Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
Sőt a bizottság néhány tagja egy olyan tervezetet dolgozott ki, amely szerint az adóterhelés átlagos mértéke mindössze 13.75 százalékos lenne. Ennek előnye, hogy kedvezményben részesíti a kis jövedelműeket, a nagyobb keresetűek viszont valamivel többet fizetnének. Ezután az egyik legnagyobb vitát kiváltott témáról, a beruházások utáni ÁFA visszatérítéséről szólt Fekete János. A bizottságnak az a javaslata - mondotta -, hogy 1990-ben, a kormány indítványával egyezően 20 százalékkal csökkenjen a beruházási ÁFA, de 1991-től teljesen szűnjék meg ez a fajta adóteher. Elfogadta a bizottság a kormánynak azt a javaslatát, hogy 300 forinttal emeljék minden gyermek után a családi pótlékot, ám nem értenek egyet azzal az egyébként már visszavont pénzügyminiszteri indítvánnyal, hogy a többgyermekes családok adókedvezményét eltöröljék. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként nagy vita volt a bizottságban - mondotta Fekete János -, s végül többségi szavazással úgy határoztak: javasolják, hogy valamennyi gyermek után vezessék be ugyanezt az adókedvezményt. Nem osztja azonban a bizottság azoknak a képviselőknek a véleményét, akik szerint a különböző pótlékokat, ügyeleti díjakat másféle elvek szerint adóztassák. Ez ugyanis teljesen szétzilálja a meglévő adórendszert. Azzal azonban egyetértenek, hogy azokon a területeken, amelyeken ez súlyos problémákat okoz, a bérrendszeren belül kell megoldást találni. Egy másik vitatott kérdéssel, a magánimport utáni általános forgalmi adóval kapcsolatban Fekete János leszögezte: egyetért a 25 százalékos ÁFA bevezetésével, s véleménye szerint nem indokolt kivételeket tenni. Ugyancsak szükségesnek ítélte a nyugta bevezetését, hiszen eddig nem sikerült eredményeket elérni a láthatatlan jövedelmek megadóztatásában. Ehhez kapcsolódóan azt is javasolja a bizottság, hogy a pénztárgépekre fordított összegeket le lehessen vonni az adóból. Ellenzi viszont a reformbizottság, hogy az újonnan bevezetendő részesedési adót a nyereségből vonják el. Véleményük szerint ez megint csak a jól gazdálkodó vállalatokat terheli majd, s azokat nem érinti, akiknek egyáltalán nincs nyeresége. Javasolják tehát, hogy a beruházott vagyon, a tőke után számítsák ki az állam részesedését. Elfogadják ugyanakkor, hogy az átálláshoz szükséges idő rövidsége miatt egy évig még a pénzügyminiszter által javasolt módszer szerint szabják ki a részesedést. (folyt. köv.) 1989. november 23., csütörtök 13:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »