|
|
 |
|
 |
Németh-Vranitzky találkozó
|
Németh-Vranitzky találkozó SZER
-------------------------- München, 1989. május 25.
A mai nap
Németh Miklós miniszterelnök Prága után ma Bécsben folytat
tárgyalást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer problémájáról. Németh
Vranitzky osztrák kancellárral vitatja meg a kérdést. A prágai
tárgyalásokat követően Adamec csehszlovák kormányfő több ízben
nyomatékosan hangsúlyozta: reméli, hogy sikerül megoldást találni a
beruházás befejezésére.
A magyar miniszterelnök bécsi tárgyalásainak kilátásait Hanák
Tibor mérlegeli frissen érkezett tudósításában:
Máskor nagyobb figyelmet váltott ki, s ünnepélyesebb jellegű
volt a magyar kormányfő ausztriai látogatása, mert hosszabban
készítették elő, az újságok is vezércikkeket közöltek, háttér
beszámolókkal hívták fel a figyelmet az eseményre. Most azoban
hiányzott a kellő előkészület.
Németh Miklós magyar miniszterelnök kívánságára jött létre a
látogatás, még az időpontok kellő összeegyeztetésére sem volt idő.
Ausztriában ma ünnep van, Úrnapja. Az osztrák politikai és gazdasági
élet képviselői szerint sűrgös a magyaroknak, meg kell magyarázni
partnereiknek a nagymarosi erőmű építkezésének leállítása után
keletkezett új helyzetet.
Mint a napokban az osztrák fővárosban járt nem hivatalos magyar
delegáció tárgyalásai és a sajtókonferencián is világosan
kirajzolódott: a magyar kormány, de még a dunai erőmű megépítésének
ellenfelei sem kívánják magukra venni a szerződésszegés ódiumát.
(folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh-Vranitzky találkozó - 3/1. folyt.
|
Ebben a helyzetben a legfontosabb új megbeszéléseket kezdeni a
partnerekkel. Az osztrákok máris elismeréssel nyilatkoznak arról,
hogy Németh Miklós csehszlovákiai látogatása nem volt eredménytelen:
a csehszlovák hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy szakemberekből
álló vegyes bizottság foglalkozzék a kérdéssel.
Ausztria és Magyarország viszonylatában csak közvetve áll a két
állam, illetőleg a két kormány egymással szemközt. A hivatalos
Ausztria csak garanciát vállalt a hiteleknek, egyébként azonban
osztrák részről magánvállalatokat érint a nagymarosi építkezések
leállítása, mindenekelőtt a kölcsönt adó bankokat, az
építővállalatot és néhány gépgyárat, elektromossági üzemet, melyben
megkezdték a nagymarosi turbinák elkészítését. Ezek a vállalatok
kártérítést követelnek az eddig eszközölt befektetésekért.
Ezt a magyar fél jogosnak ismeri el, de persze - mint az osztrák
szakemberek mondják - igen nehéz lesz megállapítani, hogy
tulajdonképp mekkora kár keletkezett, mily összegeket kell a
magyaroknak megtéríteniük, és hogy ez milyen módon történik.
A nagymarosi dunai erőműre vonatkozó pénzügyi szerződés az
1984-es schillingértéket veszi alapul, s ez öt és fél milliárd
schilling, melynek névértéke mára meghaladja a 8 milliárd
schillinget, ami forintban kifejezve gigantikus összeg: több mint 32
milliárd forint. Kérdés, hogy ebből az építkezések leállításáig
mennyit költöttek el. Egyes vélemények szerint két és fél milliárd
schillinget, azaz 10 milliárd forintot.
A keletkezett kár és kiesés megállapítása az építővállalatoknál
nem ütközik különösebb nehézségbe, s ezek számára könnyebb
konpenzációs megbizatásokat is találni - például a szállodaépítések
programjában. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Vranitzky találkozó - 3/2. folyt.
|
Sokkal bonyolultabb a turbinák tervezési költségeinek
megállapítása, és az új üzletkötés lebonyolítása.
Németh Miklós magyar miniszterelnöknek annyiban könnyű dolga van
az osztrák fővárosban, hogy eleve biztos lehet a jó üzletről, a
megértő fogadtatásról. Az azonban nincs hatalmában Vranitzky
kancellár kormányának, hogy az érintett osztrák bankok és cégek
nevében engedményeket tegyen.
Magának az osztrák államnak csak akkor lenne kellemetlen és
pénzbe kerülő a nagymarosi építkezések leállításának ügye, ha
valamilyen oknál fogva elmaradna a magyar kártérítés, s az osztrák
államnak kellene jótállnia, de ez is csak abban az esetben okozna
kárt az osztrák államnak, ha a magyar energiaipar 1996-ben nem tudná
megkezdeni a szerződésben vállalt áramszolgáltatásokat.
Az azonban eleve biztosra vehető, hogy Nagymaros problematikája
nem érinti a két ország többi közös ügyét és a kialakult jó
viszonyt. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|