|
|
 |
|
 |
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek -
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr
Tisztelt Miniszterelnök Úr
Tisztelt Házelnök Úr
A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint
százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról
döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban
megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen
módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések
sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez
magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan
megtévesztőek is.
Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a
népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy
a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni.
Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának
taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző
magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók.
A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre
utalunk.
Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára
vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad
országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e
megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha
még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis
egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új,
szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek,
és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára
-, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról,
továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett
pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar
nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték
a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának
eldöntésére.
A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való
elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az
állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz
ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét,
és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az
országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal
lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják
a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (2. rész) (OS)
|
(Az előterjesztésben egyébként a miniszter is elismerte, hogy az
állampárt pénzügyi elszámolása még nem végleges és teljes körű.)
Minthogy az állampárt mindezidáig még nem számolt el vagyonáról,
a magyarázat szerinti ,,igen,, éppenséggel arra adna felhatalmazást,
hogy ne is számoljon el ezután sem. Ennél rútabbul már nem is
lehetett volna meghamisítani a kezdeményezők szándékát.
Bármely jogállamban az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a
jogsértő döntéseket, de hazánkban ez az intézmény csak 1990. január
1-jével kezdi meg munkáját. A Magyar Köztársaság újonnan elfogadott
alkotmánya szerint az Önök feladata a törvény megtartása. Ezért
kérjük, hogy minél előbb éljenek alkotmányos jogkörükkel, és a
rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel intézkedjenek a jogrend
helyreállításáról.
Szíves válaszukat várva tisztelettel:
Petrasovits Anna
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke
Prepeliczay István
a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári
Párt főtitkára
dr. Tölgyessy Péter
a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője
Budapest, 1989. november 10.
(OS)
1989. november 10., péntek 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|