Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (1. rész)

1989. november 23., csütörtök - Az utóbbi napokban egyes sajtó-, rádió-, tv-nyilatkozatokban több félreérthető információ jelent meg a népszavazással kapcsolatban. A választópolgárok megfelelő és egyértelmű tájékoztatása érdekében Dr. Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára válaszolt az MTI kérdéseire.

x Mi a helyzet az utóbbi időben sok vihart kavart kopogtató
cédulákkal?

    - A választási törvény előírja: a választópolgárokat értesíteni
kell arról, hogy felvették őket a választók nyilvántartásába. Ennek
az értesítőnek a köznapi neve a ,,kopogtató cédula,,. Az a
funckiója, hogy a választópolgárt téjékoztassa: mikor és melyik
szavazókörben szavazhat. Tehát nem a kopogtató cédula léte alapozza
meg a választójogot, hanem az Alkotmány, illetőleg a választási
törvény. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki nem kapott
értesítőt, természetesen szavazhat az állandó lakhelye szerint
kijelölt szavazókörben. A szavazatszámláló bizottság rendelkezésére
áll az adott szavazókörben lakó, de választójoggal nem rendelkezők
jegyzéke. Ha ezen az adott személy nem szerepel, és a személyi
igazolványából megállapítható, hogy az adott szavazókörben van az
állandó lakása, akkor a bizottság a választók nyilvántartásába
felveszi és természetesen szavazhat. A választópolgárok megfelelő
tájékoztatását a választási szerveknek kell biztosítaniuk. Ezért a
BM Választási Irodája elrendelte, hogy valamennyi településen és a
fővárosban a kerületekben minden szavazatszámláló bizottságnak
álljon rendelkezésére a településen belüli szavazókörök utcajegyzéke
és a szavazóhelyiségek címe. Ha a választópolgár nem a számára
kijelölt szavazóhelyiségbe menne, ott pontos felvilágosítást kap,
hogy hol van az a szavazókör, ahol szavazhat.

    x Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján nem
tartózkodik az állandó lakóhelyén?

    - A választópolgár az ideiglenes tartózkodási helyén is
szavazhat. Ennek feltétele, hogy kérjen az állandó lakóhelye
szerinti tanácstól igazolást; ezzel, valamint a személyi
igazolványának bemutatásával az ideiglenes tartózkodási helyén a
szavazatszámláló bizottság biztosítja, hogy szavazhasson. Igazolást
később november 25-én, szombaton 16.00 óráig lehet kérni a helyi
tanácsoknál. (folyt.köv.)


1989. november 23., csütörtök 18:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)

x Hogyan kell szavazni?

- A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát
kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti
négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet.

    Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem
helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A
választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének
megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben
kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,,
az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a
szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok -
amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek
megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen
kiderül-e a szavazó akarata.

    x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte
azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson?

    - Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25.
paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra
vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást
követő 3 napon belül megtekinthetik.

    Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra
vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még
képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra,
hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa,
vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem
vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne,
súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait.

    x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése,
amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott,
befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét?

    - Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt -
jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási
szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a
Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés
értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek
összetételére is kihat. (folyt.köv.)


1989. november 23., csütörtök 19:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (3. rész)

A választási szervek tagjai - beleértve a választott és a
delegált tagokat is - társadalmi munkában végzik tevékenységüket, e
munkájukért semmiféle díjazást nem kapnak. Kizárólag a szavazásnapi
ellátásunkhoz tud igen szerény méretű támogatást biztosítani a
költségvetés.

    x Mi lehet - jogilag - a népszavazás eredménye?

    - Az országos népszavazás érvényességére a választójogi
törvényben írtaktól eltérő szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy maga a
népszabazás érvényes legyen, az szükséges, hogy a
választójogosultaknak több mint a fele érvényesen szavazzon. Tehát
nem pusztán a részvevőknek, hanem az érvényes szavazatok számának
kell meghaladnia a választójogosultak számának a felét. Ha a
népszavazás érvényes, akkor az eredményt az határozza meg, hogy az
érvényes szavazatok közül az ,,igen,,, vagy a ,,nem,, válasszal
értett-e egyet az érvényesen szavazók többsége. Természetesen az
érvényességet és az eredményességet kérdésenként külön-külön kell
vizsgálni. Amennyiben a népszavazás nem lesz érvényes, mivel az
érvényes szavazatoknak a száma nem haladja meg a
választójogosultaknak a felét, akkor az Országgyűlés által 1990.
január 7-ére kiírt köztársaságielnök-választás kampánya
megkezdődhet.

    x Már a pártok által delegált tagokkal együtt ülésezett az
Országos Választási Bizottság. Mondana valamit az ülésről?

    - Együttes működésünk alapelveiben sikerült - teljes
egyetértésben - megállapodnunk. Így mindenekelőtt abban, hogy a
bizottság tagjai az alkotmányra tettek esküt, a törvényesség
betartása és betartatása a feladatuk, pártpolitikai megfontolások
nem befolyásolhatják a bizottság döntését. (MTI)


1989. november 23., csütörtök 19:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD