Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)

1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.

Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az
Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító
javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és
költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény
módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák
csigázták fel.

    Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott
rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a
törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak
annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a
bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl
az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta
a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási
mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok
képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül
fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a
kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő
ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak
koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet,
ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont
azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon
az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az
általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a
törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában
foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a
törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják.

    A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító
javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott
módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)


1989. október 26., csütörtök 17:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)

Ilyen Bánffy György (Budapest, 4. vk.) képviselőnek az
összeférhetetlenséggel összefüggő módosító indítványa, amelyet a
bizottság egyöntetűen támogatott. Eszerint nem jelölhető az Állami
Számvevőszék elnökévé a többi között az sem, aki a megelőző négy
évben országgyűlési képviselő volt. Az Állami Számvevőszék elnöke,
elnökhelyettesei, vezetői és számvevői pedig nem lehetnek olyan
személyek - szól a javaslat -, akik e beosztásuknál fogva
hozzátartozójuk tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lennének
kötelesek. Több képviselő kifogásolta ugyanis, hogy - jóllehet az
Alkotmánybírósághoz hasonlóan fontos és magas közjogi szervezetről
van szó - a törvényjavaslat nem rendelkezik ugyanolyan
részletességgel az összeférhetetlenségről.

    Nem támogatták azonban a Pénzügyminisztérium tisztségviselőjének
szövegszerű módosító javaslatait. Ezek az Állami Számvevőszék
feladatait meghatározó passzusokra vonatkoztak. Egyebek között
kiegészíteni kívánta azt a pontot, amely szerint az ÁSZ (elnöke)
ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó
szerződéseket. Ehhez a javaslathoz hozzáfűzte, hogy amennyiben az
nem kerül be a törvény szövegébe, a Pénzügyminisztérium a
szövegszerű javaslat szerint rugalmasan fogja értelmezni a vonatkozó
passzust. Ezt a hozzáállást mind a képviselők, mind az Igazságügyi
Minisztérium szakértője egyértelműen visszautasította, példaként
említve az adótörvény elfogadtatását és annak következményeit.

    A vita egyébként mindvégig sokkal inkább a Pénzügyminisztérium
és az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselői között zajlott,
semmint a képviselők között.

    A földtörvény módosításáról nem alakított ki álláspontot a
bizottság, mivel a javaslat tárgyalásának idejére már
határozatképtelenné vált a testület.

    Igaz, a bizottság határozatképtelen volt a
népszavazás-kezdeményezéssel összefüggő tervezetek tárgyalásakor is,
a döntést azonban nemcsak emiatt napolta el. Jogászok vitáztak
egymással, képviselők önmagukkal, s mint kiderült: saját véleményük
is ellentmondásos aszerint, hogy jogi szempontból vagy politikai
megfontolásból vizsgálják a kérdést.

    Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár egyebek között arról
tájékoztatta a jelenlévő bizottsági tagokat és érdeklődőket, hogy
csütörtök estére várhatóan meglesz a százezer hiteles aláírás.
(folyt.köv.)


1989. október 26., csütörtök 17:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)

Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a
javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés
írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a
törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is
tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is -
egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást
külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy
a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen
felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt
eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor
szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a
köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz
eredményes.

    Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy
a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után
három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem
ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye
szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos
megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a
képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon
köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit
látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert
választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket
külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle
szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint
-, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében
számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott
voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a
figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel
szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az
elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon -
voksolnak az állampolgárok.

    A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény
módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)


1989. október 26., csütörtök 17:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD