Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Figyelmeztető sztrájkok országszerte (1. rész)

1989. augusztus 18., péntek - A vasasszakszervezet és a hozzá csatlakozó több más ágazati szakszervezet kezdeményezésére pénteken országszerte figyelmeztető sztrájkokat tartottak a tervezett húsáremelések elleni tiltakozásul.

A SZOT központjából a reggeli órákban érkezett információ
szerint a központi sztrájbizottság megbízásából folyamatosan
összesítik a sztrájk méretére, kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az
első, kora délelőtti összesítés szerint a munkavállalóknak mintegy
fele magáévá tette a felhívást; ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
üzemeknek is mintegy felében szüntetik meg általában rövidebb
időszakra, a legtöbb helyen fél órára a termelést. A SZOT-tól kapott
tájékoztatás szerint ez a sztrájk legenyhébb fokozatának számít,
jellege határozottan figyelmeztető. Többnyire a nap különböző
időszakában kerül sor a munkabeszüntetésre, alkalmazkodva az üzemi
sajátosságokhoz és szem előtt tartva: a szolgáltatás lehetőleg sehol
se szenvedjen csorbát.

    A reggeli órákban még nem tisztázódott, hogy a leállás idejére a
dolgozók megkapják-e a munkabért. Mindenesetre az tény: a leállás
idejére nem jár pénz. A szakszervezet kezdeményezheti a
megállapodást az üzem, a gyár vezetőségével; a legtöbb helyen arra
számítanak, hogy az ellentételezésre sor kerül, így a sztrájkolók
anyagilag nem károsodnak. Lehetőség van arra is, hogy a kiesett
munkaidőt a későbbiekben pótolják az üzemi kollektívák.

    Reggel 9 órakor leállt a munka az Ikarus mátyásföldi üzemeiben,
a szakszervezet félórás figyelmeztető sztrájk felhívása nyomán. A
délelőtt folyamán hasonló munkabeszüntetésre kerül sor az
Autóbuszgyár székesfehérvári üzemében is, továbbá a Tungsramban, a
Hajtómű és Festőberendezések gyárában és egyebek között a GANZ
Danubius gyáraiban. Valamennyi munkahelyen a szakszervezeti
tisztségviselők tárgyalásokat kezdtek a vállalatvezetéssel arról,
hogy a sztrájk idejére is kifizessék a dolgozóknak járó bért.
Amennyiben nem tudnak megállapodni, úgy azokon a helyeken a
szakszervezet az ilyen célra elkülönített sztrájkalapot használja
fel.

    Több vállalatnál, így a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál, a
BRG-ben, a REMIX-nél, az Akkumulátorgyárban és az AUTOVILL-nál
reggel úgy döntöttek: nem tartanak munkabeszüntetést; a Csepeli
Szerszámgépgyárban pedig a dolgozóknak több mint a fele úgy döntött,
hogy a sztrájkot értelmetlennek tartja, ugyanakkor tiltakozó levelet
fogalmaznak meg az áremelési intézkedés ellen. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 09:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (2. rész)

A Helyipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének 200
ezres tagsága egyetért a húskészítmények áremelése miatti
tiltakozással, és a vállalatok nagy része ennek munkabeszüntetéssel
is hangot adott. Pest megyében a HVDSZ érdekkörébe tartozó
vállalatok túlnyomó többsége megtartotta a félórás
munkabeszüntetést, és az ország több megyéjében is hasonlóan jártak
el - ez derül ki a délelőtt érkezett jelentésekből. A Vízművek
dolgozói és a többi kommunális szolgáltatók nem álltak le a
munkával, így az ország közt erület fenntartó vállalatai,
városgazdálkodási üzemei - a fennakadások elkerülésére - csupán
tiltakozásukat juttatták el a SZOT-hoz. Ez azt jelentette, hogy a
szakszervezethez tartozó 200 ezres aktív dolgozói létszámból 110
ezren nem sztrájkoltak.

    A textilipar legnagyobb vállalatánál, a Budaprint
Pamutnyomóipari Vállalatnál a 8500-as kollektívából mindössze ezren
döntöttek úgy, hogy rövid időre beszüntetik a munkát. A dolgozók
abban valamennyien egyetértenek, hogy az áremelések megnehezítik a
bérből és fizetésből élők helyzetét, ám arról már erőteljesen
megoszlanak a nézetek, hogy ennek miként kell hangot adniuk. A
textilipar legnagyobb vállalatának dolgozói közül számosan úgy
vélik: a sztrájk nem vezet eredményre. A Budaprintnél egyébként a
dolgozók döntése alapján - ahol ez a folyamatos termelést nem
akadályozta - negyedórás munkabeszüntetést tartottak.

    Az első vidékről érkezett jelentés szerint Szolnok megyében
tucatnyi üzem csatlakozott a vasasszakszervezet munkabeszüntetési
felhívásához. A tiszántúli Autójavító Vállalat dolgozói táviratot
küldtek a szakszervezetek megyei tanácsához. Ebben kifejtik, hogy a
jövőben tervezett hasonló jellegű intézkedéseknél a dolgozók akkor
is élni fognak a sztrájk eszközével, ha az a gazdasági munkát
hátráltatja. A Martfűi Cipőgyárban tíz perces munkabeszüntetéssel
jelezték, hogy egyetértenek a vasasok kezdeményezésével.

    Több mint 2500-an tartottak félórás figyelmeztető sztrájkot az
Ikarus mátyásföldi gyárában reggel 9 órakor. Ekkor leálltak a
termelőberendezések, a munkások pedig a gyárudvaron gyülekeztek. A
spontán munkásgyűlésen Fonyó Péter, a vállalat SZB titkára
ismertette a sztrájkolókkal a vasasszakszervezet csütörtöki
felhívását és követeléseit, majd a sztrájkolók tiltakozó levelet
fogalmaztak meg Németh Miklós miniszterelnöknek címezve. Az SZB
titkár elmondta: a munkabeszüntetés nem okozott jelentős kiesést a
termelésben, mert hónapok óta amúgyis csökkentett kapacitással
dolgoznak a piacok szűkülése miatt. Az SZB egyébként megállapodott a
gyár gazdasági vezetőivel: a leállás idejére mindenki megkapja
munkabérét. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 10:48


Vissza »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (3. rész)

A Budapesti Húsipari Vállalatnál fel sem merült a sztrájk
gondolata. Kisiván Géza a vállalat igazgatója elmondotta: a sztrájk
időpontját rosszul választották meg és céljával sem ért egyet. A
húskészítmények áremelésétől a vállalat nem tud eltekinteni.
Két-három hete a mezőgazdaságnak többet fizetnek a sertéshúsért,
mint korábban, mivel belátták, hogy a gazdaságoknak is jóval többe
kerül a hízlalás, mint az év elején. Viszont ez a húsipar költségeit
is emelte.

    A vállalat a szabadáras húskészítmények árát szeptember 1-től
akarja átlagosan 6 százalékkal megemelni, ám az Országos Árhivatal -
két időpontra ütemezte az áremelést. Helytelennek tartja, hogy az
árhivatalt és őket is megelőzte 4-5 fővárosi székhelyű kereskedelmi
vállalat, amely a szalámiféléket már két hónap óta kilónként 10-20
forinttal drágábban értékesíti. Hibáztatják a sztrájkot hirdető
szakszervezeti szervezeteket, hogy erre a kereskedelmi lépésre nem
hívták fel a figyelmet. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a
takarmányárak növelésekor sem emelt szót, holott ennek következménye
előre látható volt.

    Nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz az ugyancsak
élelmiszeripari ágazat egyik legnagyobb cégének, a Budapesti
Édesipari Vállalatnak közössége sem. Dragán Maximné, a vállalat
szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta: azt ugyan ők is
bosszantónak tartják, hogy a húsipar emelni kényszerül a
készítmények árát, hiszen a gyerekes szülők, a nagycsaládosok
hovatovább nem tudják megvenni a drága húsárut; ám többségük
belátta, hogy az élelmiszertermelők és feldolgozók közös gondja
ennél jóval behatóbb elemzést, intézkedést igényel. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 11:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (4. rész)

A Csepel Autógyárban nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A
vasasszakszervezet tiltakozó felhívásával egyetértenek, ám a
vállalat jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében nem a sztrájkot
tartják a legalkalmasabb eszköznek ennek kifejezésére.

    A Rába gyár támogatja, a szakszervezet kezedeményezését, de nem
él a sztrájk eszközével - így fogalaltak állást a felhívást követő
tanácskozáson még csütörtökön a szakszervezeti titkárok. A
tárgyalásokat péntek délelőtt a függetlenített tisztségviselők
folytatták, álláspontjuk nem módosult.

    A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban a 750 dolgozóból mintegy
710-en 9 óra 20 perctől félórára letették a munkát.

    A győri Rekard gépgyár dolgozói nem sztrájkoltak, tiltakozó
levelüket azonban eljuttatják a kormányhoz.

    A Glovita győri Kötöttkesztyűgyár dolgozói nem álltak le, de
levelet továbbítanak a SZOT-hoz, amelyben követelik, hogy a kormány
adómentes béremelés formájában kompenzálja a húsáremelést.

    A húsáremelés elleni demonstrációt kezdeményező Baján a Ganz
Electric helyi gyárában 900, a Kismotor és Gépgyár bajai
gyáregységében 800 dolgozó hagyta abba fél órára a munkát. A
Rádiótehcnikai Vállalat tiszakécskei üzemében több mint 300-an, a
kiskunhalasi Ganz Gépgyárban négyszázan, a budapesti Ródiótechnikai
Gyár kecskeméti gyáregységében ezerötszázan csatlakoztak a
sztrájkolókhoz. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár dolgozói a termelés
folyamatossága miatt nem a sztrájk, hanem munkaidőn kívűli tiltakozó
nagygyűlés mellett döntöttek.

(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 13:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájk országszerte (5. rész)

A kecskeméti Traverz Vállalat dolgozói a sztrájkot
felkészületlenségük miatt későbbi időpontra javasolták, illetve
helyezték kilátásba.

    Baranya megye huszonegy vasas alapszervezetének több mint
hatezer tagja csatlakozott a félórás figyelmeztető sztrájkhoz. A
termelő üzemek többsége munkabeszüntetéssel, a szolgáltató
vállalatok viszont - mint a Pécsi Hőerőmü, a Dél-Dunántuli
Áramszolgáltató és a Pécsi Távfütő Vállalat - közös tiltakozó
nyilatkozat megfogalmazásával juttatták kifejezésre a sztrájk
célkitüzéseivel való egyetértésüket. A pécsi Sopiana Gépgyárban, a
Mechanikai Laboratórium pécsi gyárában délelőttre, a pécsi Mezőgép
megyei üzemeiben, valamint a Ganz Műszer Művek vajszlói
gyáregységében pedig délutánra hirdették meg a félórás
munkabeszüntetést.

    A vasasokhoz csatlakoztak a Pécsi Bőrgyár és a Hunor Kesztyűgyár
dolgozói is, akik délelőtt szüntették be fél órára a munkát.

    Szabolcs-Szatmárban az SZMT elnöksége által meghírdetett
figyelmeztető sztrájkban délelőtt több százan vettek részt. A
Tungsram Rt. kisvárdai gyárában a reggeli műszakkezdéskor 600-an
szüntették be a munkát. Az Universil nyiregyházi Elektroakusztikai
Gyárában mintegy ötszázan sztrájkoltak. A MÁV nyiregyházi vontatási
főnökségnek dolgozói ugyancsak tiltakoztak. A Taurus nyiregyházi
gyárában és a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a folyamatos
termelés miatt nem álltak le a gépekkel, hiszen az jelentős károkat
okozott volna, de a dolgozók midkét helyen kifejezésre juttatták:
szolidárisak a sztrájkolókkal.

    Veszprém megyében a vasas üzemek: a Bakony Művek, a
balatonfüredi hajógyár, az ajkai és a veszprémi Videoton
gyáregységek, a Mezőgazdasági Gépgyár, az Ajkai Hőerőmű, Pápán az
Elekthermax, az inotai November 7. Erőmű dolgozói a műszak utolsó
félórájára szüntette be a munkát. A vasas felhíváshoz csatlakozott a
pápai textilgyáriak mintegy 80 százaléka. Követelték, hogy a kormány
vonja vissza a húsáremelést, illetve kompenzálást várnak.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 13:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (6. rész)

A MEDOSZ-hoz tartozó szakszervezeti alapszervezetek döntő
többsége szolidáris a Vasasszakszervezetek által kezdeményezett
sztrájkfelhívással; mert a tagságot azok családját szintén sújtja az
újabb húsáremelés. Alapvető okának azt a kormányzati magatartást
tartják, amely - a világon mindenütt alkalmazott megoldással
ellentétben - az élelmiszergazdaság minimális termelési biztonságát
sem teszi lehetővé.

    A mintegy 35 ezer dolgozót képviselő Húsipari Dolgozók
Szakszervezete szolidáris a SZOT-ban tömörülő valamennyi
társszakszervezettel, ám nem csatlakozott a sztrájkhoz, céljával nem
is értettek egyet. A húsipari dolgozókat is éppoly súlyosan érintik
a szinte állandósuló áremelések, mint a lakosság valamennyi rétegét,
de - véleményük szerint - az életszínvonal csökkenésének megállítása
nem az áremelések elleni folyamatos tiltakozástól és sztrájkoktól
várható, hanem a piacgazdaság mielőbb kialakításától.

    A húsipari szakszervezet véleménye szerint az áremelések elleni
tiltakozás mellett a szakszervezeti erőfeszítéseket a megfelelő és
bérek elérésére kell koncentrálni. Megítélésűk szerint a szükséges
intézkedések elmaradása a megzőgazdasági termelők és a húsipar
vállalatok jövedelmezőségi helyzetének további romlását okozza, ami
végső soron ismét a lakosság terheit növeli.

(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (7. rész)

Sztrájkbizottság


A SZOT sztrájkbizottságának vezetője a délig befutott adatok
alapján úgy értékelte, hogy az előzetes becslés, mely szerint
legalább 2 millióan lépnek sztrájkba a nap folyamán, valószínűleg
tulzónak bizonyul. Néhány vállalatnál, például a Rábánál csak 5
perces munkabeszüntetést tartottak. Sokhelyütt, köztük több csepeli
üzemben a kollektíva ugyan tiltakozott az áremelések ellen, de a
sztrájkot nem szavazta meg. A sztrájkhelyzetet illetően a
szakszervezetei tagság nem egységes. A rivális szervezetek, mint
például a Demokratikus Szakszervezetek Ligája és a
Munkásszolidaritás felülről szervezett demonstrációnak minősítette a
sztrájkot. A legtöbben azért sem értenek egyet, mert szerintük
ilymódon nem lehet befolyásolni a vállalati áremeléseket.

    A Vasasszakszervezet sztrájkügyelete szerint délelőtt több mint
40 vállalatnál 100 ezren sztrájkoltak, 13 vállalatnál azonban nem
került sor ilyen akcióra. A Pestvidéki Gépgyár sztrájkoló
kollektívája közölte: nem tartanak igényt a sztrájk idejére járó
bérükre.


     Gazdasági Kamara


    A Magyar Gazdasági Kamara arról adott ügyvezetősége
megdöbbenéssel fogadta és ellenzi a SZOT sztrájkfelhívását. A
jelenlegi gazdasági helyzetben nem arra van szükség, hogy a
problémákat ilymódon fokozzák és a társadalmi munkaidő alapot
csökkentsék. Az ügyvezetőség hangsúlyozza, hogy ha a szabadáras
termékek indokolt és megalapozott árváltoztatásánál számolni kell a
jövőben is sztrájkokkal, vagy az azzal való fenyegetéssel, az végül
is kaotikus állapothoz vezethet, dezorganizálhatja a piac müködését,
ez a módszer a reformoktól csak távolabb visz. A Kamara szerint a
sztrájk csökkenti a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, hozzájárul
az országgal szembeni bizalmatlansághoz és óvatosságra készteti majd
a külföldi tőkét. A Kamara minden fórumon szorgalmazza, hogy a
húsvertikum támogatási és érdekeltségi viszonyait átfogóan és ne a
fogyasztók kárára rendezzék. A testület szerint a sztrájk célja a
kormány politikája elleni tiltakozás. A sztrájkolók anyagi kárt
elsődlegesen azoknak a vállalatoknak okoznak, akik nem célpontjai a
tiltakozásnak. A Kamara ügyvezetősége azt ajánlja, hogy ha a kiesett
munkaidő pótlására nem kerül sor, a sztrájk idejére munkabért se
fizessenek ki. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 15:40


Vissza »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (8. rész)

Politikusok véleménye


Az MTI gazdaságpolitikai rovata több politikus véleményét kérte
a sztrájkról:

    Horváth Ferenc ipari miniszter kora délután tájékozódott az
ipari üzemek sztrájkhangulatáról. Ezt követően úgy értékelte a
helyzetet, hogy az akciót általában mindenütt lojális módon
szervezték meg, az jelentősebb fennakadást sehol nem okozott, nem
zavarta a közüzemek munkáját, az energiaszolgáltatást, a
folyamatosan dolgozó gyárak tevékenységét. Ami a politikai
megközelítést illeti: a sztrájkjog biztosított, a munkabeszüntetés
lehetőségével élni lehet, s ezt tudomásul kell venni - mondta a
miniszter. Ugyanakkor kétségeit fejezte ki afelől, hogy a szervezők
kellően végiggondolták-e a leállás minden velejáróját és hatását.
,,Végeredményben tudomásul veszem, de nem tudom elfogadni a
figyelmeztető sztrájkot, mert nem látni annak - jó értelemben vett -
hasznát,, - hangoztatta.

    Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szerint
a szabadáras termékek árának alakítása vállalati ügy, nem lehet
kikényszeríteni ezektől az üzemektől a veszteséges termelés áruját
változatlan ellentételezéssel. A MÉM-nek erre nincs is lehetősége és
indokot se látnak arra, hogy változtassanak a kialakult gyakorlaton.
Az élelmiszeripari üzemeknek meg kell küzdeniük a begyűrűző árakkal
is, ezek ,,megfogására,, eddig vajmi kevés intézkedés történt, ily
módon a húsüzemek kész helyzet előtt állnak. A kormány hasonló
fejleményekkel nyilvánvalóan számolt akkor, amikor a piacgazdálkodás
kiépítésének új irányát megválasztotta. Ami a húsüzemeket illeti: a
ráfizetés olyannyira nyilvánvaló, hogy több mezőgazdasági nagyüzem
vágóhídján már be is szüntették az állatok levágását.

    Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja
egyéni véleményét fejtette ki: A mostani sztrájk új fejlemény a
hazai gyakorlatban, s reméli, hogy az eredményes lesz. Helytelennek
tartja az áremeléssel való ,,játszadozást,,, a társadalom minden
további megsarcolását. Egy ilyen alapvető élelmiszerféleség árának
emelése a leginkább elesett rétegek életébe való tűrhetetlen
beavatkozásnak számít.

    Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára szerint a
sztrájk szükségessége aligha vitatható, ám a mezőgazdaság és a
fogyasztók gondjait a termelő, a felvásárló és az értékesítő
szervezetek működésének lényeges megváltoztatásával kellene
megoldani. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 15:48


Vissza »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (9. rész)

Ezt bizonyítják az évről évre visszatérő terménybotrányok,
valamint a nagybani piac körüli gondok. Olyan felvásárló
szövetkezeteket kellene felállítani, mint amilyen régen a Hangya
volt, ezzel megszűnne a soklépcsős kereskedelem erőteljes
,,árfelhajtó,, szerepe. A kisgazdapárt készülő agrárprogramjában
egyébként foglalkoznak e kérdések megoldásával. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 15:52


Vissza »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (10. rész)

A húskészítmények tervezett áremelése elleni tiltakozáshoz a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üzemekben több mint 30 ezren
csatlakoztak a nap folyamán, félórás, egyórás munkabeszüntetéssel.
Nógrádban a megye 7 nagy üzemének dolgozói szüneteltették fél órán
át a munkát. Munkabeszüntetések voltak Fejér megye nagyüzemeiben is,
ám a legnagyobb vállalat, a Dunai Vasmű dolgozói - egyetértve a
sztrájkfelhívással - keddre halasztották a munkabeszüntetést, hogy
addig kijelöljék, melyik üzemrész állítható le fél-fél órára. A
Dunaújvárosi Papírgyár dolgozói levélben értesítették a megyei SZMT
vezetőit, hogy szolidarisak a sztrájkolókkal, de nem értenek egyet a
tiltakozásnak ezzel a módjával. Hasonló módon nyilatkoztak a
kincsesi bauxitbányászok és a balinkai szénbányászok is. Váratlanul
és felkészületlenül érte a szakszervezetet a felhívás Vasban, ahol
így elmaradt a nagyobb arányú munkabeszüntetés. A Szolnok megyei
nagyüzemek dolgozói, csatlakozva a sztrájkfelhíváshoz, félórás
munkabeszüntetéssel tiltakoztak az életkörülmények romlása ellen.
Vegyes érzelmekkel fogadták a Komárom megyei üzemekben a SZOT
felhívását; elsősorban a Vasas Szakszervezethez tartozó
termelőegységekben szünetelt fél órán át a munka, de például a megye
legnagyobb élelmiszerkereskedő és legnagyobb vendéglátó
vállalatánál, a Generálnál és a Kristálynál a szakszervezeti tagság
úgy nyilvánított véleményt: a húsáremelés és az életszínvonal
fokozatos romlása miatti gondokat más módon kell megoldani. Föl sem
vetődött a sztrájk gondolata a megye legnagyobb gazdaságai közé
számító bábolnai és környei mezőgazdasági kombinátban.

    Csongrádban tanácstalanságot, bizonytalanságot okozott a
sztrájkfölhívás; miután a tiltakozás ilyen formájában még nincs
gyakorlatuk a dolgozóknak, s az idő is rövid volt, sok vállalat
érdeklődött a szakszervezetek megyei tanácsánál, hogyan kell
értelmezni a felhívást. Péntek reggeltől óránként változott a
vállalatok dolgozóinak álláspontja arról, hogy leálljanak-e a
munkával, vagy sem, végül 7-8 ezer ember, munkahelyenként eltérő
időre - tíz perctől fél óráig - abbahagyta a munkát. Az SZMT kéri,
hogy az esetleges következő sztrájk szervezésekor a SZOT több időt
adjon, több érvelést és személyes agitációt alkalmazzon. Az Alföldi
Porcelángyár táviratában figyelmeztette a SZOT vezetését, hogy
amennyiben a továbbiakban nem képes érdemben képviselni a tagság
érdekeit a kormánnyal szemben, lássa be alkalmatlanságát.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Figyelmeztető sztrájkok országszerte (11. rész)

Békés megye néhány ipari üzemében és kereskedelmi egységében is
félórás munkabeszüntetésssel demonstrálták a dolgozók, hogy nem
értenek egyet a húsipari termékek tervezett áremelésével. A
mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemének dolgozói tiltakozó
állásfoglalásban közölték: a húsáremelés nem old meg semmit, éppen
ezért javasolják a termelői kedv más eszközökkel való serkentését,
ilyen például a közvetítők kiiktatása az árukereskedelemből.
Mindazonáltal közölték: nem értenek egyet a vasasszakszervezet,
valamint a SZOT felhívásával, részint mert a sztrájk nem oldja meg a
problémát, részint, mert ezek a szervezetek nem voltak ilyen
erélyesek akkor, amikor a többi élelmiszer árát nyíltan, vagy
burkoltan emelték. Amikor a szállítás, a hírközlés, a szolgáltatás,
a villamosenergia, a víz ára nőtt.

    Érthetően megosztotta a húsemelés elleni sztrájkfölhívás a
véleményeket Bács-Kiskunban, hiszen ezen a vidéken az ipari üzemek
dolgozóinak jelentős hányada foglalkozik otthon háztájival,
sertéstartással. Így tulajdonképpen mint termelő, érdekelt lenne az
értékarányos ár elismerésében, mint vásárló pedig abban, hogy a
húskészítmények ára tovább ne növekedjék. Az agrár-reformkörök
Bács-Kiskun megyei ideiglenes választmánya arra hívja fel a
figyelmet, hogy szerencsétlen válasz lenne az agrárszektor részére
most egy ellensztrájk, jóllehet hasonló meggondolásból ez a
megmozdulás is jogos lenne, hiszen éppen a vasasszakszervezethez
tartozó üzemekben a mezőgazdaság számára előállított eszközök rossz
minősége, árának a termelés szervezetlenségével, az elfogadhatónál
magasabb anyag- és energiafölhasználással összefüggő folyamatos
növekedése ellen tiltakozhatnának az agrárdolgozók is. Tudomásul
kell azonban venni mindenkinek - mondta el az MTI munkatársának
Miskolczi János, a választmány elnöke -, hogy megoldást csak az
hozhat, ha a kereslet-kínálat alapján kialakuló értékarányos árak
jönnek létre a mezőgazdasági szférában is. Ezzel párhuzamosan a
népgazdaság egészében valódi, a munka értékét is elismerő kereseti
viszonyokat kell teremteni, hogy az emberek meg tudják vásárolni az
alapvető élelmiszereket. (MTI)


1989. augusztus 18., péntek 19:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD