|
|
 |
|
 |
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az utóbbi napokban egyes sajtó-, rádió-, tv-nyilatkozatokban több félreérthető információ jelent meg a népszavazással kapcsolatban. A választópolgárok megfelelő és egyértelmű tájékoztatása érdekében Dr. Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára válaszolt az MTI kérdéseire.
x Mi a helyzet az utóbbi időben sok vihart kavart kopogtató
cédulákkal?
- A választási törvény előírja: a választópolgárokat értesíteni
kell arról, hogy felvették őket a választók nyilvántartásába. Ennek
az értesítőnek a köznapi neve a ,,kopogtató cédula,,. Az a
funckiója, hogy a választópolgárt téjékoztassa: mikor és melyik
szavazókörben szavazhat. Tehát nem a kopogtató cédula léte alapozza
meg a választójogot, hanem az Alkotmány, illetőleg a választási
törvény. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki nem kapott
értesítőt, természetesen szavazhat az állandó lakhelye szerint
kijelölt szavazókörben. A szavazatszámláló bizottság rendelkezésére
áll az adott szavazókörben lakó, de választójoggal nem rendelkezők
jegyzéke. Ha ezen az adott személy nem szerepel, és a személyi
igazolványából megállapítható, hogy az adott szavazókörben van az
állandó lakása, akkor a bizottság a választók nyilvántartásába
felveszi és természetesen szavazhat. A választópolgárok megfelelő
tájékoztatását a választási szerveknek kell biztosítaniuk. Ezért a
BM Választási Irodája elrendelte, hogy valamennyi településen és a
fővárosban a kerületekben minden szavazatszámláló bizottságnak
álljon rendelkezésére a településen belüli szavazókörök utcajegyzéke
és a szavazóhelyiségek címe. Ha a választópolgár nem a számára
kijelölt szavazóhelyiségbe menne, ott pontos felvilágosítást kap,
hogy hol van az a szavazókör, ahol szavazhat.
x Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján nem
tartózkodik az állandó lakóhelyén?
- A választópolgár az ideiglenes tartózkodási helyén is
szavazhat. Ennek feltétele, hogy kérjen az állandó lakóhelye
szerinti tanácstól igazolást; ezzel, valamint a személyi
igazolványának bemutatásával az ideiglenes tartózkodási helyén a
szavazatszámláló bizottság biztosítja, hogy szavazhasson. Igazolást
később november 25-én, szombaton 16.00 óráig lehet kérni a helyi
tanácsoknál. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni?
- A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát
kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti
négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet.
Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem
helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A
választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének
megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben
kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,,
az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a
szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok -
amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek
megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen
kiderül-e a szavazó akarata.
x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte
azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson?
- Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25.
paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra
vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást
követő 3 napon belül megtekinthetik.
Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra
vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még
képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra,
hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa,
vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem
vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne,
súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait.
x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése,
amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott,
befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét?
- Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt -
jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási
szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a
Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés
értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek
összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (3. rész)
|
A választási szervek tagjai - beleértve a választott és a
delegált tagokat is - társadalmi munkában végzik tevékenységüket, e
munkájukért semmiféle díjazást nem kapnak. Kizárólag a szavazásnapi
ellátásunkhoz tud igen szerény méretű támogatást biztosítani a
költségvetés.
x Mi lehet - jogilag - a népszavazás eredménye?
- Az országos népszavazás érvényességére a választójogi
törvényben írtaktól eltérő szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy maga a
népszabazás érvényes legyen, az szükséges, hogy a
választójogosultaknak több mint a fele érvényesen szavazzon. Tehát
nem pusztán a részvevőknek, hanem az érvényes szavazatok számának
kell meghaladnia a választójogosultak számának a felét. Ha a
népszavazás érvényes, akkor az eredményt az határozza meg, hogy az
érvényes szavazatok közül az ,,igen,,, vagy a ,,nem,, válasszal
értett-e egyet az érvényesen szavazók többsége. Természetesen az
érvényességet és az eredményességet kérdésenként külön-külön kell
vizsgálni. Amennyiben a népszavazás nem lesz érvényes, mivel az
érvényes szavazatoknak a száma nem haladja meg a
választójogosultaknak a felét, akkor az Országgyűlés által 1990.
január 7-ére kiírt köztársaságielnök-választás kampánya
megkezdődhet.
x Már a pártok által delegált tagokkal együtt ülésezett az
Országos Választási Bizottság. Mondana valamit az ülésről?
- Együttes működésünk alapelveiben sikerült - teljes
egyetértésben - megállapodnunk. Így mindenekelőtt abban, hogy a
bizottság tagjai az alkotmányra tettek esküt, a törvényesség
betartása és betartatása a feladatuk, pártpolitikai megfontolások
nem befolyásolhatják a bizottság döntését. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|