|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész) - Békesi 10.
|
Miután a jelenlegi rendszerben a három- és többgyermekes család által igénybe vehető adóalap-csökkentés kiterjesztése az egy- és kétgyermekes családokra 5-6 millárd forintba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermekenkénti családi pótlék reálérték-megőrzését biztosítja, sőt valamivel túlkompenzálja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezzel a megoldással a három- és többgyermekes, az átlagnál nagyobb jövedelmű, tehát az adókedvezményt igénybe venni képes családok relatív előnye megszűnne. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a Parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye - a 300 forintos családipótlék-növelés mellett - továbbra is maradjon meg. E másfél milliárd forint hatású támogatás fedezete a személyi jövedelemadón belül a növekvő bérekből megteremthető. Nagy vitákat váltott ki - mindenekelőtt a szakszervezetek részéről - a szakszervezeti tagdíj adómentességének kérdése is. A két előterjesztett változat közül a kormány a személyi jövedelemadóban a B, a vállalkozási nyereségadóban az A változatot támogatja. Tehát azt javasolja, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. A továbbiakban a miniszter az általános forgalmiadó-törvény módosítási javaslataiból három témakörre hívta fel a figyelmet: Az első a beruházások forgalmiadó-terhéhez kapcsolódik. Jogos az az igény - mondotta -, hogy a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót minél hamarabb szüntessük meg. Ha a költségvetés kiadásainak finanszírozása megengedné, hogy a mintegy 12 milliárd forint összegű adóbevételt nélkülözzük, úgy a kormány már jövőre javasolná a beruházási ÁFA teljes megszüntetését. Ez a pénz azonban hiányzik, s a beruházási piac kínálata sem nő olyan gyorsan, hogy ekkora vásárlóerő-növekedést az infláció felgyorsulása nélkül képes legyen lekötni. Ezért a beruházási ÁFA az eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökken 1990-ben. (folyt. köv.)
1989. november 23., csütörtök 12:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|