Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról

----------------------------------------------


Washington, 1989. november 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Bán Tamás és Horváth János, Amerika Hangja magyar osztályának vezetői
a magyar pártok Washingtonban tartózkodó kampánymenedzsereivel
beszélgetnek a magyarországi politikai helyzetről, valamint a
választásokra való felkészülésről:

    - Szeretettel köszöntjük vendégeinket
Ezúttal népes csoportot
fogad ez az aránylag nagy stúdió. Még így is nehezen férünk el a
mikrofonok között: vendégeink a magyar pártok kampánymenedzsereinek
csoportja, akik azért érkeztek az Egyesült Államokba, hogy
tanulmányozzák az amerikai választást, amiből az évnek ebben a
szakában volt részünk bőven, hiszen Virginiában például
kormányzó-választás volt, New Yorkban polgármester-választás.

    Kezdjük talán azzal, mivel nekem ilyen rövid idő alatt nagyon
nehéz megtanulnom azt, hogy melyik névhez ki tartozik, kezdjük a
bemutatkozással és hogy ki melyik pártot képviseli.

    - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik
országos titkára.

    - Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere.

    - Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
képviselem.

    - Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének
elnöke és a Politikai Bizottság tagja.

    - Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének
képviseletében vagyok jelen.

    - Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az
SZDSZ-nek a képviseletében.

    - Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének képviselője. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kampánymenedzserek - 1. folyt.

- Madarász Péter vagyok, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos
Szervezőbizottságának V. kerületi tagja.

    - És talán most átadnám a szót a magyar adás vezetőjének, Bán
Tamásnak:

    - Hölgyeim és uraim
Szeretettel köszöntöm önöket washingtoni
stúdiónkban, és nagyon boldog vagyok, hogy eljöttek és innen tudnak
beszélni Magyarország népéhez, hiszen annyi mondanivalójuk van
nyilvánvalóan, hogy más nyilvánosságot tudunk mi is adni, mint amit
önök tudnak Magyarországon.

    Ha lehetne - miután annyian vagyunk és úgy érzem, hogy egy
kicsit össze fog kavarodni -, hogy egyenként és mindenki mondja be a
nevét még egyszer, amikor hozzászól. Csak azt, hogy Ősze Lajos
vagyok, vagy Varga Tibor vagyok. Jó?

    Köszönöm szépen még egyszer, és talán beszéljünk arról, ami most
a legérdekesebb és ami a legfontosabb, és nyilván azért is vannak
önök itt Amerikában, a magyarországi közelgő elnökválasztásról és a
parlamenti választásokról, hogy melyik pártnak milyen esélye van.
Hogy érzik, az Önök pártjainak az esélyét és lehetőségeit?

    - Én helyesbítenék először. Nem elnökválasztás, hanem egy
népszavazás lesz Magyarországon, és amennyiben ne adj Isten, úgy
döntenek az emberek, hogy mégis szeretnének elnökválasztást, amit az
SZDSZ nem szorgalmaz, hanem ellenez, akkor lesz csak január 7-ikén
elnökválasztás. Mi abban reménykedünk hogy ez nem történik meg.

- Önöknek mi a véleménye? (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar párt-menedzserek - 2. folyt.

- Lukács Miklós vagyok. Én is tulajdonképpen ugyanezt tudnám
mondani, amit Lévay Levente mondott, hogy előttünk áll még ez az
elnökválasztás, illetve hát nincs még előttünk, vagyis nem tudjuk
pontosan hogy elnökválasztás lesz, vagy pedig szavazás lesz, de
hasonlóképpen vélekedem én is, mint Lévay Levente.

    - Ősze Lajos vagyok. Itt idáig kiderült, hogy egy olyan helyzet
állt elő Magyarországon, hogy elképzelhető, hogy lesz január 7-ikén
köztársaságielnök-választás, és mivel ilyen korai ennek a
lehetőségnek az időpontja, a Magyar Demokrata Fórumnak úgy kell
politizálni, hogyha mégis lesz köztársaságielnök-választás, akkor az
ne érje őt felkészületlenül és a saját jelöltünket győzelemre tudjuk
segíteni.

    - Vagy egy általános kérdésem mindenkihez mielőtt tovább
mennénk: van-e Önök között egy személy is, illetve egy párt is,
amelyik támogatja, hogy most legyen elnökválasztás?

    - A Magyar Néppárt nevében én ezt most nem tudom elmondani, mert
nincs amióta én eljöttem... Amikor eljöttem, akkor még nem
állítottunk saját köztársasági elnökjelöltet. Az eljövetelünk előtt
mintegy két héttel Márton János elnökünk adott valahol egy interjút,
amelyben az is elhangzott részéről, hogy a Néppártnak nem is lesz,
de el tudják képzelni Pozsgay Imrét is. De mondom, ez körülbelül egy
hónappal ezelőtt hangzott el. Egyébként én úgy vélekedem, hogy jó
lenne minél előbb választani köztársasági elnököt, tekintettel az
Európában példátlanul felgyorsult eseményekre. Én azt szeretném - és
gondolom hogy ezzel a véleményemmel az országon belül nem vagyok
egyedül -, ha egy stabil, jó kezekben lévő, a parlament által
kontrollált kormány és köztársasági elnök tudna válaszolni a
kihívásokra. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar párt-menedzserek - 3. folyt.

- A Kisgazdapárt nem ért egészen egyet - mondom én, Komlós Andor
- több oknál fogva. Először is nem kívánunk erős, meghatározó
személyiséget a köztársasági elnöki posztra. Másodszor pedig
fontosabbnak tartjuk mindenekelőtt a most szerveződő, vagy már eddig
is élő történelmi pártok megerősödését, megméretését.

    A harmadik indoklásunk pedig: a jelenlegi köztársasági elnök -
ideiglenes köztársasági elnök - Szűrös Mátyás elviszi véleményem
szerint az ügyeket addig, a szabad és demokratikus Magyarország
további jövőjét meghatározó parlamenti választásig.

    - Hadd egészítsem még ezt ki azzal - Lévay Levente vagyok -,
hogy ahogy az a Néppárt képviselőjétől is elhangzott, célja sok
pártnak a köztársasági elnök gyors megválasztásával az, hogy ebben
az átmeneti időben valami erőskezű ember vigye az ország dolgait. Ez
azzal a veszéllyel jár, hogy ez az erős kezű ember utána sem engedi
ki a hatalmat a saját kezéből, azaz a saját magunk nyakára
ültethetünk egy diktátort. Most itt nem kell rögtön olyan diktátorra
gondolni, mint amilyen a történelemben egy párra már volt példa.
Elég annál egy liberálisabb is, hogy az ország ne válhasson
demokratikus piacorientálttá, nyugati típusú országgá. Tehát nagyon
erősen ellenezzük, hogy most válasszunk köztársasági elnököt, mert
éppen attól félünk, hogy ez az elnök egy egyszemélyi uralomra fog
törni előbb, vagy utóbb.

    - Varga Tibor vagyok Szociáldemokrata Párttól, és a mi
véleményünk is egyezik az előbb elhangzott véleményekkel, amit
tulajdonképpen a Kisgazdapárt és inkább az SZDSZ képviselője
mondott. Mi is úgy tartjuk, hogy elsősorban a parlamenti választások
azok, amik szükségesek, és majdan egyszer, mikor a demokratikusan
megválasztott magyar parlament lesz, szerintünk a parlamentnek van
ehhez joga, hogy egy köztársasági elnököt válasszon. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar párt-menedzsrek - 5. folyt.

- Bocsánat, hogy én kérdezek valamit. Az új alkotmány szerint,
ha most megválasztanák a köztársasági elnököt, az meddig lenne
hivatalban? Nem a parlamenti választások utánig?

    - Nem. Az új alkotmány szerint nem eddig, hanem négy, vagy öt
évig lenne hivatalban. Ha jól sejtem, csak négy évig, de
mindenképpen megegyező ideig azzal, amíg az új parlament is
hivatalban lesz. És mindenesetre gondolkodjunk el azon, hogy minden
párt egyetértett a kerekasztal-tárgyalásokon azzal, hogy az elnököt
a jövőben ne a nép, hanem a parlament válassza, mert mindenki
átérezte a diktatúra veszélyét, amennyiben népszavazással választunk
folyamatosan elnököt. Lásd például a franciaországi tendenciákat, és
ezért is tartjuk furcsának, hogy most többen közvetlenül akarnak
elnököt választani. Ez szerintünk kizárólag a volt MSZMP, a mai
Szocialista Párt pozícióit erősítené, ami széthullott darabjaira.
Egy esetleges győzelem az elnökválasztáson újra összekovácsolhatná
ezt a pártot, ami semmilyen, a magyar demokráciáért küzdő embernek
nem lehet célja szerintünk, a Szabad Demokraták Szövetsége szerint.

    - A közvetlen választáson azt érti, hogy népszavazás?

    - Népszavazás, igen.

    - Hasonlóan választják az elnököt az Egyesült Államokban,
úgyhogy nem tudom...

    - Az Egyesült Államoké nem egy európai típusú parlamentáris
rendszer.

    - Ez idáig mind stímmel, de hallottam - és ez lenne a következő
kérdésem -, hogy bizonyos elemeit az amerikai választási
felépítésnek át akarják venni Magyarországon. Tehát ezt az egymás
kiegészítését, egymás ellenőrzését, vagyis ugye az erős elnökséget,
az erős kongresszust és egy független bíróságot, egy független
igazságszolgáltatási rendszert. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar párt-menedzserek - 5. folyt.

- Nem egészen, legalábbis a mi felfogásunk és eddigi
tapasztalataink szerint nem egészen így áll a dolog. Hármas
tagozódást kívánunk, és - reményünk szerint - meg is fogjuk tenni:
egy népképviseleten alapuló parlamentet, egy parlamenttől függő,
önnálló, erős kormányt és egy mindentől független bírói hatalmat. -
Ez a három pillér az, amin egy jogállamban a demokrácia biztosan
áll. Az elnöki intézmény nem esik olyan nagy súllyal latba a mi
megítélésünk szerint.

    - Ötezer kilométer távolságból nézve a magyarországi
eseményeket, mindig valahogy az az érzésünk, hogy az ellenzéki
pártok nem elég erősek vidéken, csak főleg Budapesten működnek.
Ezzel kapcsolatban mi a helyzet?

    - A mi pártunknál - Lukács Miklós vagyok egyébként a
Kereszténydemokrata Néppárttól - a mi pártunknál eléggé eltérő a
helyzet vidéken, mint Budapesten. Vannak erős megyéink, például
Tolna megye: Szekszárd, Vas megye: Szombathely. Itt nagyon jó
szervezetünk van. Vannak olyan vidékek, ahol kevesebb tagunk van,
ahol nem tudtuk még kellőképpen megszervezni az ottani szervezetet.
Például Alföld egyes megyéiben, de hát ott is szeretnénk ezt
felfuttatni. Tehát eltér a helyzet a mi szempontunkból a vidéki...

    - Nem dicsekvésképpen, de a tényhez, az igazsághoz
hozzátartozik, hogy a Kisgazdapárt a legjobban szervezett az
országban. Ezért a legtöbb tagja van: 30 ezer körüli tagszámmal és
400 fölötti szervezettel rendelkezik. Minden megyei szervezetünk
készen van és a megyéken belül 30-tól 80-ig körülbelül majd minden
falu. Én soproni vagyok és a Sopron környéki falvakban mindenhol a
megvan már a helyi szervezetünk. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzserek - 6. folyt.

- Magyar Demokrata Fórumnak több mint 300 vidéki szervezete van,
és nem tartok attól, hogy a választásokon hátrányba kerülnénk a
vidéki szervezeteink gyengesége miatt. Többször felmerül az a kérdés
mostanában a pártok között is, hogy melyik párt mennyire szervezett,
melyik a legerősebb párt. Azt gondolom, hogy nincs értelme erről a
vitáról tovább elmélkedni. Mindenesetre a szervezettségen a Magyar
Demokrata Fórum azt is érti, hogy mennyire tagolt és mennyire jól
működik és funkcionál egy adott párt, és ilyen szempontból azt
gondoljuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum jelenleg a legszervezettebb
és a legnagyobb ellenzéki szervezet.

    - A Fidesz részéről egy általános megállapításként megfigyelhető
a mai Magyarországon, hogy az ellenzéki pártok - jelenleg még
ellenzéki pártok - mindenképpen arra törekednek, hogy a
választásokra való előkészületekkel párhuzamosan megalakítsák az
egyre inkább kiszélesedő vidéki hálózatukat, és erre támaszkodva a
választásokon ugye minél jelentősebb hangsúlya legyen a
parlementben.

    - Madarász Péter vagyok, és annyiban különbözöm a többiektől,
hogy én a New York-i polgármester-választás megfigyelésére jöttem
ki. Ezért hadd mondjak egy dokumentálható adatot: New Yorkban 2
százalékkal kapott ki Rudy Giuliani(?), akinek a kampányában módom
volt önkéntesként segíteni, és ha a bejegyzett választópolgárok
számarányát megnézzük, a demokrata párt 5:1-hez vezet a republikánus
párttal szemben. És még a számokon felülemelkedve a szervezettséget
is a republikánusok is jobbnak tartják. Ennek ellenére mondom,
hajszál híján kapott ki a republikánus jelölt. Tehát ebbe a
számmágiába nem szabad semmiképpen beleesnünk, ebbe a hibába.
(folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzsrek - 7. folyt.

- Nyilván van egy rendkívül fontos ok, amit most nem mondtál ki.
Tehát ez lenne a következő kérdés, hogy mindannyian
tanulmányoztátok, figyeltétek az amerikai választást, az amerikai
kampányt. Mi a legfontosabb dolog egy választásnál? Nyilván a
szavazás, hogy menjenek az emberek szavazni.

    - Igen. Hallottam is egy műszót itt: úgy mondják angolul, hogy
"get aut the foot". Tehát a kampány utolsó két hetében a legtöbb
energiát, pénzt, időt arra fordítják mindkét pártban, hogy az
emberek menjenek el szavazni. Az már persze a választási fogásokhoz
tartozik, hogyha én hívok fel valakit és bemutatkozom, és kérem önt,
hogy menjen el szavazni, akkor valószínűleg, ha sikerül
kizmozdítani, a republikánus név marad meg a fülében. De ezt mindkét
párt hatalmas energiákkal megcsinálja, s ennek ellenére egyáltalán
nem ritka, hogy a felnőtt lakosság, a szavazásra jogosult lakosság
50 százaléka kire szavaz (sic
).

    - Mi lesz a helyzet Magyarországon?

    - Lévay Levente vagyok, és az érzésem szerint más lesz a
helyzet, mert az emberek, legalábbis egy jelentős részük - én úgy
érzem, s ezzel lehet, hogy nem mindeneki ért egyet - szeretne már
szavazni, szeretné egyszer már végre kimondani a véleményét úgy,
hogy nem két kommunista jelölt közül kell választania, hanem hogy
valódi alternatívák, valódi pártok jelöltjeire szavazhat és
eldöntheti, hogy melyik párt, melyik képviselő az, aki legjobban
tudná érvényesítené az ő érdekeit. Én úgy érzem, hogy az első magyar
választásokon a részvételi arány jóval magasabb lesz az Amerikában
megszokottnál, és remélem, hogy ezen belül a szabaddemokratákra
szavazók aránya is napról-napra nőni fog. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzsrek - 8. folyt.

- Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a közbenső,
tehát a közbe eső képviselő-választásokon, amelyek most utoljára
voltak, és négy régióban, négy választókörzetben választottak új
képviselőt, eltérő volt az érdeklődés a szavazáskor. Nagyon sok függ
szerintem a kampánytól, a propagandától is azért. Tehát nem szabad
megfeledkezni arról, nem szabad csak abban bízni, hogy most olyan
felfokozott a várakozás, hogy mindenki el fog menni szavazni. Minden
területen, mindenkinek gondolni kell arra véleményem szerint, hogy
kellőképpen felszítsa a kedélyeket, és rábírja a választókat, hogy
menjenek el.

    - Én azt hiszem, s ezzel én is teljesen egyetértek, hogy míg a
szavazó lelkivilágát nézi az ember, az általában arra szavaz, akit
ismer, akirt már hallott, akinek a neve, vagy bármi az ígéreteiből,
a beszédeiből megmaradt a fülében. És hogyha véletlenül MSZMP-tagot
ismer, azt fogja kihúzni, mert az az egyetlen név, amit ismer. Én
most gondolok itt azokra a választókra, akik nem tudják azt, hogy
pontosan most mi folyik körülöttük a világban. Erre felkészültek-e?
Tehát meg kell ismertetni azt, hogy én mit képviselek.

    - Varga Tibor vagyok, Szociáldemokrata Párt. A legfontosabb
szerintem tulajdonképpen ez az üzenet a választópolgár felé. Az
üzenethez, hogy eljuttassuk - teljesen mindegy hogy melyik pártról
van szó -, elsősorban pénz kell. Pénz kell ahhoz, hogy be tudjunk
jutni az emberek lelkébe is, mert ugye kellenek egyszer poszterek,
kell minél fokozatosabban feljebb hatolni a lakásokba, és az
embereket arra birni - most teljesen mindegy, hogy melyik párt
csinálja ezt -, hogy eljőjjön szavazni, és aki választott aazokból a
sloganekből, amiket meghall és megkap, hogy mégiscsak úgy döntsön,
hogy X-pártra szavazok, de hogy eljőjjön egyáltalán, ehhez nagyon
kemény munkát kell - úgy érzem - Magyarországon végezni. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzserek - 9. folyt.

- Madarász Péter vagyok. Hogy megint egy műszóval válaszoljak, a
névnek a felmutatása és elfogadtatása az valóban egy nagyon fontos
dolog itt is, Amerikában, ahol egyébként még nagyon sok minden
segíti azt, hogy az emberek áruportékát, szolgáltatásokat és
nézeteket megismerjenek. Ugyanis a kampányok elején - ahogyan
mondtam, hogy a végén pedig a szavazatokért, a szavazatok
kicsalásáért megy a kampány - az elején pedig azért, hogy elkezdjék
tudatosan felépíteni a jelöltet, s valóban az arca, a mosolya, a
mondatfordulatai mindenki számára ismertek legyenek és rögtön
beugorjon, hogy ő úgy jelenjenik meg, mint mindenki megmentője és
következő polgármestere.

    Na most, ez egy olyan ország, ahol a sajtó, a televízió, a rádió
a maga módján ezt amúgy is kérés nélkül elősegíti és mégis nagyon
nagy energiát kell erre fordítani. Mire gondolok? A fizetett
tévéreklám, az csak egy része a kampánynak, de hogyha én megjelenek
az utcán és egy hentesbolt előtt kezet fogok az emberekkel és
elsétálok, akkor anélkül, hogy fizetnem kellene, egészen biztos,
hogy négy-öt rádióllomás ott van, és a tv-állomások szintén, s
holnap egy jópofa eseménynek a képe biztos, hogy belekerül, és ez
ingyenreklám, és nem a lejáratott értelmében mondom, hanem tényleg a
dollármentes reklám is segít. És mégis: a kampánystratégia
legfontosabb súlyponti része a név megismertetése.

    - Ebben én tökéletesen egyetértek, de mi a helyzet
Magyarországon ebben? Mi a helyzet Magyarországon a rádióban, a
televízióban? Az újságokban láttam, hogy kis helyet adnak az
ellenzéki csoportoknak és pártoknak, de mi a helyzet a rádióval és a
televízióval? (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzserek - 10. folyt.

- Ősze Lajos vagyok. Én azt gondolom, hogy Magyarországon a
következő választások alatt nem lesz megközelítőleg sem olyan
szerepe a televíziónak és a rádiónak, mint itt, az Egyesült
Államokban. Némileg ellentétben azzal, amit itt tanultunk,
Magyarországon a következő választásokon a legfontosabb kritérium a
jelölttel szemben a hitelesség lesz. Nem kell a jelöltekre nekünk
arcot rászabni, azt észre fogják venni a választók, aki hiteles és
azt fogják megválasztani.

    - És miből tudják meg, hogy hiteles?

    - Onnan, hogy mi a propagandánkat és a korteskedésünket
nagymértékben a személyes kapcsolatok megteremtésére, a személyes
kontaktusok megteremtésére alapozzuk. Így nagyon sok nagygyűlést
fogunk tartani. A szó szoros értelmében toborzó gyűléseket,
korteskörutakat fogunk szervezni.

    - Mi van, ha a többiek is megcsinálják? Márpedig mi is meg
fogjuk csinálni. A szabaddemokratáknak 100 fölött van az országos
szervezeteik száma is, és a szimpatizánsaink köre napról-napra
terebélyesedik, és én számítok arra, hogy még 10 pártnak - csak egy
számot mondtam - lesz arra embere, energiája, pénze, ötlete, hogy
ugyanezt megcsinálja. Tehát én úgy gondolom, hogy amit Lajos
mondott, az még a nyári időközi választásokból leszűrt tapasztalat,
ahol valóban az volt egy kis leegyszerűsítéssel, hogy az egyik
hordón a lejáratott MSZMP szónoka állt, az autó tetején pedig az
ellenzék közös jelöltje.

    Például Gödöllőn egészen más volt a képlet: csak 3 percenként
igazat kellett mondani a kommunistákra és máris ugye füttyöt kapott
a jelölt. És ugyanakkor az ellenzéki jelölt hitelessége az nem volt
kétséges. Mi van akkor, ha 10 ellenzéki demokrata fog korteskedni?
Tehát a név megismertetése nagyon fontos.

    Levente, tiéd a szó
. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzserek - 11. folyt.

- Én csak azzal szeretném ezt a vitát lezárni, hogy a mi
feladatunk éppen az, hogy minden párton belül eldöntsük, hogy a mi
jelöltünket hogyan tudjuk a legjobban megismertetni, és a
választások után majd meglátjuk, ha újra összeülünk, hogy a mi
nyolcunk közül kinek sikerült a legjobban, vagyis melyik pártnak. És
akkor majd újra elvitatkozhatunk azon, hogy miért is...

    - Utolsó információnk szerint 47 párt van bejegyezve.

    - Hát azért a bejegyzett pártok közül hánynak van egyáltalán
szervezete az elnökén, meg a főtitkárán kívül? Nem hiszem, hogy ez a
szám sokkal meghaladja az itt ülő pártokat - egy-kettővel talán -,
de hogy negyven-egynéhány pártból legalább 30 csak papíron létezik,
az biztos. Erre én leteszem az esküt.

    - Én azt hiszem, hogy talán azzal fejezhetném be a
kerekasztal-beszélgetést, hogy elmondtuk, mit kell tenni, mi a
feladat Magyarországon. Csak viszont ehhez az idő rendkívül rövid.
Ha jól hallottam, mindenki, vagy legalábbis jónéhányan azt várjuk,
vagy azt várjátok, hogy januárban lesz az elnökválasztás. Nem?

    - Hát szeretnénk, hogyha ...

    - Hogy nem lesz. Tegyük fel, hogy januárban lesz. Akkor ahhoz az
idő körülbelül két hónap, de még annyi sincs. Hogyan lehet két hónap
alatt egy ellenzéki elnököt választani?

    - Népszerűsíteni...

    - Tehát úgy népszerűsíteni, hogy meg is válasszák.

    - Ez az, amiben nem hisz az SZDSZ, hogy igazából lehetséges.
Emiatt küzdünk azért, hogy ne legyen elnökválasztás. Ha nem sikerül,
akkor összeülünk és eldöntjük, hogy mi az a leghatékonyabb,
leghatásosabb, minden emberünket megmozgató taktika, amivel esetleg
mégis győzelemre tudjuk majd vinni az ellenzéki jelölt ügyét.
(folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza »


- Magyar pártmenedzserek - 12. folyt.

- Hát az emberek már hetek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Ma találkoztunk a leány kosárlabdázóival Magyarországnak, épp itt,
Washingtonban, akik rögtön szóba is hozták a népszavazás ügyét.
Tudtak róla. Gondolom, mások is hallanak, hallottak róla a
parlamentben, itt-ott-amott. Szerintem az emberek véleménye alakul,
egyre inkább és egyre jobban, és csak remélni tudom, innen a
távolról, Washingtonból, hogy az otthon maradt kampánymenedzserek
jól végzik a dolgukat, és már milliók hiszik el, hogy igazat
mondanak a szabaddemokraták, hogy nem szabad januárban elnököt
választani.

    - Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 200 ezer aláírás gyült
össze, és ehhez társultak a demokratikus pártok, szervezetekis és
meglepően rövid idő alatt összehozták. Tehát a szavazók, választók
többsége a mi meggyőződésünk szerint is úgy gondolja, hogy a
pártoknak a politikájuk ne az ő személyén és az elnök személyén
múljon most.(...)

    - Ősze Lajos vagyok. Azt gondolom, hogy olyan gyorsan azért
gyűlt össze ez a 200 ezernél több szavazat, mert több kérdés volt
egyszerre felvetve és a jelenlegi politikai kérdés a köztársasági
elnökjelölttel kapcsolatban egészen más fajsúlyú, korántsem olyan
horderejű, mint ahogy egyesek feltüntetni próbálják. Én azt
gondolom, hogy fel tudunk készülni egy esetleges januári
köztársaságielnök-választásra, és a jelenlegi felkészülést
figyelembe véve azt gondolom, hogy meg is tudjuk nyerni ezt a
választást.

    - Varga Tibor vagyok a Szociáldemokrata Pártból. Én nem osztom
ezt a véleményt. A Szociáldemokrata Párt is az SZDSZ-el és a többi
demokratikus ellenzéki pártokkal karöltve azon munkálkodik, hogy
januárban ne legyen köztársaságielnök-választás. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar pártmenedzserek - 13. folyt.

- A Fidesz részéről csak annyit tudnék hozzátenni, hogy nagyon
bízom abban és remélem, s talán hiszen is, hogy sikerül az
emberekben tudatosítani azt, hogy egy túl gyorsan megválasztott
köztársasági elnök a jövőben esetleg olyan hatalomra tehet szert,
ami a köztársaság törvényei által biztosítva van számára, s amivel
esetleg később visszaélhet, és ezt az emberek - azt hiszem - lassan
a segítségünkkel és az egyfolytában való tájékoztatással fel tudják
mérni.

    - Én azt hiszem, hogy ezt majd a választók döntik el
novemberben. Végső soron pedig akkor, amikor megtartják
Magyarországon a köztárságielnök-választást.

    Mi a magunk részéről, az Amerika Hangja magyar osztálya részéről
sok sikert kívánunk, és köszönjük, hogy eljöttek a stúdiónkba és
részt vettek ezen a kerekasztal-beszélgetésen. Habár az idő rövid
volt, de reméljük csak mond valamit hallgatóinknak. +++


1989. november 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD