|
|
|
|
Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)
|
A sajtókonferencián - csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap megtartott sajtóértekezletén - ismét felvetődött a német kérdés rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket egészíthetik ki. Az NDK-ban történteket örömteli eseményként üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is, mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal. Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. Így a nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa. Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki szorosabb kapcsolatok Magyarországgal. Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a fejlemények. A miniszterelnök-helyettes a maga részéről úgy vélte: az európai integrációs törekvések lényege, hogy ,,a torta legyen nagyobb,,, s na pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak. Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtőkét a magyar gazdaság fejlesztésébe. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|