer
reformjának megtárgyalásával folytatják munkájukat. (folyt. köv.)


1989. december 18., hétfő 19:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (35. rész) Dió 1.

Az Országgyűlés decemberi ülésszaka első munkanapjának eseményei
dióhéjban

    Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés decemberi -
négynaposra tervezett - ülésszaka. Az elnöklő Fodor István elsőként
képviselői lemondásokat jelentett be a Háznak, majd köszöntötte az
ülés magas rangú vendégét, Helmut Kohlt, a Német Szövetségi
Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó
kancellárját. A szövetségi kancellár beszédet mondott az
Országgyűlés plénuma előtt.

    Még a tárgysorozat elfogadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun
m., 12. vk.) javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános
rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a
képviselőket.

    A tárgysorozat vitájában Bánffy György (Budapest, 4. vk.)
elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében, -
miszerint az Országgyűlés oszlassa fel önmagát -, az időközben
folytatott tárgyalások során megegyezésre jutottak, s megállapodtak
az Országgyűlés megbízott elnökével, hogy visszavonja egyéni
indítványát, amennyiben a képviselők elfogadják a Fodor István által
beterjesztett javaslatot.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta: a Parlament
foglaljon állást Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Ezután a
képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát.

    A tárgysorozatnak megfelelően először az ügyészségről szóló
1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról
döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal
elfogadta.

    A büntető jogszabályok módosítását dr. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében hallgatta meg a Parlament.

    A vitában felszólalt Filló Pál (Budapest, 18. vk.) és Roszik
Gábor (Pest m., 4. vk.).
(folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 19:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (36. rész) Dió 2.

A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom
törvénymódosító javaslatot.

    Az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló
törvényjavaslatot Békesi László pénzügyminiszter ismertette.

    A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő, Marx Gyula (Zala m., 2.
vk.) szólt hozzá. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora
délután egy ünnepélyes aktus szakította meg: a kormány tagjai, a
Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész esküt tett az
Országgyűlés előtt.

    Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az
illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel
elfogadta.

    Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, a
Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló
törvényjavaslat terjesztette a plénum elé. Az Országgyűlés
társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits
Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette.

    A vitában hozzászóltak:

    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.);

    Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.);

    dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

    Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.);

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.).

    Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter összegezte a
vitában elhangzottakat.

    A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is
foglalkoztak a képviselők: Tőkés László ügyében foglaltak állást,
majd a testület meghallgatta és elfogadta a külügyi bizottság másik
állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót a Nobel
Béke-díjra terjeszti fel.

    Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításával foglalkozó törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé
Csehák Judit. Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítási
bizottság nevében ismertette a testület véleményét. Ezután
határozathozatal következett, az Országgyűlés a törvényjavaslatot
nagy többséggel elfogadta.

    Késő délután a Parlament az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló
előterjesztést tárgyalta meg. E napirendi ponthoz dr. Hagelmayer
István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést.

    A vitában hozzászóltak:

    Kovács András, a terv- és költsévetési bizottság nevében és

Balla Éva (Budapest, 46. vk.). (folyt.köv.)


1989. december 18., hétfő 19:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (37. rész)

Határozathozatal következett: a képviselők nem fogadták el az
Állami Számvevőszék költségvetését, azt januárban ismét
megtárgyalják.

    Az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülését.
Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti
vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának
megtárgyalásával folytatják munkájukat. (MTI)


1989. december 18., hétfő 19:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD