|
|
 |
|
 |
Krenz moszkvai útja
|
-------------------
München, 1989. november 2. (SZER, A mai nap) - Összefoglalónk
következik Egon Krenz moszkvai látogatásáról:
- Szavak, szavak, ígérgetések - kommentálták a prágai
nyugatnémet nagykövetségre frissen betóduló menekültek, a
népharagtól megrettenő, felemás színeváltozással próbálkozó
Kelet-Berlin új vezérének, Egon Krenznek Moszkvában tett
kijelentéseit.
A hivatalos Bonn első reakciói: Krenz moszkvai szereplése
ugyancsak csalódást keltő volt. A betonkommunizmusnak mondott rezsim
stafétabotját október 18-ikán magához ragadó Egon Krenz, aki
Honecker alatt a tüntetőket verő titkos rendőrség politikai
főfelelőse volt, kétnapos moszkvai bemutatkozása során mindent
elkövetett, hogy magára öltse a Gorbacsov-köntöst. A Honeckertől
megszokott etikettet felrúgva, hosszú sajtókonferencián ecsetelte az
átalakítás előnyeit, közölte, hogy úgymond minden kérdésben
tökéletes egyetértés áll fenn közte és Mihail Szergejevics, értsd:
Gorbacsov között. És amikor a szovjet példához dörgölődző mondatait
egy riporter azzal a megjegyzéssel szakította félbe, hogy Krenz úgy
hangzik, mint Gorbacsov, a poénra - mintha csak ezt várta volna -
gyorsan rácsapott és sugárzó arccal kijelentette: köszönöm a bókot.
Krenz mmoszkvai megnyilatkozásaiból nem csupán azért lógott ki a
lóláb, mert mondatait a riporterek megdöbbenésére igen harsányan,
olykor majdhogynem ordítva, szavalatszerűen adta elő, hanem azért
is, mert a lényeget tekintve ugyanazt mondta, amitől a keletnémetek
már az első perctől kezdve tartottak. A párt nem adja fel vezető
szerepét, a katonai és gazdasági védelmet jelentő Berlini Fal marad,
lebontása ugyanúgy nem aktuális, mint a német újraegyesítés, mert -
nincs semmi német földön, amit újra lehetne egyesíteni. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Krenz moszkvai útja - 1. folyt.
|
Krenz azzal próbálta bizonygatni, hogy ő, Krenz - úgymond - nem
keményvonalas és nem opportunista, hogy a tömegtüntetések ellen nem
vetették be a karhatalmat, hanem beindult a párbeszéd, és - mint
kiemelte - az úgynevezett fordulat is, amely csak tovább fogja
erősíteni a szocializmust, beharangozván a szükségessé vált reformok
kezdetét.
A Lipcsében, Drezdában, Kelet-Berlinben tegnap Meisenben és
Neu-Brandenburgban zajló tízezres, a hét elején többszázezres
tüntetéseket Krenz úgy értelmezte, hogy a nép - úgymond - a
szocializmus megjavítását, megújúlását akarná, habár - fűzte hozzá
fenyegetően - persze különféle tüntetések vannak.
Egon Krenz hosszasan tagadta, hogy Honecker menesztésére azért
került volna sor, mert Gorbacsov megmondta volna a magáét neki
Kelet-Berlinben. Dicsőítette a gorbacsovi peresztrojkát, amelyet a
Vörös Oktkóber eszméi továbbfejlesztésének mondott, hozzáfűzvén a
rendkívűl érdekes szovjet tapasztalatokat az NDK konkrét adottságain
belül is hasznosítani lehet. Mihelyt azonban konkrétumokra, a
lengyel és a magyar modell követésének a lehetőségeire kérdeztek rá
az újságírók, világossá vált, hogy Krenz mit ért átalakításon. A
modellek fabatkát sem érnek - mondta -, ezért utánozni való nincs.
Minderre azzal tette fel a koronát, hogy nincs mit szégyenkeznie
mindazért, ami Honecker alatt Kelet-Németországban történt és
visszamenőleg is helyeselte az 1968-ad prágai bevonulást. +++
1989. november 2., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|