|
|
 |
|
 |
A Szabadságharcos Szövetség véleménye a hazai változásokról
|
-----------------------------------------------------------
Washington, 1989. november 18. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Bán Tamás:
- Stúdiónk vendégei: két nagyon várt úr, az egyik már Önöknek
valószínüleg ismert név: Czene Ferenc a mi műsorainkból -, egy másik
ugyancsak ismert a magyarországi politikai életből: dr. Zsíros Géza,
a Kisgazdapárt Országos Intéző Bizottságának tagja és a Békés-megyei
szervezetnek az elnöke. Czene Ferenc barátunk pedig Los Angeles-ből
jött el, a Magyar Szabadságharcos Szövetség kaliforniai
szervezetének az elnöke. Milyen alkalomból tartózkodtok
Washingtonban?
- Tegnap volt a Szabad Európa Rádiónak egy nagyon érdekes
szimpóziuma, amelyik azt taglalta, hogy a mi a Nyugatnak az
állásápontja a kommunizmus bukása után. Nagyon érdekes előadások
hangzottak el - úgy a Szovjetunióval kapcsolatban, mind pedig a
kelet- és közép-európai népeknek helyzetét és ügyét tudományosan
taglalták.
- Ha már veled kezdtük az interjút, engedj meg egy kérdést
nekem: az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetségnek változott-e
vagy változik-e az álláspontja a magyarországi fejleményekkel
kapcsolatban, miután ott annyi változás volt az elmúlt három-négy
hónapban?
- Hát tulajdonképpen a Szabadságharcos Szövetség egy elvi
alapokon álló szervezet, és így - mondjuk - a mi elveink nem
változnak. A magyarországi eseményeket figyelve minden
kezdeményezést és a kibontakozás felé vezető megmozdulást és
ügyködést azt mi örömmel fogadunk. Így tulajdonképpen az elmúlt
hónapok folyamán azt tapasztaltuk, hogy a szavakat nem mindig
követik a tettek. Tehát az elvárásaink azok többek, mint idáig
láttunk. Mindenesetre maga az, hogy most népszavazás fog dönteni
nagyon fontos kérdésekben - ezt pozitívumnak könyveljük el, és - én
ezt hangoztattam is többek előtt már - hogy az ellenzéknek a
feladata nem csak egy felsőfokú réteghez kell, hogy eljusson, hanem
a magyar néphez. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar változások - 1. folyt.
|
Tehát demokráciát nép nélkül nem nagyon lehet elképzelni - és
most látom azt, és látjuk, hogy megindult egy olyan irányú munka
Magyarországon, hogy elmennek a falukba, kisvárosokba, tehát a
szélesebb tömegeket próbálják elérni, és ezt nagyon pozitívnak
tartom.
- Nekünk innen 5000 kilométer távolságból mindig az az érzésünk,
hogy az ellenzéki pártok Magyarországon, akiket most már nem is
talán ellenzéki hanem mondhatjuk azt, hogy már törvényes legális
pártok, azoknak vidéken nincs olyan erejük és nincs olyan
tömegbázisuk, mint mondjuk Budapesten. Na most azért örülök
különösen, hogy itt vagy Géza, mert talán erről tudnál nekünk
valamit mondani. Te a Kisgazdapártnak vagy egyik szervező, tevékeny
tagja. Mondd: mennyi esélye van a kisgazdáknak, a többi kisebb és
nagyobb ellenzéki pártnak.
- Először is megítélésem szerint nem a pártnak, vagy a pártoknak
kell hogy esélye legyen, hanem a magyar állampolgárnak és a magyar
népnek. Ebből az következik, hogy egyszer kérdezzük már meg az
embereket, hogy mit akarnak? De mielőtt megkérdeznénk őket jó lenne
mindazokat a feltételeket megteremteni, hogy merjenek eljönni,
illetve elmenni a kérdezésre, és őszintén közölni a véleményüket.
Nos, ha ilyen nézőpontból közelítjük meg a Kisgazdapárt
helyzetét, akkor el kell mondanom, hogy hálistennek a félelem falát
sikerült több ponton áttörni. Vidéken is. És bizony Békés megye
ilyen szempontból úttörő szerepet vállalt, mert a falvakban és a
városokban is a kisgazdapárti szervezetek megalakultak - és még az
kevés, hogy megalakulnak - hanem működnek is, hallatják a hangjukat,
van közérthető agrárprogramja a szervezeteknek, és választási
programja is, és ez már rendkívül nagy szó. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 2. folyt.
|
Ne a Kisgazdapárt nyerjen, hanem nyerjen a nép. Hogy ezen belül
mi lesz a Kisgazdapárt szerepe az már más kérdés. Majd a választások
eldöntik.
- Géza, itt vagy Amerikában
Nem tudom mikor érkeztél Amerikába?
- Egy hónapja.
- Egy hónapja. Hát tegnap jött ki a hír, hogy a Demokrata Fórum
egy felhívást tett közzé, hogy bojkottálják a népszavazást. Nem
tudom mi erről a véleményed?
- Igen, erről tudok. Értesültem róla. Ez a Demokrata Fórum
dolga. De az, hogy végre egyszer szabadon megkérdezni a népet egy
kérdésben - az nagy szó
És ezt bojkottálni: rendkívül nagy
felelőtlenségnek érzem én innen - emberként is és a politikai
eseményeket követőként is. Hogy ők ezt miért tették, ügyeskedésből
vagy szervezeti érdekből - azt nem tudhatom. De azt viszont tudom,
hogy a Demokrata Fórum a mai napig nem vállalta annak felelősségét,
hogy pártként, pártszerűen működjön, hanem társadalmi szervezetként
deklarálja még mindig magát, ami nem egyenlő az előbbi szervezeti
felelősséggel.
- Azzal, hogy ők bojkottálni akarják a népszavazást, nem
Pozsgaynak a megválasztását segítik elő?
- Lehetséges. Én sokkal inkább ezt pillanatnyi
pecsenyesütögetésnek tekintem, de az az érzésem, hogy a Demokrata
Fórumon belül is óriási véleménykülönbség lehet a budapestiek és a
vidékiek között. De ez az ő belső ügyük, amit nekem innen - meg
otthon is
- tiszteletben kell tartanom.
- Én azt hiszem, hogy az előbb, legalábbis említetted:
Magyarországon a nép végre mondja el mit akar, teremtsünk
lehetőséget arra, hogy ezt el is tudja mondani. Azt hiszem
egyetértünk abban, hogy ki lesz a Magyar Köztársaság elnöke. Hogy
mikor tartják az elnökválasztást: a parlamenti választások előtt
vagy után - az nem Budapesten fog eldőlni hanem vidéken. Azt hiszem
ebben egyetértesz velem. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar változások - 3. folyt.
|
- Tehát óriási a feladat azok előtt, akik vidéken szervezik az
ellenzéki pártokat. Hogyan jutnak, hogyan juttok el a néphez ott
vidéken? Milyenek a lehetőségeitek? Áll-e rendelkezésetekre sajtó,
rádió? Van már néhány televízióállomás is vidéki városokban. Szóval
egyáltalán: azon kívül, hogy jártok faluról-falura gyűléseket
tartotok, milyen más lehetőség van?
- Gyakorlatilag minimális a lehetőségünk. A kisgazdapárt
részéről, ami van, az a következő: megjelenik a Kis Újság - egyelőre
hetenként. Hála istennek egyre növekvő példányszámban. A
székházainkat, Gazdaköreinket, Olvasóköreinket a mai napig nem
kaptuk vissza. Tehát, amit mi teszünk és ahogy mi dolgozunk, azt
mind saját pénzünkből, - költségként - tesszük, és bizony nem
egyszerű a helyzet, de hála istennek kellő támogatást kaptunk és
egyre többet kapunk, mert a bizalomnak ez az alapja. És ha a
kölcsönös bizalom megvan, akkor már sok mindent megteremtettünk.
Érthető ok miatt a hatalom ódzkodik attól, hogy a meglévő
épületeinket - amit mi közadakozásból építettünk, nem vettünk el
senkitől, hanem a tagjaink saját pénzéből építetük fel -
visszakapjuk. És azért ódzkodik ettől, mert akkor már méltó
ellenfelekre találna. És ez az ügyeskedés nagyon sokrétű, mert a
sajtóban és a rádióban, a televízióban is még nagyon sok olyan ember
dolgozik, aki korábban egész mást mondott, és most másként beszél -
és kérdés, hogy majd egy hónap múlva mit fog tenni ugyanaz az ember?
És ami ilyen szempontból nagyon szomorú: nagyon kevés a
lehetőség a megnyilatkozásokra. Ami engem illet személy szerint:
nekem különböző okok miatt jobbak voltak a lehetőségeim -, de ez
sokkal inkább személy szerinti, illetve a Kisgazdapárt Békés megyei
szervezetének a dolga, mintsem országosan jellegzetes lenne.
(folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 4. folyt.
|
- Nem, nem.
- Azért mert akkor biztos hogy nem értünk egyet. Hanem azt, hogy
egyáltalán milyen lehetőség van arra, hogy...
- A másik kérdés viszont az, hogy meglesz a
köztársaságielnök-választás. Meglesz a parlamenti választás. Új
parlament, új képviselők - remélhetőleg az ellenzék soraiból - de
egy már felépített, régi infrastrukturát fogtok kapni, ami a
közigazgatást illeti. Tehát ez az új parlament az új elnök alatt -
ami a régi emberekre támaszkodik. Most mit ér az a parancs, az az
utasítás - legyen az legjobb szándékú - ha ott áll a második sorban,
ott állnak azok, akik ezt majd esetleg nem hajtják végre, akik ott
próbálják meg szabotálni, ahol csak lehet. Gondolok én itt a megyei,
városi - azt hiszem járás már nincs, tehát járási vezetőségre nem
gondolok - falvakra, tanácsokra.
- Nagyon jogos a felvetés és a kérdés. Azért bizony, mert a
parlamenti választásokkal 375 képviselőt választunk csak -, tehát a
felső szintet. Az emberek nap mint nap a községben működő kommunista
vezetéssel - értem alatta: a párttitkárral, a párt által támogatott
tsz-elnökkel, tanácselnökkel és népfront-titkárral találkoznak nap
mint nap, és élnek együtt. Tehát tudomásul kell venni akarva-
akaratlanul, hogy Magyarországon egyfajta kettős hatalmi helyzet fog
kialakulni. Tehát lesz egy demokratikus választott parlament, és
ezeket a parlament által hozott határozatokat és döntéseket egy nem
demokratikusan választott helyi hatóságnak kellene végrehajtani.
Nos, hát ez nehezen fog menni. Éppen azért részünkről - tehát a
Kisgazdapárt részéről - a helyhatósági választásokat tekintjük
alapvető megmérettetésnek, és bizony mi erre nagyon készülünk. És ha
azon túl leszünk, majd utána kezdődik el valójában az operatív munka
az alulról építkezés. Addig bizony nehéz lesz. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 5. folyt.
|
- Tehát ez azt jelenti hogy a Kisgazdapártnak - hogy elfoglalja
régi, méltó helyét - ahhoz még évekre van szüksége, vagy
legalábbis...
- Így van, így van. Tehát 40 év kiesett, és az embereknek sok
mindenre nincs hallása. Nem nagyon volt még lehetőségünk
megismertetni mindenhol, hogy mit akarunk és hogy hogyan - főként a
fiatalokkal - és erről elsődlegesen nem mi tehetünk, mert a
lehetőségeinket korlátozzák. Különböző módszerekkel - finomabbakkal
és durvábbakkal még ma is.
- A Kisgazdapárt indít elnökjelöltet?
- Bizonyára. De mint tudjuk a Kisgazdapárt 1945-ben és 47-ben is
- amikor megnyerte a választásokat - igyekezett olyan egészséges
légkört életre hívni, hogy a nép döntsön ezekben a dolgokban. Nos,
akkor ez sikerült. Igaz, hogy különböző módszerekkel a
Kisgazdapártot szétverték, és akkor a gyakorlati részt nem sikerült
teljes mértékben megvalósítani. Most talán nagyobb esélyünk van.
Hogy ki lesz az elnökjelöltünk: nem a felső vezetés fogja
eldönteni, hanem a kisgazdapárti szervezetek megkérdezik a
lakosságot, hogy kit akarnak látni? Mert mi egy kis faluból Bisséről
adtunk miniszterelnököt, Egy nagyobb faluból köztársasági elnököt -
és nem tudjuk, én sem tudom megmondani ma, hogy ki lesz az
elnökjelöltünk, de lesz bizonyára.
Mi szeretnénk azt, hogy az ellenzéki szervezetekkel e
kérdésekben egyezségre jutnánk - de úgy néz ki, hogy erre rendkívül
kicsi a lehetőség ma. Nem biztos, hogy amikorra sorra kerül, nem
lesz nagyobb ennek az esélye.
- Mind az az ellenzéki pártoknak - most nem a Kisgazdapártról
beszélek, hanem általában - van-e olyan politikusa, aki országszerte
ismert, vagy megbecsülésnek örvend, vagy valamilyen módon népszerű -
hogy felvehesse a versenyt a nagy apparátussal dolgozó Szocialista
Párttal? (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 6. folyt.
|
- Azt kell mondanom, hogy nincs. Ez nem azt jelenti, hogy mint a
gomba nem kerülnek elő ezek az emberek - mert közöttünk élnek, csak
először kell egy áldást hozó eső, és erre mi várunk és ki kell
várnunk, mert az időponttal nagyon kell vigyázni - ugyanis ha túl
korán lobogtatunk meg embert vagy embereket, akkor azt kkülönböző
módszerekkel lejárattathatják, kisemmizhetik, mert valós ellenfélnek
tekintik. Tehát az utolsó pillanatig várnunk kell.
- Köszönöm szépen. Feri - Czene Ferenc - mondd: a Magyar
Szabadságharcos Szövetség - és általában a Nyugaton élő magyarok
szerinted milyen álláspontban, miben tudják segíteni azt ami ma
Magyarországon folyik? Hogy valóban egy demokratikus, szabad és
független ország legyen?
- Hát tulajdonképpen maga az a tény, hogy a dr. Zsíros itt van
ebben a stúdióban, és itt van Amerikában most már egy hónapja, ez is
egy bizonysága annak, hogy mi segítenénk kibontakozni ezt a
demokratikus folyamatot. Én - anélkül, hogy bármelyik párt mellé,
például vagy a Szabadságharcos Szövetség mellé állna -, mi a
demokratikus ellenzéknek a különböző képviselőinek próbáljuk
megteremteni a lehetőséget és az alkalmat, hogy tájékozódjanak a
szabad világban, és a nézeteiket minnél nagyobb közönség felé
eljutassák.
Úgy a szabad világban vegyenek fel kapcsolatokat, mind pedig -
itten megerősödve gyakorlati tanulmányokban ugye, hogy hogy is
működik egy demokrácia - hazatérve ezt csinálják. Tehát mi a
maximálisan szeretnénk ehhez a demokratikus, független
Magyarországhoz azzal hozzájárulni, hogy azoknak a legjobb embereit
körbevisszük és segítjük.
Az előbb elhangzott kérdéshez ha szabadna hozzátennem azt, hogy
tudomásom szerint az egy Magyar Október Pártnak van elnökjelöltje -
akit én személyesen is ismerek és munkatársam volt - kétszer láttam
vendégül Amerikában: Rácz Sándor. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 7. folyt.
|
Ő ugyan nem ismert országosan, miután sok minden tényező
közrejátszott ahhoz, hogy ez nem történhetett meg. De azt hiszem,
hogy a június 16-iki Nagy Imre-temetés kapcsán ugye itt megismerte
sok ember az országban, azon kívül bizonyos fokig zászlót bontott,
és igen sok előadást tart vidéken tudomásom szerint, és úgy néz ki,
hogy ha ez elnökválasztási dolog még elhúzódik egy ideig, akkor
népszavazás folytán vannak esélyei. De én ebben is szeretnék
pártatlan lenni, és csak segíteni ezt a demokratikus kibontakozást.
- Hadd kérdezzem meg dr. Zsírostól még azt, hogy - egy privát
kérdés -, hogy mivel foglalkozol, mi a szakmád?
- Odahaz? Hét év óta vállalkozóként dolgozom, tehát egy
magánvállalkozásban gazdasági munkaközösséget vezetek - és meg kell
hogy mondjam elsők között alkítottuk meg az országban ezt a
vállalkozást, és hála istennek szépen fizetünk adót. Ez azt jelenti,
hogy a működőképességünk fennáll, és jó. Az más kérdés, hogy az
államnak az étvágya mennyire nőtt meg az elmúlt hét év alatt, ami az
adófizetést illeti. Nem panaszkodni akarok, de mi nem szórtuk ki az
ablakon a pénzt annyira, mint a költségvetés. Ebből eredően őneki
sokkal nagyobb étvágya van mint nekünk.
- Most mondod, hogy magánvállalkozó vagy - így nyilván mint
üzletember... Akkor egy gazdasági kérdést hadd kérdezzek.
- Parancsolj.
- Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország gazdasági helyzete az a
csőd szélén van. Szerinted mi a módja, mi a lehetőség arra, hogy
ebből kimásszon az ország? Ma - pontosan ma - jelent meg a New York
Timesban címlapon is és a Wall Street Journalban, hogy a General
Electric megvette a Tungsram-gyárat 150 millió dollárért. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar változások - 8. folyt.
|
Szerintetek, a külföldi, a nyugati tőke beáramlása az helyre
tudja hozni a magyar gazdasági életet -, vagy ehhez egy kicsit a
magyaroknak is hozzá kell járulni?
- A nyugati tőke önmagában kevés. Először meg kell tanulnunk
demokratikus körülmények között működni. Azt követően pedig meg kell
tanulni: hagyni az embereket önállóan gazdálkodni - külön-külön és
családonként is -, és hogyha ebben segítettük őket, utána pedig az
lesz, hogy alakulnak egészséges versenyhelyzetek.
Reménykedünk ebben, hogy sikerül - ehhez viszont több év kell.
Tehát a tőke egyedül kevés. Viszont a magyar állampolgárokat olyan
helyzetbe kell hozni, hogy bízzanak a hatalomban, kapják meg a
lehetőségeket - és erre két mód van. Az egyik: vissza kell adni a
parasztnak a földet, minden egyes faluban. Megkérdezni az 1947. évi
tulajdonosokat, hogy ők akarnak e gazdálkodni e vele vagy törvényes
örököseik? Azt követően: társulni akarnak-e másokkal, vagy bérbe
akarják adni tulajdonukat?
Nos: amíg ezt nem tettük meg, addig keveset tettünk. Ugyanis,
amig a kisemmizett paraszti osztályt nem hozzuk újra gazdálkodási
helyzetbe -, akkor én a mai vállalkozó és gazdálkodó, hogy bízzak
egy felépítményben? És mindkettőnknek a vagyonának a védelmét
deklarálni kell az alkotmányban - generációkon át
- majd akkor az
emberek nem felélik a pénzt, hanem befektetik.
Mert jelenleg az a helyzet, hogy a magyar kormány
szisztematikusan buktatja és értékeli le a lakosságnál lévő pénzt
azért, mert a lakosságnak van pénze, a kormánynak a zsebe üres, és
még annyi áruja sincs, hogy a kintlévő pénzre fedezetet biztosítson,
ha azt valaki el akarná költeni. Szóval ennyire egyszerű - vagy
ennyire bonyolult a dolog.
- Hát nagyon szépen köszönöm, kiszaladtunk az időből. Köszönöm
dr. Zsíros Gézának a Kisgazdapárt Országos Intézőbizottsága tagjának
a Békés-megyei szervezet elnökének, valamint Czene Ferencnek a
Magyar Szabadságharcos Szövetség Los Angeles-i szervezete
vezetőjének ezt a kis beszélgetést. Remélem, hogy még többször lesz
alkalmunk - Czene Ferivel biztos, és még abban is reménykedem, hogy
Veled, dr. Zsíros Géza, Veled is lesz alkalmam beszélni. Köszönöm
még egyszer Horváth János kollégám nevében is - itt Bán Tamás
beszélt. +++
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|