|
|
|
|
Maratoni ülésszak következik
|
Kedden reggel újra összeül az országgyűlés, és várhatóan péntek estig ülésezik - ha sikerül akkorra befejezni munkáját. Mielőtt a napirendről, az asztalra kerülő fontos, döntésre váró kérdésekről beszélnénk, érdemes visszatekinteni a törvényhozás ez évi munkájára. Minden újságolvasó előtt világos, hogy abban a feszült belpolitikai légkörben, ami ma Magyarországon van, az Országgyűlésre hatalmas, néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen nyomás nehezedik. Ez az Országgyűlés módosította az alkotmányt, az államformát, alkotta meg az egyesülési törvényt és a párttörvényt, a közvélemény nyomására szentesítette a kormánynak a munkásőrséget feloszlató rendeletét, de sorolhatnánk még a rendkívül fontos, jövőnket illetően előremutató és bizonyos szempontból magát a jövőt is meghatározó törvényeket. Az elkövetkező négy napon - de nem kizárt, hogy a népszavazást követő napon az elvégzendő munka mennyisége miatt a parlament kénytelen lesz folytatni ülésszakát, s így az több is lehet - a közvélemény nagyon fontos döntéseket vár a törvényhozóktól. Mint ismeretes, elkészült a kormány 1990-1992 közötti, három évet átfogó gazdasági csomagterve, amit ezen az ülésen kellene elfogadni. Még semmi sem történt, még nem gyűltek össze a honatyák, e csomagtervvel kapcsolatosan máris olyan mennyiségű kétkedő kérdés merült fel, amely annak az árnyékát is előrevetíti, hogy nem fogadják el a tervet. Legkésőbb a jövő nyárig országgyűlési választásokat kell tartani, immár többpártrendszeri alapon. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a ma hivatalban lévő kormány milyen alapon készített három évre gazdasági tervet. Néhány képviselőtől magam is azt hallottam, hogy többedmagukkal arra kívánják szorítani a kormányfőt és néhány minisztert, hogy igazi, reális pénzügyi képet tárjanak a törvényhozás elé. Az utóbbi időben ugyanis a kormányhivatalokból olyan információk szivárogtak ki, miszerint a nyilvánosságra hozott adatok nem valósak. Ezek a kérdések nyilvánvalóan az ország adósságállományára, a hitelek és kölcsönök törlesztési módjára is vonatkoznak majd. Azt, hogy irreális volt három évre tervezni a kormánynak, Berend T. Iván professzor, a Minisztertanács tanácsadó testületének elnöke is megerősítette. E testület véleménye szerint legfeljebb 3-6 hónapra lett volna szabad tervezni. (folyt.)
1989. november 20., hétfő 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Maratoni ülésszak 2.
|
Hasonlóan problematikus az adótörvény módosítása is. Ahány bizottság csak megtárgyalta ezt a kérdést, annyi vetette el és nem kevesebb mint 100 módosítási indítvány érkezett ezzel kapcsolatban. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az adótörvény még mindíg korlátja a vállalkozásoknak, és nem utolsó sorban erősen sújtja a gyermeket nevelő bérből és fizetésből élőket. Alapvető nézetkülönbség mutatkozik a kormány és a vállalkozók között a vállalkozási adóval kapcsolatban és a vállalkozási kölcsönök törlesztését illetően. Magas, a gazdasági fejlődést egyáltalán nem szolgáló mértékű a vállalkozási nyereségadó, a vállalkozói kölcsönök és hitelek törlesztése pedig a piacgazdaságokban példátlan módon van szabályozva. Amíg az állam a valutakölcsönöket a felvételt követően évek múlva kezdi törleszteni, addig a vállalkozók a forintban felvett kölcsöneiket a felvételt követő 30 napon belül megkezdik visszafizetni. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy az adótörvény teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a kétszámjegyű inflációt, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nagy parlamenti csatára van kilátás, ahol a kormány igen nehezen fogja megvédeni álláspontját. Országszerte közismert, hogy Bokor Imre ezredes - akit azóta miniszteri rendelettel nyugdíjaztak - könyvet írt, Kiskirályok mundérban címmel, melyben bemutatja a hadsereg legfelsőbb vezetőinek anyagi természetű és egyéb durva visszaéléseit. A miniszterelnök utasítására parlamenti bizottság alakult a könyvben foglaltak kivizsgálására. Úgy hírlik, e bizottság a parlamenti ülésszakon le fog mondani, mert eddigi vizsgálódásai során azt állapította meg, hogy Bokor ezredes könyvében foglaltak a hadseregen belüli visszaéléseknek csak töredékét tartalmazzák. Már a múlt héten elterjedt a híre, hogy a Bős-nagymarosi vízlépcső körül kialakult helyzet miatt a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter távozik hivatalából, így tehát Maróthy László feltehetően az ülésszakon búcsút mond bársonyszékének. (MTI-Press)
1989. november 20., hétfő 15:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|