Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)
Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.) pártalkalmazott két kiegészítést ------------- tett a személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvényjavaslathoz. Először azt indítványozta, hogy a felmondási időre fizetett bér - amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg - legyen adómentes. Szerinte ugyanis etikátlan olyan embert adóztatni, aki önhibáján kívül kerül nehéz helyzetbe, és nem tudni, hogy mikor lesz ismét biztos megélhetése. Az adómentességi feltételek ilyetén bővítését azért tartja fontosnak, mert az elkövetkezendő években a gazdaság szerkezetének korszerűsítése miatt bizonyosan nő az időlegesen munka nélkül maradók száma. A képviselő másodjára az egészségügyi dolgozók készenléti idejére járó fizetség adómentességét kérte törvénybe foglalni, hozzátéve: messzemenően egyetért az egészségügyi dolgozók 1990-re tervezett béremelésével. Felemelte továbbá szavát a létminimum alatt élők, azok közül is a pályakezdők és a családalapítók megadóztatása ellen. Véleménye szerint az adómentes sávhatárok emelése nélkül csak óhaj lesz a szociális védőháló tervezett kiszélesítése. A képviselő végezetül egyéb témára térve kérte a Parlamenttől, illetve Németh Miklós miniszterelnöktől, az MSZP - a jogelőd MSZMP - elbocsátott volt apparátus tagjainak ,,újkori boszorkányüldözés,, elleni védelmét. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat --------------- főszerelője jogosnak ítélte az adótörvénnyel kapcsolatos társadalmi ellenérzéseket, mert - mint kifejtette - a jelenlegi adórendszer, illetőleg a tervezett módosítások csupán a költségvetés céljait szolgálják, és az államháztartás bevételi oldalára koncentrálnak. Emlékeztetett arra, hogy az adótörvény elfogadásakor megígért bér- és szociálpolitikai reform továbbra is várat magára. Éppen ezért javasolta: az Országgyűlés haladéktalanul kezdeményezze egy bér- és szociálpolitikai reform koncepciójának kidolgozását. Az adórendszer negatívumaira rávilágítva igazságtalannak vélte, hogy a láthatatlan jövedelmek továbbra is feltáratlanok, s így megadóztathatatlanok, míg a bérből és fizetésből élőktől nagy összegeket vonnak el. Egy 1987-es felmérés adataira hivatkozva elmondta: a magyar családok 20 százalékának jövedelme nem éri el a társadalmi létminimumot. Márpedig - mint hangsúlyozta - a létminimum alatti jövedelem adóztatása nemcsak igazságtalan, de erkölcstelen is. (folyt.köv.) 1989. november 23., csütörtök 17:45
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »