Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)

1989. november 24., péntek - Az Országgyűlés pénteken reggel az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját.

Még e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt szót kért
dr. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.) és a Magyar Nemzet egyik
-------------------
írására utalva a képviselők védelmét kérte az Országgyűlés
tisztikarától. Úgy találta ugyanis, hogy az említett cikk
valótlanságot tartalmaz, tendenciózusan megpróbálja lejáratni őt és
néhány képviselőtársát. Az elnöklő Jakab Róbertné megígérte, hogy a
kérdésre visszatérnek.

    Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános
vitájához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát.
Ennek egyik oka az lehetett, hogy a plenáris üléssel egyidejűleg még
tartott a reformbizottság - ugyancsak adó-témáju - megbeszélése, így
több képviselő, aki előzetesen jelezte, hogy szót kér az általános
vitában, még nem volt jelen az ülésteremben. A Tisztelt Ház úgy
döntött, hogy megkezdi a törvénytervezet részletes vitáját.

    Elsőként dr. Buzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.), a
     ------------------
Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke
kért szót. Megismételve az adótörvény 1987-es elfogadásakor tett
javaslatát, azt szorgalmazta, hogy a népi iparművészeti termékek
esetében a jelenlegi 25 százalék helyett nulla legyen a forgalmi
adókulcs. Mint mondotta, az elmúlt két esztendő alatt
bebizonyosodott, hogy a magas forgalmi adókulcs a népi iparművészet
elsorvadásához vezethet. Javaslata, illetve módosító indítványa
indoklásaként hangsúlyozta: a népművészeti tevékenység nem azonos az
ipari tevékenységgel, s így nem is a piac törvényei érvényesek arra.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 11:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)

Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur
--------------
Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója megköszönte a
pénzügyminiszternek, hogy elfogadta azt azt indítványt, mely szerint
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről a kormány
decemberben törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A több
tízezer hazai mozgáskorlátozott érdekében tájékoztatta a parlamentet
és a kormányt arról, hogy 1991-ben megszűnik a Trabant Hycomat
típusú - a mozgáskorlátozottak közlekedését megkönnyítő -
személygépkocsik gyártása. Így akkortól hasonló járműveket máshonnan
kell beszerezni, s a piackutatást és a fedezet megteremtését időben
el kell kezdeni. A képviselő ehhez kapcsolódva mondta el: egyetért a
magánimport útján beszerzett személygépkocsik általános forgalmi
adójának bevezetésével. Mégis azt javasolta, hogy a rászoruló
mozgáskorlátozottak mentesüljenek ez alól. Ezt úgy tartotta
megvalósíthatónak, hogy a kormány adjon ebből a célból támogatást a
Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének, a szövetség
pedig - személyenkénti mérlegelés alapján - indokolt esetben térítse
vissza a fogalmi adót. Hellner Károly helyesnek tartaná azt is, hogy
a mozgáskorlátozottak más, az életüket megkönnyítő gyógyeszközhöz is
ÁFA nélkül, vagy annak mérséklésével juthatnának hozzá. Végezetül
azt kérte a kormánytól, hogy ösztönözze a hazai vállalatokat
gépkocsigyártási kooperációra. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 11:31


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)

Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti
------------------
főállatorvos hangoztatta, hogy nem ért egyet a magánimportos
gépkocsik általános forgalmi adójának azonnali bevezetésével.
Véleménye szerint így ismételten és méltatlanul a törvénytisztelő
állampolgárok rovására hoznak intézkedést. Annak a meggyőződésének
is hangot adott, hogy az intézkedés gyors bevezetése megint csak
kapkodáshoz vezet. Ez pedig sohasem szül jó vért. Érvként hozta fel
továbbá azt, hogy a gépkocsit ,,importáló,, magánemberek végül is
nemes ügyet szolgálnak, hiszen magánjavaikat olyan célra
hasznosítják, amelyek kedvezőek az egész gazdaság szempontjából.
Segítenek abban, hogy fiatalabb, korszerűbb, s kevésbé
környezetszennyező gépkocsik frissítsék fel az elavult hazai
járműparkot.

    Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák
    --------------
Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a láthatatlan jövedelmek
feltárásának nehézségeiről szólt. Kételkedett például abban, hogy
felderíthető-e a láthatatlan jövedelm akkor, amikor a kisiparos nem
hajlandó munkájáról számlát adni. Véleménye szerint az adóhatóság
sok esetben tehetetlen, eszközei sincsenek, hogy a kellő
információkat beszerezze. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 11:31


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)

Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének
----------
igazgatója sem értett egyet a pénzügyminiszter által javasolt
megoldással, azzal hogy a magánimportban behozott személygépkocsikra
25 százalékos általános forgalmi adót vessenek ki. A képviselő
véleménye szerint akkor lenne helytálló egy ilyen javaslat, ha a
hazai piacon elegendő gépkocsi lenne szocialista importból, illetve
hazai gyártásból. Mivel korántsem ez a helyzet, a jelenleg meglévő
hiányt egy ilyen intézkedéssel csak tovább növelnék. Amúgy is
elöregedett a gépkocsipark, ezek a korszerű autók jelentős mértékben
javítják a hazai állomány színvonalát. Ráadásul a kedvező
vámintézkedések óta lényegesen olcsóbb lett a használt gépkocsik
ára. Amióta lábrakapott a híresztelés az ÁFA bevezetéséről, azóta
áremelkedés tapasztalható a használtautó-piacon.

    Dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), a FALCO Fakombinát
    ----------------
vezérigazgatója javasolta, hogy az Országgyűlés fontolja meg a
magánforgalomban behozandó gépkocsik általános forgalmi adóval való
azonnali megterhelését, mert - mint mondotta - ez tulajdonképpen egy
puccs-szerű intézkedés lenne. Indoklásként elmondotta, hogy a
lakosság a különféle kormánytisztviselők eddigi nyilatkozataiból
arról tud, hogy csak január 1-jétől tervezik az ÁFA bevezetését a
gépkocsi-magánimportban. Nem értette azt sem, hogy a kormány miért
várja ettől az intézkedéstől a devizakiáramlás megszűnését, hiszen -
mutatott rá - az, akinek gépkocsivásárlásra van devizája, már
korábban szerezte be ezt a pénzt. Végezetül indítványozta, hogy csak
az adótörvény kihirdetésével egyidőben lépjen életbe a külföldről
behozott kocsik után kiszabandó általános forgalmi adóról szóló
rendelkezés.

    Dr. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos
    -----------------
Művek (ELMŰ) vezérigazgatója arról szólt, hogy a Grósz-kormány által
beterjesztett adótörvényt a képviselők külső nyomás hatásának
engedve fogadták el. Ez erkölcsi presszió volt, mivel az
előterjesztés úgy hangzott, hogy ez a stabilizáció alappillére.
Rámutatott: ő akkor az ország gazdasági kibontakozását segítő tervre
és nem az adótörvényre adta igenlő szavazatát. Ám a stabilizáció nem
következett be, megalapozatlan, körültekintést nélkülöző rendeletek
születtek a későbbiekben. Ezek közé sorolta az utazást elősegítő, de
a valutatartalék megfelelő feltárását nélkülöző rendeletet.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 11:32


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)

A képviselő javasolta: az ólommentes benzinnel működő
személygépkocsikat vámmentesen hozhassák be az állampolgárok,
illetve maradjon meg a háromévesnél nem idősebb személyautókra
érvényes tíz százalékos vám. Börcsök Dezső ez utóbbival kapcsolatban
úgy vélekeedett: a kormány ki akarja játszani ezt a korábbi
engedményt. A 40 százalékos vám helyett most 10 százalékos vámmal és
az ÁFA-val együtt tulajdonképpen vissza akarja állítani a magas
vámtarifát.

    Az általános forgalmi adó részletes vitájában többen nem
kívántak felszólalni. Az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztette a
képviselőket: az adótörvények tárgyalásának kezdetén már döntés
született arról, hogy a módosító indítványokat a képviselők
benyújtják a reformbizottságnak, amely gyakorlatilag folyamatosan
ülésezik, és feldolgozza a beérkező javaslatokat. Az előterjesztő
miniszter is majd együttesen válaszol az adótörvények vitájában
elhangzott észrevételekre. A törvényhozás ezután megkezdte a
vállalkozási nyereségadóról szóló, 1988. évi IX. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Mivel e tervezethez
is számos módosító indítványt nyújtottak már be, a soros elnök
általános és részletes vitát rendelt el felette.

    Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és
    -------------
Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke a vállalkozói
képviselőcsoport véleményét összegezte a törvényjavaslatról.
Rámutatott: a vállalkozások ösztönzése érdekében három fő feladatot
kellene teljesíteni. Mindenekelőtt intézkedéseket kellene tenni a
gazdálkodás normális, perspektívikus fejlődésének biztosítása
érdekében. Nem kevésbé fontos, hogy megváltoztassák azt a
környezetet, amelytől idegen a vállalkozási kultúra, mentalitás.
Ezzel együtt csökkenteni kell a kisvállalkozások természetéből
fakadó hátrányokat. A gazdaság normális működtetéséhez alapvető
változtatásokra van szükség, lehetőleg minél hamarabb. A belső
adórendszert úgy kell alakítani, hogy mihamarabb lehetővé váljon a
vállalkozási nyereségadó kulcsának egységes csökkentése 30
százalékra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodó
szervezetek számára a társadalombiztosítási járulék a mai
rendszerben adó-jellegű befizetésként jelenik meg, s rontja a
gazdálkodás feltételeit. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 11:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)

A vállalkozói csoport fontosnak tartja a társadalombiztosítás
mielőbbi leválasztását a költségvetésről, s a járulék mai, 43
százalékos mértékének mintegy 30 százalékra való mérséklését.
Javasolják egyben a nyugdíjjárulék csökkentését 6 százalékra.
Szorgalmazzák egy olyan új nyugdíjrendszer bevezetését, amely a
nyugdíjak reálértékét automatikusan az inflációs rátához igazítja. A
vállalkozásbarát környezet megteremtése érdekében azt
indítványozzák, hogy állami eszközökből hozzanak létre egy állami
garanciavállaló társaságot. A képviselő kívánatosnak nevezte egy
olyan bizottság felállítását, amely mielőbb kidolgozza
vállalkozás-támogatás normáit az elkövetkezendő évekre.


    Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott
    -------------
annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint csak a vállalkozások
ösztönzésével és egy szelektív fejlődést biztosító adópolitikával
lehet kitörni a jelenlegi gazdasági kényszerhelyzetből. Úgy vélte
azonban, hogy az adótörvények módosításával foglalkozó tervezetek
ezt a kitörési szándékot nem igazolják.

    A képviselő különböző szakemberekkel folytatott konzultációira
utalva azt az álláspontot képviselte, hogy továbbra is irreálisan
magasak az adóterhek, így nem ösztönöznek fejlesztésre, s nem
serkentik a vállalkozási kedvet sem. Elfogadhatatlannak tartotta,
hogy a kormány az állami vagyon utáni részesedés mértékét 18
százalék helyett 20 százalékban kívánja megállapítani.

    Juhász Ferenc a vállalkozási nyereségadó javasolt kulcsairól
szólva megállapította: az 50 százalék körüli, vagy az azt meghaladó
adóteher nem ösztönöz a teljesítményfokozásra, s a gazdaság
szelektív fejlesztését sem teszi lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a
vállalkozói kedv elfojtása előbb-utóbb az állami adóbevételek
csökkenésében is érezteti hatását. Végezetül megfontolásra ajánlotta
a pénzügyi tárcának az állóeszközök beszerzésére fordított kiadások
azonnali költségelszámolásának bevezetését. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 11:35


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)

Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke
---------------
Termelőszövetkezet elnöke javasolta: vizsgálják felül, mely
országrészek tartoznak a hátrányos térségek közé. Megyéje Somogy 76
termelőszövetkezetének ugyanis 60 százaléka kedvezőtlen termőhelyű.
Ezek 147 településen gazdálkodnak, az összes települések
kétharmadán. A megélhetés fő forrása a sok munkával is szerény
jövedelmet adó mezőgazdaság. Ezért tartotta szükségesnek a
kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ipari tevékenységére
vonatkozó kedvezményének csökkentett mértékű megtartását, s nemcsak
1990-re, hanem a következő évekre is. A képviselő leszögezte: a
kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kedvezményeit addig nem
szabad megszüntetni vagy csökkenteni, amíg az e körbe tartozó
szövetkezetek, üzemek támogatási rendszerét a kormány nem oldja meg,
illetve nem biztosítja a versenyben az esélyegyenlőséget. Pásztohy
András a vállalkozási nyereségadó-tervezet egészéről úgy foglalt
állást, hogy abból látszik: a kormányzat a piaci modell
kiterjesztése érdekében igyekszik a gazdasági szabályozást
továbbfejleszteni.

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.), a nyírtassi
    ------------
Dózsa Mgtsz elnöke keserűen ismertette azt a kálváriát, amelyet
másfél hónappal ezelőtti interpellációját követően bejárt. Annak
idején azt javasolta, hogy 1990. január 1-jétől szüntessék meg a
keresetszabályozást a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszter válaszát sem ő, sem az Országgyűlés nem
fogadta el, ám a javaslattal a későbbiekben sem foglalkoztak érdemben
az illetékesek. Kérte képviselőtársait, ismételten támogassák
indítványát, álljanak a parasztság ügye mellé. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 12:16


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)

Győrffy László (Vas m., 7. vk.), az Ostffyasszonyfai Petőfi
--------------
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke elmondotta: nem ért egyet a
termelő mezőgazdasági beruházások rendszerének megváltoztatásával.
Eddig az ilyen fejlesztésekhez a gazdaságok költségvetési juttatást
vehettek igénybe. A törvényjavaslat értelmében a támogatáshoz
adóvisszatérítés formájában, tehát utólag jutnának hozzá. Az új
rendszer az alacsony hatékonyságú üzemek egész sorát zárja ki a
támogatásból, mivel ezek az egységek gyakorlatilag nem fizetnek
nyereségadót. Ötszáz-hétszáz ilyen üzemről van szó. Az is gondot
jelent, hogy a javasolt rendszerben az üzemek utólag jutnak az
állami pénzhez, s így a beruházás megvalósításához előzetesen magas
kamatozású hitelt kell felvenniük. A képviselő azt javasolta, hogy
az adókedvezményt már az adóelőlegből levonhassák a gazdaságok.
Egyébként azt is sérelmezte, hogy ez ügyben korábban megfogalmazott
minisztériumi álláspontot a Pénzügyminisztérium tisztségviselői
eltérően értelmezik.

    Eleki János (Békés m., 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos
    -----------
Tanácsának főtitkára a vállalkozási nyereségadóról szóló
törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványával kapcsolatban
kifejtette: a mezőgazdasági szövetkezetek napjaink megváltozott
gazdasági és politikai viszonyaihoz igyekeznek rugalmasan igazodni,
és a jogi szabályozás is azt célozza, hogy a szövetkezetek egyre
inkább alkalmazkodjanak a kialakuló piacgazdasági viszonyokhoz, s
egyúttal létrejöhessenek a korszerű tulajdonviszonyok. Ezt szolgálta
a szövetkezeti törvény módosítása is, amelynek folytán lehetővé vált
a szövetkezeti vagyon 50 százalékának nevesítése a tagok számára.
Megkezdődött tehát a szövetkezeti tagok magántulajdonára alapozott,
nem kolhoz-típusú szövetkezeti forma kialakítása. Ám éppen csak hogy
megindult a vagyonnevesítés, amely a tulajdonosi érzésre alapozott
gazdálkodást szolgálná, a mostani törvényjavaslat a szövetkezeten
belüli tagi magántulajdonra nézve már hátrányos szabályokat
tartalmaz, és méltánytalanul megkülönbözteti a szövetkezeten kívüli
magántulajdontól. Mindezt olyan körülmények között szorgalmazzák a
törvényjavaslat előkészítői, amikor már a különböző tulajdonformák
egyenértékűsége már polgárjogot nyert. Éppen ezért a felszólaló
kérte képviselőtársai támogatását módosító javaslatához, miszerint a
törvény szövegéből a diszkriminatív rendelkezés maradjon ki.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 12:18


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)

Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.), a nagyecsedi
-------------
Rákóczi Mgtsz ágazatvezetője a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági
üzemek nevében tiltakozott az ellen, hogy a törvényjavaslat 1990-ben
az ilyen üzemek nyereségadó-kedvezményének felét meg kívánja vonni,
míg 1991-ben az egész kedvezményt meg akarja szüntetni. Azzal
érvelt, hogy a versenysemlegesség érvényesítéséhez szükség van az
említett kedvezményre, másrészt a kedvezőtlen adottságú tsz-ek
nyereségadójából visszatartható kedvezmény az állami költségvetésben
csak egy jelentéktelen összeg. Annál inkább jelentős azonban az
érintett gazdaságok számára alapvető fejlesztéseik megvalósítására.

    Szántó Sándor egyetértett Eleki Jánossal abban, hogy az
Országgyűlés ne döntsön a fenti üzemeket érintő kérdésekről addig,
amíg helyzetüket meg nem vizsgálja. Egyúttal javasolta, hogy a
kedvezőtlen adottságú tsz-eket megillető 35 és 70 százalékos
nyereségadó-kedvezmény maradjon változatlan.

    A vállalkozási nyereségeadó törvényjavaslat részletes vitájának
lezárása után a törvényhozás megkezdte az állami vagyon utáni
részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

    Elsőként Eleki János (Békés m., 7. vk.), a Termelőszövetkezetek
     -----------
Országos Tanácsának főtitkára kapott szót. A képviselő emlékeztetett
arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egyes, jogszabályokban
megszabott tevékenységükhöz állami támogatást kaptak az elmúlt
évtizedekben. E támogatások elvi alapját a nyomott termelői és a
fogyasztói árak képezték, aminek előnyét az egész magyar nemzet
élvezte. Ugyanakkor a támogatás a mezőgazdaság számára állandó
beavatkozást és fenyegetettséget jelentett, s számukra nem adott
megkülönböztetett előnyöket. Eleki János külön kiemelte: soha nem
közölték a szövetkezetekkel, hogy ezek az államigazgatási úton
született döntések azzal a következménnyel járnak, hogy ilyen
arányban az állam a szövetkezeti vagyon résztulajdonosává válik.
Ezen az alapon két évtized alatt meglehetősen jelentős összeg,
csaknem 25 milliárd forint nyilvántartási érték halmozódott fel a
szövetkezetekben. Ez azonban nem létező vagyon, mert ezt az értéket
a szövetkezetek folyamatosan visszaadták a nemzetgazdaságnak. Eleki
János leszögezte: a számviteli trükkök alapján becsempészett, nem
létező állami vagyont a szövetkezetek esetében nem lehet törvényerőre
emelni. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 12:19


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)

Véleménye szerint elképzelhetetlen a tulajdonosi reform
megvalósulása, azaz a szövetkezeti tulajdon tényleges tagi
tulajdonná válása oly módon, hogy ezzel párhuzamosan a szövetkezeti
vagyon mintegy 10 százalékát kitevő vagyonrészt az állam utólagosan
valamiféle társasági betétté nyilvánítsa. A képviselő ezt
alkotmányellenesnek nevezte.

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24., vk.), a Budapesti 71. számú
    ----------------
Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa az előző felszólalásban
elhangzottakhoz kapcsolódva kifejtette: mivel a szövetkezetek
önkormányzattal rendelkeznek, így a most beterjesztett
adótörvény-módosítások sértik az önkormányzati jogokat, A képviselő
ugyanis úgy vélekedett: a tervezetek értelmében a szövetkezeteknek
nem lesz lehetőségük, hogy szabadon dönthessenek arról, mit kezdenek
az állami tulajdonban lévő ingatlanrészükkel. Tallóssy Frigyes
hangsúlyozta: biztosítani kell a szövetkezetek számára a jogot, hogy
- amennyiben az ingatlanrészre nincs szükségük - azt visszaadhassák
az államnak.

    Az általános vita ezzel lezárult. Mivel a részletes vitához
egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát, így a
kormányzat által beterjesztett négy adótörvény-javaslat feletti vita
befejeződött. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 12:19


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)

Mivel az egyes adótörvényekhez benyújtott módosító
indítványokról a szünetben tárgyaltak az illetékes bizottságok, s a
kormány is ülésezett, az elfogadott tárgysorozattól eltérve, az
Országgyűlés rátért a pártok 1989. évi állami költségvetési
támogatásával kapcsolatos határozat-tervezetre.

    A dokumentumot az Országgyűlés vita nélkül elfogadta.

    A határozat kimondja: az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul
veszi, hogy a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatása csak
a társadalmi és politikai szervek idei költségvetési támogatásának
csökkentéséből finanszírozható.

    Az általános választásokig a pártok állami költségvetési
támogatása a pártok előzetes megállapodása alapján, az általuk
bevallott taglétszám figyelembevételével, normatív alapon
történhet.

    Az ellenőrzésre az Országgyűlés által kijelölt bizottság,
illetve megalakulása után az Állami Számvevőszék jogosult. Az
ellenőrzés módját és az esetleges szankciókat az ellenőrző szervek
állapítják meg. A Parlament felhatalmazta a terv- és költségvetési
bizottságot a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
17. paragrafusában meghatározott tizenegy tagú szakértői testület
megalakítására. A bizottság erről beszámol a Parlamentnek. Az
Országgyűlés egyben felkéri a költségvetési támogatásban részesülő
pártokat, hogy a szakértői testület összetételére vonatkozó együttes
javaslatukat még az idén november 30-áig juttassák el a terv- és
költségvetési bizottság elnökéhez.

    Amennyiben újabb pártok részéről is igény merül fel állami
költségvetési támogatás iránt, akkor azt a kormány a most elfogadott
határozatnak megfelelően biztosítja.


     x x x


    Az előterjesztéshez mellékelt miniszertanácsi kimutatás szerint
a pártok idei normatív költségvetési támogatása a következőképpen
alakul:


    - Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 15 millió
    - Magyar Demokrata Fórum 15 millió
    - Magyarországi Szociáldemokrata Párt 15 millió
    - Magyar Néppárt 10 millió
    - Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 8 millió
    - Münnich Ferenc Társaság 8 millió
    - Szabad Demokraták Szövetsége 7 millió

(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 13:18


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)

- Független Magyar Demokrata Párt 6 millió
- Fiatal Demokraták Szövetsége 4 millió
- Kereszténydemokrata Néppárt 4 millió
- Magyar Függetlenségi Párt 4 millió
- Magyar Liberális Néppárt 2 millió
- Magyarországi Zöld Párt 2 millió forint.


     x x x


(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 13:18


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)

A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest-Bécs
világkiállítás előkészítésének helyzete került napirendre.
Somogyi László, a kiállítás előkészítésének kormánybiztosa
--------------
beszámolójában mindenekelőtt az 1896-os Ezredéves Kiállításra
emlékeztetett, amely csaknem száz év távlatából is az ország és
Budapest fejlődésére kiemelkedő hatású nemzeti vállalkozás volt.

    Ezt követően - utalva arra, hogy a képviselők írásban megkapták
a megrendezendő világkiállítás várható politikai és gazdasági
hatásainak elemzését - néhány lényeges pontra kívánta a
kormánybiztos ráirányítani a figyelmet, s igyekezett eloszlatni
azokat az aggodalmakat, amelyek az utóbbi időben megerősödtek a
közvéleményben.

    Mint mondotta, a Budapest-Bécs közös világkiállítás alapvető
feltétele, hogy a folyamatban lévő társadalmi, politikai átalakulás
már 1990-ben megállítsa a romló gazdasági folyamatokat, és ha
szerény mértékben is, de növekedjen a magyar gazdaság
teljesítőképessége. Fontosnak tartotta leszögezni: feltétlenül
szükség van a külföldi működőtőke bevonására a magyar gazdaság
élénkítésébe, új technológiák bevezetésére és a vállalkozások
fellendítésére. El kell azonban oszlatni azokat az egyre gyakrabban
hallható aggályokat, amelyek szerint szisztematikusan folyik az
ország kiárusítása a külföldi működőtőkének. Reményét fejezte ki,
hogy folytatódnak azok a kezdeményezések a Közös Piacnál és a világ
más országainál, amelyek korrekt támogatást, vállalkozási
lehetőséget nyújtanak a magyar gazdaságnak. Ugyancsak remélhető,
hogy nem szakad meg az a folyamat, amely pénzügyi helyzetünk
stabilizálására irányul, s amelynek fő célja a forint kovertibilissá
tétele. Várható, hogy tovább fejlődnek kapcsolataink Ausztriával és
a Duna menti országokkal, valamint az Alpok-Adria térség
területeivel is.

    A világkiállítás egyik leglényegesebb, legtöbbet vitatott
kérdésére, a finanszírozás ügyére tért rá ezután Somogyi László.
Leszögezte: semmiféle titkos tanulmány nem született a
világkiállítás előkészítése kapcsán, s ilyen nem is lesz.
Mindenfajta vélemény eddig is helyet kapott a különböző fórumokon és
a sajtóban. A kormánybiztos a számszerű adatokat nem elemezte,
mondván, hogy ezek benne vannak az írásos dokumentumban, ám azt
hangsúlyozta, hogy alapvetően vállalkozásról van szó, amelyben
természetesen részt kell vállalnia az állami költségvetésnek is.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 14:54


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)

Ez nem egyedi magyar eset - mondotta -, így van az egész
világon. Az 1992-ben esedékes sevillai világkiállítást például döntő
mértékben Spanyolország költségvetése finanszírozza. Az ottani
beruházások költségigénye mintegy 10 milliárd dollár, s ezzel a
spanyol kormányzat az elmaradt andalúziai térség fejlesztéséhez
kíván segítséget nyújtani. A költségvetés egyébként Ausztriában is
részt vesz a világkiállítási vállalkozásban: az infrastrukturális
beruházásokat az osztrák állam, illetve Bécs városa finanszírozza.

    A hazai szervezési, finanszírozási elképzeléseket tételesen
ismertette a kormánybiztos. A világkiállítás témaválasztásában döntő
szerepe van a művészetnek, tudománynak, a kultúrának, így érthetően
művelődési beruházási feladatokat is meg kell valósítani, mintegy 15
milliárd forint értékben; ebből 10 milliárd a költségvetést terheli,
5 milliárdot pedig vállalkozói alapon kívánnak a Művelődési
Minisztériummal együtt előteremteni. Az egészségügyi fejlesztés,
amely elsősorban az ide érkező turisták egészségügyi biztonságát
szolgálja, mintegy 2 milliárd forintnyi költségvetési kiadást
jelent. Az idegenforgalom vállalkozási alapon szerveződik, s az
egész országra kiterjedő fejlesztési csomagja, 40 milliárd forintot
tesz ki. Szükséges azonban, hogy a magántőkét befektetők az államtól
visszatérítendő alapjuttatást kapjanak, valamint az is, hogy
továbbra is képződjék Idegenforgalmi Alap, amely eddig is segítette
az idegenforgalmi fejlesztéseket.

    A világkiállításhoz kapcsolódó - ám nem a világkiállítás miatt
szükséges - legnagyobb tétel az infrastruktúra. Ezekre a
fejlesztésekre azonban akkor is szükség lenne, ha soha nem
rendeznének Magyarországon világkiállítást. S a világkiállítás
kényszerítő erő is, hogy ezeket a fejlesztéseket 1995 elejére
elvégezzék. A legnagyobb finanszírozási bizonytalanságok éppen az
infrastrukturális fejlesztések terén mutatkoznak. A kormány
világosan látja, hogy ezzel nem terhelheti az amúgy is rendkívül
szűkre szabott költségvetést. A miniszterelnök felhatalmazása
alapján Somogyi László tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az
elmúlt napokban Magyarországon járt Európai Gazdasági Közösség
vezetőinek átadták az infrastruktúra-csomagtervet, mégpedig azzal a
szándékkal, hogy a Közösség által nyújtandó segítség a magyar
infrastruktúra fejlesztésére is terjedjen ki. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 14:56


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)

A kormánybiztos arról is számot adott, hogy egyéb külföldi
működőtőke bevonását is kezdeményezték. Így például felvették a
kapcsolatot azzal a pénzügyi csoporttal, amely nemrégiben 13
milliárd dollárt ajánlott fel a világkiállítás bécsi részének
finanszírozásához. Ugyancsak folynak a tárgyalások egy svájci
pénzügyi és vállalkozói csoporttal.

    Tájékoztatásként Somogyi László elmondta, hogy ez év december
10-éig a zsűri véglegesen dönt a budapesti helyszín kérdésében, 1990
elején kiírják a nyilvános tervpályázatot. Egyértelmű - hangoztatta
-, hogy a magyar építőipari kapacitás nem elegendő a hatalmas
beruházás határidőre történő megvalósításához, ezért külföldi
vállalkozók bevonása is elengedhetetlen lesz. Olyan vállalkozókat
várnak, akik nemcsak az építési munkákat végzik el, hanem részt
vállalnak a finanszírozásból is. A párizsi döntést követően,
legkésőbb 1990 elején létrehozzák Budapesten az úgynevezett Expo
Részvénytársaságot, amely a világkiállítás szervezésének
fővállalkozója lesz. Ebben a részvénytársaságban - nyitott
jellegénél fogva - mind a külföldi, mind a magyar vállalkozók részt
vehetnek. A Fővárosi Tanács is hamarosan létrehozza a világkiállítás
fővárosi koordinálására hivatott szervezetét. Emellett célszerű
lenne, ha az Országgyűlés is alakítana egy bizottságot, amelynek
kifejezetten a világkiállítás ellenőrzése és társadalmi támogatása
lenne a feladata.

    Végül Somogyi László azt hangoztatta: ez a nagyszabású
vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha ehhez az Országgyűlés és a
magyar közvélemény is egyetértését adja. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 14:57


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)

Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), az
-------------
Észak-Magyarországi Tervező Vállalat főépítésze kijelentette: a
világkiállítás megvalósításához először a társadalom egyetértését,
támogatását kell megszerezni, s csak utána felgyorsítani az
előkészületeket. Tapasztalatai szerint ugyanis a vélemények alaposan
megoszlanak a lakosság körében. Ennek valószínűleg az az
oka, hogy nem ismertették meg kellőképpen és széles körben a
kiállítás célját, várható eredményét, s annak közérdekűségét. A
helyes megítélés érdekében javasolta többek között a képviselő, hogy
a világkiállítás megrendezését kössék össze a honfoglalás 1100.
évfordulója megünneplésével. E kettős cél sokkal jobban
mozgósíthatná a társadalmat. Célszerűnek tartotta a finanszírozáshoz
egy elkülönített pénzalap létrehozását. Indítványozta továbbá, hogy
a közös rendezvényre mozgósítsák, hívják meg a határainkon túl élő
magyarokat is. A felépülő létesítményeket a kiállítás után
lakásként, valamint tudományos és kutatóbázisként legcélszerűbb
hasznosítani - mondta.
    Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár
    --------------
Filmnyomó üzemének szakmányvezetője előrebocsátotta, hogy ő
világkiállításpárti, de hozzátette: nem minden áron támogatja az
Expo megrendezésének ügyét. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben a
képviselők alulinformáltak, nem rendelkeznek a felelős döntéshez
szükséges ismeretekkel. Annál is kevésbé, mert a hozzájuk
eljuttatott előterjesztések sokkal inkább reklám- és
propagandaanyagok, mint alapos tanulmányok. Aggodalmát fejezte ki
amiatt is, hogy a megrendezéshez szükséges forrásokból még 35-40
milliárd forint hiányzik.

    Úgy vélekedett - az előtte szólóhoz hasonlóan -, hogy 1995-ben a
magyarság 1100 éves történetének megünneplésére is hangsúlyt
kívánatos helyezni, s a világkiállítás jó alkalmat kínálna a magyar
kultúra értékeinek, produktumainak bemutatására. Kitért arra is,
hogy a 125 évre visszanyúló vizsgálatok szerint csaknem minden
világkiállítást rendező ország törvényt alkotott az Expoval
kapcsolatban. A magyar országgyűlés képviselői azonban még a
világkiállítás megrendezésének szabályzatát sem kapták kézhez, s így
nem lehetnek tisztában azzal, hogy milyen szigorú követelményeknek
kell eleget tenniük a rendezőknek az elkövetkező években.
Hangoztatta ugyanakkor, hogy a Parlamentnek törvényt kell hoznia a
világkiállításról, s ebben rendelkezni szükséges a pénz kezeléséről,
a felelősökről, s azok feladatköréről, elszámolási kötelezettségéről.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 15:36


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)

Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű
---------------
Vállalat főszerelője indítványozta, hogy Somogyi László lépjen
vissza kormánybiztosi megbízatásától, s a Parlament mindaddig ne
foglaljon állást a világkiállítás ügyében, amíg a képviselők nem
ismerik meg a tárgykörben készült valamennyi elemzést. Indoklásként
hozzátette: éppen a kormánybiztos felkérésére készített közgazdasági
elemzést a világkiállításról egy tudományos munkacsoport. Ezt a
szakvéleményt azonban nem terjesztették a képviselők elé. Csongrádi
Csaba úgy vélte: a világkiállítás megrendezését ellenző szakvélemény
elhallgatásával ismét félre akarják vezetni az Országgyűlést.

    Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
    -------------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa szintén kétségeit fogalmazta
meg a világkiállítással kapcsolatosan. Mint mondotta: nincsenek
pontos információk arról, hogy milyen költségvetési kiadással jár az
Expo megrendezése. Úgy ítélte, hogy szűkösek az erőforrások, s nem
biztos, hogy a gazdaságnak éppen a világkiállítás kapcsán létrejövő
beruházásokra van szüksége.

    A képviselő azon az állásponton volt, hogy az előkészítettség
jelenlegi szintjén hiba lenne szabadjára engedni a világkiállítás
megrendezését, illetőleg az ezzel kapcsolatos tervezést.

    Utalva az előző felszólalásban is említett elemzésre, Balla Éva
elmondta: a szakértők véleménye szerint lényegesen alábecsültek a
világkiállítás költségei, s nincs egy valóban ütőképes
finanszírozási terv. Így - a gazdaság mai normáit és teljesítményét
figyelembe véve - szinte megjósolható a kudarc.

    Végezetül a képviselő javasolta, hogy utalják vissza a
világkiállítás ügyét a parlamenti bizottságok elé, s ott valamennyi
szakvélemény, illetve képviselői fellvetés ismeretében vitassák meg
újra. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 15:38


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)

Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színművész hangsúlyozta: a
-------------
világkiállítással kapcsolatos leglényegesebb kérdésekben igen alapos
vizsgálatra van szükség, hogy ne érhesse vád az Országgyűlést egy
esetlegesen elhamarkodott döntésért. Szükségesnek tartja a
rendezvény kiterjesztését az ország keleti részeire. Szerinte
ugyanis a világkiállításra látogatók valószínűleg elsősorban a
sajátos magyar kép megismerése végett keresnék fel hazánkat.
Ugyancsak fontosnak minősítette, hogy a kulturális rendezvények
méltó helyet kapjanak a világkiállítás programjában. Végül
javasolta, hogy fejtsenek ki ösztönző propagandát a magyar
falvakban: induljon mozgalom a községek szépítésére, csinosítására,
a falusi turizmus feltételeinek javítására.

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa
    ----------
kijelentette: támogatja a világkiállítás megrendezését, s kívánja,
hogy annak előnyeit élvezhesse a lakosság. Egyetért a világkiállítás
és a honfoglalás 1100. évfordulójának együttes megrendezésével is.
Ugyanakkor - mondotta - olvasta azt a javaslatot, amelyet a
kiállítást ellenző szakértők készítettek. Véleménye szerint
valamennyi képviselőnek ismernie kell ezt az összeállítást. A
kormánybiztos rosszat tett azzal, hogy az ellenzők véleményét nem
tárta a Parlament elé, s annak elhallgatása bizalmatlanságot keltett
több képviselőben. Eke Károly ezért is kérdezte Németh Miklós
miniszterelnöktől: milyen következménnyel járna, ha a tájékoztatót
most nem fogadnák el, s ha a Parlament úgy döntene, hogy a következő
ülésén - az ellenvéleményeket is figyelembe vevő - egy már
átdolgozott tájékoztatót újból terjesszenek elő. Befolyásolná-e
mindez a kormány által már benyújtott pályázatot. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 15:40


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)

Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági
---------------
Kombinát művezetője választói körében végzett véleményfelmérésére
hivatkozva rámutatott, hogy az emberek meglehetősen vegyes
érzelmekkel fogadják a világkiállítást. Hozzátette, mint képviselő,
még maga sem tudta eldönteni, hogy támogassa-e a kezdeményezést vagy
sem. Nem segíti a tájékozódást a tömegkommunikáció sem, amely
szintén vegyes képet fest a világkiállításról. A képviselőnő Somogyi
Lászlóhoz fordulva feltette a szónoki kérdést: a kormánybiztos
merne-e akár saját vagyonával is felelni a világkiállítás
megrendezésének sikeréért. Zsolnay Katalin azt sem tartotta meggyőző
érvnek, hogy a világkiállítás megrendezésére számos vállalkozó akad;
hiszen Bős-Nagymarosra is akadt külföldi jelentkező - emlékeztetett.

    Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés
    -----------
Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: azok közé a képviselők közé
tartozik, akik megnyerhetők a világkiállításnak. Ám sok tekintetben
még bizonytalan. Véleménye szerint jobb lenne, ha a szervezők az
ország egyes térségeire is pontos programot dolgoznának ki, így
mindenki láthatná, milyen előnyök származnak számára a
világkiállításból. Arról azonban le kell mondani - figyelmeztetett a
képviselő -, hogy a külföld majd segíteni fogja ezt az akciót, ha az
országnak nem lesz elegendő pénze. Éppen ezért már most, a szervezés
idején egy ütőképes vezérkart kellene létrehozni. A magyar
építőipart pedig szorosan be kell vonni a kivitelezésbe, hiszen ez
az ágazat jelenleg nagy problémákkal küszködik, kevés a munkája.
(folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 15:41


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)

Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének
----------
igazgatója elmondotta, hogy eddig világkiállítás-párti volt, de a
vita hatására megingott ez az álláspontja. Kérte a Minisztertanács
elnökét, hogy ismertesse a kormány véleményét a világkiállítással
kapcsolatban, megkönnyítendő a képviselők döntését.

    Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.), a Szabadegyházi Szeszipari
    ------------
Vállalat csoportvezetője arra a kérdésére várt választ a
miniszterelnöktől, illetve a világkiállítás kormánybiztosától, hogy
mi lesz az Expo sorsa akkor, ha minden erőfeszítés ellenére nem
sikerül az adósságátütemezést elkerülni.

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
    -----------------
energetikusa felszólalása elején hangsúlyozta, hogy a Parlamentnek
nem kisebb súlyú kérdésben kell állást foglalnia, mint abban, hogy
legyen-e második Bős-Nagymaros vagy sem. Javasolta, hogy az
Országgyűlés elnöke rendeljen meg egy olyan döntéselőkészítő
tanulmányt, amely nagymértékben segítené a képviselők tájékozódását.
Támogatta azt az indítványt, hogy a világkiállítással kapcsolatban
hozzon törvényt az Országgyűlés. Javasolta: ez a törvény foglalja
magába, hogy mindazok a kormányzati tisztviselők, bizottsági tagok,
minisztériumi biztosok, akik az előterjesztésért felelősséget
vállalnak, ajánlják fel jelzálogként személyes vagyonukat, így
öröklakásukat, nyaralójukat, autójukat, műtárgyaikat. Készítsék el
ezeknek az értékeknek a teljes leltárát, s az érintettek maguk
döntsék el, hogy személyes tulajdonukból mit vonnak ki a
jelzálogként felajánlott vagyonból. Legyen nyilvánvaló azonban az
is, hogy amit felajánlanak, az valóban sokat jelent számukra.
Ugyanakkor indítványozta azt is, hogy a világkiállításról szóló
törvény helyezze kilátásba azok bőkezű megjutalmazását, akik a
megrendezésről szóló javaslatot készítették, ha a kiállítás az
ígért eredménnyel jár. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 15:51


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)

Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus
-------------
Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke figyelmeztetett: végig kellene
gondolni, hogy a Parlament milyen mélységben és meddig akar
felelősséget vállalni a világkiállítást illetően. Ez a vita fő
tárgya - hangsúlyozta -, hiszen ez fogja meghatározni azt is, hogy
milyen örökséget hagynak a következő Parlamentre.

    dr. Bognár József (országos lista), az MTA Gazdaságkutató
    -----------------
Intézeteinek főigazgatója is hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatos
morális felelősséget. Elmondta: azok közé tartozik, akiknek az a
véleménye, hogy ha anyagilag bírjuk és erre szervezetileg is képesek
vagyunk, akkor nagyon hasznos lesz a közös Budapest-Bécs
világkiállítás. Helytelenítette ugyanakkor, hogy az elemzésre
felkért Konjunktúra- és Piackutató Intézet véleményét nem tárták az
Országgyűlés elé, csupán a kormánybiztos és a mellette működő
apparátus anyagát ismerhették meg a képviselők. Ezt egyoldalú
tájékoztatásnak minősítette. A világkiállítás finanszírozására
bevonható külföldi tőkével kapcsolatban óvatosságra intett.
Kiemelte: egyáltalán nem biztos, hogy többletként jön majd be az a
tőke, amit a világkiállítással kapcsolatban kalkulálunk. Kifejtette,
hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan idegenforgalmi
szervezettség, amit egy ilyen világkiállítás megrendezése
megkövetel. Utalt arra, hogy az építőipari kapacitás nem elég, így e
területen, valamint más szükséges infrastrukturális eszközök
behozatalában tőkés importtal kell számolnunk. Végül javasolta: a
Parlament jelöljön ki ad hoc bizottságot a téma vizsgálatára.

    A vitát lezárva az elnöklő Fodor István a terv- és
költségvetési, illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé
utalta a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatban elhangzott
észrevételeket. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.)
     -------------
azonban arra kérte a törvényhozást, hogy a kérdés jelentőségére való
tekintettel az összes állandó bizottság, illetve minden parlamenti
frakció vezetője vegyen részt a képviselői javaslatok vitájában.
Fodor István egyetértett Bodonyi Csaba kérésével.

    A törvényhozás délutáni munkája során tovább tartott az időzavar -
újabb és újabb bizottságok üléseztek a plenáris tárgyalás idején -
ezért megszakítva a már megkezdett napirendi pont tárgyalását, a
tárgysorozatban szereplő újabb témákat vitatták meg a képviselők.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 16:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)

Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári
Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége
nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az
Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött
népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s
emiatt elmarasztalták az Országgyűlést, s érveiket kifejtve
felszólították az Országgyűlés elnökét, a Köztársaság ideiglenes
elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend
helyreállításáról.

    A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, amelyet
230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett -
elfogadott.

    A nyilatkozat rögzíti:

    ,,Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy
több mint 100 ezer választópolgár kezdeményezése nem hagyható
figyelmen kívül. Az Országgyűlés a törvény rendelkezéseit figyelembe
véve tűzte ki a népszavazást, noha a népszavazás kezdeményezése és
annak kitűzése között nagyrészt olyan lényeges döntéseket hozott,
amelyek a kezdeményezők szándékainak megfelelő, megnyugtató
megoldásokat eredményezhet. A népszavazás kiírása együtt járt a
törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan
elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az
Országgyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de
ennek felelősségét sem hárítja el. Az értelmezés során az
Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nemcsak jogi
és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági
elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását
megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági
elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést.
Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis - ellentétben
azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek
állítanak - lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának
módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért
elengedhetetlen annak ismerete, hogy ,,igen,, szavazatok többsége
esetén az új Országgyűlés, ,,nem,, szavazatok többsége esetén pedig
közvetlenül a nép választja a köztársasági elnököt. E kérdéshez
fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az
Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit
tartja szem előtt. Az egyéb magyarázatokat az Országgyűlés ezekkel
összefüggő döntései indokolják. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 16:36


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)

E feszültséggel terhes helyzetben beláthatatlan
következményekkel járhatnak azok a meggondolatlan és felelőtlen
lépések, amelyek a békés átmenet törvényi kereteit megteremtő
Parlamentet a különböző politikai erők részéről megnyilvánuló
támadások kereszttüzébe állítják. Az Országgyűlés felkéri ezért a
közvéleményt formáló erőket, hogy a népszavazásról saját
eszközeikkel, higgadtan, méltóságteljesen és befolyástól mentesen
nyilvánításanak véleményt,,.

    Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki
    ----------
osztályvezetője az MSZP parlamenti frakciója nevében kezdeményezte:
az Országgyűlés kérje fel a Minisztertanácsot, végezze el a
népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII.
törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a törvény adta
lehetőségekkel ne lehessen semmilyen célból visszaélni, és az ezt
garantáló rendelkezésekre a következő év elején terjesszen elő
törvénymódosító javaslatot. Mindez azt szolgálná, hogy a jövőben a
népszavazás jogintézménye ne politikai, taktikai célok eszköze
legyen, hanem átfogó, hosszú távú társadalmi stratégiai döntések
meghozatalát, illetve megerősítését segítse elő.

    A felülvizsgálat alapvető szempontja az legyen, hogy erősödjenek
a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezése és
eredményes lefolytatása érdekében. A felülvizsgálati munka főbb
pontjait is megjelölte a képviselő. Eszerint a népszavazás
kezdeményezése, annak jogi minősítése kapjon egyértelmű
szabályozást. Abban az esetben, ha benyújtották a törvényben előírt
számú támogató aláírással a népszavazás kezdeményezését, annak
időpontjáról további aláírásgyűjtésre már ne legyen lehetőség. Egy
ilyen szabály beiktatása feltehetően az aláírásgyűjtőket nagyobb
fegyelemre késztetné. Olyan kérdés esetén, amelyben időközben a
Parlament döntést hoz, a Parlament mérlegelhesse a népszavazás
kiírását. Az Országgyűlésnek egyértelműen, vitathatatlanul
megfogalmazott joga legyen a népszavazás céljából megfogalmazott
kérdés értelmezésére.

    Indokoltnak látszik olyan értelmű módosítás is, hogy több kérdés
egyidejű népszavazásra bocsátása esetén az aláírásokat kérdésenként
külön-külön kelljen összegyűjteni - mondotta a képviselő.

    Az indítványról - Fodor István megbízott házelnök javaslatára -
a következő ülésszakon dönt az Országgyűlés. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 16:38


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) két ügyrendi kérdéssel
-------------

kapcsolatban fejtette ki véleményét. Elsőként a Parlament
munkamódszerének hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A
törvényhozás tagjai az utóbbi időben már szinte profi képviselőkké
váltak, hovatovább már főállásban végzik parlamenti munkájukat.
Ezzel viszont ellentétben áll az a régi metódus, amely a parlamenti
ülésszakok munkáját még mindig jellemzi. Az egyik legfőbb probléma,
hogy az állásfoglalásra váró törvénytervezetek nyomán mind többször
kell összeülniük a különféle bizottságoknak, közben viszont a
plenáris ülések is folytatódnak. Így e párhuzamos működés miatt sok
értékes információ elkallódik. Király Zoltán arra kérte az elnököt,
hogy a decemberi ülésszakon már a valódi professzionalizmus jegyében
szervezzék a munkát, s időben is válasszák szét a plénum, illetve a
bizottságok üléseit.

    Második javaslata a parlamenti nyilvánosság védelmét szolgálta.
Utalt arra, hogy az utóbbi időben az ülésszak alatt elszaporodtak az
olyan tájékoztatók, sajtóértekezletek, amelyek nem a törvényhozás
munkáját ismertetik a közvéleménnyel, hanem a különféle pártok
torzsalkodásának engednek teret. Király Zoltán nyomatékosan arra
kérte a Parlament megbízott elnökét, hasson oda, hogy az
Országgyűlés épülete - az üléstermen kívül - ne váljon a
pártcsatározások színterévé, s a sajtótájékoztatókat az ország
jövője szempontjából oly fontos törvények ismertetésére használják
fel.

    Az elnöklő Fodor István teljes mértékben egyetértett Király
Zoltánnak azzal a javaslatával, hogy válasszák szét a Parlament és a
bizottságok üléseit. A párhuzamosságokat jobbára a rendkívüli
munkamegterhelés, s az időzavar okozta eddig is - mondta. Mint
megjegyezte, az egyes ülésszakokra jutó megterhelés csökkentése
érdekében már most valószínűnek látszik, hogy a decemberi plénum
mellett egy január végit is be kell iktatni. Ami a parlamenti
sajtótájékoztatókat illeti, az elnök utalt arra, hogy a Parlament
sajtóirodája viszonylagos autonómiát élvez, így kerülhetett sor
arra, hogy tudta nélkül kedden és szerdán bizonyos pártok
sajtótájékoztatót tarthattak a parlamentben. Amikor erről tudomást
szerzett, utasította a sajtóiroda vezetőjét, hogy a jövőben az
ülésszakok alatt - a képviselőket és a kormány tagjait kivéve - csak
a hozzájárulásával tarthat bárki sajtótájékoztatót. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 16:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)

Ezt követően Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és
     ------------
Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló
törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé.

    Hangoztatta: a közelmúltban befejezett politikai egyeztető
tárgyalások egyik megállapodásának törvényerőre emelését célozza a
törvényjavaslat. Ennek lényege a munkahelyi diszkrimináció
tilalmának kiterjesztése a politikai és a vallási meggyőződésre is.
Azaz, egyszerűbben fogalmazva: politikai vagy vallási nézetei miatt
tilos bárkivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a
munkaviszony létesítése és teljesítése során. A munkahelyi
diszkrimináció tilalmának egyik lényeges eleme, hogy a munkavállalók
előmenetelét se befolyásolhassa politikai vagy vallási
meggyőződésük. Ennek kapcsán azonban néhány alacsonyabb szintű
jogszabály hatálytalanítása is indokolt - mondotta az államtitkár, s
közülük kiemelte a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló
1957. évi 66. törvényerejű rendeletet, valamint az állami
személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozat néhány
pontját. Végül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyhangúlag
egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és kérte, hogy azt
fogadja el a Parlament is.

    Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz
sem a bizottságok, sem a képviselők nem terjesztettek be módosító
indítványt, és javasolta, hogy az Országgyűlés az általános és a
részletes vitát együttesen folytassa le. Ezt a képviselők
elfogadták.

    Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek
    ---------------
diszpécsere arra figyelmeztetett, hogy az elvek gyakorlati
érvényesülése csak akkor valósítható meg, ha ,,erős, a gazdasági
vezetéssel nem egy követ fújó, az érdekvédelmet kikövetelő
munkahelyi szakszervezetek működnek,,. Ez azért is fontos, mert a
jelenlegi gazdasági vezetőket még annyira sem ellenőrzik, mint
korábban, szinte felügyelet nélkül tevékenykedhetnek. Most már sem
munkahelyi, sem felettes pártszerveknek nem tartoznak elszámolási
kötelezettséggel, s így felelősségre sem vonhatók. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 17:01


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (26. rész)

Sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényjavaslat külön nem említi
az érdekvédelmi szervezetekhez való tartozás kérdését, és javasolta,
hogy ezt feltétlenül vegyék be a törvény szövegébe. Indítványozta
továbbá, hogy a kormány vonja vissza személyzeti és káderpolitikai
határozatait, a káderanyagokat pedig juttassák vissza az
érintetteknek, vagy semmisítsék meg azokat.

    Mivel a felszólaló konkrét szövegmódosító indítványt is
beterjesztett, az elnök úgy vélte, hogy szükség van a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság összehívására, véleményének,
állásfoglalásának kikérésére. Előbb azonban megkérdezte Halmos
Csabát, kíván-e reagálni az elhangzottakra.

    Az államtitkár válaszában kifejtette, hogy e kérdésben
megnyugtató a jogi rendezés. Az 1976. évi 8. törvényerejű
rendelettel Magyarország kihirdette az ENSZ Polgári és Politikai
Jogok Egyezségokmányát. Ennek egyik cikke kimondja: mindenkinek joga
van a másokkal való szabad társulásra - ide értve a jogot - arra is,
hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alakítson, illetőleg
azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény
1. paragrafusa szerint pedig minden magyar állampolgár zavartalanul
gyakorolhatja az egyesülési jogot. Mindezek a szabályok, valamint az
a tény, hogy a mostani törvényjavaslat indokló részében konkrétan is
megjelölték az érdekképviseleti szervezeteket érintő diszkrimináció
tilalmát - az államtitkár véleménye szerint -, megnyugtató választ
adnak a képviselő felvetésére.

    Zsidei Istvánné elfogadta az államtitkári választ, de
ragaszkodott eredeti indítványához, így Fodor István felkérte az
illetékes bizottságot, hogy mihamarabb foglaljon állást ebben a
kérdésben - így egyelőre erről a napirendi pontról sem szavaztak.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 17:12


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (27. rész)

Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy rátérnek az
alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.
A törvényjavaslatokhoz dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi
     -----------------
államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést.

    Borics Gyula elmondotta, hogy az alkotmánymódosítás
következtében szükségessé vált a hatályos jogszabályok egészének
felülvizsgálata. Ennek végső határideje 1990. április 30-a. Azonban
vannak olyan jogszabályok, amelyek módosítása nem tűr halasztást.
Ilyen a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény. Az
alkotmánymódosítás egyik alapgondolata az államhatalmi ágak
egymástól való elválasztása, s a hatalmi ágak egyensúlyban tartása.
Ennek fontos feltétele a bírói hatalom függetlensége, illetve a
bírói függetlenség biztosítása. Az alkotmány már rögzíti, hogy a
bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai szervezetnek. Ezentúl
elengedhetetlen a bíróságok jelenlegi irányítási rendszerének
korszerűsítése is. Jelenleg ugyanis az igazságügyminiszter - mint a
végrehajtó hatalom képviselője - olyan hatáskörrel rendelkezik a
bíráságokat illetően, amely számottevő beleszólást biztosít
tevékenységükbe. Ez kérdésessé teszi a bírói függetlenség valódi
érvényesülését. A vázolt ellentmondásos helyzet megoldásának első,
jelentős lépését jelenti az, hogy a törvényjavaslat alapján
megszűnik az igazságügyminiszternek a bíróságok szakmai
tevékenységével összefüggő jogosítványa. A végső megoldás a
jelenleg alakulóban lévő bírói önkormányzat szervezeti rendszerének
teljes kiépítése lesz.

    A javaslat keretében a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt
is módosítani kívánják. Azokat a rendelkezéseket kívánják hatályon
kívül helyezni, amelyek az alkotmánynak hatályban már nem lévő
rendelkezéseihez, illetve a megszűnt munkásőrséghez kapcsolódnak.

    Az ügyészi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja,
hogy összhangot teremtsen a már módosított alkotmánnyal, valamint a
január 1-jén hatályba lépő büntető jogszabályokkal.

    Az ügyészi törvényt módosító javaslat kiindulási alapja az, hogy
a megújított alkotmány az ügyészi szervezet jogállását és
feladatkörét alapvetően nem változtatta meg, az egyes ügyészi
szakágak feladatait azonban újszerűen fogalmazta meg. Előtérbe
került az állampolgári jogok védelme. Újszerűen fogalmazta meg az
alkotmány az ügyészi nyomozást is. A hatályos jogszabályokhoz
kellett igazítani a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti
felügyelet egyes kérdéseit - mondotta egyebek között Borics Gyula.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 17:23


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (28. rész)

Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslattal az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyetért.
Mivel a vitában senki nem kért szót, ezért határozathozatal
következett. A képviselők az alkotmány módosításával összefüggésben
egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 275 egyetértő,
egy ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadták.

    Az Országgyűlés ezután elfogadta dr. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m.,
     --------------
11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnökének indítványát, hogy az
ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 45. évfordulója alkalmából
az Országgyűlés nevében helyezzenek új emléktáblát a debreceni
Református Kollégium oratóriumában, mivel az 1954-ben elhelyezett
márványtábla szövege túlhaladottá vált. A képviselők ugyancsak
jóváhagyták az Országgyűlés válaszát a Magyar Néppárt azon
javaslatára, hogy hozzák létre a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Fodor
István jelezte, hogy a választ megküldik a Magyar Néppártnak.

    Ezt követően felmerült, hogy a várhatóan elhúzódó adóügyi
döntéshozatal miatt az ülésszakot berekesztik, ám erre végül is nem
került sor. Békesi László ugyanis kérte a képviselőket: vegyék
figyelembe, hogy az ország költségvetését mielőbb össze kell
állítani, hogy decemberben a képviselők elé terjeszthessék. Ehhez
viszont most szükséges a döntés az adótörvényekről. Ezt megelőzően
Király Zoltán is szót kért. Elmondta, hogy amikor az ellenzéki
demokraták képviselői csoportja - kiegészülve az SZDSZ, a Magyar
Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjével -
megtárgyalta Bánffy Györgynek az Országgyűlés önfeloszlatására tett
indítványát, úgy foglalt állást, hogy az indítvány megtárgyalására a
november 26-ai népszavazás után, a jövő héten kerüljön sor,. az
ülésszakot tehát akkor folytassák. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 17:43


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)

Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a
Parlament visszatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott
észrevételekre Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában
egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.)
Elöljáróban személyes jellegű tépelődéseibe avatta be az
Országgyűlést; mint mondta, először is azt kellett eldöntenie, hogy
vitaösszefoglalóra vállalkozzék-e avagy búcsúbeszédre. Végig
kellett ugyanis gondolnia, hogy ha a gazdaság valós helyzetét
feltáró érvei nem elég hatásosak, akkor minden bizonnyal a
pénzügyminiszter személyében van a hiba. Ezt a belső konfliktust
Békesi László úgy oldotta fel, hogy ezekben a nehéz hetekben nincs
joga a könnyebb utat, a menekülést választani.

    Békesi László úgy vélte: a vita lényegét három képviselői
hozzászólás ragadta meg. Az egyik Búzás Józsefné, aki világossá
tette a Ház előtt, hogy adóügyekben valamiféle lelkiismeretfurdalás
munkál a képviselőkben. Békesi László szerint ez teljesen
indokolatlan, hiszen az 1988-as adóreform nem volt rossz döntés.
Néhány év múlva, amikor majd a magyar gazdaság szorosabban kötődik a
Nyugathoz, beérik ennek gyümölcse. A másik ilyen hozzászólás Velkey
Lászlótól hangzott el. Ő arra figyelmeztetett, hogy egy érzelmi
alapokon nyugvó döntés nem lehet igazán objektív; kérte a kormányt,
az Országgyűlést, hogy ne tegyen felelőtlen ígéreteket ennek
hatására. A harmadik képviselő, Morvay László azt tette egyértelművé
a Parlament előtt, hogy a kormány és a törvényhozás - e nehéz
helyzetben - végül is egy csónakban evez. E gondolattól vezéreltetve
- mondta Békesi László - a kormány a lehetséges határig
kompromisszum-készséget tanúsított a képviselői indítványokkal
kapcsolatban.

    Ezeket sorra véve a pénzügyminiszter elsőként Király Ferenc nagy
tetszést arató, szellemes felszólalására utalt. A képviselő
felszólalása nyomán az a gondolat merült fel benne, ,,ha nem lenne
adóztatás Magyarországon, akkor ki kellene találni; olyan össznépi
egységet, mint az adórendszer kritikája, más talán nem is
teremthetne,,. Komolyra fordítva a szót, a miniszter elismerte, hogy
az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek,
túlhangsúlyozták az adórendszer szerepét, ugyanakkor a gazdaság
általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni.

    Sok képviselő beszélt a túlzott adóterhekről. Békesi László
ezzel szemben ajánlotta a képviselőknek: gondolják végig mit okozna
a személyi jövedelemadó progressziójának radikális csökkentése.
(folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 18:25


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (30. rész)

Vállalná-e valaki ez esetben a bruttó bérek csökkentését, netán a
plusz jövedelmek árufedezet nélküli kiáramlását? Elképzelhető-e,
hogy a csökkenő terhek nyeresége a vállalatoknál csapódjék le,
függetlenül a teljesítménytől? Vagy milyen hatással járna, ha a
rosszemlékű bérszabályozáshoz kellene visszatérni, s így
megakadályozni a fedezetlen pénz kiáramlását?

    Sokan nemzetközi tapasztalatokra hivatkoztak. Bár a külföldi
példák számbavétele indokolt, ezeket azonban - figyelmeztetett
Békesi László - nem szabad kiragadni környezetükből. Emlékeztetett
arra, hogy a modern piacgazdaságok a hatvanas évek végén, a hetvenes
évek elején kivétel nélkül erőteljes adóemelést hajtottak végre,
mégpedig a költségvetés szociális kiadásainak növekedése miatt. A
nyolcvanas évek elején aztán úgy hajtották végre az adócsökkentést,
hogy szétterítették az adóterheket, és drasztikusan csökkentették az
adókedvezményeket. A pénzügyminiszter véleménye szerint
Magyarországon nem az ország gazdasági fejlettségéhez igazodó, hanem
annál sokkal nagyobb méretű az oktatási, egészségügyi,
szociálpolitikai kötelezettségvállalás, s ehhez kell igazítani az
adókat, illetve a költségvetési bevételeket. A vitában a nemzetközi
példákra hivatkozók, szinte kivétel nélkül a központi adókat
emlegetik, holott a legtöbb országban többszintű adó érvényesül,
vagyis a különféle szövetségi adók mellett tartományi és helyi
adókat is kivetnek.

    Több képviselő foglalkozott a láthatatlan jövedelmekkel. Békesi
László elismerte, hogy ez az adórendszer egyik neuralgikus pontja. A
lényeget azonban úgy foglalta össze, hogy a láthatatlan jövedelmek
gyökerei a monopóliumokig, a hiánygazdálkodásig, a torz bérarányokig
nyúlnak le. Bár a pénzügyi kormányzat nem kíván kibújni a
láthatatlan jövedelmek feltárásának kötelezettsége alól, senkinek
sem szabad illúziókat táplálnia: nincs olyan nyilvántartási
rendszer, amely képes lenne maradéktalanul megadóztatni ezeket a
rejtett jövedelmeket. Ezzel kapcsolatban Békesi László vitába szállt
Tollár Józseffel, hangoztatván, hogy a Pénzügyminisztérium
korántsem kapott szabad kezet a láthatatlan jövedelmek
felderítésére, mindenfajta adatszolgáltatási javaslatát mereven
visszautasították a különféle érdekvédelmi szervezetek. A társadalom
ez ügyben Janus-arcú; követeli, hogy ,,fogják meg,, a láthatatlan
jövedelmeket, de ellenáll minden olyan eszköznek, amely ezt
segítené. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 18:27


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (31. rész) - Békesi 3.

Sokan azt ajánlották, hogy kiadáscsökkentéssel teremtsék meg a
nagyobb arányú adómérséklés feltételeit. A kormány osztja ezt a
nézetet, s nagy erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Ugyanakkor nem
fogadható el Tollár József indítványa, miszerint hatvan százalékkal
csökkenteni kellene az igazgatási apparátust. Ha ezt a kormány
megtenné, és elküldené a 7100 embert, azzal 1.2 milliárd forintot
tudna megtakarítani - cserébe szétverné a magyar igazgatást.

    Volt, aki a védelmi kiadások lefaragását ajánlotta általános
gyógyírként. A hadseregnek jövőre minimum 20 százalékos
reálérték-csökkenéssel kell szembenéznie, az idén pedig közel 30
százalékkal csökkentek a Magyar Néphadsereg költségvetésből
finanszírozott kiadásai. Ezt a fajta mérséklést tehát felelősséggel
nem lehet folytatni.

    A kormány elkötelezett a vállalati támogatások mérséklése
mellett, de végig kell gondolni azt is, hogy újabb 10 milliárdos
támogatáselvonás további 3-4 százalékkal növelhetné a
fogyasztóiár-színvonalat, esetleg újabb 50 ezer ember maradna munka
nélkül, vagy a gazdaság további 100 millió dolláros exporttól esne
el. A kormány tehát itt sem a szándékot vitatja, hanem a mértékeket
és az ütemezést.

    Többen, köztük Varga Miklós és Csongrádi Csaba felvetették: a
lineáris adóztatás javára le kell mondani a progresszív
adóztatásról. Békesi László ezt az ötletet lázálomnak nevezte.

    Javaslat hangzott el arra, hogy az állami tulajdon utáni
részesedés ne 20, hanem csak 18 százalék legyen. A kormány elfogadja
ezt az indítványt. Ez 3 milliárd forint körüli terhet jelent a
költségvetés számára. Ennek fejében a kormány azt javasolja, hogy a
törvényjavaslatban szereplő, a világbanki hitelből megvalósuló
beruházások esetében jövőre ne szűnjön meg az általános forgalmi
adó. Így 1.2 milliárd forint bevételhez jutna a költségvetés. A
kormány javasolja továbbá, hogy a vállalatok, szövetkezetek év végi
részesedését változatlanul az adózott eredmény terhére számolják el,
s ne a költségek terhére, mint ahogy azt tervezték. Ezzel másfél
milliárd forintot spórol az államkassza.

    A személyi jövedelemadóval kapcsolatban három tábla szerepelt az
írásos előterjesztésben. A kormány ezek közül a reformbizottság
követelésére a ,,C,,, 14.5 százalékos adóterhelést jelentő változat
elfogadását ajánlja. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az így
kieső 3.5 milliárd forintot intenzívebb adóellenőrzéssel igyekszik
fedezni. (folyt. köv.)


1989. november 24., péntek 18:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (32. rész) - Békesi 4.

A képviselők javasolták azt is, hogy a három- és többgyermekes
családok havi ezer forintos adóalapcsökkentő kedvezményét terjesszék
ki az egy- és kétgyermekes családokra is. Békesi László a javaslat
ellen foglalt állást, mivel az gyökeres változást hozna a jelenlegi
szociálpolitikai rendszerszemléletünkön. Nem utolsó sorban az
intézkedés bevezetése mintegy hatmilliárd forintot emésztene fel.

    A bérnövekményadó megszüntetését szorgalmazó felvetésekre a
pénzügyminiszter azzal válaszolt, hogy a kormány egyetért a
bérliberalizálás szükségességével. Ám ennek végrehajtása 1990-ben
még nagy kockázatot rejt magában. Egy teljes körű bérliberalizálás a
tulajdonosi reform végrehajtása nélkül, fejletlen piaci körülmények
között, igazi importverseny nélkül a bérek elszabadulásához vezetne.
Amíg az állami tulajdon körében mindenki a bérkiáramlásban érdekelt,
s nincs igazi piaci kontroll, addig nem célszerű feladni ezt az
eszközt. Prózaibb ok, hogy ezzel tízmilliárd forinttól esne el az
államkassza. Ha az Országgyűlés mégis emelett döntene, akkor a
vállalkozási nyereségadót 40-ről 43 százalékra kellene emelni.

    Nagyiványi András javasolta, hogy a haditechnikai termékek és
szolgáltatások után a nulla százalékos forgalmi adó helyett 15
illetve 25 százalékos adókulcsot alkalmazzanak. Az előzetes
számítások szerint ez a hadsereg költségvetését 1,5 milliárd
forinttal terhelné meg. A pénzügyminiszter véleménye: jövőre a
hadsereget nem szabad tovább terhelni. Elfogadta viszont Búzás
Józsefné kérését, hogy a népi iparművészeti termékeket sorolják
nulla kulcsos forgalmi adóba.

    Nagy vihart kavart a magángépkocsi-import forgalmi adójának
kiterjesztésére vonatkozó javaslat. A kormány ennek ellenére
fenntartja ennek azonnali bevezetését; úgy ítéli meg, nincs indok
arra, hogy ebben a termékkörben óriási árkülönbség maradjon az
állami, illetve a magánimportban behozott kocsik között.

    Javaslat hangzott el arra, hogy a kedvezőtlen adottságú
termelőszövetkezetek adókedvezményét hagyják érintetlenül. Békesi
László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette a Parlamentet, hogy
jónéhány olyan gazdaság van, amelyet immár ötödször-hatodszor
szanálnak, helyzetük azonban nem változik, elnyelik az állami
támogatást. A kormány ezért fenntartja eredeti javaslatát:
valósuljon meg a fokozatos támogatásleépítés.

    A pénzügyminiszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy az
infrastruktúra jellegű, állami tulajdonként feltüntetett
létesítmények a szövetkezeteken belül ne képezzék az állami tulajdon
részét, ez után a tsz-eknek ne kelljen részesedést fizetniük.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 18:54


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (33. rész) - Békesi 5.

Kérte azonban a Parlamenttől: a szövetkezetek esetében se zárja ki
elvileg azt, hogy állami tulajdon, állami befektetés után
részesedést kelljen fizetni. Tehát ennek kötelezettsége maradjon meg
a részesedési törvényben, cserébe a pénzügyi kormányzat kiszűri
mindazokat az elemeket, amelyek indokolatlan terhet rónak a
szövetkezetekre.

    Végezetül Király Zoltánnak arra az indítványára emlékeztetett,
miszerint az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy a kormány a
lakosság forint-, illetve devizabetéteihez semmilyen körülmények
között se nyúlhasson hozzá. Ha ezt mégis megtenné, ez a kormány
azonnali bizalomvesztését jelentse. Békesi László leszögezte: a
képviselő indítványa nem ellentétes a kormány szándékaival. A
betétesek megnyugtatása érdekében, a keringő rémhírek eloszlatására
a pénzügyminiszter - Németh Miklós kormányfő megbízásából - azt
javasolta: az Országgyűlés mondja ki, hogy a kormány egyetlen
esetben sem nyúlhat hozzá sem a forint-, sem a devizabetétekhez.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 18:54


Vissza »


Kiegészítés az MTIB 2031 sz. Országgyűlés - negyedik nap (28.

Kiegészítés az MTIB 2031 sz. Országgyűlés - negyedik nap (28.
rész) című hírünkhöz. Az utolsó bekezdés, utolsó sorához kérjük
pótlólag beírni:
...az ülésszakot tehát akkor folytassák.


    Az Országgyűlés Bánffy György javaslatával
    -------------------------------------------
kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy csak a vasárnapi
------------------------------------------------------
népszavazás eredményének ismeretében lesz a Parlament, abban a
--------------------------------------------------------------
helyzetben, hogy döntsön önmaga feloszlásáról és különösen a
-------------------------------------------------------------
javasolt alkotmánymódosításról. Bánffy György indítványát tehát ne
--------------------------------------------------------------------
a Parlament monstani ülésszakán, hanem a népszavazás eredményének
------------------------------------------------------------------
ismeretében, a decemberi ülésszakon tárgyalja meg az Országgyűlés.
------------------------------------------------------------------
(MTI)


1989. november 24., péntek 20:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (34. rész)

Békesi László válasza után határozathozatal következett.
Meglehetősen hosszadalmas, több mint kétórás procedúrára került sor,
hiszen csak a személyi jövedelemadó törvényjavaslathoz több mint 70
módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők. A határozathozatal
során úgy döntöttek, hogy a lakásvásárláshoz, -felújításhoz nyújtott
szociálpolitikai kedvezmény adómentes legyen. Szavazás közben is
vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy miként alakuljon a
sokgyermekesek kedvezménye. Biacs Péter ugyanis azt javasolta, hogy
már az egy, illetve két gyermeket nevelők is 500-500 forint
adóalap-kedvezményt kapjanak, a harmadik gyermek után pedig maradjon
meg az 1000 forint adókedvezmény. Kovács Lászlóné pedig azt tartotta
szükségesnek, hogy az adórendszeren kívül a kormányzat 300 forinttal
emelje havonta és gyermekenként a családi pótlékot. Végül is olyan
döntés született, hogy a három, illetve több gyermeket nevelők,
valamint az egyedülállóként két gyermeket nevelők, illetve a
súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők részesülhetnek gyermekenként
havi 1000 forintos adókedvezményben. A képviselők nem értettek egyet
a kormány által beterjesztett adótáblázatok egyikével sem, így az
Országgyűlés reformbizottsága új adótáblázatot készített, amelyből
végül is azt a változatot fogadták el, amely 14,5 százalékos
adóterhelést jelent a lakosság számára.



    A jövő évi adótábla:

A D Ó A L A P A D Ó K U L C S

     0- 55.000 0 százalék
55.001- 90.000 az 55.000 Ft feletti rész 15 százaléka
90.001-300.000 5.250 Ft és a 90.000 Ft feletti rész 30 százaléka
300.001-500.000 68.250 Ft és a 300.000 Ft feletti rész 40 százaléka
500.001 felett 148.250 Ft és az 500.000 Ft feletti rész 50 százaléka



    A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot - a már
elfogadott módosításokkal és a kiegészítésekkel együtt - a
képviselők 160 egyetértő, 32 ellenszavazattal és 31 tartózkodással
elfogadták.

    Ezután került sor az általános forgalmi adóról szóló
törvényjavaslat feletti határozathozatalra. A képviselők elfogadták
a kormánynak a javaslatát, hogy a magánforgalomban beérkező
személygépkocsikra 25 százalékos általános forgalmi adót számítsanak
fel. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:23


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (35. rész)

Ezt a rendelkezést a törvény hatályba lépésének napjától
alkalmazzák.

    A képviselők az általános forgalmi adóról szóló
törvényjavaslatot a már elfogadott módosításokkal és
kiegészítésekkel együtt 161 egyetértő, 40 ellenző szavazattal, 41
tartózkodás mellett elfogadták.

    Ugyancsak elfogadták a képviselők a vállalkozási nyereségadóról,
valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló
törvényjavaslatokat. Az új vállalati nyereségadóról szóló törvény
szerint az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó
részének 35 százaléka, az ezt meghaladó részének pedig 40 százaléka.
Nem fogadták el viszont azt a képviselői javaslatot, hogy jövőre már
sor kerüljön a teljes bérliberalizálásra. Így 1990-ben is megmarad a
vállalati keresetszabályozás adórendszerbeli korlátja. Az állami
vagyon utáni részesedés - az új törvény szerint - 1990-ben 18
százalék lesz. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:25


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (36. rész)

Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betétszámlákról
szóló határozatot, amelyet Király Zoltán indítványozott az ellenzéki
demokrata képviselőcsoport támogatásával, s a javaslattal a kormány
is egyetértett. A határozat szerint a lakossági betétszámlák a
kormány számára érinthetetlenek, semmilyen módon nem lehet
korlátozni sem a forint-, sem pedig a devizaszámlák teljesen szabad
forgalmát. Ennek értelmében a kormány az Országgyűlés jóváhagyása
nélkül semmiféle változtatást nem hajthat végre a lakossági forint-
és devizaszámlák szabad forgalmában.

    Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest-Bécs
világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített
határozat-tervezetet. Eszerint a világkiállítást a magyar államiság
1100 éves évfordulójára való felkészülés részeként össznemzeti üggyé
kell tenni. A Parlament felkérte a kormányt, hogy terjesszen az
Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amelyben a többi között
meghatározza a világkiállításra fordítható pénzeszközök felső
határát is. A világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére az
Országgyűlés parlamenti bizottságot állít fel, amelyben az állandó
bizottságok és a politikai frakciók egy-egy képviselővel vesznek
részt. Egyidejűleg felkéri a kormányt: hozzon létre olyan nemzeti
bizottságot, amely a felelős minisztériumok, a politikai pártok és
az érintett társadalmi, önkormányzati szervezetek képviselőiből,
valamint külső szakértőkből áll. Ennek az lesz a feladata, hogy
irányítsa a világkiállítással és a magyar államiság 1100.
évfordulójának megünneplésével kapcsolatos felkészülést.

    A novemberi ülésszak utolsó mozzanataként újból a Munka
törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a
képviselők. Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke bejelentette: a jogi
bizottság megtárgyalta Zsidei Istvánné módosító indítványát, és azt
némi korrekcióval az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. A
módosítás lényege, hogy az érdekvédelemi szervezethez tartozást
illetően is mondják ki a törvény szövegében a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát. Ezzel a módosító javaslattal a kormány is
egyetért. Az elnöklő Fodor István szavazásra tette fel a képviselői
módosító indítványt, valamint - ennek elfogadása után - a
törvénymódosítási javaslatot. A képviselők ezt is egyhangúlag
elfogadták.

    Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést, és
bejelentette, hogy a legközelebbi ülésszak december 18-án kezdődik.
(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:29


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (37. rész)

Az Országgyűlés novemberi ülésszaka negyedik napjának eseményei
dióhéjban:

    Az Országgyűlés pénteken az általános forgalmi adóról szóló
törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját.

    Még e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt szót kért
dr. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), és egy újságcikkre utalva a
képviselők védelmét kérte az Országgyűlés tisztikarától. Az elnöklő
Jakab Róbertné megígérte, hogy a kérdésre visszatérnek.

    Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános
vitájához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát,
ezért megkezdődött a törvénytervezet részletes vitáját.
Hozzászóltak:

    dr. Buzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.);

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.);

    Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.);

    Sasvári József (Komárom m., 8. vk.);

    Antal Imre (Pest m., 19. vk.);

    dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) és

    dr. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.).

    Bejelentették: az általános forgalmi adó részletes vitájának
befejeztével a módosító indítványokat és a beérkezett javaslatokat
az ülésszak ideje alatt a reformbizottság feldolgozza, majd ezt
követően az előterjesztő miniszter együttesen válaszol az
adótörvények vitájában elhangzott észrevételekre.

    A törvényhozás ezután a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988.
évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról follytatott
általános és részletes vitát. A vitában felszólaltak:

    Morvay László (Budapest, 33. vk.);

    Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.);

    Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.);

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.);

    Győrffy László (Vas m., 7. vk.);

    Eleki János (Békés m., 7. vk.);

    Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.).

    A vállalkozási nyereségadó törvényjavaslat részletes vitájának
lezárása után a törvényhozás az állami vagyon utáni részesedésről
szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. Hozzászóltak:

    Eleki JÁnos (Békés m., 7. vk.) és

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.).

(folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:32


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (38. rész)

Az általános vita ezzel lezárult. Mivel a részletes vitához
egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát a kormányzat
által beterjesztett négy adótörvény-javaslat feletti vita
befejeződött.

    Ezután az Országgyűlés rátért a pártok 1989. évi állami
költségvetési támogatásával kapcsolatos határozat-tervezetre,
amelyet az Országgyűlés vita nélkül elfogadott.

    A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest-Bécs
világkiállítás előkészítéséről tartott beszámolót Somogyi László, a
kiállítás előkészítésének kormánybiztosa. Hozzászóltak:

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.);

    Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.);

    Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.);

    dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.);

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.);

    Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.);

    Varga János (Tolna m., 6. vk.);

    Antal Imre (Pest m., 19. vk.);

    Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.);

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.);

    Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és

    dr. Bognár József (országos lista).

    A vitában megnyilvánuló ellenvélemények, kétségek, a képviselők
elégtelen tájékozottsága miatt az elnök a terv- és költségvetési,
illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé utalta a
világkiállítással kapcsolatos észrevételeket.

    Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette, hogy az MSZDP, az
FKgP, az SZDSZ és a Fidesz nyílt levélben fordult az Országgyűlés
elnökéhez, amelyben az Országgyűlésnek a népszavazásról szóló
határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az
Országgyűlést. A vádakra nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés,
amelyet 230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett -
elfogadott. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (39. rész)

Az MSZP parlamenti frakciója nevében Huber Jenő (Baranya m., 2.
vk.) kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kérje fel a
Minisztertanácsot, végezze el a népszavazásról és a népi
kezdeményezésről szóló 1989. XVII. törvény felülvizsgálatát. Az
indítványról a következő ülésszakon dönt az Országgyűlés.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ezután két ügyrendi
kérdésben fejtette ki véleményét.

    Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi
Hivatal elnöke terjesztette be a Munka törvénykönyve módosításáról
szóló törvényjavaslatot. Az egyetlen hozzászóló Zsidei Istvánné
(Heves m., 5. vk.) volt, aki konkrét szövegmódosító indítványt
terjesztett be. Ez ügyben az illetékes bizottság összeült. A
napirendi pontról így egyelőre nem szavaztak.

    Ezt követően Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár
szóbeli kiegészítésével rátértek az alkotmány módosításával
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására, amelyet vita nélkül, 275 egyetértő, 1 ellenszavazattal
és 4 tartózkodással a képviselők elfogadtak.

    Dr. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.) indítványa alapján az
Országgyűlés elfogadta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés
megalakulásának 45. évfordulója alkalmából az Országgyűlés nevében
új emléktáblát helyezzenek el a debreceni Református Kollégium
oratóriumában. A képviselők ugyancsak jóváhagyták az Országgyűlés
válaszát a Magyar Néppárt azon javaslatára, hogy hozzák létre a
Nemzeti Megmentés Tanácsát.

    Az Országgyűlés Bánffy Györgynek a Parlament önfeloszlatásával
kapcsolatos indítványáról úgy döntött, hogy azzal a népszavazás
eredményének ismeretében decemberben foglalkozzanak.

    Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte munkáját, az
ülésszak visszatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott 44
hozzászólásra és több mint száz indítványra Békesi László
pénzügyminiszter válaszolt. (folyt.köv.)


1989. november 24., péntek 20:38


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (40. rész)

Ezután határozathozatal következett: a képviselők a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, az általános forgalmi adóról
szóló, az általános vállalkozási nyereségadóról szóló, valamint az
állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatokat
elfogadták.

    Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betétszámlákról
szóló határozatot, amelyet Király Zoltán indítványozott az ellenzéki
demokrata képviselőcsoport támogatásával.

    Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest-Bécs
világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített
határozat-tervezetet.

    A novemberi ülésszak utolsó mozzanataként elfogadták a Munka
törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot.

    Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést, és
bejelentette, hogy a legközelebbi ülésszak december 18-án kezdődik.
(MTI)


1989. november 24., péntek 20:39


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD