|
|
 |
|
 |
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A vasasszakszervezet és a hozzá csatlakozó több más ágazati szakszervezet kezdeményezésére pénteken országszerte figyelmeztető sztrájkokat tartottak a tervezett húsáremelések elleni tiltakozásul.
A SZOT központjából a reggeli órákban érkezett információ
szerint a központi sztrájbizottság megbízásából folyamatosan
összesítik a sztrájk méretére, kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az
első, kora délelőtti összesítés szerint a munkavállalóknak mintegy
fele magáévá tette a felhívást; ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
üzemeknek is mintegy felében szüntetik meg általában rövidebb
időszakra, a legtöbb helyen fél órára a termelést. A SZOT-tól kapott
tájékoztatás szerint ez a sztrájk legenyhébb fokozatának számít,
jellege határozottan figyelmeztető. Többnyire a nap különböző
időszakában kerül sor a munkabeszüntetésre, alkalmazkodva az üzemi
sajátosságokhoz és szem előtt tartva: a szolgáltatás lehetőleg sehol
se szenvedjen csorbát.
A reggeli órákban még nem tisztázódott, hogy a leállás idejére a
dolgozók megkapják-e a munkabért. Mindenesetre az tény: a leállás
idejére nem jár pénz. A szakszervezet kezdeményezheti a
megállapodást az üzem, a gyár vezetőségével; a legtöbb helyen arra
számítanak, hogy az ellentételezésre sor kerül, így a sztrájkolók
anyagilag nem károsodnak. Lehetőség van arra is, hogy a kiesett
munkaidőt a későbbiekben pótolják az üzemi kollektívák.
Reggel 9 órakor leállt a munka az Ikarus mátyásföldi üzemeiben,
a szakszervezet félórás figyelmeztető sztrájk felhívása nyomán. A
délelőtt folyamán hasonló munkabeszüntetésre kerül sor az
Autóbuszgyár székesfehérvári üzemében is, továbbá a Tungsramban, a
Hajtómű és Festőberendezések gyárában és egyebek között a GANZ
Danubius gyáraiban. Valamennyi munkahelyen a szakszervezeti
tisztségviselők tárgyalásokat kezdtek a vállalatvezetéssel arról,
hogy a sztrájk idejére is kifizessék a dolgozóknak járó bért.
Amennyiben nem tudnak megállapodni, úgy azokon a helyeken a
szakszervezet az ilyen célra elkülönített sztrájkalapot használja
fel.
Több vállalatnál, így a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál, a
BRG-ben, a REMIX-nél, az Akkumulátorgyárban és az AUTOVILL-nál
reggel úgy döntöttek: nem tartanak munkabeszüntetést; a Csepeli
Szerszámgépgyárban pedig a dolgozóknak több mint a fele úgy döntött,
hogy a sztrájkot értelmetlennek tartja, ugyanakkor tiltakozó levelet
fogalmaznak meg az áremelési intézkedés ellen. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 09:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (2. rész)
|
A Helyipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének 200
ezres tagsága egyetért a húskészítmények áremelése miatti
tiltakozással, és a vállalatok nagy része ennek munkabeszüntetéssel
is hangot adott. Pest megyében a HVDSZ érdekkörébe tartozó
vállalatok túlnyomó többsége megtartotta a félórás
munkabeszüntetést, és az ország több megyéjében is hasonlóan jártak
el - ez derül ki a délelőtt érkezett jelentésekből. A Vízművek
dolgozói és a többi kommunális szolgáltatók nem álltak le a
munkával, így az ország közt erület fenntartó vállalatai,
városgazdálkodási üzemei - a fennakadások elkerülésére - csupán
tiltakozásukat juttatták el a SZOT-hoz. Ez azt jelentette, hogy a
szakszervezethez tartozó 200 ezres aktív dolgozói létszámból 110
ezren nem sztrájkoltak.
A textilipar legnagyobb vállalatánál, a Budaprint
Pamutnyomóipari Vállalatnál a 8500-as kollektívából mindössze ezren
döntöttek úgy, hogy rövid időre beszüntetik a munkát. A dolgozók
abban valamennyien egyetértenek, hogy az áremelések megnehezítik a
bérből és fizetésből élők helyzetét, ám arról már erőteljesen
megoszlanak a nézetek, hogy ennek miként kell hangot adniuk. A
textilipar legnagyobb vállalatának dolgozói közül számosan úgy
vélik: a sztrájk nem vezet eredményre. A Budaprintnél egyébként a
dolgozók döntése alapján - ahol ez a folyamatos termelést nem
akadályozta - negyedórás munkabeszüntetést tartottak.
Az első vidékről érkezett jelentés szerint Szolnok megyében
tucatnyi üzem csatlakozott a vasasszakszervezet munkabeszüntetési
felhívásához. A tiszántúli Autójavító Vállalat dolgozói táviratot
küldtek a szakszervezetek megyei tanácsához. Ebben kifejtik, hogy a
jövőben tervezett hasonló jellegű intézkedéseknél a dolgozók akkor
is élni fognak a sztrájk eszközével, ha az a gazdasági munkát
hátráltatja. A Martfűi Cipőgyárban tíz perces munkabeszüntetéssel
jelezték, hogy egyetértenek a vasasok kezdeményezésével.
Több mint 2500-an tartottak félórás figyelmeztető sztrájkot az
Ikarus mátyásföldi gyárában reggel 9 órakor. Ekkor leálltak a
termelőberendezések, a munkások pedig a gyárudvaron gyülekeztek. A
spontán munkásgyűlésen Fonyó Péter, a vállalat SZB titkára
ismertette a sztrájkolókkal a vasasszakszervezet csütörtöki
felhívását és követeléseit, majd a sztrájkolók tiltakozó levelet
fogalmaztak meg Németh Miklós miniszterelnöknek címezve. Az SZB
titkár elmondta: a munkabeszüntetés nem okozott jelentős kiesést a
termelésben, mert hónapok óta amúgyis csökkentett kapacitással
dolgoznak a piacok szűkülése miatt. Az SZB egyébként megállapodott a
gyár gazdasági vezetőivel: a leállás idejére mindenki megkapja
munkabérét. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 10:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (3. rész)
|
A Budapesti Húsipari Vállalatnál fel sem merült a sztrájk
gondolata. Kisiván Géza a vállalat igazgatója elmondotta: a sztrájk
időpontját rosszul választották meg és céljával sem ért egyet. A
húskészítmények áremelésétől a vállalat nem tud eltekinteni.
Két-három hete a mezőgazdaságnak többet fizetnek a sertéshúsért,
mint korábban, mivel belátták, hogy a gazdaságoknak is jóval többe
kerül a hízlalás, mint az év elején. Viszont ez a húsipar költségeit
is emelte.
A vállalat a szabadáras húskészítmények árát szeptember 1-től
akarja átlagosan 6 százalékkal megemelni, ám az Országos Árhivatal -
két időpontra ütemezte az áremelést. Helytelennek tartja, hogy az
árhivatalt és őket is megelőzte 4-5 fővárosi székhelyű kereskedelmi
vállalat, amely a szalámiféléket már két hónap óta kilónként 10-20
forinttal drágábban értékesíti. Hibáztatják a sztrájkot hirdető
szakszervezeti szervezeteket, hogy erre a kereskedelmi lépésre nem
hívták fel a figyelmet. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a
takarmányárak növelésekor sem emelt szót, holott ennek következménye
előre látható volt.
Nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz az ugyancsak
élelmiszeripari ágazat egyik legnagyobb cégének, a Budapesti
Édesipari Vállalatnak közössége sem. Dragán Maximné, a vállalat
szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta: azt ugyan ők is
bosszantónak tartják, hogy a húsipar emelni kényszerül a
készítmények árát, hiszen a gyerekes szülők, a nagycsaládosok
hovatovább nem tudják megvenni a drága húsárut; ám többségük
belátta, hogy az élelmiszertermelők és feldolgozók közös gondja
ennél jóval behatóbb elemzést, intézkedést igényel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (4. rész)
|
A Csepel Autógyárban nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A
vasasszakszervezet tiltakozó felhívásával egyetértenek, ám a
vállalat jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében nem a sztrájkot
tartják a legalkalmasabb eszköznek ennek kifejezésére.
A Rába gyár támogatja, a szakszervezet kezedeményezését, de nem
él a sztrájk eszközével - így fogalaltak állást a felhívást követő
tanácskozáson még csütörtökön a szakszervezeti titkárok. A
tárgyalásokat péntek délelőtt a függetlenített tisztségviselők
folytatták, álláspontjuk nem módosult.
A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban a 750 dolgozóból mintegy
710-en 9 óra 20 perctől félórára letették a munkát.
A győri Rekard gépgyár dolgozói nem sztrájkoltak, tiltakozó
levelüket azonban eljuttatják a kormányhoz.
A Glovita győri Kötöttkesztyűgyár dolgozói nem álltak le, de
levelet továbbítanak a SZOT-hoz, amelyben követelik, hogy a kormány
adómentes béremelés formájában kompenzálja a húsáremelést.
A húsáremelés elleni demonstrációt kezdeményező Baján a Ganz
Electric helyi gyárában 900, a Kismotor és Gépgyár bajai
gyáregységében 800 dolgozó hagyta abba fél órára a munkát. A
Rádiótehcnikai Vállalat tiszakécskei üzemében több mint 300-an, a
kiskunhalasi Ganz Gépgyárban négyszázan, a budapesti Ródiótechnikai
Gyár kecskeméti gyáregységében ezerötszázan csatlakoztak a
sztrájkolókhoz. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár dolgozói a termelés
folyamatossága miatt nem a sztrájk, hanem munkaidőn kívűli tiltakozó
nagygyűlés mellett döntöttek.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájk országszerte (5. rész)
|
A kecskeméti Traverz Vállalat dolgozói a sztrájkot
felkészületlenségük miatt későbbi időpontra javasolták, illetve
helyezték kilátásba.
Baranya megye huszonegy vasas alapszervezetének több mint
hatezer tagja csatlakozott a félórás figyelmeztető sztrájkhoz. A
termelő üzemek többsége munkabeszüntetéssel, a szolgáltató
vállalatok viszont - mint a Pécsi Hőerőmü, a Dél-Dunántuli
Áramszolgáltató és a Pécsi Távfütő Vállalat - közös tiltakozó
nyilatkozat megfogalmazásával juttatták kifejezésre a sztrájk
célkitüzéseivel való egyetértésüket. A pécsi Sopiana Gépgyárban, a
Mechanikai Laboratórium pécsi gyárában délelőttre, a pécsi Mezőgép
megyei üzemeiben, valamint a Ganz Műszer Művek vajszlói
gyáregységében pedig délutánra hirdették meg a félórás
munkabeszüntetést.
A vasasokhoz csatlakoztak a Pécsi Bőrgyár és a Hunor Kesztyűgyár
dolgozói is, akik délelőtt szüntették be fél órára a munkát.
Szabolcs-Szatmárban az SZMT elnöksége által meghírdetett
figyelmeztető sztrájkban délelőtt több százan vettek részt. A
Tungsram Rt. kisvárdai gyárában a reggeli műszakkezdéskor 600-an
szüntették be a munkát. Az Universil nyiregyházi Elektroakusztikai
Gyárában mintegy ötszázan sztrájkoltak. A MÁV nyiregyházi vontatási
főnökségnek dolgozói ugyancsak tiltakoztak. A Taurus nyiregyházi
gyárában és a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a folyamatos
termelés miatt nem álltak le a gépekkel, hiszen az jelentős károkat
okozott volna, de a dolgozók midkét helyen kifejezésre juttatták:
szolidárisak a sztrájkolókkal.
Veszprém megyében a vasas üzemek: a Bakony Művek, a
balatonfüredi hajógyár, az ajkai és a veszprémi Videoton
gyáregységek, a Mezőgazdasági Gépgyár, az Ajkai Hőerőmű, Pápán az
Elekthermax, az inotai November 7. Erőmű dolgozói a műszak utolsó
félórájára szüntette be a munkát. A vasas felhíváshoz csatlakozott a
pápai textilgyáriak mintegy 80 százaléka. Követelték, hogy a kormány
vonja vissza a húsáremelést, illetve kompenzálást várnak.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (6. rész)
|
A MEDOSZ-hoz tartozó szakszervezeti alapszervezetek döntő
többsége szolidáris a Vasasszakszervezetek által kezdeményezett
sztrájkfelhívással; mert a tagságot azok családját szintén sújtja az
újabb húsáremelés. Alapvető okának azt a kormányzati magatartást
tartják, amely - a világon mindenütt alkalmazott megoldással
ellentétben - az élelmiszergazdaság minimális termelési biztonságát
sem teszi lehetővé.
A mintegy 35 ezer dolgozót képviselő Húsipari Dolgozók
Szakszervezete szolidáris a SZOT-ban tömörülő valamennyi
társszakszervezettel, ám nem csatlakozott a sztrájkhoz, céljával nem
is értettek egyet. A húsipari dolgozókat is éppoly súlyosan érintik
a szinte állandósuló áremelések, mint a lakosság valamennyi rétegét,
de - véleményük szerint - az életszínvonal csökkenésének megállítása
nem az áremelések elleni folyamatos tiltakozástól és sztrájkoktól
várható, hanem a piacgazdaság mielőbb kialakításától.
A húsipari szakszervezet véleménye szerint az áremelések elleni
tiltakozás mellett a szakszervezeti erőfeszítéseket a megfelelő és
bérek elérésére kell koncentrálni. Megítélésűk szerint a szükséges
intézkedések elmaradása a megzőgazdasági termelők és a húsipar
vállalatok jövedelmezőségi helyzetének további romlását okozza, ami
végső soron ismét a lakosság terheit növeli.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (7. rész)
|
Sztrájkbizottság
A SZOT sztrájkbizottságának vezetője a délig befutott adatok
alapján úgy értékelte, hogy az előzetes becslés, mely szerint
legalább 2 millióan lépnek sztrájkba a nap folyamán, valószínűleg
tulzónak bizonyul. Néhány vállalatnál, például a Rábánál csak 5
perces munkabeszüntetést tartottak. Sokhelyütt, köztük több csepeli
üzemben a kollektíva ugyan tiltakozott az áremelések ellen, de a
sztrájkot nem szavazta meg. A sztrájkhelyzetet illetően a
szakszervezetei tagság nem egységes. A rivális szervezetek, mint
például a Demokratikus Szakszervezetek Ligája és a
Munkásszolidaritás felülről szervezett demonstrációnak minősítette a
sztrájkot. A legtöbben azért sem értenek egyet, mert szerintük
ilymódon nem lehet befolyásolni a vállalati áremeléseket.
A Vasasszakszervezet sztrájkügyelete szerint délelőtt több mint
40 vállalatnál 100 ezren sztrájkoltak, 13 vállalatnál azonban nem
került sor ilyen akcióra. A Pestvidéki Gépgyár sztrájkoló
kollektívája közölte: nem tartanak igényt a sztrájk idejére járó
bérükre.
Gazdasági Kamara
A Magyar Gazdasági Kamara arról adott ügyvezetősége
megdöbbenéssel fogadta és ellenzi a SZOT sztrájkfelhívását. A
jelenlegi gazdasági helyzetben nem arra van szükség, hogy a
problémákat ilymódon fokozzák és a társadalmi munkaidő alapot
csökkentsék. Az ügyvezetőség hangsúlyozza, hogy ha a szabadáras
termékek indokolt és megalapozott árváltoztatásánál számolni kell a
jövőben is sztrájkokkal, vagy az azzal való fenyegetéssel, az végül
is kaotikus állapothoz vezethet, dezorganizálhatja a piac müködését,
ez a módszer a reformoktól csak távolabb visz. A Kamara szerint a
sztrájk csökkenti a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, hozzájárul
az országgal szembeni bizalmatlansághoz és óvatosságra készteti majd
a külföldi tőkét. A Kamara minden fórumon szorgalmazza, hogy a
húsvertikum támogatási és érdekeltségi viszonyait átfogóan és ne a
fogyasztók kárára rendezzék. A testület szerint a sztrájk célja a
kormány politikája elleni tiltakozás. A sztrájkolók anyagi kárt
elsődlegesen azoknak a vállalatoknak okoznak, akik nem célpontjai a
tiltakozásnak. A Kamara ügyvezetősége azt ajánlja, hogy ha a kiesett
munkaidő pótlására nem kerül sor, a sztrájk idejére munkabért se
fizessenek ki. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:40
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (8. rész)
|
Politikusok véleménye
Az MTI gazdaságpolitikai rovata több politikus véleményét kérte
a sztrájkról:
Horváth Ferenc ipari miniszter kora délután tájékozódott az
ipari üzemek sztrájkhangulatáról. Ezt követően úgy értékelte a
helyzetet, hogy az akciót általában mindenütt lojális módon
szervezték meg, az jelentősebb fennakadást sehol nem okozott, nem
zavarta a közüzemek munkáját, az energiaszolgáltatást, a
folyamatosan dolgozó gyárak tevékenységét. Ami a politikai
megközelítést illeti: a sztrájkjog biztosított, a munkabeszüntetés
lehetőségével élni lehet, s ezt tudomásul kell venni - mondta a
miniszter. Ugyanakkor kétségeit fejezte ki afelől, hogy a szervezők
kellően végiggondolták-e a leállás minden velejáróját és hatását.
,,Végeredményben tudomásul veszem, de nem tudom elfogadni a
figyelmeztető sztrájkot, mert nem látni annak - jó értelemben vett -
hasznát,, - hangoztatta.
Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szerint
a szabadáras termékek árának alakítása vállalati ügy, nem lehet
kikényszeríteni ezektől az üzemektől a veszteséges termelés áruját
változatlan ellentételezéssel. A MÉM-nek erre nincs is lehetősége és
indokot se látnak arra, hogy változtassanak a kialakult gyakorlaton.
Az élelmiszeripari üzemeknek meg kell küzdeniük a begyűrűző árakkal
is, ezek ,,megfogására,, eddig vajmi kevés intézkedés történt, ily
módon a húsüzemek kész helyzet előtt állnak. A kormány hasonló
fejleményekkel nyilvánvalóan számolt akkor, amikor a piacgazdálkodás
kiépítésének új irányát megválasztotta. Ami a húsüzemeket illeti: a
ráfizetés olyannyira nyilvánvaló, hogy több mezőgazdasági nagyüzem
vágóhídján már be is szüntették az állatok levágását.
Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja
egyéni véleményét fejtette ki: A mostani sztrájk új fejlemény a
hazai gyakorlatban, s reméli, hogy az eredményes lesz. Helytelennek
tartja az áremeléssel való ,,játszadozást,,, a társadalom minden
további megsarcolását. Egy ilyen alapvető élelmiszerféleség árának
emelése a leginkább elesett rétegek életébe való tűrhetetlen
beavatkozásnak számít.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára szerint a
sztrájk szükségessége aligha vitatható, ám a mezőgazdaság és a
fogyasztók gondjait a termelő, a felvásárló és az értékesítő
szervezetek működésének lényeges megváltoztatásával kellene
megoldani. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (9. rész)
|
Ezt bizonyítják az évről évre visszatérő terménybotrányok,
valamint a nagybani piac körüli gondok. Olyan felvásárló
szövetkezeteket kellene felállítani, mint amilyen régen a Hangya
volt, ezzel megszűnne a soklépcsős kereskedelem erőteljes
,,árfelhajtó,, szerepe. A kisgazdapárt készülő agrárprogramjában
egyébként foglalkoznak e kérdések megoldásával. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:52
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (10. rész)
|
A húskészítmények tervezett áremelése elleni tiltakozáshoz a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üzemekben több mint 30 ezren
csatlakoztak a nap folyamán, félórás, egyórás munkabeszüntetéssel.
Nógrádban a megye 7 nagy üzemének dolgozói szüneteltették fél órán
át a munkát. Munkabeszüntetések voltak Fejér megye nagyüzemeiben is,
ám a legnagyobb vállalat, a Dunai Vasmű dolgozói - egyetértve a
sztrájkfelhívással - keddre halasztották a munkabeszüntetést, hogy
addig kijelöljék, melyik üzemrész állítható le fél-fél órára. A
Dunaújvárosi Papírgyár dolgozói levélben értesítették a megyei SZMT
vezetőit, hogy szolidarisak a sztrájkolókkal, de nem értenek egyet a
tiltakozásnak ezzel a módjával. Hasonló módon nyilatkoztak a
kincsesi bauxitbányászok és a balinkai szénbányászok is. Váratlanul
és felkészületlenül érte a szakszervezetet a felhívás Vasban, ahol
így elmaradt a nagyobb arányú munkabeszüntetés. A Szolnok megyei
nagyüzemek dolgozói, csatlakozva a sztrájkfelhíváshoz, félórás
munkabeszüntetéssel tiltakoztak az életkörülmények romlása ellen.
Vegyes érzelmekkel fogadták a Komárom megyei üzemekben a SZOT
felhívását; elsősorban a Vasas Szakszervezethez tartozó
termelőegységekben szünetelt fél órán át a munka, de például a megye
legnagyobb élelmiszerkereskedő és legnagyobb vendéglátó
vállalatánál, a Generálnál és a Kristálynál a szakszervezeti tagság
úgy nyilvánított véleményt: a húsáremelés és az életszínvonal
fokozatos romlása miatti gondokat más módon kell megoldani. Föl sem
vetődött a sztrájk gondolata a megye legnagyobb gazdaságai közé
számító bábolnai és környei mezőgazdasági kombinátban.
Csongrádban tanácstalanságot, bizonytalanságot okozott a
sztrájkfölhívás; miután a tiltakozás ilyen formájában még nincs
gyakorlatuk a dolgozóknak, s az idő is rövid volt, sok vállalat
érdeklődött a szakszervezetek megyei tanácsánál, hogyan kell
értelmezni a felhívást. Péntek reggeltől óránként változott a
vállalatok dolgozóinak álláspontja arról, hogy leálljanak-e a
munkával, vagy sem, végül 7-8 ezer ember, munkahelyenként eltérő
időre - tíz perctől fél óráig - abbahagyta a munkát. Az SZMT kéri,
hogy az esetleges következő sztrájk szervezésekor a SZOT több időt
adjon, több érvelést és személyes agitációt alkalmazzon. Az Alföldi
Porcelángyár táviratában figyelmeztette a SZOT vezetését, hogy
amennyiben a továbbiakban nem képes érdemben képviselni a tagság
érdekeit a kormánnyal szemben, lássa be alkalmatlanságát.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (11. rész)
|
Békés megye néhány ipari üzemében és kereskedelmi egységében is
félórás munkabeszüntetésssel demonstrálták a dolgozók, hogy nem
értenek egyet a húsipari termékek tervezett áremelésével. A
mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemének dolgozói tiltakozó
állásfoglalásban közölték: a húsáremelés nem old meg semmit, éppen
ezért javasolják a termelői kedv más eszközökkel való serkentését,
ilyen például a közvetítők kiiktatása az árukereskedelemből.
Mindazonáltal közölték: nem értenek egyet a vasasszakszervezet,
valamint a SZOT felhívásával, részint mert a sztrájk nem oldja meg a
problémát, részint, mert ezek a szervezetek nem voltak ilyen
erélyesek akkor, amikor a többi élelmiszer árát nyíltan, vagy
burkoltan emelték. Amikor a szállítás, a hírközlés, a szolgáltatás,
a villamosenergia, a víz ára nőtt.
Érthetően megosztotta a húsemelés elleni sztrájkfölhívás a
véleményeket Bács-Kiskunban, hiszen ezen a vidéken az ipari üzemek
dolgozóinak jelentős hányada foglalkozik otthon háztájival,
sertéstartással. Így tulajdonképpen mint termelő, érdekelt lenne az
értékarányos ár elismerésében, mint vásárló pedig abban, hogy a
húskészítmények ára tovább ne növekedjék. Az agrár-reformkörök
Bács-Kiskun megyei ideiglenes választmánya arra hívja fel a
figyelmet, hogy szerencsétlen válasz lenne az agrárszektor részére
most egy ellensztrájk, jóllehet hasonló meggondolásból ez a
megmozdulás is jogos lenne, hiszen éppen a vasasszakszervezethez
tartozó üzemekben a mezőgazdaság számára előállított eszközök rossz
minősége, árának a termelés szervezetlenségével, az elfogadhatónál
magasabb anyag- és energiafölhasználással összefüggő folyamatos
növekedése ellen tiltakozhatnának az agrárdolgozók is. Tudomásul
kell azonban venni mindenkinek - mondta el az MTI munkatársának
Miskolczi János, a választmány elnöke -, hogy megoldást csak az
hozhat, ha a kereslet-kínálat alapján kialakuló értékarányos árak
jönnek létre a mezőgazdasági szférában is. Ezzel párhuzamosan a
népgazdaság egészében valódi, a munka értékét is elismerő kereseti
viszonyokat kell teremteni, hogy az emberek meg tudják vásárolni az
alapvető élelmiszereket. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|