|
|
 |
|
 |
NDK fejlemények - tüntetés Berlinben
|
------------------------------------
München, 1989. november 6. (SZER, A mai nap) - Az NDK-ban
kialakult helyzetet Sasvári Attila ismerteti:
- Az NDK-ról szóló hírügynökségi jelentésekből érdekes módon még
mindig hiányzik egy szembeötlő újdonság regisztrálása, egy olyan
követelés teljesülésének megállapítása, amely évtizedek óta a
felháborodás középpontjában állt az egész világon. Tudniillik
hiányzik a híradás arról, hogy megszünt a Berlini Fal - igaz, a szép
nagy betonlapok ott állnak még egymás mellé sorakoztatva a határon
szimbólumként és emlékeztetőként a közelmúlt állapotaira.
A Berlini Fal azonban semmilyen gyakorlati funkciót nem tölt be
néhány napja, amióta bármely személyi igazolvánnyal rendelkező
keletnémet állampolgár bármikor átlépheti a keletnémet-cseh, majd
ezt követően a csehszlovák-nyugatnémet határt. A hét végén különben
15 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, amely még a magyarországi
látogatási engedély megkérvényezését is megspórolja a menekülni
vágyóknak.
Annak ellenére, hogy valószínűleg még karácsony előtt életbe lép
az új utazási törvény - amely szintén mozgásszabadságot ígér
mindenkinek -, úgy tűnik, hogy maga a pártfőtitkár, Egon Krenz sem
vette észre, mi történt. Miért beszélt volna különben múlt heti,
moszkvai sajtóértekezletén is arról, hogy a Berlini Fal felszámolása
nem reális követelés.
A menekültek idei statisztikájának érdekessége különben az, hogy
az október végéig kijött 167 ezer emberből 100 ezren közvetlenül az
NDK-ból érkeztek hivatalos áttelepülési engedéllyel, és csak a
maradék menekült - a szó szoros értelmében - Magyarországon,
Csehszlovákián vagy Lengyelországon keresztül. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NDK fejlemények - 1. folyt.
|
A figyelem előterében továbbra is a hét vége eseményei állnak.
Először is Egon Krenz váratlan, péntek esti televíziós-beszéde,
amellyel elébe próbált menni a szombati, kelet-berlini tüntetés
követeléseinek - de ehelyett csak azt sikerült bizonyítania, hogy
még mindig nem hajlandó engedni azokban a kérdésekben, amelyek a
valódi változások legfőbb akadályát képezik. Így például egy
alkotmányjogi bíróság létrehozásának ígérete pontosan azt az
alkotmányt kívánja erősíteni, amely tartalmazza a kommunista párt
vezető szerepének dogmáját, és ily módon megakadályozza a
demokratikus átalakulást.
Annyit azonban Krenz is érez, hogy sürget az idő - nem hiába
hozták előre az újabb leváltások bejelentését, amely eredetileg csak
november 8-ikán kezdődő központi bizottsági ülés után volt várható.
Krenz vezetése alatt tehát fokozatosan végbemegy a honeckeri
generáció eltávolítása a vezetésből, mindez az erőviszonyok
figyelemre méltó eltolódását idézi elő a politikai bizottságon belül
- mialatt a központi pártapparátus tíz képviselőjéből már hatot
menesztettek, és az állami vezetés hét reprezentánsából kettőt
leváltottak és további hármat valószínűleg hamarosan le fognak
váltani.
A területi pártapparátusok vezetői, vagyis a körzeti
pártitkárok, kivétel nélkül a helyükön maradtak. Ezek a vezetők
többnyire a fiatalabb generációhoz tartoznak, és pozíciójuknál fogva
jobban érzékelik a társadalom valódi problémáit és hangulatát, mint
a központi apparátus elefántcsont-tornyában meghúzódó
funkcionáriusok. Ez a csoport kiegészülve a drezdai körzet
vezetőjével, a még nem politikai bizottsági tag Hans Morlóval(?)
esetleg fontos szerepet játszhat az elkövetkezendő hónapok során.
Maga Krenz továbbra is átmeneti embernek számít, olyannak, aki
szeretne az NDK Gorbacsovja lenni, de aligha vár rá fényesebb
pályafutás, mint eddig Grósz Károlyra. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
- NDK fejlemények - 2. folyt.
|
Mindamellett azt, hogy milyen szerep vár rá és körzetvezetőire,
és hogy egyáltalán még sokáig betölthetnek-e valamilyen funkciót, ha
minden jól megy, elsősorban nem ők fogják meghatározni. Sokkal
inkább azokon múlik ez, akik például a szombati, kelet-berlini
tüntetésen is megjelentek.
A minden eddiginél impozánsabb, legalább fél milliós gyűlés
újabb mérföldkő az 1989-es októberi forradalomban - ahogy az egyik
plakát jellemezte a keletnémet átalakulást. A keletnémet társadalom
szinten minden politikai csoportosulása képviseltette magát az Új
Fórumtól és a keletnémet szociáldemokrata párttól kezdve, a
hivatalos pártok önállósodó vezetőin keresztül a kommunisták
gorbacsovista képviselőjéig. De feltüntek például az anarchisták is
egy Brecht idézettel, amely szerint:" Nem más urakra van szükségünk,
hanem semmilyenekre. "
Mindamellett a demonstráció politikailag hangadó képviselői
továbbra is azt a benyomást közvetítették, hogy a cél egy
demokratikus szocializmus kivívása lenne, ahogy egy traszparens
megfogalmazta: Képzeld el, szocializmus van és senki nem szalad el.
Hozzátehetjük, a plakát nem állított könnyű feladatot a tüntetés
résztvevői elé. +++
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|