|
|
 |
|
 |
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (2. rész)
|
A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során
több olyan ,,válságos,, pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel,
kompromisszum-készségükkel jutott túl a kongresszus - nem pedig a
pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta
kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt
vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a
színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is
jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a
továbbiakban is jellemzője lesz az új, ,,többplatformos,, pártnak.
Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta
nézet is megfér egymás mellett a szociáldemokrata gondolkodásmód és
a reformkommunizmus két pólusa között.
A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az
MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet
képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t,
alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a
nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes
folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett
a megújulást hirdették.
Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet
el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése
nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód,
hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé.
A döntés elodázása a párt térvesztését, presztizsveszteségét okozta
volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került.
Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél
szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok
helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az
önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait,
működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk
határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad
meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet.
Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni
az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a
vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak.
Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek
mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb
vivő szerveződési formákra is szükség van. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|