|
|
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (1.rész)
|
Fazekas László és Oltványi Ottó, az MTI tudósitói jelentik:
Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud) - A Nyers Rezső-Nicolae Ceausescu találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Mindenekelőtt elmondta, hogy a találkozó román kezdeményezésre jött létre. Szólt arról, hogy a magyar küldöttség nem könnyen határozta el magát erre a lépésre, mert a tapasztalatok szerint az ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. ,,Végül is azért döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk szerint tárgyalni kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon súlyos problémák vannak,, - fűzte hozzá. Nyomatékkal hangsúlyozta: a magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen, nem hivatalos véleménycserére kerülhet sor. ,,Sorra vettük mindazokat a problémákat, amelyek kapcsolatainkat terhelik. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az aradi csúcstalálkozót követően érdemi lépésre nem került sor. Milyen komplex kérdésekről van szó? Felvetettük azt, hogy egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították. Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely feszíti a két ország viszonyát. Konkrétan: az utazási könnyítések kérdéséről, a történész vegyesbizottság működésének az elkezdéséről, a kulturális területről, arról, hogy próbáljunk megállapodásra jutni a kulturális kapcsolatok terén. Szóba kerültek olyan kérdések is, mint például a határmenti területeken az együttműködés fejlesztése, magyar sajtótermékek, könyvek, kiadványok beengedésének a kérdése. Szóvá tettük, hogy nem kaptunk választ a nemzetiségi deklaráció tető alá hozására, amely végül is arra lenne hivatott, hogy megerősítse: a nemzetiségek, tehát a Romániában élő magyar nemzetiség és a Magyarországon élő román nemzetiség a híd szerepét töltse be a két ország között. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|