|
|
|
|
Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról
|
---------------------------------------------- Washington, 1989. november 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Bán Tamás és Horváth János, Amerika Hangja magyar osztályának vezetői a magyar pártok Washingtonban tartózkodó kampánymenedzsereivel beszélgetnek a magyarországi politikai helyzetről, valamint a választásokra való felkészülésről: - Szeretettel köszöntjük vendégeinket Ezúttal népes csoportot fogad ez az aránylag nagy stúdió. Még így is nehezen férünk el a mikrofonok között: vendégeink a magyar pártok kampánymenedzsereinek csoportja, akik azért érkeztek az Egyesült Államokba, hogy tanulmányozzák az amerikai választást, amiből az évnek ebben a szakában volt részünk bőven, hiszen Virginiában például kormányzó-választás volt, New Yorkban polgármester-választás. Kezdjük talán azzal, mivel nekem ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz megtanulnom azt, hogy melyik névhez ki tartozik, kezdjük a bemutatkozással és hogy ki melyik pártot képviseli. - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik országos titkára. - Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere. - Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot képviselem. - Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének elnöke és a Politikai Bizottság tagja. - Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének képviseletében vagyok jelen. - Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az SZDSZ-nek a képviseletében. - Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének képviselője. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar kampánymenedzserek - 1. folyt.
|
- Madarász Péter vagyok, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Szervezőbizottságának V. kerületi tagja. - És talán most átadnám a szót a magyar adás vezetőjének, Bán Tamásnak: - Hölgyeim és uraim Szeretettel köszöntöm önöket washingtoni stúdiónkban, és nagyon boldog vagyok, hogy eljöttek és innen tudnak beszélni Magyarország népéhez, hiszen annyi mondanivalójuk van nyilvánvalóan, hogy más nyilvánosságot tudunk mi is adni, mint amit önök tudnak Magyarországon. Ha lehetne - miután annyian vagyunk és úgy érzem, hogy egy kicsit össze fog kavarodni -, hogy egyenként és mindenki mondja be a nevét még egyszer, amikor hozzászól. Csak azt, hogy Ősze Lajos vagyok, vagy Varga Tibor vagyok. Jó? Köszönöm szépen még egyszer, és talán beszéljünk arról, ami most a legérdekesebb és ami a legfontosabb, és nyilván azért is vannak önök itt Amerikában, a magyarországi közelgő elnökválasztásról és a parlamenti választásokról, hogy melyik pártnak milyen esélye van. Hogy érzik, az Önök pártjainak az esélyét és lehetőségeit? - Én helyesbítenék először. Nem elnökválasztás, hanem egy népszavazás lesz Magyarországon, és amennyiben ne adj Isten, úgy döntenek az emberek, hogy mégis szeretnének elnökválasztást, amit az SZDSZ nem szorgalmaz, hanem ellenez, akkor lesz csak január 7-ikén elnökválasztás. Mi abban reménykedünk hogy ez nem történik meg. - Önöknek mi a véleménye? (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar párt-menedzserek - 2. folyt.
|
- Lukács Miklós vagyok. Én is tulajdonképpen ugyanezt tudnám mondani, amit Lévay Levente mondott, hogy előttünk áll még ez az elnökválasztás, illetve hát nincs még előttünk, vagyis nem tudjuk pontosan hogy elnökválasztás lesz, vagy pedig szavazás lesz, de hasonlóképpen vélekedem én is, mint Lévay Levente. - Ősze Lajos vagyok. Itt idáig kiderült, hogy egy olyan helyzet állt elő Magyarországon, hogy elképzelhető, hogy lesz január 7-ikén köztársaságielnök-választás, és mivel ilyen korai ennek a lehetőségnek az időpontja, a Magyar Demokrata Fórumnak úgy kell politizálni, hogyha mégis lesz köztársaságielnök-választás, akkor az ne érje őt felkészületlenül és a saját jelöltünket győzelemre tudjuk segíteni. - Vagy egy általános kérdésem mindenkihez mielőtt tovább mennénk: van-e Önök között egy személy is, illetve egy párt is, amelyik támogatja, hogy most legyen elnökválasztás? - A Magyar Néppárt nevében én ezt most nem tudom elmondani, mert nincs amióta én eljöttem... Amikor eljöttem, akkor még nem állítottunk saját köztársasági elnökjelöltet. Az eljövetelünk előtt mintegy két héttel Márton János elnökünk adott valahol egy interjút, amelyben az is elhangzott részéről, hogy a Néppártnak nem is lesz, de el tudják képzelni Pozsgay Imrét is. De mondom, ez körülbelül egy hónappal ezelőtt hangzott el. Egyébként én úgy vélekedem, hogy jó lenne minél előbb választani köztársasági elnököt, tekintettel az Európában példátlanul felgyorsult eseményekre. Én azt szeretném - és gondolom hogy ezzel a véleményemmel az országon belül nem vagyok egyedül -, ha egy stabil, jó kezekben lévő, a parlament által kontrollált kormány és köztársasági elnök tudna válaszolni a kihívásokra. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar párt-menedzserek - 3. folyt.
|
- A Kisgazdapárt nem ért egészen egyet - mondom én, Komlós Andor - több oknál fogva. Először is nem kívánunk erős, meghatározó személyiséget a köztársasági elnöki posztra. Másodszor pedig fontosabbnak tartjuk mindenekelőtt a most szerveződő, vagy már eddig is élő történelmi pártok megerősödését, megméretését. A harmadik indoklásunk pedig: a jelenlegi köztársasági elnök - ideiglenes köztársasági elnök - Szűrös Mátyás elviszi véleményem szerint az ügyeket addig, a szabad és demokratikus Magyarország további jövőjét meghatározó parlamenti választásig. - Hadd egészítsem még ezt ki azzal - Lévay Levente vagyok -, hogy ahogy az a Néppárt képviselőjétől is elhangzott, célja sok pártnak a köztársasági elnök gyors megválasztásával az, hogy ebben az átmeneti időben valami erőskezű ember vigye az ország dolgait. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ez az erős kezű ember utána sem engedi ki a hatalmat a saját kezéből, azaz a saját magunk nyakára ültethetünk egy diktátort. Most itt nem kell rögtön olyan diktátorra gondolni, mint amilyen a történelemben egy párra már volt példa. Elég annál egy liberálisabb is, hogy az ország ne válhasson demokratikus piacorientálttá, nyugati típusú országgá. Tehát nagyon erősen ellenezzük, hogy most válasszunk köztársasági elnököt, mert éppen attól félünk, hogy ez az elnök egy egyszemélyi uralomra fog törni előbb, vagy utóbb. - Varga Tibor vagyok Szociáldemokrata Párttól, és a mi véleményünk is egyezik az előbb elhangzott véleményekkel, amit tulajdonképpen a Kisgazdapárt és inkább az SZDSZ képviselője mondott. Mi is úgy tartjuk, hogy elsősorban a parlamenti választások azok, amik szükségesek, és majdan egyszer, mikor a demokratikusan megválasztott magyar parlament lesz, szerintünk a parlamentnek van ehhez joga, hogy egy köztársasági elnököt válasszon. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar párt-menedzsrek - 5. folyt.
|
- Bocsánat, hogy én kérdezek valamit. Az új alkotmány szerint, ha most megválasztanák a köztársasági elnököt, az meddig lenne hivatalban? Nem a parlamenti választások utánig? - Nem. Az új alkotmány szerint nem eddig, hanem négy, vagy öt évig lenne hivatalban. Ha jól sejtem, csak négy évig, de mindenképpen megegyező ideig azzal, amíg az új parlament is hivatalban lesz. És mindenesetre gondolkodjunk el azon, hogy minden párt egyetértett a kerekasztal-tárgyalásokon azzal, hogy az elnököt a jövőben ne a nép, hanem a parlament válassza, mert mindenki átérezte a diktatúra veszélyét, amennyiben népszavazással választunk folyamatosan elnököt. Lásd például a franciaországi tendenciákat, és ezért is tartjuk furcsának, hogy most többen közvetlenül akarnak elnököt választani. Ez szerintünk kizárólag a volt MSZMP, a mai Szocialista Párt pozícióit erősítené, ami széthullott darabjaira. Egy esetleges győzelem az elnökválasztáson újra összekovácsolhatná ezt a pártot, ami semmilyen, a magyar demokráciáért küzdő embernek nem lehet célja szerintünk, a Szabad Demokraták Szövetsége szerint. - A közvetlen választáson azt érti, hogy népszavazás? - Népszavazás, igen. - Hasonlóan választják az elnököt az Egyesült Államokban, úgyhogy nem tudom... - Az Egyesült Államoké nem egy európai típusú parlamentáris rendszer. - Ez idáig mind stímmel, de hallottam - és ez lenne a következő kérdésem -, hogy bizonyos elemeit az amerikai választási felépítésnek át akarják venni Magyarországon. Tehát ezt az egymás kiegészítését, egymás ellenőrzését, vagyis ugye az erős elnökséget, az erős kongresszust és egy független bíróságot, egy független igazságszolgáltatási rendszert. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar párt-menedzserek - 5. folyt.
|
- Nem egészen, legalábbis a mi felfogásunk és eddigi tapasztalataink szerint nem egészen így áll a dolog. Hármas tagozódást kívánunk, és - reményünk szerint - meg is fogjuk tenni: egy népképviseleten alapuló parlamentet, egy parlamenttől függő, önnálló, erős kormányt és egy mindentől független bírói hatalmat. - Ez a három pillér az, amin egy jogállamban a demokrácia biztosan áll. Az elnöki intézmény nem esik olyan nagy súllyal latba a mi megítélésünk szerint. - Ötezer kilométer távolságból nézve a magyarországi eseményeket, mindig valahogy az az érzésünk, hogy az ellenzéki pártok nem elég erősek vidéken, csak főleg Budapesten működnek. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet? - A mi pártunknál - Lukács Miklós vagyok egyébként a Kereszténydemokrata Néppárttól - a mi pártunknál eléggé eltérő a helyzet vidéken, mint Budapesten. Vannak erős megyéink, például Tolna megye: Szekszárd, Vas megye: Szombathely. Itt nagyon jó szervezetünk van. Vannak olyan vidékek, ahol kevesebb tagunk van, ahol nem tudtuk még kellőképpen megszervezni az ottani szervezetet. Például Alföld egyes megyéiben, de hát ott is szeretnénk ezt felfuttatni. Tehát eltér a helyzet a mi szempontunkból a vidéki... - Nem dicsekvésképpen, de a tényhez, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Kisgazdapárt a legjobban szervezett az országban. Ezért a legtöbb tagja van: 30 ezer körüli tagszámmal és 400 fölötti szervezettel rendelkezik. Minden megyei szervezetünk készen van és a megyéken belül 30-tól 80-ig körülbelül majd minden falu. Én soproni vagyok és a Sopron környéki falvakban mindenhol a megvan már a helyi szervezetünk. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 6. folyt.
|
- Magyar Demokrata Fórumnak több mint 300 vidéki szervezete van, és nem tartok attól, hogy a választásokon hátrányba kerülnénk a vidéki szervezeteink gyengesége miatt. Többször felmerül az a kérdés mostanában a pártok között is, hogy melyik párt mennyire szervezett, melyik a legerősebb párt. Azt gondolom, hogy nincs értelme erről a vitáról tovább elmélkedni. Mindenesetre a szervezettségen a Magyar Demokrata Fórum azt is érti, hogy mennyire tagolt és mennyire jól működik és funkcionál egy adott párt, és ilyen szempontból azt gondoljuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum jelenleg a legszervezettebb és a legnagyobb ellenzéki szervezet. - A Fidesz részéről egy általános megállapításként megfigyelhető a mai Magyarországon, hogy az ellenzéki pártok - jelenleg még ellenzéki pártok - mindenképpen arra törekednek, hogy a választásokra való előkészületekkel párhuzamosan megalakítsák az egyre inkább kiszélesedő vidéki hálózatukat, és erre támaszkodva a választásokon ugye minél jelentősebb hangsúlya legyen a parlementben. - Madarász Péter vagyok, és annyiban különbözöm a többiektől, hogy én a New York-i polgármester-választás megfigyelésére jöttem ki. Ezért hadd mondjak egy dokumentálható adatot: New Yorkban 2 százalékkal kapott ki Rudy Giuliani(?), akinek a kampányában módom volt önkéntesként segíteni, és ha a bejegyzett választópolgárok számarányát megnézzük, a demokrata párt 5:1-hez vezet a republikánus párttal szemben. És még a számokon felülemelkedve a szervezettséget is a republikánusok is jobbnak tartják. Ennek ellenére mondom, hajszál híján kapott ki a republikánus jelölt. Tehát ebbe a számmágiába nem szabad semmiképpen beleesnünk, ebbe a hibába. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzsrek - 7. folyt.
|
- Nyilván van egy rendkívül fontos ok, amit most nem mondtál ki. Tehát ez lenne a következő kérdés, hogy mindannyian tanulmányoztátok, figyeltétek az amerikai választást, az amerikai kampányt. Mi a legfontosabb dolog egy választásnál? Nyilván a szavazás, hogy menjenek az emberek szavazni. - Igen. Hallottam is egy műszót itt: úgy mondják angolul, hogy "get aut the foot". Tehát a kampány utolsó két hetében a legtöbb energiát, pénzt, időt arra fordítják mindkét pártban, hogy az emberek menjenek el szavazni. Az már persze a választási fogásokhoz tartozik, hogyha én hívok fel valakit és bemutatkozom, és kérem önt, hogy menjen el szavazni, akkor valószínűleg, ha sikerül kizmozdítani, a republikánus név marad meg a fülében. De ezt mindkét párt hatalmas energiákkal megcsinálja, s ennek ellenére egyáltalán nem ritka, hogy a felnőtt lakosság, a szavazásra jogosult lakosság 50 százaléka kire szavaz (sic ). - Mi lesz a helyzet Magyarországon? - Lévay Levente vagyok, és az érzésem szerint más lesz a helyzet, mert az emberek, legalábbis egy jelentős részük - én úgy érzem, s ezzel lehet, hogy nem mindeneki ért egyet - szeretne már szavazni, szeretné egyszer már végre kimondani a véleményét úgy, hogy nem két kommunista jelölt közül kell választania, hanem hogy valódi alternatívák, valódi pártok jelöltjeire szavazhat és eldöntheti, hogy melyik párt, melyik képviselő az, aki legjobban tudná érvényesítené az ő érdekeit. Én úgy érzem, hogy az első magyar választásokon a részvételi arány jóval magasabb lesz az Amerikában megszokottnál, és remélem, hogy ezen belül a szabaddemokratákra szavazók aránya is napról-napra nőni fog. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzsrek - 8. folyt.
|
- Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a közbenső, tehát a közbe eső képviselő-választásokon, amelyek most utoljára voltak, és négy régióban, négy választókörzetben választottak új képviselőt, eltérő volt az érdeklődés a szavazáskor. Nagyon sok függ szerintem a kampánytól, a propagandától is azért. Tehát nem szabad megfeledkezni arról, nem szabad csak abban bízni, hogy most olyan felfokozott a várakozás, hogy mindenki el fog menni szavazni. Minden területen, mindenkinek gondolni kell arra véleményem szerint, hogy kellőképpen felszítsa a kedélyeket, és rábírja a választókat, hogy menjenek el. - Én azt hiszem, s ezzel én is teljesen egyetértek, hogy míg a szavazó lelkivilágát nézi az ember, az általában arra szavaz, akit ismer, akirt már hallott, akinek a neve, vagy bármi az ígéreteiből, a beszédeiből megmaradt a fülében. És hogyha véletlenül MSZMP-tagot ismer, azt fogja kihúzni, mert az az egyetlen név, amit ismer. Én most gondolok itt azokra a választókra, akik nem tudják azt, hogy pontosan most mi folyik körülöttük a világban. Erre felkészültek-e? Tehát meg kell ismertetni azt, hogy én mit képviselek. - Varga Tibor vagyok, Szociáldemokrata Párt. A legfontosabb szerintem tulajdonképpen ez az üzenet a választópolgár felé. Az üzenethez, hogy eljuttassuk - teljesen mindegy hogy melyik pártról van szó -, elsősorban pénz kell. Pénz kell ahhoz, hogy be tudjunk jutni az emberek lelkébe is, mert ugye kellenek egyszer poszterek, kell minél fokozatosabban feljebb hatolni a lakásokba, és az embereket arra birni - most teljesen mindegy, hogy melyik párt csinálja ezt -, hogy eljőjjön szavazni, és aki választott aazokból a sloganekből, amiket meghall és megkap, hogy mégiscsak úgy döntsön, hogy X-pártra szavazok, de hogy eljőjjön egyáltalán, ehhez nagyon kemény munkát kell - úgy érzem - Magyarországon végezni. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 9. folyt.
|
- Madarász Péter vagyok. Hogy megint egy műszóval válaszoljak, a névnek a felmutatása és elfogadtatása az valóban egy nagyon fontos dolog itt is, Amerikában, ahol egyébként még nagyon sok minden segíti azt, hogy az emberek áruportékát, szolgáltatásokat és nézeteket megismerjenek. Ugyanis a kampányok elején - ahogyan mondtam, hogy a végén pedig a szavazatokért, a szavazatok kicsalásáért megy a kampány - az elején pedig azért, hogy elkezdjék tudatosan felépíteni a jelöltet, s valóban az arca, a mosolya, a mondatfordulatai mindenki számára ismertek legyenek és rögtön beugorjon, hogy ő úgy jelenjenik meg, mint mindenki megmentője és következő polgármestere. Na most, ez egy olyan ország, ahol a sajtó, a televízió, a rádió a maga módján ezt amúgy is kérés nélkül elősegíti és mégis nagyon nagy energiát kell erre fordítani. Mire gondolok? A fizetett tévéreklám, az csak egy része a kampánynak, de hogyha én megjelenek az utcán és egy hentesbolt előtt kezet fogok az emberekkel és elsétálok, akkor anélkül, hogy fizetnem kellene, egészen biztos, hogy négy-öt rádióllomás ott van, és a tv-állomások szintén, s holnap egy jópofa eseménynek a képe biztos, hogy belekerül, és ez ingyenreklám, és nem a lejáratott értelmében mondom, hanem tényleg a dollármentes reklám is segít. És mégis: a kampánystratégia legfontosabb súlyponti része a név megismertetése. - Ebben én tökéletesen egyetértek, de mi a helyzet Magyarországon ebben? Mi a helyzet Magyarországon a rádióban, a televízióban? Az újságokban láttam, hogy kis helyet adnak az ellenzéki csoportoknak és pártoknak, de mi a helyzet a rádióval és a televízióval? (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 10. folyt.
|
- Ősze Lajos vagyok. Én azt gondolom, hogy Magyarországon a következő választások alatt nem lesz megközelítőleg sem olyan szerepe a televíziónak és a rádiónak, mint itt, az Egyesült Államokban. Némileg ellentétben azzal, amit itt tanultunk, Magyarországon a következő választásokon a legfontosabb kritérium a jelölttel szemben a hitelesség lesz. Nem kell a jelöltekre nekünk arcot rászabni, azt észre fogják venni a választók, aki hiteles és azt fogják megválasztani. - És miből tudják meg, hogy hiteles? - Onnan, hogy mi a propagandánkat és a korteskedésünket nagymértékben a személyes kapcsolatok megteremtésére, a személyes kontaktusok megteremtésére alapozzuk. Így nagyon sok nagygyűlést fogunk tartani. A szó szoros értelmében toborzó gyűléseket, korteskörutakat fogunk szervezni. - Mi van, ha a többiek is megcsinálják? Márpedig mi is meg fogjuk csinálni. A szabaddemokratáknak 100 fölött van az országos szervezeteik száma is, és a szimpatizánsaink köre napról-napra terebélyesedik, és én számítok arra, hogy még 10 pártnak - csak egy számot mondtam - lesz arra embere, energiája, pénze, ötlete, hogy ugyanezt megcsinálja. Tehát én úgy gondolom, hogy amit Lajos mondott, az még a nyári időközi választásokból leszűrt tapasztalat, ahol valóban az volt egy kis leegyszerűsítéssel, hogy az egyik hordón a lejáratott MSZMP szónoka állt, az autó tetején pedig az ellenzék közös jelöltje. Például Gödöllőn egészen más volt a képlet: csak 3 percenként igazat kellett mondani a kommunistákra és máris ugye füttyöt kapott a jelölt. És ugyanakkor az ellenzéki jelölt hitelessége az nem volt kétséges. Mi van akkor, ha 10 ellenzéki demokrata fog korteskedni? Tehát a név megismertetése nagyon fontos. Levente, tiéd a szó . (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 11. folyt.
|
- Én csak azzal szeretném ezt a vitát lezárni, hogy a mi feladatunk éppen az, hogy minden párton belül eldöntsük, hogy a mi jelöltünket hogyan tudjuk a legjobban megismertetni, és a választások után majd meglátjuk, ha újra összeülünk, hogy a mi nyolcunk közül kinek sikerült a legjobban, vagyis melyik pártnak. És akkor majd újra elvitatkozhatunk azon, hogy miért is... - Utolsó információnk szerint 47 párt van bejegyezve. - Hát azért a bejegyzett pártok közül hánynak van egyáltalán szervezete az elnökén, meg a főtitkárán kívül? Nem hiszem, hogy ez a szám sokkal meghaladja az itt ülő pártokat - egy-kettővel talán -, de hogy negyven-egynéhány pártból legalább 30 csak papíron létezik, az biztos. Erre én leteszem az esküt. - Én azt hiszem, hogy talán azzal fejezhetném be a kerekasztal-beszélgetést, hogy elmondtuk, mit kell tenni, mi a feladat Magyarországon. Csak viszont ehhez az idő rendkívül rövid. Ha jól hallottam, mindenki, vagy legalábbis jónéhányan azt várjuk, vagy azt várjátok, hogy januárban lesz az elnökválasztás. Nem? - Hát szeretnénk, hogyha ... - Hogy nem lesz. Tegyük fel, hogy januárban lesz. Akkor ahhoz az idő körülbelül két hónap, de még annyi sincs. Hogyan lehet két hónap alatt egy ellenzéki elnököt választani? - Népszerűsíteni... - Tehát úgy népszerűsíteni, hogy meg is válasszák. - Ez az, amiben nem hisz az SZDSZ, hogy igazából lehetséges. Emiatt küzdünk azért, hogy ne legyen elnökválasztás. Ha nem sikerül, akkor összeülünk és eldöntjük, hogy mi az a leghatékonyabb, leghatásosabb, minden emberünket megmozgató taktika, amivel esetleg mégis győzelemre tudjuk majd vinni az ellenzéki jelölt ügyét. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 12. folyt.
|
- Hát az emberek már hetek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ma találkoztunk a leány kosárlabdázóival Magyarországnak, épp itt, Washingtonban, akik rögtön szóba is hozták a népszavazás ügyét. Tudtak róla. Gondolom, mások is hallanak, hallottak róla a parlamentben, itt-ott-amott. Szerintem az emberek véleménye alakul, egyre inkább és egyre jobban, és csak remélni tudom, innen a távolról, Washingtonból, hogy az otthon maradt kampánymenedzserek jól végzik a dolgukat, és már milliók hiszik el, hogy igazat mondanak a szabaddemokraták, hogy nem szabad januárban elnököt választani. - Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 200 ezer aláírás gyült össze, és ehhez társultak a demokratikus pártok, szervezetekis és meglepően rövid idő alatt összehozták. Tehát a szavazók, választók többsége a mi meggyőződésünk szerint is úgy gondolja, hogy a pártoknak a politikájuk ne az ő személyén és az elnök személyén múljon most.(...) - Ősze Lajos vagyok. Azt gondolom, hogy olyan gyorsan azért gyűlt össze ez a 200 ezernél több szavazat, mert több kérdés volt egyszerre felvetve és a jelenlegi politikai kérdés a köztársasági elnökjelölttel kapcsolatban egészen más fajsúlyú, korántsem olyan horderejű, mint ahogy egyesek feltüntetni próbálják. Én azt gondolom, hogy fel tudunk készülni egy esetleges januári köztársaságielnök-választásra, és a jelenlegi felkészülést figyelembe véve azt gondolom, hogy meg is tudjuk nyerni ezt a választást. - Varga Tibor vagyok a Szociáldemokrata Pártból. Én nem osztom ezt a véleményt. A Szociáldemokrata Párt is az SZDSZ-el és a többi demokratikus ellenzéki pártokkal karöltve azon munkálkodik, hogy januárban ne legyen köztársaságielnök-választás. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar pártmenedzserek - 13. folyt.
|
- A Fidesz részéről csak annyit tudnék hozzátenni, hogy nagyon bízom abban és remélem, s talán hiszen is, hogy sikerül az emberekben tudatosítani azt, hogy egy túl gyorsan megválasztott köztársasági elnök a jövőben esetleg olyan hatalomra tehet szert, ami a köztársaság törvényei által biztosítva van számára, s amivel esetleg később visszaélhet, és ezt az emberek - azt hiszem - lassan a segítségünkkel és az egyfolytában való tájékoztatással fel tudják mérni. - Én azt hiszem, hogy ezt majd a választók döntik el novemberben. Végső soron pedig akkor, amikor megtartják Magyarországon a köztárságielnök-választást. Mi a magunk részéről, az Amerika Hangja magyar osztálya részéről sok sikert kívánunk, és köszönjük, hogy eljöttek a stúdiónkba és részt vettek ezen a kerekasztal-beszélgetésen. Habár az idő rövid volt, de reméljük csak mond valamit hallgatóinknak. +++
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|