Rendszerváltás és az MTI

	Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (1. rész)
1989. október 5., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt néhány napon a fővárosban több mint tízezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazás kiírását kezdeményezzék a háromoldalú tárgyalásokon konszenzus nélkül maradt kérdésekről, s vidéken is nagyjából ugyanennyi aláírás gyűlt össze eddig - közölték az SZDSZ képviselői a budapesti Lukács cukrászdában rendezett csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójukon. A szabad demokraták szükségesnek tartják, hogy népszavazás döntsön azokban a kérdésekben - Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?; Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?; Feloszlassák-e a Munkásőrséget? -, amelyekben a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP semmiféle engedményre nem mutatott hajlandóságot. Az SZDSZ szerint ez a tárgyalási magatartás előrevetíti a veszélyt, hogy a kialkudott átmenet nem valódi demokráciához fog vezetni, hanem olyan rendszerhez, amelyben az Országgyűlés szuverenitását az állampárt parlamenten kívüli hatalmi pozíciói ellensúlyozzák. Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője ehhez hozzáfűzte, hogy aláírásokat gyűjt a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is. Ezek a szervezetek az SZDSZ-hez hasonlóan az említett kérdésekben megfogalmazott fenntartásaik miatt nem írták alá a hároldalú tárgyalásokon született megállapodást. Elmondta, hogy a népszavazás kiírását akkor fogják kérni, amikor eljutnak a százezredik aláíráshoz. Pető Iván a továbbiakban a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás további sorsáról szólt. Kifejtette: függetlenül attól, hogy az SZDSZ nem írta alá a dokumentumot, elég sok probléma van a megállapodás következményeivel. Ezek közé tartozik a köztársasági elnök ügye. A szabad demokraták szerint e kérdésben tulajdonképpen biankó-megállapodás született, hiszen semmilyen részletes szabályozás nem szerepelt a dokumentumban arról, hogy milyen feltételek között kell a köztársasági elnököt megválasztani. A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy majdhogynem puccsszerűen fogják ezt a választást lebonyolítani. Erre utal, hogy a jelölteknek 50 ezer ajánló aláírást kell gyűjteniük gyakorlatilag két hét alatt - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. (folyt. köv.) 1989. október 5., csütörtök 16:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)
Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni. Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető Iván. A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra, hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében, hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt, és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.) 1989. október 5., csütörtök 16:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (3. rész)
A sajtótájékoztatón szó volt az MSZMP kongresszusáról. Ezzel kapcsolatban az SZDSZ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezi: negyven évi pártdiktatúra után, egy korszak határán ül össze október 6-án az MSZMP kongresszusa. 1956 óta először mutatnak jelek arra, miszerint a kommunista mozgalom tagjainak egy része felismerte, hogy nem lehet az országra egyetlen párt ideológiáját, hatalmát rákényszeríteni. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: ,,A szabad demokraták a kongresszust, annak határozatait a Magyar Szocialista Munkáspárt belső ügyének tekintik. Az ország jövője azonban úgy kívánja, hogy az MSZMP kongresszusán a józan belátás kerekedjék felül az elvakultságon. Bízunk benne, hogy a magyar demokratizálás békés folyamatát nem akaszthatja meg a kommunistákat megosztó viszály.,, Az SZDSZ egyúttal felhívja a nemzet józan többségét: ,,ne engedjen a provokációknak, őrizze meg nyugalmát, hogy békésen léphessünk túl egy sötét történelmi korszakon.,, Pető Iván szólt arról is, hogy az SZDSZ milyen együttműködésre hajlandó az MSZMP-vel vagy esetleges utódjaival. Kifejtette: az SZDSZ nem az MSZMP szimbólumainak vagy nevének esetleges megváltoztatásához fogja viszonyítani álláspontját, hanem ahhoz, hogy az MSZMP - vagy utódszervezetei - mennyire tudnak elszakadni a pártállamiságból származó privilégiumaiktól. Az SZDSZ V. kerületi szervezetének képviselője arról számolt be, hogy a főváros 14. választókörzetében Várkonyi Péter lemondásával megüresedett országgyűlési képviselői hely betöltésére a kerületi EKA-ba tömörült szervezetek - SZDSZ, MDF, FKgP, MSZDP, Fidesz - Tamás Gáspár Miklóst, az SZDSZ tagját kívánják jelölni. Schweitzer Pál kifogásolta, hogy a körzetben halasztódik az időközi választások kiírása, holott ezek megtartását az V. kerületi ellenzéki szervezetek már július óta szorgalmazzák. (MTI) 1989. október 5., csütörtök 16:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »