Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)

Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló
törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő
Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra
válaszolt.

    Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok
munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek,
észrevételeikkel, javaslataikkal a törvénytervezetek kialakítását
segítették. A törvénymódosítás előkészítése során tisztában voltak
azzal, hogy minden döntés egyszerre szolgál és sért érdekeket, arra
törekedtek, hogy minél többek érdekét képviseljék. Az előkészítés
során számosan megvitatták a törvénytervezeteket, így a
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának testületei, a megyei
területi szövetségek, országos szakmai fórumok, a Parlament több
bizottsága, az Országgyűlés agrárszektora, valamint az alternatív
szervezetek véleményét is kikérték. Ezeken a fórumokon a
hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett
gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is.

    Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe
hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a
figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági
termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van.
Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek
helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább
az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak
milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A
mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő
különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is
éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. Véleménye
szerint a jobbítás lehetősége is ebből az alaphelyzetből indulhat ki.
Ám, ha csak az árak emelésében látnánk az agrárjövedelmek
növelésének módját, akkor például a képviselőknek is ki kell tudni
állniuk a választópolgárok elé az üzemi jövedelmeket gyarapító, az
állampolgár zsebébe nyúló intézkedések mellett. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)

A miniszter a versenyképességről is szólt. Utalt arra a
képviselői észrevételre, amely szerint a nagyüzemek, a szövetkezetek
versenyképtelensége nagymértékben járul hozzá az egész gazdaság
helyzetének romlásához. S azt is szóvá tette korábban ez a
képviselő, hogy a parasztság nem könyöradományokat kapott, hanem
keményen megdolgozott azért, amihez hozzájutott. Az utóbbival a
miniszter egyet is értett, azzal viszont nem, hogy a mezőgazdaság
versenyképtelen. Véleménye szerint nagymértékben, anyagiakkal járult
hozzá ez az ágazat ahhoz az életszínvonalhoz, amelyet egyre többen
kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmiszerellátás közepette
alakult ki. Mondandóját bizonyítva néhány számmal érzékeltette a
mezőgazdaság teljesítményét, hogy a korrekt megítélést elősegítse. A
mezőgazdaság 1960-tól, tehát a szövetkezeti mozgalom kezdetétől
napjainkig néhány fontosabb termék előállításában a következő
fejlődést érte el: a búza termésátlaga 3,2-szeresére, a kukoricáé
2,5-szeresére, a napraforgóé kétszeresére növekedett, az egy tehénre
jutó tejhozam több mint 2,2-szeresére emelkedett. Ez európai
mércével mérve is jelentős teljesítmény. Most nem arról van szó,
hogy az elmúlt években valakik rosszul irányítottak, hanem arról: a
mezőgazdaságot is sújtotta a mai gazdasági helyzet, amelyben az
adósságszolgálati teher jelentős részt vesz ki az itthon
felhasználható nemzeti jövedelmünkből.

    A miniszter szólt a parasztság jövedelmének alakulásáról is,
amely - úgy, ahogy az ülésszakon is többször elhangzott - elmaradt a
társadalmi átlagtól. Győr megyei példát említett, ahol az ipari
keresetek átlagát a legjobb mezőgazdasági üzem egy főre jutó átlaga
sem éri el. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell,
hogy amíg 1975-ben egy dolgozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza
értékének megfelelő munkajövedelmet kapott, addig 1988-ban 218
mázsával egyenlőt. Ehhez annyi megjegyzést fűzött, hogy a
tsz-mozgalom indulása előtt egy jómódú gazdának számított, akinek
száz mázsa körüli volt a betakarított termése, és ezt a termést még
költségek is terhelték. A lehetőségek változatlanul jók, az
agrárágazat mögött változatlanul szorgalmas és tenni akaró nép áll.
A jövőben a nagyüzemek és a kisgazdaságok sajátos kombinációja fog
kialakulni és fejlődik tovább, s ezt a törvénymódosítások nagyban
elősegíthetik - mondotta a miniszter. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)

Hütter Csaba ezután a termelőszövetkezeti törvény módosításához
szólók véleményét méltatta. Mint mondotta, a tsz-ek szervezésekor
nem csupa nagygazda, hanem nagyon sok földnélküli, sok
törpebirtokos, kevés középparaszt és jómódú paraszt alkotta a
termelőszövetkezetet, csekély egy emberre jutó földterülettel. Ebből
a helyzetből fakad a tény, hogy sokan ugyanannyi vagy több háztáji
földet kapnak életük végéig, mint amennyit bevittek. Tehát bonyolult
a helyzet, hiszen van olyan, aki később lépett a közös gazdaságba.
Vagy például azok a traktorosok, akik a 60-as évek közepén
alkalmazottá válhattak, rendelet révén hátrányos helyzetbe kerültek
a kis nyugdíjukkal. Ők például most, mint alapítók hogyan
részesüljenek a vagyonjegyből?

    A miniszter annak a véleményének is hangot adott: egyetért
azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonjegyesítést
javasolták, ugyanis a későbbiekben - ha a feltételek ezt lehetővé
teszik - ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni.

    A földmegváltással kapcsolatban megjegyezte: van mód arra,
hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az
örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjáradékot kapjon
érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy - ha az önkormányzat
úgy ítéli meg - egy meghatározott táblában kiadják a földet. Tóth
László képviselő felvetésére a miniszter azt válaszolta, hogy a
háztáji földjuttatás pénzbeni megváltásának korlátait rövidesen
megszüntetik. Egyetértett Fodor Sándor képviselővel, miszerint a
megváltás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint.
Csipkó Sándor véleményére reagálva a miniszter elismerte, hogy a
kistermelés és a nagyüzemi termelés esélyegyenlőségét meg kell
teremteni, ám ez nem történhet egyik napról a másikra, e területen
még sok tennivaló van.

    A miniszter igyekezett eloszlatni Séra János aggodalmát azzal
kapcsolatban, hogy külföldiek is szerezhetnek termőföldet. Mint
mondta, a külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik, s ezt az
engedélyt a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszterrel egyetértésben adja ki. Amennyiben elfogadnák Séra János
indítványát, ez akadályozná a külföldiek magyarországi
tőkebefektetését.

    Tallóssy Frigyes indítványával kapcsolatban a miniszter
rámutatott: amennyiben az állami tulajdonban lévő és társadalmi
szervek kezelésében álló ingatlanok nem lennének elidegeníthetők, az
kizárná, hogy az állami vállalatok földjeiket vagyonhozzájárulásként
gazdasági társaságba bevigyék. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)

Ez a javaslat tehát visszarendeződést jelentene. Nem tartotta
elfogadhatónak a miniszter Tallóssy Frigyesnek azt a javaslatát sem,
amely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai kapják
vissza teljes rendelkezési jogukat a szövetkezetbe bevitt földjük
felett.

    Végül Hütter Csaba nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány célja a
törvények módosításával az volt, hogy elősegítse a társadalmi
konszenzust. Ugyancsak szándékában állt a törvényalkotóknak, hogy a
módosítások gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte az Országgyűlést,
hogy a beterjesztett javaslatokat - a vitában elhangzott hasznos
indítványokkal együtt - fogadja el. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)

Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra
következett, ami igencsak igénybe vette a képviselőket és a
meghívottak, az újságírók türelmét. A módosító törvényjavaslatokról
külön-külön döntöttek a képviselők. Elsőként a mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat fölött szavaztak, illetve a mezőgazdasági
bizottság és egyes képviselők önálló kiegészítéseiről. A
törvényjavaslatot végül is általánosságban és részleteiben egy
ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták.

    A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat feletti szavazás előtt Szűrös Mátyás fokozott
figyelemre szólította fel a Tisztelt Házat, mert mint mondotta, a
legtöbb módosító indítvány erre a törvényjavaslatra érkezett. Előre
jelezte, hogy bonyolult, négy évtizede példa nélkül álló szavazási
menetre kell felkészülniük a képviselőknek. A jóslat bevált. Először
a mezőgazdasági bizottság 8 pontba sűrített módosításairól
külön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző
szavazati arányban elutasították. Ezt követően az önálló és még
fenntartott képviselői javaslatok felett szavaztak, de közben néhány
képviselő megkérdőjelezte a szavazati arányok valódiságát, illetve
azt, hogy a jelenléti ív szerint szavazott-e mindenki. Ezért az
elnök visszamenőleg is új szavazást rendelt el, s ekkor kiderült,
hogy az előbbiekben legalább 60-an semmilyen formában nem szavaztak.
Így fordulhatott elő, hogy az egyik képviselői módosító javaslatot,
amelyet először 122:116 arányban, 30 tartózkodás mellett elfogadtak,
a megismételt szavazáskor 138 ellenszavazattal, 42 tartózkodással,
127 igen mellett már elutasítottak.

    A leghosszabb szavazási eljárás még csak ezután következett,
mégpedig Tallóssy Frigyes képviselő tucatnyi javaslatáról. Azon
belül is különféle variációkról döntöttek; olyan módosításokról,
amelyeket esetenként a mezőgazdasági és a jogi bizottság, sőt a
miniszter is támogatott, olyanokról, amelyeket csak az egyik vagy a
másik bizottság javasolt elfogadásra, s a tárca vezetője nem,
valamint olyanokról is, amelyeket még a szavazás megejtése előtt
megváltoztattak, esetenként újrafogalmaztak. A kimerítő procedúra
után a Parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett
elfogadta a már megszavazott, sok-sok kiegészítéssel, változtatással
együtt a földtörvény módosítását.

    Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény
módosítását célzó törvényjavaslatról - miután azt az előző nap nem
bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az
előterjesztőnek - most nem kellett dönteni. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)

Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy
döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új
vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a
Parlamentnek, s erre Hütter Csaba a kormány nevében előzetesen
kötelezettséget is vállalt.



    Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán
     --------------

igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Bűntető Törvénykönyv
módosításáról szóló törvényjavaslatról.

    - Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen
elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel
hosszas indoklást - kezdte felszólalását a miniszter. - A képviselők
előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a
sajnálatosan tradicionlális vonása, amely az erőszaknak oly nagy
helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is,
amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető
eljárásal, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert,
hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát
vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen
időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e
napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik.

    Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak
júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbólikus jelentése van
annak, hogy a Parlament most mintegy soron kívül határoz e
törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország
egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai
tradicióval - hangoztatta a miniszter, s e gondolatok jegyében a
módosító indítvány elfogadását kérte a törvényhozástól. Egyben
reményét fejezte ki, hogy a jövőben sem lesz magyar Parlament, amely
a halálbűntetést politikai bűncselekmények, államellenes
bűncselekmények esetén visszaállítaná.

    Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy az Országgyűlés
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a módosító
indítványt, és azt elfogadásra ajánlotta a Parlamentnek. Mivel
hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal
határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az
Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)

A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügyminiszter
volt. Kulcsár Kálmán expozéjában mindenekelőtt emlékeztetett arra,
     --------------

hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán nagy jelentőségű
alkotmánymódosító törvényt fogadott el a bizalmatlansági és a
bizalmi indítvány szabályozásáról. Ennek a jelentős alkotmányjogi
intézménynek egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a kormány
ellenőrzését, felelősségét a Parlament előtt. A népszavazás
intézményének hasonló a küldetése a Parlament, illetve a
társadalom, a nép viszonyában. A népszavazás adott esetben bizalmi
szavazásként is felfogható egy törvény megerősítéséről vagy
elvetéséről. Bár nem minden tekintetben szakszerű ez a párhuzam,
kifejezi azt a lényeges alkotmányos elvet, miszerint az
államhatalomnak ellenőrzés alatt álló hatalomnak kell lennie.

    A népszavazás intézménye biztosítja a Parlament ellenőrzését. A
népi kezdeményezés - ha közvetetten is - ugyancsak ellát bizonyos
ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok
hiányérzetének a Parlament működésével kapcsolatban. Az
állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely,
a Parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést
maguk kezdeményezik.

    A törvényjavaslat célja - szögezte le Kulcsár Kálmán -, hogy
életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos
jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer
demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság
útján haladva újra kell gondolni és szabályozni az állam és az
állampolgár viszonyrendszerét; biztosítani kell a hatalom társadalmi
ellenőrzését. Az állampolgárt valóban polgárrá kell tenni, olyanná,
aki részt vesz a hatalom gyakorlásában, s befolyásolni tudja az
állami döntéseket.

    A népszavazás a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás másodlagos
intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz
képest. A mostani törvényjavaslat ezért a képviseleti demokráciát
kiegészítő, annak legitimálását erősítő intézményként közelíti meg a
népszavazást. Ebből következik az is, hogy a népszavazás alkotmányos
intézménnyé válásával sem billenhet át a törvényhozói hatalmi
túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás
feladata. Nem fogadható el tehát az a rousseau-i elv: amikor a nép
jelen van, akkor a képviselő megbízása megszűnik. A népszavazás
intézményének kimunkálásánál a nemzetközi tapasztalatokat is
figyelembe vették. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 13:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)

Az egyik ilyen figyelemre méltó tapasztalat az, hogy a közvetlen
demokráciának ezeket a jogintézményeit nagy elővigyázatossággal,
kellő jogi korlátokkal ellátva kell bevezetni. A népszavazásról
szóló törvények alapkérdései közé tartozik: mi lehet, s mi nem a
népi akaratnyilvánítás tárgya; milyen kérdésekben kell elrendelni a
népszavazást, s annak eredménye milyen jogi következményekkel jár.
Nem kevésbé fontos annak eldöntése, hogy csak országos vagy a helyi
szintekre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni.

    A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve
kitűzését a Parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a
népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A
tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a
Parlament elé. Az Országgyűlés által elfogadott új alkotmányt is
népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a kezdeményezések
alapján a Parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy
elvetését. A tervezet - szinkronban a nemzetközi gyakorlattal -
kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi
adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi
feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről
hozott törvényeket és a személyi kérdéseket.

    Ami a nemzetközi szerződéseket illeti, Kulcsár Kálmán külön
kitért a bős-nagymarosi beruházás kérdésére. Korábban már utalt
arra, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatok kimunkálásában a
demokratizmus kibontakoztatása mellett egy közvetlen politikai
tényező, a bős-nagymarosi beruházás körüli, szenvedélyesen felcsapó
vita is közrehatott. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai
jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a
beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét.
Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat
37. szakaszának 2. bekezdése. A törvényszakaszhoz fűzött indoklásban
a törvényelőkészítők azt is világossá tették, hogy egy hosszú távon
működő demokratikus jogi intézmény megalapozását tartják céljuknak,
s nem egy ,,lex-Nagymaros,, (egy külön Nagymaraosra vonatkozó
jogszabály) megalkotását. A miniszter hangoztatta: az Országgyűlés
feladata, hogy ezt a zárórendelkezést a törvényjavaslat általános
értékelésétől függetlenül minősítse, eldöntse, szükség van-e erre az
átmeneti jogi megoldásra - mondotta végezetül Kulcsár Kálmán.
(folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)

Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében
---------

emlékeztetett arra, hogy hazánkban alkotmányos alapelv: a nép a
hatalom birtokosa. Ezt a hatalmat képviselői útján keresztül
gyakorolja. Bár a jelenleg hatályos alkotmány is rögzíti a
népszavazás intézményét, a bős-nagymarosi beruházáshoz kapcsolódó
vita során előtérbe került, hogy annak lebonyolítását illetően
meglehetősen sok a bizonytalanság. A lakosság nem elhanyagolható
része és az Országgyűlés is úgy foglalt állást, hogy sürgető és
fontos a kérdés törvényi szintű szabályozása.

    A politikai intézményrendszer demokratizálásának és a
jogállamiságnak fontos garanciája lehet a törvényjavaslat
elfogadása. A bizottság szerint elengedhetetlen, hogy a népfelség
elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát,
közreműködhessen a központi és a helyi szintű döntések
kidolgozásában, illetve javaslattételi jogával élhessen.

    A bizottság vitájában négy képviselő nyújtott be összesen 13
módosítást, ezek többsége a szövegezés pontosítására vonatkozik, és
csak kisebb részben érintett érdemi kérdéseket. Az előadó ezután
egyenként kitért ezekre a javaslatokra, majd a törvényjavaslat
elfogadását kérte.

    Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólára,
határozathozatal következett. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)

A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta.

    A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Eszerint
a népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését
tartalmazó íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a
kezdeményező olvasható nevét, lakcímét és személyi számát. Az
alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében a
jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell
tenni. A tanácsrendeletet megerősítő népszavazás esetében az
értesítéshez a jogszabályt is mellékelni kell. Az eredetileg
beterjesztett 10. paragrafusnak azon változatát fogadták el, amely
szerint az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha
legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi azt. Helyi népszavazás
viszont nem rendelhető el a költségvetést és a helyi adónemeket
megállapító, illetve mértéküket meghatározó tanácsrendeletek
megerősítése tárgyában.

    Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló
1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy
a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési
tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak,
a kormány elnökének adta meg a szót. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)

Tisztelt Országgyűlés


Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban
hihetetlenül erős ingereknek van kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre
az ingerekre a szokásosnál vagy indokoltnál intenzívebben reagál.
Nem csoda. A védőréteg ugyanis az utóbbi évtizedek történelmi
koptatása nyomán vészesen elvékonyodott, az idegvégződések már
csupaszak. Ilyenkor már a simogatás is fáj, hát még a pofon.

    De nincs módunk egy országméretű inkubátorba visszavonulni.
Gyorsan fel kell mérni, honnan és milyen erősségű csapásokra
számíthatunk, s az élő szervezet, a társadalom
alkalmazkodóképességét ezekhez méretezve kell felerősíteni.

    Aki felelősséget érez a nemzet sorsáért, ebben veszi ki részét.
Belső kór támadását legyengült szervezetünk nem heverné ki.

    A helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány
elvégezte. Ismereteit és következtetéseit nem tartja titokban. Az
Önökre és a népre tartozik. Tudniuk kell minden lényegest, ami
alapján megítélhetik: miért teszi a kormány azt, amit tesz. Ez a
kormány érdeke és más különérdeke nincs
Hamis hangok azok, amelyek
a kormánynak a néptől idegen érdekeket tulajdonítanak és a nép
érdekeit a kormánnyal szemben védeni akarják. Ebben csak Önök, a
Parlament illetékes.

    Az emberek a társadalomirányítástól, benne elsősorban a
kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne
legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá, és
éles konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás.

    A kormány erre nem tud vállalkozni
De kötelessége világossá
tenni, milyen világban kell élnünk és megküzdenünk
mindennapjainkért
Felelőssége, hogy időben felismerje és közvetítse
a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági reformok
megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez.

    A politikai átalakulás folyamata már zajlik. Nem kevesebbről van
szó, mint a több évtizedes kelet-európai politikai örökség teljes
meghaladásáról, a pártállam felszámolásáról, a társadalmi
érdektagozódást kifejező plurális politikai szerkezet kiépítéséről,
egy valóban demokratikus politikai rendszer kialakításáról.
Kormányom zászlajára ez mind fel van írva


    Az alapvetően pozitív változásoknak az elsorvasztott politikai
kultúra miatt természetes, bár nem kívánatos hordaléka: az egyes
politikai szervezetek identitásválsága; a méltatlan belső viták; a
suta és felelőtlen politikai megnyilatkozások; sokszor az elemi
politikai tisztesség hiánya; a nyilvánossággal való visszaélés.
(folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)

Hinnünk kell - és segítenünk is - abban, hogy e hordalék a
partra vetődjék. És emiatt, hogy most még a felszínen úszik, nem
fékezhetjük le azt az ütemet, melyet a kormány a parlamenttel szoros
együttműködésben diktál a politikai intézményrendszer, az
államszervezet átépítésében. Vannak, akik ezt gyorsnak tartják. Úgy
vélik, hogy a párttörvény, az új alkotmány tervezetének kidolgozása,
az államhatalom szervezetei közötti munkamegosztás megújítása, a
választási törvény előkészítése azért megy oly sietve, hogy jogtalan
előnyhöz juttassa a ma még szervezettebb MSZMP-erőket. Ezt a
feltételezést visszautasítom, mert a kormányról sanda szándékokat
feltételez.

    Vezetésem alatt a kormány követhet el hibát, de
tisztességtelenséget soha


    Célunk mielőbb kiépíteni államéletünkben azt a működőképes,
demokratikus struktúrát, amely képes konszenzust teremteni
társadalmi és gazdasági kibontakozásunk alapvető kérdéseiben. Azt
látom célszerűnek, ha ezt a folyamatot a legmagasabb fordulatszámmal
hajtjuk végre. Bízom abban, hogy erről az Ellenzéki Kerekasztal
résztvevőivel meg tudunk állapodni. A kritikákat majd megvitatjuk, a
tapasztalatokat értékeljük, a szükséges korrekciókat pedig majd
elvégezzük.

    A kormány vállalja: minden olyan változtatást, amelyben az
említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a
pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a Parlament elé
terjeszteni


    Tisztelt Országgyűlés


    A mostani parlamenti ülésszak napirendi pontjaira pillantva két
szó jutott az eszembe: az oldás és a kötés.

    A legfőbb kérdés ugyanis minden témánál az: - hogyan tudjuk
oldani a múlt jelenünket is gúzsba kötő kötelékeit; és - hogyan
tudunk olyan új kötéseket létrehozni, amelyek már egy elképzelt jövő
erős alapszövetét képezik.

    E szövetben idegen anyagból szőtt szálak nem lehetnek, még
átfestve sem. A sztálini modellt tehát nem megreformálni akarjuk,
hanem elvetjük.

    Ugyanakkor egyértelműen tovább akarjuk szőni reformtörténetünk
fonalát, építkezni kívánunk abból a reformörökségből, amely - ha
felemás is -, de eredményeket ért el a sztálinista modell
meghaladásában. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)

Folytatunk és elvetünk. Intézményes garanciákat építünk ki,
amelyek véglegesen megakadályozzák a visszatérést a sztálini
modellhez, azért, hogy ebbe a szűk zsákba már ne lehessen
visszadugni a magyarokat. Ezt a zsákot nem foltozgatjuk, hanem
szétszabdaljuk


    Ezeréves államiság, ezeréves történelmi fejlődés után most újabb
felzárkózási szakasz kezdetén állunk. Ez most a kor parancsa. Olyan
civilizációs feladatot mért ki ránk a sors, amelyet csakis a
reformok útján lehet megvalósítani. Mernünk kell ennek nekifogni és
ha merünk, akkor hihetünk is. Nem másokban, hanem önmagunkban. És ha
magunkban hiszünk, akkor megtaláljuk azokat az embertársainkat is,
akikben bízhatunk.

    Mindnyájan vizsgázni fogunk a következő években. Ez kemény
vizsga lesz, amely megméri majd, mit tanultunk az ezeréves magyar
történelemből. Csak akkor fogunk átmenni ezen a vizsgán, ha képesek
leszünk a magyar történelem minden értékének egységes képviseletére
és ha nem egymás ellen próbáljuk kijátszani a küzdelmesen
létrehozott történelmi értékeket. Ezt a szellemet mindnyájunknak
erősítenünk és építenünk kell magunk körül. Szorítsuk ki a
megosztottság, a gyűlölködés erőit


    Tisztelt Országgyűlés


    A kormánynak a vázolt politikai átalakulási folyamatban súlyos
társadalompolitikai és gazdasági feladatokkal is szembe kell néznie.

    A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt
évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország
súlyosan eladósodott, a KGST-kapcsolatok motorból fékké váltak, a
társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódtak fel, az
erkölcsi értékrend megingott.

    Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság
mozgásterét rendkívüli módon behatároló külső és belső
adóssághelyzetről szeretném tájékoztatni Önöket. Mai ismeretünk
szerint, kendőzetlenül.

    Gazdaságunk pénzügyi stabilizálása, a piaci mechanizmusok
kiépítése, a gazdasági folyamatok társadalmi ellenőrizhetősége
egyaránt megkövetelte, hogy átfogóan elemezzük és feltárjuk
államháztartásunk pénzügyi állapotát, külső és belső
adóssághelyzetünket. Ez a munka az elmúlt év őszén indult meg. Erről
a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt év végén a Parlamentet
tájékoztatta, s azt is jelezte, hogy a feltárás folyatatódik.

    Ezzel a munkával összhangban először külföldi
adóssághelyzetünket szeretném bemutatni. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)

1989 március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó
kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az
1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár, amely mintegy 100
millió dollárral meghaladja a kalkuláltat, részben a piaci kamatok
emelkedése, részben a tervezettnél rosszabb konvertibilis folyó
fizetési mérleg miatt.

    Az év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt
mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ez egyértelműen az
említett kamatkiadási többlettel és a turizmussal hozható
összefüggésbe, a konvertibilis elszámolású áruforgalom ugyanis
lényegében a tervezett pályán halad.

    Önök már tudják, hogy a turizmus terén tapasztalt negatív
jelenségek oka elsősorban a kormánynak egy jó szándékú, de elsietett
és össze nem hangolt intézkedéssorozata volt. A világútlevél
bevezetése pozitív lépés volt, de életbe léptetésekor elmulasztották
az útlevél-liberalizálás, az adó- és vámrendszer megváltozott
rendszerének harmonizálását. S a gondot súlyosbította, hogy a
kormányzat nem gondoskodott megfelelően 1988-ban és az idei év első
hónapjaiban sem arról, hogy itthon, forintért is lehessen megfelelő
árukat vásárolni.

    A vámintézkedések ezt a hibát hivatottak helyrehozni, de a
bevezetés módját joggal érte kritika. Az intézkedés eredményei máris
megmutatkoznak: április 10-e óta érzékelhetően csökkent a nyomás az
idegenforgalmi mérlegre, és szemmel láthatóan javult a tartós
fogyasztási cikkek belföldi kínálata. A kormány továbbra is
eltökélten védi a nemzeti valutát és arra törekszik, hogy a magyar
állampolgárok itthoni keresetükből, és a lehető legnagyobb mértékben
hazai boltokból vásároljanak.

    A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dollár adósságot és
5,8 milliárd dollár követelést tart nyilván. A követelések majdnem
fele, 2,7 milliárd dollár azonban kétes, sőt csaknem biztos, hogy
nem térül meg. Ezért az összeget a szanálási folyamat végén mint
veszteséget le kell írni. Ezt számításba véve jön ki, hogy nettó
kamatozó adósságunk ténylegesen 14, 5 milliárd dollár.

    A kétes, pontosabban behajthatatlan követelések döntően úgy
keletkeztek, hogy

    - olyan országoknak és vállalatoknak nyújtottunk kormány- és
céghiteleket, amelyek fizetésképtelenné váltak;

    - sok vállalat bankári biztosítékok nélkül szállított
partnereinek;

    - vezetők szorgalmazásával létrejött egyes üzletek (Algéria,
Líbia) súlyos veszteségekkel jártak. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)

Tisztelt Országgyűlés


Az Önök előtt fekvő ,,csomagterv,, végrehajtásával - beleértve
az előterjesztésben jelzett tartalékintézkedéseket is - 1989-re
megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében
eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és
belső finanszírozását.

    Őszintén remélem, hogy az intézkedési csomag elfogadását
megkönnyítik azok a korábbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre
épül. Ezek közül csak néhányat emelek ki:

    - Elsőként azt, hogy az óhatatlan korlátozások mellett, igaz
szerény mértékkel, de teljesítmény-ösztönző, vállalkozás-serkentő
megoldásokat is tartalmaz;

    - másodszor azt, hogy antiinflációs filozófiára épül, mivel a
bevételek növelése, az adók emelése helyett az állami kiadások
visszafogásával, az állami rezsi és a támogatások mérséklésével
kívánja a bevételek és kiadások összhangját helyreállítani;

    - a harmadikként azt, hogy a kiadások csökkentését, a
támogatások mérséklését nem lineárisan, hanem differenciáltan,
ésszerűen szelektálva javasoljuk végrehajtani. Különösen jelentős a
kiadáscsökkentés a védelem és fegyeres testületek esetében, valamint
az igazgatási ágazatban;

    - s végül kiemelném: az intézkedések korlátozó elemei nem
érintik az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt, és
párosul egy szerény, de talán éppen célirányossága miatt hatásában
jelentősebb szociálpolitikai ,,csomaggal,,, amelyben a SZOT-tal
megállapodtunk.

    A kormány tudatában van annak, hogy a javasolt intézkedéseknek
komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következményei vannak,
s ez főként az alacsony hatékonyságú exportot lebonyolító vállalatok
körében várható. Elsősorban e területen növekedni fog a veszteséges
vállalatok száma, s mivel a veszteség mögött jövedelemhiány húzódik
meg, az esetek jelentős részében tartós fizetésképtelenséggel is
számolni kell, és a vagyonvesztés mindenképpen bekövetkezik.

    E követelményeket és következményeket azonban vállalni kell

Mindenkinek be kell látni: a szerkezetváltás nem megy termelő
egységek átalakulása, megszűnése nélkül. Ezt az áldozatot akkor is
meg kell hozni, ha ezzel nő a munkanélküliség, emberek, családok
ezreinek romlanak átmenetileg az életkörülményei. E problémák
körültekintő szociálpolitikai intézkedésekkel, de mindenekelőtt a
vállalkozásokat segítő, új munkahelyek teremtését eredményező
lépésekkel enyhíthetők. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)

A kormány kemény magatartása serkenti a hitelezőket is, hogy a
tartósan fizetésképtelen adósaik ellen indítsák el a felszámolási
eljárást. Adótartozás esetén ilyen magatartást fog tanúsítani az
adóhatóság is. Várhatóan megindítják a felszámolási eljárást a
Duna-Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, a Labor Műszeripari
Művek, az Építőanyaggyártó Vállalat, a Budapesti Bőripari Vállalat,
a Pest megyei Építőipari Vállalat, mintegy 8-10 kisszövetkezet és
néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet esetében.

    Az intézkedési csomagnak, eltekintve az időközben végrehajtott
benzin áremeléstől, közvetlen inflációs hatása nincs. Közvetetten
természetesen van, azáltal, hogy a vállalatok egy része a csökkentő
támogatást minden bizonnyal megkísérli termelői árainak, emelésével
ellensúlyozni. Ez a hatás azonban lényegesen kisebb, mint ha
közvetlenül a fogyasztói támogatások csökkentésének eszközével
éltünk volna, mert ma már egyre szélesebb az a terület, ahol a
vállalatok áremelési törekvéseit a piac - nem utolsó sorban a
beinduló importverseny következtében - nem ismeri el.

    Mint utaltam rá, a csomagterv tartalmaz gazdaságélénkítő,
elsősorban az exporttevékenységet ösztönző intézkedéseket is. Meg
vagyok győződve arról, hogy ezek az intézkedések átementileg sem
rontják a költségvetés pozícióját, és emellett a kereskedelmi mérleg
aktívumának növeléséről hozzájárulnak a külső egyensúly javításához
is.

    Tisztelt Ház


    A vállalkozás-élénkítő és szociálpolitikai intézkedések nem a
csomag eladhatóságát javító díszítő elemek, hanem első lépései egy
hosszú távra szóló stratégiának.

    A magyar gazdaságban a következő néhány évben két egymással
összefüggő, de a megvalósíthatóság szempontjából részben egymás
ellen ható problémát kell megoldani: egyfelől a súlyos egyensúlyi
gondok kezelését, másfelől pedig a gazdaság versenyképességének
számottevő erősítését.

    Gazdaságirányítási rendszerünk lényegében még mindig a
hagyományos közgazdasági eszközrendszer és irányítási felfogás
alapján működik és ez konzerválja a termelési struktúrát, legjobb
esetben is csak annak óvatos megváltoztatására képes. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)

Ma még mód és lehetőség van arra, hogy - bár súlyos áldozatok
révén - racionális, elfogadható eszközökkel rendezzük az ország
zaklatott pénzügyeit és a reformokat végrehajtva elinduljunk a
fejlődés útján. Ehhez azonban gyökeresen szakítanunk kell az elmúlt
évtizedben kialakult rossz gazdaságpolitikai reflexekkel. A kitörés
iránya világos: vállalkozásélénkítés, piacépítés, a gazdaság
szereplői önállóságának és felelősségének növelése.

    Ugyanakkor látnunk kell: a szerkezetváltás önerőből nem hajtható
végre, szükség van hozzá nemzetközi együttműködésre, külső források
bevonására is. Ez pedig bizalom, belpolitikai stabilitás,
kiszámíthatóságunk biztosítása és konkrét, határozott reformlépések
megtétele nélkül nem lesz meg.

    Gyakran felmerül a viták során, hogy a kormány a nemzetközi
pénzügyi szervezetek követeléseinek enged, javasolt intézkedései az
ország kiszolgáltatottságát tükrözik. Kétségtelen tény: a nemzetközi
pénzvilág - benne a Valutaalap és a Világbank - nem finanszíroz
túlköltekező költségvetést vagy államháztartást, nem ad hiteleket
fogyasztásra és alacsony hatékonyságú, vagy veszteséges
tevékenységek támogatására. Ezek a korlátok azonban teljes mértékben
összhangban vannak saját törekvéseinkkel, tervezett és meghirdetett
céljainkkal. E célok megvalósítása saját, jól felfogott érdekünk.
Akkor is minden meg kellene tennünk teljesítésükért, ha a nemzetközi
pénzvilág nem kérné rajtunk számon saját terveink teljesítését. Ha
pedig nem tudjuk megfékezni gazdaságunk külső és belső egyensúlyának
romlását, ha feladjuk tervezett céljainkat, elveszíthetjük
fizetőképességünket és vele együtt az esélyt arra, hogy belátható
időn belül kilábaljunk a mély gazdasági válságból.

    Amikor a nemzet sorsa a munkában dől el, s amikor együtt kell
működni minden felelős erőnek azért, hogy elkerüljük az összeomlást,
akkor nem a szavaké, hanem a tetteké a döntő szerep.

    Igaz, hogy megfelelő erőforrások hiányában a struktúraváltás
erőltetése feszültségekhez vezet, újabb teherpróbának kitéve a jó
irányban haladó politikai, gazdasági folyamatokat. Ezért csak olyan
változás lehetséges, amely főleg a racionalizálásra irányul és a
szükséges szerkezetváltást a mikroszférában indítja el.

    Ez viszont csak kötöttségektől mentes, működőképes piaci
mechanizmusokban bontakozhat ki, ami radikális változásokat kíván az
irányítási rendszerben és feltételezi a politikai és gazdasági
struktúrák összefonódásának megszüntetését.

    Csak az így kiépülő piacgazdaság képes ösztönözni és
kikényszeríteni a vállalkozást. A gazdasági stratégia tengelyébe a
vállalkozás-élénkítést kell állítani
Váljunk a több százezer kis-
és középvállalkozó országává
(folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)

Ehhez azonban véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes
években kialakult és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is.
Mindenekelőtt: a vállalkozás ne tartozzon az erkölcsileg gyanús
kategóriába többé, sőt ellenkezőleg a vállalkozás önmagában erénynek
számítson. Meg kell végre haladni azt a tételt is, hogy a
gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem
erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten káros,
vagy tilos. Az állam ennek a felfogásnak a jegyében óvta meg a
gazdálkodókat attól, hogy a kereskedelem és a pénzkölcsönzés bűnébe
essenek. Állami monopolóiummá tette a kereskedelmet és a banki
tevékenységet is. Ez nemcsak a gazdasági energiák képtelen
gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléletileg is az ősrégi etikai
tanok szintjére történő visszaesést eredményezte.

    A vállalkozás-élénkítés mellett stratégiai dimenzióban vetődik
fel a szociálpolitika reformja és a szegénység problémájának
kezelése is.

    Ezt veszi figyelembe már az intézkedési csomagterv is azzal,
hogy a költségvetés egyensúlyát úgy akarja rendbehozni, hogy a
lakosság további terhelése minimális legyen. Ez a kormány által
vállalt tudatos kötelezettség. Nem tehetünk mást, mert további
életszínvonal-csökkenés a szociális problémák robbanásához vezethet.
Meggyőződésem: nem lehet a gazdasági konszolidáció sikeres, ha ilyen
súlyos megoldatlan terheket cipel magával hosszabb ideig. Ezért
olyan szociális biztonsági hálót akarunk kiépíteni, ami
megakadályozza a problémák további elmélyülését, illetve
újratermelődését, tehát ha úgy tetszik: megelőzni és nem elfogadni
akarjuk a szegénységet.

    Intézkedés-csomagunkban sajnos csak a problémát enyhítő, a
leginkább rászorultak helyzetén némileg javító intézkedésre tellett.
A szociális célra fordítható források elosztásánál abból indultunk
ki, hogy a szegények potenciális körén belül a nagycsaládosok,
nyugdíjasok - ezen belül is a rokkantnyugdíjasok - tekintélyes részt
alkotnak, ezért e társadalmi rétegeket preferáljuk. Nekik van a
legkevesebb esélyük arra, hogy az életszínvonal-csökkenés ellen
védekezzenek, azaz ők igénylik a leginkább a központi segítséget.
Törekszünk arra, hogy ez évben további, a feszültségek enyhítésére
irányuló intézkedéseket hozzunk, így például az első osztályos
kisdiákok tankönyvellátása ingyenessé tételének feltételein
dolgozunk.

    Ezek kényszerű, tűzoltó jellegű intézkedések, amelyekre a
korábbi időszak mulasztásai kényszerítenek bennünket. (folyt.köv)


1989. június 1., csütörtök 14:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)

A probléma hosszú távú megnyugtató megoldása azonban csak attól
várható, ha kiépülnek a minimális bér, a minimális
társadalombiztosítási ellátások, az állampolgári garanciák és
jogosítványok rendszerei, a reálértékmegőrző automatizmusok, amelyek
megakadályozzák, hogy további középrétegek lecsússzanak a szegények
szintjére. Mindez a nagy szociálpolitikai rendszerek strukturális
megreformálását igényli.

    Az élenjáró ipari társadalmak gyakorlatának tapasztalatai
alapján többszörösen beigazolódott, hogy a gazdasági növekedés
legfőbb motorja a munkaerő minősége. A gazdasági hatékonyság
növekedésének forrásai a tudomány, az oktatáspolitika, a művelődés,
valamint az egészségügy és a szociálpolitika, amely a munkaerő
szellemi és fizikai állapotát határozza meg.

    Az új technológiák többnyire nagyobb tudást, magasabb
műszaki-technikai képesítést igényelnek. Így nemcsak az oktatás
szerepe nő, hanem a kutatásigényes termékek és a termelési
értékesítési folyamatok jelentősége is. Stratégiánkban ezért a
társadalompolitikai problémák, a humánszféra problémáinak önálló
kezelésével kell a gazdasági teljesítőképesség erősödését
megalapozni.

    Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az
értelmiség szerepének felértékelése. Ahhoz, hogy a világtörténelmi
technikai váltás küszöbét mi is át tudjuk lépni, nemcsak át kell
alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert;
hanem a tudás, a tudomány, a módosuló tartamú és szervezetű oktatás
és a kultúra szerepének növelésével az értékteremtést új területekre
kell áthelyezni.

    A többszázezer kis- és középvállalkozás létrehozását megcélzó
gazdasági stratégia - egyebek mellett - csak akkor életképes, ha
megerősödik a helyi önkormányzat is. Valódi önkormányzat nélkül
ugyanis nincs felelős tulajdonlás.

    A hatalomgyakorlást a központi és a helyi szervek között is meg
kell osztani. Olyan - politikai értelemben vett - hatalmi
decentralizáció szükséges, amelyben a helyi hatalom nem pusztán a
központi akarat végrehajtója, hanem mindenben, ami helyi ügynek
számít, az önkormányzat a saját jogán, a saját elhatározása szerint
a helyi hatalom tényleges gyakorlója. Stratégiai törekvésünk ezért
nem egyszerűen egy új tanácstörvény előkészítése, hanem valóságos
önkormányzati reform megvalósítása. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)

A mostani helyzetben az éppen csak megkezdődő átmenet rendezett
előrehaladását számos tényező veszélyezteti.

    Ide sorolom a politikai vezetés és a társadalom közötti
feszültségeket, amelyek fókuszában a bizalomhiány áll. A bizalmi
tőkét az elmúlt évtizedben a politikai vezetés felélte, és ezért
újra kell építeni a bizalmi kötődéseket.

    De nagy tévedés lenne, ha a 70-es-80-as években meglévő, egyre
gyengülő bizalmi állapotok restaurálására törekednénk. Ez a korábbi
bizalmi kapcsolat a politika és társadalom között ugyanis konzerváló
hatású. A társadalom bízott egy olyan politikában, amely sorozatban
hibázott és elmulasztotta a hibák elemzését abból a tételből
kiindulva, hogy ,,az alapvető irányvonal helyes és a hiba a
végrehajtásban van,,.

    A politikai felelősség csökkent a bizalmi tőke tudatában, sőt
olyan önbizalommal szemlélte az eseményeket, amelyek alapján minden
kritikai felvetést elbagatellizált vagy egyszerűen elhallgatott. A
fő érve ezekben az esetekben éppen a tömegek bizalma volt.

    Ezért most nem a bizalom helyreállítása, hanem új alapokon
történő kialakítása szükséges. Az új bizalom csak kölcsönös bizalom
lehet; nemcsak a társadalomnak kell a politikában bízni, hanem a
politikusoknak is az emberekben.

    A bizalom alapja csak a józan belátás, az elért eredmények
lehetnek. Enélkül a politika olyan vak bizalmat alakít ki, amely
kísértést jelent a túlvállalásra, a felelőtlenségre, a felesleges
kockázatokra. Az ilyen típusú bizalom azért is káros, mert pontosan
a megújulást fékezi, a kritikai hangokat tompítja és szélsőséges
esetben a vak bizalom, a gyávák és a gyengék bizalma újból a
politikai csalhatatlanság érzetének táplálója lehet.

    Közkeletű tévedés, hogy a politika és a társadalom közötti
konszenzus létrejötte - önmagában - a cselekvőképesség feltételeit
javítja. Ez attól függ, hogy milyen értékek mentén jön létre a
konszenzus.

    Építenünk kell a józanságra - persze a délibábos
illúzió-kergetéssel szemben.

    Építenünk kell az érzelmekre, a nemes szenvedélyekre - persze a
szalmalángos lelkesedéssel és a társadalmat veszélyeztető
indulatokkal - szemben.

    Építenünk kell az önérzetre, az önbizalomra - és a toleranciára
- persze a tehetetlen tépelődéssel, a bizonytalankodással és a
vádaskodással szemben. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)

Emberképünk tehát csak sokszínű lehet. Nem lehet egydimenziós,
nem lehet retusált. Sokféle - nem egyszer egymással ellentétes -
emberi tulajdonságok között azokat kell megtalálnunk, amelyekre
céljaink megvalósítását építhetjük.

    Történelmi léptéket kell tehát váltanunk és ezt csak az
emberekkel együtt-gondolkodva, de méginkább együtt-cselekedve tudjuk
megtenni.

    Én is érzem a bizalom hiányát, és meg kívánom szerezni a
bizalmat. De nem igéretekkel, előlegbe
Bizonyítani kívánom a
helyzet és a lehetséges stratégiai mozgásirány pontos és hiteles
ismeretét és erre alapozva közös cselekvésre hívom az együttműködni
kész erőket. A bizalmat én a közös cselekvésen tudom lemérni.

    Az imént azt mondtam, hogy nincs szükségem előlegre. Hitelre
viszont igen. Arra, hogy a szó nemes, erkölcsi értelmében a kormány
- s személy szerint magam is - hiteles legyek. Tudom, hogy mit kell
ehhez tennem, és eltökélt vagyok, hogy megtegyem.

    Az emberi életben mindenkinek jut valamilyen szerep. Nem mindegy
azonban, hogy valaki szerepet vállal, vagy szerepet játszik. A
politikában ez különösen veszélyes. Ugyanis ha kiderül, hogy valaki
csak szerepet játszik, akkor utána már nem vállalhat hitelesen
szerepet. Mi, az Országgyűlés és a kormány a nemzet előtt csak
együtt, döntéseinkkel és cselekedeteinkkel válhatunk hitelessé.
Ebben is közös az érdekünk.

    Ez a kormány a nemzet érdekeit szem előtt tartva vállalta a
hazai és az államhatárokon túl élő magyarságot összekötő tradiciók
és értékek ápolását. Támogatta és támogatja a hazai nemzetiségek
öntevékenységének kibontakozását, a nemzetiségi lét társadalmi,
politikai és kulturális feltételeinek biztosítását. Nemzetközi
fórumokhoz is fordulva képviselte és képviseli a magyarság ügyét,
benne a Romániában élő magyar nemzetiségét is. A kormány - a
lehetőségek szorításában is - megteremtette a Romániából menekülők
befogadásának, ellátásának feltételeit. A világ magyarságát megosztó
igazságtalan, elavult politikai és ideológiai korlátokon
felülemelkedve a kormány nyitottsággal fordult az emigráció felé is.

    A menekültek ügye is sürgető igénnyel veti fel az alapvető
emberi jogként számontartott ki- és bevándorlási törvény
megalkotását. Biztosítanunk kell, hogy az ország területét minden
állampolgár szabadon elhagyhassa és oda vissza is térhessen a
törvényben meghatározott kötelezettségek betartása mellett.
(folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)

Mindennek alapján az egyetemes magyarság nevében fordulhatok
minden magyarhoz, és más nemzetiségű barátainkhoz, határainkon belül
és határainkon túl: vegyék észre, hogy a magyar történelem színpadán
olyan új nemzeti erő jelentkezik, amely mentes az elmúlt időszak
bűneitől és ugyanakkor szocialista elkötelezettséggel akar
demokráciát, társadalmi-gazdasági megújulást.

    Ez az új erő már részben hatalmon van, más része a hatalomra
tör. Belső erkölcsi parancsok vezérlik és most szövetségeseket
keres. Minden becsületes és jószándékú segítséget elfogad és
megköszön.

    Elszánta magát arra, hogy előre haladjon és természetesen
mindenki szabadon - a saját lelkiismeretének parancsai alapján -
dönti el, hogy részt vesz-e a munkában.

    Én mindenesetre azt szeretném, ha ez a feladat az egész világ
magyarságát összehozná és látom azokat a bíztató kezdeményezéseket,
amelyek ezt a reményemet táplálják.

    A nemzeti megosztottság veszélyforrásai lehetnek a történelmi
múlt értékelésének zavarai, egyoldalúságai is.

    Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy tárgyilagosan szembe
kell nézni a múlt fogyatékosságaival, hibáival. Fel kell tárni az
okokat, a szükséges következtetéseket le kell vonni és az okok
ismeretében újra értékelhetők a történelmi személyiségek is. Ezen a
ponton érzékelek olyan törekvéseket is, amelyek a régi sebeket új
sebek ejtésével kívánják begyógyítani. Ennek kellene egyszer véget
vetnünk, mert a magyar társadalomban túl sokan hordoznak sérelmeket,
heges vagy többször felszakadt sebeket.

    Az igazság feltárása mindig hosszú folyamat. Így lesz ez most is
az 1956. október 23-án indult népfelkelés és Nagy Imre szerepének
értékelésében. Bizonyos tények talán már sohasem kerülnek napvilágra
és szükséges az is, hogy az érintett szocialista országok mindegyike
kész legyen velünk az együttműködésre a tények feltárásában, a
történelmi források felkutatásában. Ma már tudjuk: az ítélet az
akkor érvényben lévő törvények szerint is jogsértő volt, s
tartalmazott koncepciós elemeket. És ez nem is lehet másként, mert
az ítéletet megalapozó politikai koncepciót nem csupán
Magyarország határain belül alakították ki. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)

Nagy Imrét ugyan kivégezték, de az 1953-as Nagy Imre
kormány-program több kezdeményezése lényegében megvalósult. Annak
szemlélete élt tovább az 1968-as reformban, a különböző
reformtörekvésekben.

    Én azonban nem tudok Nagy Imréről beszélni Kádár János nevének
említése nélkül. A két kiemelkedő politikus életútja, pályaíve
ugyanis tragikusan összekapcsolódik. Ezt az összekapcsolódást több
ponton sűrű homály fedi, számos nyom kifelé vezet az országból, a
kommunista pártok akkori vezetése felé. Ma még tehát sok mindent nem
tudunk.

    Az viszont biztos: az elmúlt harminc évet Kádár-korszakként
tartja számon a magyar és a nemzetközi közvélemény. Ez a korszak -
eredményeivel és fogyatékosságaival együtt - olyan reformokat is
eredményezett, amelyek lehetőséget adnak egy békés, rendezett
modellváltásra napjainkban. A mi közös felelősségünk, hogy ezzel a
lehetőséggel élni tudjunk.

    A politikusok pályaíve rendszerint sajátosan alakul. Kádár
Jánosé - mint első titkáré - tragikusan indult, amelyet aztán
fellendülés követett. Ez azután megtört, és elhúzódó válságba
torkollott, ami még most is tart. Személyisége, történelmi szerepe
teljes horizontú értékelés alapján kerül majd megállapodott helyre.
Történelmi helyének kijelölésében a vádaskodás, a pillanatnyi
politikai előnyszerzésnek alárendelet ítélkezés nem játszhat
szerepet.

    De térjünk vissza a közeli napokra, mikor az egész ország
figyelme Nagy Imre és sorstársai temetése felé fordul.

    Engem, mint a kormány elnökét a végtisztesség megadásával
kapcsolatban számos belső és külső kötelezettség vezérel.

    A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzeti
megbékélés szimbóluma legyen. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy
Nagy Imre és sorstársai olyan végtisztességben részesüljenek, amely
az európai kultúrkör szokásai szerint minden magyar embert megillet.

    Ebben a szellemben gondolkodnak az egyházak vezetői is, amint
erről a tegnap velük folytatott megbeszélésen is meggyőződhettem.

    A kormány megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy
Imre-per anyaginak tanulmányozása alpján a legfőbb ügyész a
bűnügyben kifejthesse jogi álláspontját. Erre a közeljövőben - még a
temetés előtt - sor kerül, amelynek nyomán megtörténhet a jogi és
ezzel lényegében a politikai rehabilitáció. Mindezek alapján úgy
járulhatunk a ravatalukhoz, hogy fejünket a magyar kormány egykori
miniszterelnöke, államminisztere és hadügyminisztere előtt hajtjuk
meg. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)

És közben gondolnunk kell a koncepciós perek, a
törvénytelenségek áldozataira is. Politikai-jogi rehabilitálásuk
együttes kötelességünk, ezért megfontolásra ajánlom az
Országgyűlésnek egy, az ártatlanságukat kimondó törvény
megalkotását.

    A kormány ilyen irányú törekvéseit és szándékát jól tükrözi a
mostani ülésszakunkon már elfogadott törvény, miszerint a jövőben
politikai cselekményekért halálbüntetés nem szabható ki. A június
végén kezdődő ülésszakon pedig előterjesztjük a Bűntető Törvénykönyv
államellenes bűncselekményekkel foglalkozó fejezeteinek
megváltoztatását.

    Június 16-a legyen a kegyelet, a gyász napja és csak rajtunk
múlik, hogy a nemzeti megbékélés napjaként fogunk-e rá
visszaemlékezni. Én hiszem, hogy így lesz
Csak rajtunk múlik, hogy
az a korszak, amely 1956-ban nemzeti tragédiával kezdődött, ne
nemzeti tragédiával végződjön, hanem békés, rendezett átmenet
keretében kerüljön meghaladásra.

    Csak így juthatunk múltunkban kiegyezésre, s csak íly módon
fordulhatunk a jelen és méginkább a jövő feladatai felé
- mondotta
végezetül Németh Miklós. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 14:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (26. rész)

A törvényjavaslatot részletesen Békesi László pénzügyminiszter
     --------------
indokolta előterjesztésében. Bevezetőben kifejtette az állami
költségvetés összeállításának előkészítését, parlamenti vitáját az
évek óta alig változó nemzeti jövedelem újraelosztásáért folytatott
kemény harc és alkudozás jellemzi. A teljesítmények és az igények
közötti feszültség az 1989. évi költségvetés összeállításakor sem
csökkent. Az állam évek óta többet költ annál, mint amennyit a
gazdaságban létrehozott jövedelmek megengednének. Ezt az
ellentmondást csak a gazdaság teljesítményeinek növelésével, illetve
az állam kiadásainak csökkentésével lehet feloldani. Ám a
gazdaságban rejlő valódi teljesítmények még mindig nem valósulnak
meg, az irányítás, a piaci viszonyok és a gazdasági kényszer
együttes hatására még mindig nem következett be fordulat a
teljesítményekben, ugyanakkor a kiadások csökkentésére irányuló
kormányzati erőfeszítések csak szerény eredményeket hoztak.

    A költségvetés jövedelmei a gazdaság és a lakosság adóterheinek
emelésével nem emelhetők. Ellenkezőleg, fontos érdek az adóterhek
fokozatos csökkentése, az eredményesen gazdálkodó szervezetek
nagyobb ösztönzése érdekében. A kiadások csökkentését akadályozza
azonban az évtizedek óta kialakult és megkövesedett intézményi
struktura, a jóléti kiadások szerény színvonala, a kielégítetlen
társadalmi igények, valamint a támogatások radikális leépítése
nyomán fellépő feszültségek, az elkerülhetetlen áremelések. Nem
elhanyagolható az sem, hogy a költségvetés csökkentésére irányuló
erőfeszítéseket széles körű elutasítás kísérte, e szándékot nem
egyszer fiskális terrornak, pénzügyi vagy költségvetési diktatúrának
minősítve. Pedig a költségvetés elmúlt másfél évtizedben
felhalmozódott és mára hatalmas államadóssággá duzzadt hiánya döntő
mértékben járult hozzá az ország eladósodásához, s napjainkban már
egyik eleme és okozója a kiélezett egyensúlyi válságnak, hozzájárult
a gazdasági összeomlással fenyegető veszély kialakulásához. A
kompromisszumokat hordozó költségvetések rendre nem támasztották alá
a jövedelemtermelés és -elosztás oldaláról a népgazdasági terv
optimista célkitűzéseit, többnyire irreálisan feszített
előirányzatokat tartalmaztak. A túlbecsült bevételi tervek és
alábecsült kiadási tételek egyenlegeként sikerült előállítani még
elfogadható, finanszírozható deficitet. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)

Ez jellemzi az 1989. évi költségvetést is, három tényezővel
súlyosbítva. Az egyik az elmúlt évekénél is nagyobb bizonytalanság a
gazdasági folyamatokban. Az adóreform múlt évi és idei lépései
ugyanis gyökeresen megváltoztatták a gazdaság szereplőinek jövedelmi
viszonyait, a tervezettnél lényegesen jobb helyzetbe hozták a
vállalati és szövetkezeti szférát, s rontották a költségvetés
pozicióit. Növekvő differenciálódás mellett 1988-ban 30 milliárd
forinttal több nettó jövedelem maradt a vállalatoknál és
szövetkezeteknél, mint az adóreform előtti, 1987-es esztendőben.
Fokozta a bizonytalanságot, növelte a kockázatot a piaci viszonyok
erősítéséhez, a gazdaság fellendítéséhez nélkülözhetetlen
liberalizáló gazdaságirányítási gyakorlat is. Az importliberalizálás
és a bérgazdálkodás szabadabb gyakorlata mindkét területen terven
felül növelte az év első négy hónapjában az erőforrások
felhasználását. Bizonytalan volt a tervezés időszakában az
árprognózis is. Az 5-7 százalékos nominálbér növekedés helyett 12-13
százalék, a fogyasztói árszint 12-15 százalékos növekedése helyett
15-16 százalékos áremelkedés várható az év végéig. Ezek
következtében nagyobb mértékben növekednek a költségvetés kiadásai,
mint ahogy emelkednek a bevételek.

    A másik elem az 1988. évi költségvetés áthúzódó öröksége. Ez
önmagában is közel 25 milliárd forinttal terhelte meg a folyó
esztendőt, az elmúlt évben esedékes, de idén elszámolt kamatok és
visszaigényelhető adóbefizetések miatt. Azt is lehet mondani némi
leegyszerűsítéssel, hogy az 1988. évi költségvetés záróhiánya közel
25 milliárd forinttal magasabb volt, mint a december 31-ig
elszámolt, úgynevezett pénzforgalmi teljesítést tükröző deficit.
Áthúzódások természetesen mindig voltak és lesznek egyes évek
között, ám mértékük ezúttal kiugróan magas volt.

    A harmadik hatás pedig: a kompromisszumok mellett szakmai,
tervezési hibák is szerepet játszanak a rosszabb költségvetési
pozició kialakulásában. A költségvetés tervezésekor nem számoltak az
év első negyedévében végrehajtott forintleértékelés kiadásokat
növelő, bevételeket csökkentő hatásával. A leértékelés a kormány
szándékai ellenére elkerülhetetlen volt, legfeljebb mértéke és
időpontja lehetett kétséges. Precizebb munkával és tételes
elszámolással elkerülhető lett volna, hogy a tervezés időszakában
elengedett vállalati keresetiadó-tartozások egy része szerepeljen az
1989-es költségvetési bevételek között. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)

Az előző évi nyereségnövekedés okai közül alaposabb elemzéssel
kiszűrhetők lettek volna az egyszeri hatások, s így reálisabbá
válhatott volna az idei nyereségadó-bevételek előirányzata.

    Békesi László a továbbiakban hangsúlyozta, hogy egy átalakuló
gazdaságban a bizonytalanság elkerülhetetlenül nő, aminek
ellensúlyozására tartalékokra van szükség, és csak szerényebb
elosztási célok tűzhetők ki. Az előzővel a magyar gazdaság nem
rendelkezik, az utóbbit az erőviszonyok és a kormány
következetlensége nem tették lehetővé. A tervezési hibákért azonban
az előkészítő-tervező munkát végző kormányzati apparátus a felelős.
A kormány a bizonytalanságokkal terhes költségvetés összeállításának
és jóváhagyásának a felelősségét nem kívánja a Parlamentre hárítani.
Az év hátralévő időszakában a Pénzügyminisztérium negyedévenként
tájékoztatást fog adni az Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottságának a folyó évi költségvetés teljesítéséről, s az esetleg
szükségessé váló intézkedésekről.

    Az előzetes vita során sokan felvetették: mi a garancia arra,
hogy a csomagterv intézkedései reálisak, elérik a kitűzött célt. A
pénzügyminiszter szerint erre kettős válasz adható. A 40 milliárd
forint végösszegű költségvetési pozíciót javító intézkedési
csomagból 22 milliárd forint a kiadások csökkentésével valósul meg.
Ezt a Parlament egyetértése és támogatása esetén a kormány
végrehajtja, az el nem költött állami jövedelmek, a várhatónál
kisebb kiadások biztosan javítják a költségvetés pozícióját. A
csomagban mintegy 18 milliárd forint bevételi többlettel számol a
kormányzat. Ezek többsége a tervezettnél nagyobb bérnövekedésen
alapul. A személyi jövedelemadónál és a társadalombiztosítási
járuléknál egyaránt 12 százalékos bérnövekedést vettek számításba.
Az első négy hónap adatai alapján biztosra vehető, hogy ez az év
egészében meg is valósul. A kereskedelmi bankok pedig adózatlan
tartalékállományuk terhére közel 6 milliárd forint értékben
lakásalap-kötvényt vásárolnak, így a költségvetés akkor is jelentős
bevételekhez jut, ha a bankok mégis megkezdik a veszteséges
vállalatok felszámolását, és élnek a veszteség adómentes elszámolási
lehetőségével. A csomag vállalkozást és exportélénkítést szolgáló
intézkedései már ebben az esztendőben is hozhatnak eredményt, és
ennek nyomán a költségvetés bevételei a tervezettnél nagyobb
mértékben is növekedhetnének. A pénzügyminiszter a kormány nevében
arról biztosította a Parlamentet, hogy az év hátralévő részében a
kormány ismételt beavatkozást nem tervez. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (29. rész)

Ám amennyiben az előterjesztett intézkedések a negatív folyamatok
megállítására nem elégségesek, további kiadáscsökkentő,
takarékossági intézkedésekre kerül sor. A kormány e nehéz
körülmények között sem adja fel vállalkozást érintő szándékait, a
liberalizációs intézkedéseket, sem az import, sem a bérgazdálkodás
területén. Tervezi, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően
1990-ben tovább bővíti a szabadabb, piacibb gazdálkodás feltételeit.
Ha a kormány további lépésekre kényszerülne, azok nem a lakosságot
sújtó áremeléseket, vagy az eredményesen gazdálkodó vállalkozások
adóztatásának növelését, hanem az állami kiadások további
csökkentését jelenthetik.

    Békesi László hangsúlyozta: azért, hogy az év második felében
további kényszerintézkedésekre ne kerüljön sor, és a költségvetés év
végi hiánya ne legyen nagyobb a még finanszírozható 20-21 milliárd
forintnál, a kormány az előterjesztésben megfogalmazott
intézkedéseken kívül további 5 milliárd forint összegű
egyensúlyjavító lépés megtételét tartja szükségesnek. Az ehhez
szükséges konkrét intézkedéseket az elkövetkezendő hetekben kell
megalapozni. Ehhez kéri a kormány a Parlament felhatalmazását azzal,
hogy a kidolgozott intézkedések tervéről a június végi ülésszakon ad
tájékoztatást az Országgyűlésnek.

    A kormány tudatában van annak, hogy a csomagtervben
megfogalmazott intézkedések elsősorban a gazdaság összeomlásának
elkerülését szolgálják, nem biztosítják a hosszú távú kibontakozást.
A csomagterv nem helyettesíti a kormány három éves programját. A
jövő esztendőben a költségvetési reform első lépéseinek keretében
elkerülhetetlen az államháztartás szanálása; az államadósságoknak a
tulajdonosi reformmal és az állami vagyonok kezelésével
összehangolt, drasztikus csökkentése; a lakásgazdálkodás és
-finanszírozás rendszerének megújításával együtt az ugrásszerűen
növekvő állami kamattámogatás erőteljes csökkentése, a mélyen
igazságtalan lakáshitelezési gyakorlat megváltoztatása; a vállalati
támogatások és az állami beruházások további következetes
mérséklése. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)

Többen kifogásolták - mondotta a pénzügyminiszter -, hogy a
csomagterv keretében a kormány elvonja a társadalombiztosítás
többletbevételeit, ahelyett, hogy azokat szociálpolitikai célokra
fordítaná. E felvetés kapcsán két tényezőre hívta fel Békesi László
a figyelmet. A csomagterv tartalmaz szociálpolitikai intézkedéseket,
a 6.6 milliárd forintos, életkörülményeket javító csomagból 4.1
milliárd forint a társadalombiztosítás feladatainak körébe tartozik.
Így biztosítható a nyugdíjak, a családi pótlék, valamint a járadékok
és a jövedelempótlékok emelése. Július 1-jétől 100 forinttal
emelkedik valamennyi jogosult nyugdíja, s 200 forinttal emelkedik az
5000 forint alatti nyugdíjasok, valamint az első két kategóriához
tartozó rokkantak ellátása, továbbá a házastársi pótlék és
jövedelempótlék, valamint a gyes. Szeptember 1-jétől havi 150
forinttal nő a gyermekenkénti családi pótlék. A tanácsok szociális
célokra 500 millió forinttal növelhetik szociális segélykeretüket.
Az elhalasztott áremelésekkel is számolva, terven felül 10-11
milliárd forinttal javul ebben az esztendőben a lakosság jövedelmi
helyzete. A kormány a Parlament döntésének megfelelően teljeskörűen
garantálja az 1989-re tervezett 5 milliárd forintos
tárrsadalombiztosítási kockázati tartalékot, amelyet a
többletbevételek fedeznek. Az e felett keletkező több mint 13
milliárd forint összegű többletbevételből vásárol a
társadalombiztosítás államkötvényeket.

    Mivel a bérkiáramlás az eredetileg tervezettnek közel kétszerese
lesz az idén, a növekvő jövedelmek után a tervezettnél nagyobb
mértékben nő a személyi jövedelemadó-bevétel is. E többlet egy része
- egy százalék, ami közel 700 millió forint - a terv szerint a
tanácsoknál marad. Ez lényegében garantált többletbevétel, csak az e
feletti részt tervezi a kormány bevonni a költségvetés hiányának
csökkentésére. A teljes többletbevételt - amely 12 milliárd forint
körül alakulhat - többletkiadásokra fordítani a költségvetés
megrendült egyensúlyi helyzetében irreális és tarthatatlan
célkitűzés lenne. A tanácsok állami támogatásának csökkentése
mindössze 1.4 milliárd forint, amelyből 600 millió az igazgatási
kiadások csökkentésére szolgál. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (31. rész)

A takarékosság a tanácsoknál sem nélkülözhető.

A második terület a szociálpolitikai intézkedések, amelyekben a
kormány megállapodott a SZOT Elnökségével. E döntések mindegyike
megfelel annak az elhatározásnak, hogy amennyiben az évközi bér- és
árfolyamatok jelentősen eltérnek a tervezettől, úgy a kormány a
szakszervezetekkel egyetértésben megteszi a korrekciós lépéseket az
életkörülmények romlásának megakadályozására.

    Más felvetéseket is megemlített Békesi László. Például, hogy a
kormány már most jógalapot teremt az 1989-re szóló 4 százalékos
pótadó további fenntartására. Cáfolta ezt a vélekedést; a kormány az
eredeti szándékoknak megfelelően a pótadó megszüntetését tervezi.
Ennek feltétele azonban az, hogy az ez évinél megalapozottabb,
reálisabb legyen az 1990-es költségvetés összeállítása.

    Több képviselő igényelte - folytatta a pénzügyminiszter -, hogy
a kormány mutassa be e napirend keretében az állami nagyberuházások
terheit is. Jelenleg hat állami nagyberuházás van folyamatban, ötöt
pedig előkészítenek. Ebben az esztendőben a nagyberuházások teljes
körére 13 milliárd forintot irányozott elő a népgazdasági terv. Az
év végéig várhatóan 11 milliárd forint körüli felhasználásra lehet
számítani. Ebből 2,1 milliárd forintot a költségvetés fedez, közel 9
milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek
finanszíroznak. Az egész gazdaságban egyébként összesen 300-310
milliárd forintnyi beruházás valósul meg ebben az esztendőben. A
folyamatban lévő hat nagyberuházás teljes költsége 190 milliárd
forint, amiből eddig 124 milliárd felhasználásra kerül. Ide tartozik
az észak-déli metró Árpád-híd Szilas-patak közötti szakaszának
építése, a Mecseki Ércbánya Vállalat szinttartó beruházása, a
Budavári Palota rekonstrukciója keretében a Sándor palota külső
helyreállítása, a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a
Paksi Atomerőmű első ütemének lezárása, valamint a bős-nagymarosi
vízlépcső építése. Ez utóbbi a részleteiről a következő napirend
keretében szó lesz. Az előkészítés alatt álló öt nagyberuházásra
ebben az évben 2,8 milliárdot fordítunk, amiből 300 millió forintot
a költségvetés fedez. Előkészítés alatt áll a lágymányosi Duna-híd,
az új Nemzeti Színház, a Dél-Buda-Rákospalota közötti metró, a Paksi
Atomerőmű bővítése és a dubicsányi bányanyitás előkészítése. Külön
szólt Békesi László a jamburgi, tengizi beruházásról, amely egyelőre
nem terheli az államháztartást. Összesen 66 milliárdos magyar
vállalásról van szó, amiből eddig 28 milliárd forint került
felhasználásra. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (32. rész)

Ebben az esztendőben 10 milliárd forint összegű építési és
áruszállítási kötelezettség terheli Magyarországot, aminek fedezetét
a Magyar Nemzeti Bank hitelekből biztosítja. Erről a beruházásról az
ipari bizottság a közeljövőben részletes tárgyalást fog folytatni.

    A továbbiakban a pénzügyminiszter ismertette az intézkedési
csomag végrehajtásának hatásait. A védelem, s annak részeként a
Munkásőrség támogatásának újabb, több mint 10 százalékos csökkentése
már elkerülhetetlenné teszi új védelmi koncepció és ennek megfelelő
hadseregtervének kidolgozását. Várhatóan tovább fog csökkenni a
hadimegrendelések állománya, így újabb vállalatoknál szűnnek meg
munkahelyek, kerül sor állami segítséggel profilváltásra, esetleges
felszámolásra. A tartós fizetőképtelenséggel küzdő gazdálkodó
egységeknél a kereskedelmi bankok, az Adóhivatal és a
Társadalombiztosítási Főigazgatóság nem halogathatja tovább a
felszámolási eljárás megindítását. Az év végéig - ha sikerül
felgyorsítani ezeket az eljárásokat - 6-8 ezer munkahely szűnhet
meg. Az átmenetileg munka nélkül maradó emberekről a Foglalkoztatási
Alap képes gondoskodni. A radikális támogatáscsökkentés
következtében az igazgatási és társadalmi szerveknél 20 százalék
körüli létszám leépítésére, egyes igazgatási szervezetek,
háttérintézmények megszüntetésére kerül sor. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (33. rész)

Az export támogatásának csökkentése a tőkés kivitelben alapvető
gondokat nem okozhat - vélekedett a pénzügyminiszter -, hiszen a
forintleértékelés exportjövedelmeket növelő hatásánál kisebb mértékű
az állami támogatás mérséklése. A rubel elszámolású export
támogatásának 5 milliárd forintos csökkentése viszont kétségkívül
veszteségessé tehet néhány vállalatot 1989-ben, elsősorban a könnyű-
és gépiparban, valamint a hús- és baromfitermelésben. Ennek ellenére
ez a lépés elkerülhetetlen, hiszen az év első négy hónapjában a
tervezettnél nagyobb szocialista export és a jelenlegi gazdasági
helyzetben megengedhetetlen külkereskedelmi aktívum alakult ki. Fel
kell gyorsítani a kereskedelemben, a szolgáltatások és az ipar
területén a reprivatizálást, mindenekelőtt a kisebb egységek
értékesítését, intenzíven kell folytatni a jövő évi fordulatot
megalapozó lépések előkészítését, és a kormánynak következetesen
érvényre kell juttatnia a csomagtervben felsorolt intézkedéseket.
Nincs mód arra, hogy az év hátralévő időszakában a költségvetés
egyensúlyát rontó, kiadást növelő vagy bevételt csökkentő lépésekre
kerüljön sor, bármilyen racionálisnak tűnő jogcímen kezdeményezzék
azt vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények vagy
érdekképviseleti szervek.

    - Sokan kapkodással vádolják a kormányt. Kétségtelen: az
intézkedések előkészítése gyorsított ütemben zajlott - mondotta
felvetésre Békesi László. - Várni a hosszabb távú kormányprogramig
nem lehetett, hiszen a gazdaság működőképessége, a fizetőképesség,
az ország talpon maradása a tét. Ezt pedig a kikerülhetetlen
intézkedések halogatásával nem lehet kockáztatni - szögezte le, s
kérte a képviselőktől a csomagterv elfogadását, mert annak
végrehajtása esetén még megközelíthetők az 1989-es esztendő
tervezett céljai, s megalapozható az elkövetkezendő évek
gazdaságpolitikai fordulata. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 16:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (34. rész)

Dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke a
testület képviseletében szólalt fel. Szenvedélyes hangon ecsetelte a
gazdaság súlyos pénzügyi helyzetét, az immár kezelhetetlen
nagyságrendűvé vált költségvetési hiányt, és a Nemzetközi Valutaalap
készenléti hitele folyósításának felfüggesztésével kapcsolatos
bejelentést. Mindez megrázta a közvéleményt.

    - Mi történt a négy hónap alatt, azután, hogy a múlt év végén a
kormányzat a kétkedő képviselőket és a közvéleményt is igyekezett
megnyugtatni a pénzügyi előirányzatok megalapozottságáról? Most
pedig kiderült, hogy a költségvetési tervezet ellentmondásos volt.
Így nem csoda, hogy a bizottság tagjai nagy várakozással tekintettek
a csomagterv megtárgyalása elé, folytatódik-e a kormány
magyarázkodása, vagy kész a Minisztertanács szembenézni a valóságos
helyzettel. A benyújtott törvényjavaslat, a kapcsolódó
gazdaságélénkítő intézkedések szándéka, valamint a szóbeli
kiegészítés nem nélkülözte az önkritikát, hangvétele a megoldásokat
kereste, s mindez egy teljesen új megközelítésre utal. A kormány
bevallottan az ez évi pénzügyi egyensúly megteremtésén munkálkodik,
de egyúttal gazdaságélénkítő és szociálpolitikai lépéseket is
kezdeményez.

    A bizottság osztja a kormány álláspontját, s tagjai kifejezték,
hogy a korábbi gyakorlat folytatása tovább nem vállalható. A
fizetési mérleg és a költségvetés a tervezettnél jóval nagyobb
hiánya már rövid távon is fizetőképtelenséghez vezetne. A mai
helyzetben vezető okokat a bizottság behatóan értékelte és
megállapította: súlyos tervezési hibák fordultak elő, a költségvetés
bevételi struktúrája megváltozott, s mindez meglehetősen sok
bizonytalanságot okozott. A bizottság a kormánytól eltérően
csoportosította a kiváltó okokat. Legfőbb gondnak a gazdaság
jövedelemtermelő képességének igen alacsony színvonalát tartja. A
szerkezetváltás helyett a meglévő struktúra további megmerevedésének
lehettünk tanúi. Így a különböző stabilizációs intézkedések
legfeljebb csak átmenetileg hatottak, s az egyensúlytalanságok
növekvő nagyságrendben újratermelődtek. Mind a mai napig kísért az
egyenlősdi módon korlátozó gazdaságpolitika. Súlyos tévedések
következtek be a nem kellően megalapozott célok és feltételezések
kijelöléséből is. Következetlen volt a kormány támogatáspolitikája,
s a gazdaságban résztvevők érdektelenné váltak a
jövedelemtermelésben. Kedvezőtlenül hatott a téves bérszabályozás
is. A felszólaló a bizottság nevében bírálta az eddigi
beruházáspolitikát.
(folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (35. rész)

A testület támogatja a kormányt azon elhatározásában, hogy
szembe kíván nézni és szállni a magyar gazdaság súlyos gondjaival. A
csomagtervet elfogadja még akkor is, ha annak néhány elemével nem
ért egyet, és vitatkozik azok indokoltságával. A bizottsági vita
során többen szóvá tették a tervezőmunka színvonalát és
intézkedéseket halogató kormányzati magatartást, kevésnek tartották
a katonai kiadások csökkentésének mértékét, s ezzel kapcsolatban
indítványozták a honvédelmi tevékenység egészének áttekintését. A
képviselők kifejezték igényüket, hogy az év hátralévő részében
fokozottan figyelemmel kísérjék a csomagterv végrehajtását, és
halaszthatatlannak tartották egy szelektív fejlesztésen alapuló
kormányprogram mielőbbi kidolgozását. E programnak ki kell zárnia a
visszarendeződés mindenfajta lehetőségét. A bizottság egyúttal
felkéri a kormányt, hogy a gazdaság válságának feloldása érdekében
sürgősen kezdeményezzen tárgyalásokat az ország összes politikai
tényezőjével - mondotta. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (36. rész)

Mivel a beterjesztett törvényjavaslathoz módosító javaslatot sem
az illetékes bizottság, sem a képviselők nem nyújtottak be, az
elnöklő Jakab Róbertné azt javasolta, hogy a vitát részleteiben és
általánosságban együttesen folytassák le. Az Országgyűlés a
javaslattal egyetértett; elsőként Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén
     --------------
m., 5. vk.), az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első
titkára kért szót. Mint mondotta, az idei költségvetésről néhány
hónap alatt bebizonyosodott, hogy képtelen a gazdaságot
kimozdítani a holtpontról, továbbra is a szűkülés, a leépülés a
jellemző. A képviselő véleménye szerint a most beterjesztett
csomagterv sem alkalmas arra, hogy segítsen a megoldatlan gondokon.
Egyre reménytelenebb a költségvetési egyensúly problémáját a
kiadás-bevétel összhangjával megoldani. A költségvetés néhány
tételének újraértékelése és a szerkezetátalakításhoz
nélkülözhetetlen költségvetési szerepvállalás nélkül nincs megoldás
- mutatott rá a képviselő. Ezért is sürgette, hogy 1990-ben
tartalmában és megoldási módjában más költségvetés szülessen.

    Ezután a megye gondjairól beszélt, elsősorban a
szerkezetátalakításból adódó problémákról, amelyek ma már a térség
lakosságának mintegy 60 százalékát érintik. Itt különösen nagy
figyelemmel kísérik a jövedelemképződést elősegítő intézkedéseket,
ám a csomagterv ezzel kapcsolatos gondolatainak jelentős része
általános, pontos mértékkel, időpontokkal, várható hatásokkal nem
foglalkozik. A fizetésképtelenség megszüntetésének elősegítésére
javasolt monetáris intézkedések pedig az érintettek véleménye
szerint vagy alkalmazhatatlanok, vagy csak periférikus hatásúak. A
szerkezetátalakítási törekvések az év elmúlt hónapjaiban vegyes
tapasztalatokat hoztak a megyében - mondotta a képviselő. A
szabályozás változatlanul magas jövedelemcentralizációja mellett az
adókedvezmények nem igazán hatásosak. A korábbi kormányzati
elhatározások ellenére máig sincs megfelelő döntés, javaslat arra,
hogy a térségben két-három éven belül mintegy 8-10 ezer ember
számára új munkahelyeket teremtsenek. A tervezettnél szűkebb körben
és jelentős késéssel került csak sor a munkahelyteremtő beruházások
támogatását segítő pénzügyi alapok egy részének megyei döntési
hatáskörbe utalására. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (37. rész)

Rendkívül nagy gond - mutatott rá a képviselő -, hogy a gazdaság
racionalizálása megakad a megszüntetésnél, s az új indításáig nem
jut el. Mindezek alapján a gazdasági csomagterv csak akkor fogadható
el - szögezte le -, ha a kormány jobban odafigyel a korábbi jó
kezdeményezéseinek végrehajtására, annak ellenőrzésére.



    Dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6.vk.), a Pannonia Szálloda- és
    ----------------

Vendéglátóipari Vállalat balatoni igazgatóságának igazgatója
egyetlen témának, a gazdaság szerkezetátalakításának szentelte
felszólalását. Rámutatott: a gazdasági szerkezeten belül kitüntetett
helyet kell elfoglalnia az iparnak. A gazdaságtörténet bizonyítja,
hogy az a nemzetgazdaság prosperál és biztosít jólétet népének,
amelynek ipara egészséges, korszerű. Ezzel szemben a magyar ipar
elmaradott szerkezete még az 50-es években alakult ki, s bár
hazánkban a legtöbbet hangoztatott formula a szerkezetátalakítás,
jóformán semmi nem történt ezen a téren.

    A szeptemberre várható kormányprogram-tervezet kapcsán a
képviselő leszögezte: határozottan és egyértelműen közölni kell,
melyek azok az iparágak, amelyeket a világgazdaság már leírt,
amelyek leértékelődtek. Üdvözölte Németh Miklós felszólalását,
amelyben arról adott számot, hogy a kormányzat a gazdaság stratégiai
mozgásirányát kívánja kijelölni. A képviselő is a gazdaságfejlesztés
stratégiai koncepciójának pártján állt, hangoztatva: világosan meg
kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyekből a tőkét ki akarjuk
vonni, a másik oldalról viszont meg kell határozni azokat, amelyek
lendületesen fejlődhetnek a jövőben. A szó szoros értelmében ki kell
kényszeríteni a szerkezetátalakítást.

    A képviselő szorgalmazta egy olyan gazdaságpolitikai koncepció
és eszközrendszer kidolgozását, amelyben nem a partikuláris érdekek
érvényesülnek. Ezzel kapcsolatban úgy vélte: a magyar belpolitika
valamennyi szereplőjének, a pártoknak, az alternatív szervezeteknek
is személyes, közvetlen érdekeik fölé kell emelkedniük, és az egész
nép érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Íly módon egy mindenki által
elfogadható, radikális, következetes programot lehet összeállítani
és végrehajtani. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (38. rész)

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis
---------------------------

Orvostudományi Egyetem II. Gyermekklinikájának tanársegéde szerint a
kormány ismét vészharangot kongat, tűzoltásra hívja a képviselőket.
,,A helyzet súlyosságát egyre többen érzik, ezért a kérdés most az:
kiktől és milyen eszközök várhatók a veszély elhárítására, mert nem
tudni, hogy nem az-e a gyújtogató, aki tüzet kiált, miközben lyukas
vödröt ad a tűzoltáshoz,,. A kormányzat írásos előterjesztésében
megfogalmazott konkrét intézkedésekkel - más alternatíva híján -
egyetértett, ennek ellenére számos kérdésben fogalmazta meg
kételyeit. Szerinte egy éve kísértetiesen hasonló volt a helyzet. Az
1989-re vonatkozó prognózisok több területen optimistán
feltételezték, hogy a korábbi évek folyamatai érdemben már rövid
távon megváltoztak. Az előterjesztést készítők optimizmusa önmagában
nem baj, ám rajtuk kívül a rövid távú kibontakozásban senki sem
hihet - mondta. A legfőbb baj az, hogy olyan jól fésült
előterjesztéseket és költségvetést terjesztettek a képviselők elé,
amelyek revízió nélkül nem teljesülnek.

    A képviselő a kormányzat munkáját naivnak minősítette, utalva -
a szerinte - csekély értelmű vállalkozására, az autópályadíj
bevezetése, a lakásalap kiváltása, illetve az árintézkedések ügyében
tett próbálkozására. A kormányzat naivitását abban látja, hogy kellő
megalapozottság nélkül hoz döntést, még mindig alábecsüli a népet,
túlértékelve annak teherbíróképességét. Tevékenységével
bebizonyította: a bizalom gyengítésén túl nem veszi komolyan, hogy a
választópolgárok felnőttek, mérlegelnek, választanak a ,,valamit
valamiért,, elve alapján. A képviselő sürgette azoknak a kormányzati
hivataloknak a felszámolását, amelyek szerepe ma már alig
magyarázható, hogy ne akadályozzák például az oly régóta várt
bérreform beindítását. Szorgalmazta a költségvetés radikális
reformját, olyan intézkedések meghozatalát, amelyeknek
,,bizonyíthatóan van értelme,,. Úgy fogalmazott: ha ellenzéki párt
tagja lenne, a kormány anyagának elemző része alapján ,,optimista
tehetetlenség,, minősítéssel bizalmatlansági indítványt tenne.

    A képviselő az anyagban megfogalmazott konkrét intézkedésekkel
kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy a védelmi kiadások az új
törvényszövegben már összevontan szerepelnek. Nem támogatta, hogy a
bűnüldözésre szánt összeget egy kalap alá vegyék más
BM-feladatokkal, s az ezekre szánt összeget csökkentsék. Ellenezte
azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek támogatását csaknem 70
milliárd forintra emeljék. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (39. rész)

Kifogásolta, hogy a költségvetés érzékelhetően a
társadalombiztosítás pénzére ,,spekulál,,. Ellenezte a tanácsok
támogatásának az ügyviteli részen felüli csökkentését, mert az
szűkíti az önkormányzatok mozgáskörét. Végezetül javasolta, hogy a
Pénzügyminisztérium egy mindenre kiterjedő költségvetési tervet
tegyen az asztalra, s részletesen számoljon el azzal a csaknem 500
milliárd forinttal, amit nem tartalmaz a költségvetés: különösen a
decentralizált állami pénzalapokkal, az állami nagyberuházásokat
kezelő Állami Fejlesztési Intézet gazdálkodásával, annak
forrásaival.



    Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5.vk.) főszerkesztő
    ---------------

a módosuló költségvetés decemberi vitájára emlékeztetett, amikor
megyéje képviselőcsoportja nevében indítványozta: jelezzék a kormány
elnökének, hogy a választók véleménye szerint mely hivatalok,
intézmények, létesítmények, apparátusok kapnak túlméretezetten,
fölöslegesen a költségvetésből ellátást. Ezek közé tartoznak az
MSZMP-nek, a volt KISZ-nek, valamint más társadalmi és
tömegszervezeteknek azok a létesítményei, amelyek jórészt állami
támogatásból épültek. A reprezentatív üdülők hasznosításáról például
olyan elképzelés alakult ki, hogy azok hozzájárulhatnak az
idegenforgalom devizabevételeihez. Az úgynevezett oktatási és
továbbképzési központok pedig adjanak helyet a tanulóifjúságnak.

    A képviselő szerint azonban a levelek, telefonok, személyes
beszélgetések azt is igazolják, hogy a legsúlyosabb fokozat: a
közállapotok iránti közömbösség még nem következett be. Sőt, az
érzékenység erősödik olyan jelenségekkel szemben is, amelyekre még
mindig sokan legyintenek. Derültséget is kiváltó megjegyzése szerint
ilyen az, hogy a protokolláris eseményeken még mindig sok embert
látnak, akiket erre az időre kivonnak a munkából. ,,A szegénnyé tett
ország ne rázza a rongyot; ez vonatkozzék az internacionalista
kötelezettségeinkre és az államközi megállapodásainkra is. Amikor
otthon hétvégén a 7 krajcárt is elő kell keresnie a családnak,
idegesítő, ha munkája gyümölcsének elherdálását tapasztalja,,.

    Még mindig nagyok a termelést, az alkotó munkát túlságosan
terhelő, könnyűszerrel elkerülhető költségek, kiadások. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (40. rész)

Ezek helyett többet kellene fordítani, átcsoportosítani a
költségvetésben az alapellátásokra: az oktatásra, az egészségügyre,
a fegyveres testületek közül a bűnüldöző, bűnmegelőző szervekre,
vagy például a természeti katasztrófák megelőzésére.

    A képviselő végül - szakértők véleményére alapozva - arra tett
javaslatot, hogy a katonai kiadásokat tovább kell csökkenteni és
ehhez a védelem teljes, strukturális átalakítására van szükség.



    Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a
    ------------

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelényi Járási Hivatalának
nyugalmazott elnöke felszólalásában elmondta: a Borsod megyei
képviselőcsoport megtárgyalta az idei pénzügyi egyensúly javítására
kidolgozott tervet. Ezzel kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg,
hogy mi garantálja ezeknek a terveknek a végrehajtását. Szóvá tették
azt is, hogy a lakosság elszegényedése folytatódik, s újabb terheket
az emberek már nem képesek elviselni. Ezért nyugtalanító, hogy az
intézkedések egy része a lakosság terheinek növekedését fogja
eredményezni. A képviselő szerint ezt meg kell akadályozni.

    A költségvetési hiány csökkentésére Vodila Barna több
intézkedést javasolt. Elsősorban a kihasználatlan állami és egyéb
létesítmények sürgős hasznosítását. Indítványozta, hogy ezeket
bocsássák az oktatás és az egészségügy céljaira. Ugyancsak
szükségesnek nevezte az állami intézményeknél és az üzemeknél az
adminisztrációs létszám csökkentését, valamint azoknak a szerveknek
a megszüntetését, amelyek működésére a társadalom nem tart igényt.
Kifogásolta, hogy a megyékben új APEH-székházak épülnek. Mint
mondta, elismeri, hogy az intézményekre szükség van, de
elhelyezésüket célszerűbb lenne a kihasználatlan épületekben
megoldani. Ugyancsak szigorú fellépést sürgetett a nép vagyonával és
bizalmával visszaélő állami tisztségviselőkkel szemben. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (41. rész)

Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat
-------------

vezérigazgatója egyetértett a pénzügyi egyensúly javítására tett
pótlólagos kormányzati intézkedésekkel. Azt is helyeselte, hogy azok
között a költségvetési kiadások radikális csökkentése áll az első
helyen. Hozzátette ugyanakkor: a most megfogalmazott teendők
önmagukban nem elegendőek az idei pénzügyi helyzet stabilitásához.
Véleménye szerint ugyanis a népgazdasági terv túlzottan optimista
eredményeket vár el az ipartól, azon belül is főként a
feldolgozóipartól. Ebben az ágazatban - információi szerint - nagyon
sok vállalat küszködik működési zavarokkal. A jól gazdálkodó
egységeket is fékezi a tömeges fizetésképtelenség, továbbá erős a
túladóztatás és sok a kivétel. Ezeket a tényezőket figyelembe véve
javasolta a képviselő: a költségvetési kiadások radikális és
következetes csökkentésével párhuzamosan további hathatós,
gazdaságélénkítő és vállalkozást segítő intézkedéseket kell hozni,
még az átfogó gazdasági reformprogram megkezdése előtt.

    A gazdasági teljesítmények növelése és a
munkaerő-foglalkoztatási gondok csökkentése érdekében javasolta a
meglévő kapacitások eddiginél jobb kihasználását. Ellentmondásos
ugyanis, hogy sokan tőkeszegénységre panaszkodnak, ezzel szemben az
átlagos hazai napi műszakszám még mindig mindössze 1,2. Juhász
Mihály megítélése szerint új beruházások nélkül is lehet javítani az
ipar teljesítőképességét. Javasolta a kormánynak: tárja fel az
alacsony kapacitáskihasználás valódi okait, s teremtsen minél előbb
olyan helyzetet, amely érdekeltté teszi - vagy, ha szükséges -
kényszeríti a gazdaság résztvevőit a meglévő tőke jobb
hasznosítására és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (42. rész)

Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10. vk.), a Csepeli
--------------

Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységének tmk-üzemvezetője a
siralmas pénzügyi helyzetből való gyötrelmes kilábalásról szólva
meglehetősen visszásnak mondta azt a helyzetet, hogy most, az év
közepén kell a Parlamentnek foglalkoznia az ez évi költségvetéssel,
illetve annak módosításával. Ez látszólag a pénzügyi kormányzat
bukását mutatja, valójában olyan, tágabb összetevőkre utal, mint
például a teljes termelési és elosztási rendszer rossz gyakorlata.
Miközben a gyárak, szövetkezetek tengődnek, a másik oldalon kirívó
bankpaloták emelkednek - mondotta.. Utalt a KSH egyik jelentésére
is, amely szerint az elmúlt évben 108 vizsgált termék közül 66
termelése visszaesett. Úgy vélte, ez jelenti a legnagyobb gondot.

    A képviselő ezután arra kereste a választ, hogy miként lehet
együttesen kezelni a szélesedő demokráciára törekvést és a jelenlegi
gazdasági válságot. E kérdések együttes megoldására szinte nincs is
példa, mégis a kormánynak, ha kötéltáncot járva is, de megoldást
kell rá találnia. A mostani csomagterv azonban legfeljebb tüneti
kezelés lehet, a kiutat a politikai és a gazdasági reformprogram
párhuzamos megvalósítása, megfontolt, igazságos gazdasági program, a
torz értékrend felszámolása jelenthet. Példaként hozta a legutóbbi
nyíregyházi tüntetést is, ahol az elviselhetetlenné vált gazdasági
helyzet, az árak emelése és a megye kedvezőtlen sorsa miatt adtak
hangot tiltakozásuknak az ott élők. Nem könyöradományra, hanem gyors
és tartós intézkedésre van szükség - hangoztatta. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (43. rész)

Varga Imre (országos lista) Kossuth-díjas szobrászművész
----------

két percre vette igénybe a képviselők türelmét, hangoztatva, hogy a
kulturális költségvetés rendkívül nyomorúságos helyzetben van.
Kérte, hogy az MSZMP adja át oktatási intézményeinek épületeit a
kulturális kormányzatnak. Ezzel segítsen az iskolahiányon, a
kulturális gondokon.



    Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-
    ---------

főrevizora más képviselőkhöz hasonlóan említést tett arról, hogy már
az első negyedév végén kiderült: tarthatatlan a tavalyi kemény viták
során kiizzadt költségvetés. Ennek kapcsán megkérdezte mi lehet az
oka annak, hogy a vállalati befizetések 24 milliárd forinttal
maradnak el a tervezettől? Milyen színvonalon áll az a kormányzati
tervezőmunka, amely ilyen rövid időre sem képes előretekinteni?
Mindez arra enged következtetni - folytatta -, hogy a kormány
gazdaságpolitikája a feszültségek enyhítése helyett azok
súlyosbítását eredményezi. A képviselő szerint a válságelhárító
csomagterv mögött nem látszik a felületi kezelésen túlmutató
gazdaságpolitika. Nem sok várható ugyanis egy olyan tervezettől,
amely a gazdaság élénkítésére a kiadásoknak mindössze 0,4 százalékát
irányozza elő. Ideje lenne már végre tiszta vizet önteni a pohárba -
hangsúlyozta a képviselő -, és tisztázni olyan kérdéseket, hogy
például a nemzetközi pénzintézetek milyen feltételekhez kötik a
hiteleik folyósítását. Indokolt lenne arról is beszélni, hogy az
elmúlt években felvett dollármilliárdok pontosan hova kerültek.

    A képviselő sürgette egy ésszerű takarékossági kormányprogram
kidolgozását. Így például felül kellene vizsgálni, hogy kik és miért
járnak állami kocsival, hogyan lehetséges, hogy veszteséges
vállalatok vezetői 100 ezer forintos prémiumot kapnak. Szükség volna
arra is - mondta a képviselő -, hogy megváltozzék az állami
apparátusokban dolgozó vezetők személyi összetétele, hiszen ma is
ugyanazok tartják kezükben a hatalmat, akik öt, tíz vagy húsz éve is
ezt teszik. Sürgős fiatalításra, új arcokra és koncepciókra lenne
szükség. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (44. rész)

Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), a Szakszervezetek
------------

Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára a kormány kapkodó
intézkedéseinek sorába is példaként említette az
aupályahasználati-díj körüli huzavonát, amelynek köztudottan az lett
a vége, hogy két forinttal megemelték a benzin literenkénti árát, s
igéretet tettek, hogy ezt a bevételt külön útalapba helyezik. A
választóknak ezzel kapcsolatban azonnal felrémlett a kormány egy
korábbi intézkedése, amikor ugyancsak hasonló céllal emelték a
benzin árát, a bevételt azonban elnyelte a költségvetés. Mint
mondotta, választói most követelik: azt a korábbi benzinár-emelést
is figyelembe véve, a kormány vonja össze az összegeket, tehát a
benzin árából literenként négy forintot helyezzen az elkülönített
útalapba.

    A képviselő a csomagterv egyes intézkedéseit számba véve
kedvezőnek ítélte, hogy azok nem növelik közvetlenül a lakosság
terheit. Ugyanakkor úgy vélte: az eddig végrehajtott
szociálpolitikai intézkedéseken kívül szükség van egy olyan
szociálpolitikai csomagtervre, amely az egyes rétegek, lakossági
csoportok immár elviselhetetlen életkörülményein enyhítene. Külön
üdvözölte a honvédelmi és az egyéb fegyveres testületek kiadásainak
megtakarítását szolgáló intézkedéseket. Ezzel szemben arra kérte a
kormányt: ne csökkentse a mezőgazdasági üzemek támogatását, mert az
veszélyeztetné a mezőgazdasági termelés biztonságát, kártékonyan
hatna az exportra is. Indítványozta: a tanácsokat érintő
költségvetési elvonást differenciáltan hajtsák végre, és az ne
érintse a községi tanácsokat. A terv- és költségvetési bizottság
javaslatával egyetértve kérte a kormány elnökét: a szeptemberi
Országgyűlés elé kerülő három éves gazdasági programot bocsássák
társadalmi vitára; a kormány kérje ki valamennyi párt és
érdekvédelmi szervezet véleményét. A vita tapasztalatai alapján
olyan program kerüljön a Parlament elé, amely létrehozhat egy
társadalmi közmegegyezést. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (45. rész)

Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi
-----------

Kohászati Üzemek hengerésze szerint a megszokott tervezési
módszerekkel fel kellene hagyni, mert a jelenlegi rossz gyakorlat ma
már nem magyarázható romló világpiaci árakkal és helyzettel, sokkal
inkább belső gazdálkodási gyengeségünkkel, az arra épülő bizonytalan
tervezéssel. A kormányfőtől ezért azt kérte, hogy hasonló rossz
tervezet készítését ne engedje meg a tárcáknak, azok ne jussanak túl
a Minisztertanács ülésein, mert a jelenlegi csekély bizalom is
elveszhet. Hangot adott annak a véleményének, hogy a végrehajtás
ellenőrzését mindenütt szigorítani kell.

    A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy az ózdi térségben
nő a munkanélküliek száma, romlik a közrend, mind több az erőszakos
bűncselekmény. Ózd és környéke segítségért kiált. Az ózdiak dolgozni
és cselekedni kívánnak ott, ahol letelepedtek, ahol otthonuk van.
Ott szeretnének megélni, ott akarják kivenni részüket a
kormányprogram megvalósításából. Választói nevében arra kérte a
kormányt, hogy gyors és konkrét segítséget adjon a foglalkoztatási
gondok megoldásához. Javasolta: a következő tervkészítés számoljon a
tanácsok nagyobb támogatásával, hogy az arra tényleg rászorulók
kaphassanak szociális támogatást. Végezetül fontosnak vélte, hogy
amennyiben a parlament elfogadja a pénzügyi csomagtervet, a
végrehajtásért a miniszterelnök feleljen. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (46. rész)

Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a Fővárosi Péterfy
------------------------

Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese
rámutatott: a gazdaság mozgástere elvonásoktól és egyidejűleg a
rendszert ziláló támogatásoktól terhes. A személyi jövedelemadó
széles körben olyan béreket sarcol, amelyek a munkaerő újratermelési
költségeitől egyre inkább leszakadnak.

    Véleménye szerint nagy gond, hogy átgondolt
foglalkoztatáspolitikai intézkedések, segélyezési rendszer
kidolgozása nélkül kell szembenéznünk a munkanélküliséggel.

    A tárgyalt csomagtervről kifejtette: félő, hogy a szocialista
államközi elszámolásoknál elkülönített összeg kevés lesz a
feszültségek oldására. Egyébként is célszerű lenne a
rubelelszámolások visszásságaiból fakadó a költségvetési és a
vállalati teherviselés közti mélyülő ellentmondás feloldására
megoldást találni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak a tervnek
kedvezően ható elemei. Ilyen az, hogy Paks II. előirányzott
tartalékából 500 millió forint átcsoportosítását javasolja az
országos távközlési hálózat fejlesztésére.

    Végezetül a képviselő javasolta a védelem és az egyéb fegyveres
testületek kiadásainak további 3 milliárd forintos csökkentését. A
munkásőrség átszervezésében történt lépéseket nyugtázva úgy
gondolta: a kiadások 15 százalékos csökkentése nem tekinthető
véglegesnek. Második javaslata, hogy a SZOT és a társadalmi
szervezetek kiadásait további 1 milliárd forinttal csökkentsék.
Vitába szállt egyik képviselőtársával, mondván, a többpártrendszer
küszöbén időszerű megfontolni: egy feszítő gondokkal küszködő
költségvetéstől elvárható-e a szaporodó pártok támogatása, akárcsak
a választási eredmények arányában is. Véleménye szerint minden párt
működését alapvetően a tagdíjakból kell fedezni. (folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (47. rész)

Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos
---------------

úgy vélekedett: a Parlament túl van azon a ponton, hogy döntsön a
költségvetésről. A költségvetés fog dönteni róla.

    A képviselő szerint mára bebizonyosodott, hogy az elvonások
egyodalú növelése, a pénzek ide-oda tologatása nem megoldás. Nem
költségvetési tételeket, hanem a gazdaságot kell mozgásba hozni. A
növekvő adósságállomány, az alig kordában tartható infláció, a rövid
távra koncentráló tervezés nyomán tovább mélyül a válság. Ebből
egyértelműen kitűnik, hogy az átgondolt, országos érdekekre figyelő
reprivatizálás elkerülhetetlen. Átfogó tulajdonreform nélkül nem
képzelhető el az előremozdulás. Nem halasztható tovább a veszteséges
vállalatok támogatásának megszüntetése sem, mert ez emészti fel a
legtöbb pénzt - a visszatérülés bármiféle reménye nélkül.

    A továbbiakban kiemelte: a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere
alkalmatlan a termelés élénkítésére, a teljesítmények és a
jövedelmek növelésére. - A szigorú, monetáris költségvetési terror
teljes csődjével állunk szemben, épp ezért a pénzügynek vissza kell
húzódnia a saját érvényességi körébe, s át kell adnia helyét a piac
szabályozó erejének.

    Örvendetesnek ítélte, hogy a most benyújtott csomagterv egyik
pontja foglalkozik a vállalkozások felkarolásával. Ennek azonban
csak akkor van értelme - tette hozzá -, ha hosszú távú garanciákat
is nyújt majd. E garanciákat pedig csak konzekvens,
visszafordíthatatlan politikai átalakulás és perspektivikus, hosszú
távú gazdasági koncepció tudja biztosítani. Egy ilyen koncepciót már
az ősszel az Országgyűlés elé kell terjeszteni, méghozzá egy új
gazdasági minisztériumnak. Sokszor bebizonyosodott ugyanis, hogy
ennek kidolgozására a Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium is
képtelen. (folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (48. rész)

Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.), a MÁV szertárfőnök-helyettese
----------

hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibája, hogy a
gazdasági rendszerből az irányítás kiiktatta a gazdasági kényszert,
az érdekeltséget. A kis lépések taktikája a gazdaság átalakításában
nem vált be, ezért bebizonyosodott, hogy modellváltásra van szükség.
Ehhez igazodnia kell a költségvetésnek, amely még mindig nem mentes
politikai döntésektől. Az elmúlt években többek között ezért
következett be az ország jelentős mértékű eladósodása. Alapvető
változásra van tehát szükség, aminek kezdeti jelei már mutatkoznak.
Továbbra is akadnak megalapozatlan elképzelések. Úgy vélte, fedezet
hiányában például nem megoldott a tervezett szerkezetváltás kapcsán
tömegesen munkanélkülivé válók segélyezése. Pedig ha valóban sor
kerül szerkezetváltásra, akkor az ezzel járó anyagi hatásokkal is
számolni kell.

    A képviselő véleménye szerint hosszú távon az egyensúly a
kiadások további drasztikus csökkentésével állítható helyre.

    Ezután az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztve közölte,
hogy pénteken a törvényjavaslat feletti vitával folytatja az
Országgyűlés negyedik munkanapját. Még aznap be is fejezik az
ülésszakot, s azokat a napirendi pontokat, amelyeket nem tudnak majd
megvitatni, a június végén sorra kerülő ülésszakon tárgyalják meg.
(folyt. köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (49. rész) - Dióhéj 1.

Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban:

Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
vitazárójával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés május 30-án
kezdődött ülésszaka. A képviselők egy ellenszavazattal és 11
tartózkodással elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
szóló 1967. évi III. törvény módosítására benyújtott
törvényjavaslatot. Ugyancsak elfogadták - 11 ellenszavazattal és 21
tartózkodással - a földtörvény módosításáról szóló
törvényjavaslatot. Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosítására
benyújtott törvényjavaslatot - a szerdai döntés értelmében - nem
bocsátották részletes vitára, hanem átdolgozásra visszaadták az
előterjesztőnek. Hütter Csaba a kormány nevében előzetesen
kötelezettséget vállalt arra, hogy még az idén beterjeszti az új
törvényjavaslatot.

    Az Országgyűlés ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
expozéját hallgatta meg a Bűntető Törvénykönyv módosításáról szóló
törvényjavaslatról. A képviselők egy tartózkodással elfogadták a
benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében államellenes
bűncselekmény esetén nem szabható ki halálbüntetés.

    Ezt követően ugyancsak Kulcsár Kálmán terjesztette elő a
népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot.
Az indítványt az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A
képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Eszerint az
alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében a
jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell
tenni. Az eredetileg beterjesztett 10. paragrafusnak azon változatát
fogadták el, amely szerint az Országgyűlés köteles elrendelni a
népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi azt.
Helyi népszavazás viszont nem rendelhető el a költségvetést és a
helyi adónemeket megállapító, illetve mértéküket meghatározó
tanácsrendeletek megerősítése tárgyában.

    Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1989. évi állami
költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat tárgyalását. Németh Miklós, a kormány elnöke
terjesztette be a kormány csomagtervét, az állami költségvetés
hiányának módosítására. Elmondta, hogy ez évi márciusi adatokat
figyelembe véve az ország netto konvertibilis kamatozó
adósságállománya 14 és félmilliárd dollár. Az első négy hónapban a
folyó fizetési mérleg hiánya megközelíti a 700 millió dollárt. A
tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű hiány a bevásárló
turizmusból és a kamatkiadások növekedéséből fakad. Az
államháztartás teljes adósságösszege eléri a 950 milliárd forintot.
(folyt.köv.)


1989. június 1., csütörtök 19:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (.. rész) - Dióhéj 2.

Beszéde végén bejelentette: a kormányzat mindent megtesz azért, hogy
június 16. a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen. A kormány
megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy Imre-per anyagainak
tanulmányozása alapján a legfőbb ügyész a bűnügyben kifejthesse jogi
álláspontját. Erre a közeljövőben - még a temetés előtt - sor kerül,
amelynek nyomán megtörténhet a jogi és ezzel lényegében a politikai
rehabilitáció. Megfontolásra ajánlotta az Országgyűlésnek a
koncepciós perek, a törvénytelenségek áldozataival kapcsolatban
politikai, jogi rehabilitálásuk érdekében egy, az ártatlanságukat
kimondó törvény javaslatát. A törvényjavaslatot részletesen Békesi
László pénzügyminiszter indokolta előterjesztésében.

    Az Országgyűlés csütörtöki vitájában részt vettek:

    Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója;

    Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója;

    Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5.vk.);

    Dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6.vk.);

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22.vk.);

    Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5.vk.);

    Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15.vk.);

    Juhász Mihály (Budapest, 65.vk.);

    Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10.vk.);

    Varga Imre (országos lista);

    Filló Pál (Budapest, 18.vk.);

    Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4.vk.);

    Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13.vk.);

    Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51.vk.);

    Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16.vk.);

    Lép Ferenc (Tolna m., 5.vk.);

    A vitát ezt követően a soros elnök berekesztette. Ezzel az
Országgyűlés ülésszakának harmadik napja - amelyen Szűrös Mátyás,
Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött.

    x x x

    Az ülésszakról tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány
Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki
István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos és Szőke László. (MTI)


1989. június 1., csütörtök 19:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD