Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (1. rész)

1989. május 20., szombat - Szombaton délelőtt Szegeden az MTA Biológiai Központjában megkezdte munkáját az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása száztiz reformkör, platformcsoport, több mint négyszáz képviselője, az új szerveződések, pártok, társadalmi mozgalmak csaknem száz érdeklődője résztvételével. A tanácskozáson megjelent Pozsgay Imre államminiszter, Vastagh Pál a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.

A tanácskozást szervező, az országban elsőként megalakult
Csongrád megyei reformkör képviselője Lovászi József kijelentette: a
tanácskozás célja az MSZMP-n belül reformplatform kidolgozása. A
most megélt társadalmi modellválságnak egyik oka a sztálini
pártstruktúra.

    A reformkörök létrejötte mindenekelőtt a párt eddigi működésének
egyértelmű kritikája - jelentette ki vitaindító előadásában Kerényi
György, a Bács-Kiskun megyei reformkör képviselője. Majd arról
szólt, hogy csökken a párttagok száma, egyre többen morzsolódnak le.
A kiábrándulás, az elfordulás egyik okaként említette, hogy
elbürokratizálódott a párt, lélektelen és formális a szervezeti
élet, s szinte kiveszett az emberi kapcsolat, a szolidaritás. A
társadalomban, a gazdaságban sokszínű folyamatok zajlanak, a párt
reformja viszont megakadt egy szinten, és kiderült: a jelenlegi
struktúrában már araszolva sem haladhat tovább.

    A reformkörök tényleges politizálást akarnak, nem elhagyni a
pártot, hanem elfoglalni. Ezzel esélyt adni a gyökeres átalakulásra,
amelynek önszerveződő, demokratikus és szocialista párt a
végeredménye. Az új, igazi párthoz új struktúra, stílus kell. Hozzá
felkészült, hiteles vezetők, új arcok a testületekben és az
apparátusokban. Olyan vezetés, amely megszólítja, meghallgatja és
dönteni is engedi a tagságot. A lopakodó, oldalazó, sunyi
politizálgatásból elég volt - jelentette ki az előadó. Nem tudni,
hogy a párton belüli belső viták meddig tarthatók mederben, s mikor
következik be a nemzeti patthelyzet. Ez ma nem célja senkinek, de ha
megtörténik, be kell vallani és cselekedni.

    A Központi Bizottság pártértekezletet hirdetett, a reformerők
kongresszust akarnak - mondta Kerényi György. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 17:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (2. rész)

Az MSZMP bármennyire szeretné, nem szabadulhat a sztálini
modelltől, ha saját működését, felépítését át nem formálja - mondta
a plenáris ülés másik előadója Géczi József, a Csongrád megyei
reformkör képviselője. Hozzátette, hogy ehhez sürgősen - még az idén
- rendkívüli, előrehozott vagy akár jelzők nélküli pártkongresszusra
van szükség. A delegálás rendje demokratikus legyen, teljes
pártnyilvánosságot feltételezzen.

    A múltról szólva hangsúlyozta, hogy mindenki által
elfogadhatónak látszik a leszámolás helyett az elszámolás formula.
Számos reformkör fontosnak tartja, hogy Nagy Imre és kivégzett
társai temetése előtt egy hónappal, későn ugyan, de végre egyértelmű
politikai értékelést kapjanak a demokratikus szocializmus 1953 utáni
politikai, irodalmi és filozófiai áramlatairól az MSZMP részéről is.
Az MSZMP-n belüli reformerek nem kerülhetik meg, hogy megkíséreljék
a Kádár-koszak differenciált értékelését - jelentette ki az előadó.
A gazdasági helyzetről pedig megállapította, hogy a kormányzat
gazdaságpolitikája nem tud kitörni az adócsapda fogságából. A
reformkörök sürgetik a tulajdoni reform politikai és piaci kontroll
alatti végigvitelét, a bürokratikus állami tulajdon kisebbségbe
szorítását.

    A plenáris ülésen bejelentették: Németh Miklós, az MSZMP
Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a reformkörök
tanácskozását. A Délmagyarország című szegedi városi napilapban
pedig az alternatív szervezetek négy szegedi csoportja intézett
nyílt levelet a fórumhoz. Ugyancsak levelet küldtek az Ellenzéki
Kerekasztal képviselői is.

    A konferencia a plenáris ülést követően öt szekcióban folytatta
munkáját. Ezek témái: Múltunk a jelenben; Milyen pártot akarunk?; A
gazdaság és a tulajdon reformja; Társadalmi állapotaink és a reform;
Átmenet a demokratikus jogállamba. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (3. rész)

A milyen pártot akarunk? elnevezésű szekcióban e kérdésre a
legtöbben úgy válaszoltak, hogy elsősorban pártot akarnak. Az MSZMP
ugyanis jelenleg nem párt, mivel sem nemzeti programja, sem
akcióképes vezetése, sem az előbbiekkel meggyőzhető tagsága nincs,
így párttá kell alakítani. Többek szerint a párt megújításának
lehetősége a reformszárny kezében van, s a fordulat egyik eszköze
lehet az előrehozott pártkongresszus. Szinte minden felszólaló
egyetértett abban, hogy a pártkongresszust őszig meg kell tartani.

    Politizáló és demokratikus pártra van szükség mivel -
hangsúlyozta az egyik résztvevő - az MSZMP-ben igazán demokratikus
viszonyok soha nem működtek. Ebben a szekcióban általában nem
követelték az azonnali pártszakadást. Ugyanakkor többen kifejtették,
hogy nem zárható ki az MSZMP-nek egyfajta békés úton történő ketté,
vagy többfelé válása sem. Az egyik felszólaló szerint - jóllehet
hosszú távon ez jelentene megoldást, - a pártszakadás most nem
időszerű, mert ott maradna egy lefejezett párt fundamentalista
csoporttal, s a hatalom minden eszközével.

    Javaslatok hangzottak el az MSZMP nevének megváltoztatására is.
Kezdeményezték, hogy a párt neve legyen Demokratikus Szocialista
Néppárt, esetleg Magyar Szocialista Párt. Mások nem értettek egyet a
névváltoztatással. Javasolták továbbá, hogy a
kerekasztal-megbeszéléseken kapjon szót minden szakszervezet, s
minden olyan önszerveződő egyesület, társadalmi csoport, amely a
magyar társadalom önkormányzati csíráinak a kifejlesztésén
tevékenykedik. Kezdeményezték, hogy a reformköröknek legyen saját
sajtója.

    A Kádár-korszak és általában az 1945 utáni magyar történelem
értékelésénél tanulmányozni kell a nemzetközi viszonyokat, vagyis
azt, hogy a munkáspárt mindenkori vezetése mennyire értékelte túl,
vagy becsülte alá e körülményeket. A múltunk a jelenben elnevezésű
szekcióban az is elhangzott: meg kell vizsgálni, hogy a Szovjetunió
vezetése mennyiben járult hozzá a hazánkban bekövetkezett
változásokhoz, a baloldal előretöréséhez, illetve a reformerek
háttérbe szorulásához. Vizsgálat tárgya kell legyen az is, hogy a
testvérországok belső feszültsége mennyiben késztette a
testvérpártokat arra, hogy 1956-ban példát statuáljanak
Magyarországon. Volt, aki ezzel hozta összefüggésben Nagy Imre
kivégzését is.

    1956 értékelése kapcsán felvetették, hogy az nemcsak
aktuálpolitikai kérdés, hanem - és itt a munkástanácsokra, a
forradalmi és nemzeti bizottságokra utaltak - alternatívát is
jelenthet a hazánkban most zajló társadalmi folyamatokban.
(folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 20:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (4. rész)

A vita robbanásszerűen akkor élesedett ki, amikor egy felszólaló
javasolta: mondja ki a tanácskozás, hogy 1956 oktáber 23-án
forradalom kezdődött, amelyet a november 4-én történt külső
beavatkozás megakasztott. Ezzel több hozzászóló egyetértett, többen
aktuálpolitikai okok miatt nem tartották szerencsésnek, hogy most
ebben a kérdésben egyértelműen állásfoglalás szülessen, míg mások
árnyaltabb megfogalmazást javasoltak. A szekció javasolta, hogy a
reformkörök országos tanácskozása kezdeményezze Nagy Imre politikai
rehabilitálását. Javasolta továbbá, hogy az MSZMP reformkörök
vegyenek részt Nagy Imre és társai temetésén és kérjék a
szervezőket, hogy elhelyezhessék a síron koszorúikat.

    A modellváltást csak békésen, tárgyalások útján szabad
megvalósítani, - ezt fogalmazták meg a demokratikus jogállamba való
átmenet fő követelményeként az átmeneti időszak problémáit elemző
szekció tagjai. Véleményük szerint a kiegyezéshez nélkülözhetetlen a
hatalom és a társadalom közötti párbeszéd, aminek feltételei azonban
most még hiányoznak. A tárgyalásokat két síkon, a politikai
szervezetek közötti párbeszéddel, illetve egyfajta szellemi koalició
kialakítására törekedve lehetne megkezdeni. A politikai szervezetek
közötti párbeszédet illetően a hozzászólók azon a véleményen voltak,
hogy az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal közötti tárgyalások
jelenleg zsákutcában vannak, s ez az MSZMP vezetése egy részének
hibájából következett be. Többek igazolva látják azt a feltevést,
hogy az MSZMP egyes vezetői nem hajlanak a tárgyalásokra. Ezért azt
javasolták, hogy a párt politikailag hiteles személyekből állítson
össze egy új bizottságot, mások szerint ne az MSZMP, hanem a
kormány, vagy a parlament küldöttsége tárgyaljon a továbbiakban az
ellenzékkel.

    A másik lényeges követelmény az átmenet időszakában az ország
kormányozhatóságának, működőképességének fenntartása. Ehhez az is
szükséges, hogy az ellenzék magatartása konstruktív, lojális legyen
a kormánnyal szemben, s ne tagadja meg az együttműködést.

    A szellemi koalició céljáról szólva pedig kiemelték: az mindkét
részről, tehát a párt és az ellenzék oldaláról egyaránt a
megegyezésre hajló erők együttműködése lenne saját szélsőségeseik
visszaszorítására. Az MSZMP részéről ez azoknak a háttérbe
szorítását jelentené egyrészt, akik minden áron meg akarják tartani
a hatalom monopóliumát, másrészt pedig akik a kommunistákat szívesen
látnák a nemzeti koalició sáncain kivül. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (5. rész)

Megreformálni csak működőképes rendszert lehet; a gazdasági
növekedés kizárólag folyamatos szerkezetváltásra alapozható; soha
többé nem szabad elfogadni olyan programot, amely a rövid távú
érdekeknek rendeli alá a gazadaság hosszú távú fejlődését - így
foglalható össze a gazdaság és a tulajdon reformjával foglalkozó
szekció főbb mondanivalója. Ezt a gazdaságot felülről dinamizálni
már nem lehet, most már nem egyszerűen a gazdaság reformjára, hanem
gazdasági rendszerváltásra van szükség - hangsúlyozta több neves
közgazdász.

    A gazdaság talpra állításához szükséges tennivalókat a
felszólalók elsősorban a politika és a gazdaság szétválasztásában, a
tulajdonosi rendszer megreformálásában, a piac kialakításában
jelölték meg. Ehhez - mint mondták - először is meg kellene
tisztítani a gazdaságot azoktól az elmúlt évtizedekben rárakódott
ideológiai terhektől, amelyektől minden reform retorika ellenére még
ma sem tudunk szabadulni.

    A tulajdonosi rendszer átalakítása kapcsán olyan szélsőséges
nézetek is elhangzottak, mint például a gyárak teljes népi
részvényesítése, vagy az állami tulajdon egyszerű visszaadása
magántulajdonba. A készülő átalakulási törvénnyel összefüggésben
többen kiemelték: a jogszabály-tervezet csak az átalakulás
lehetőségeiről, módszereiről rendelkezzék, a tulajdonlás kérdéseit
válasszák külön, s hagyják meg azt a lehetőséget, hogy az új
sokszínű tulajdonosi rendszer a gazdaság természetes fejlődése
nyomán alakuljon ki. Az is elhangzott: meg kell próbálni a
lehetetlent, a külső egyensúly megőrzésével együtt bővíteni a
vállalkozások mozgásterét.

    Egy történelmi út járhatatlanná vált, ezért modellváltásra van
szükség - ebből kiindulva vizsgálta a tennivalókat a társadalmi
állapotaink és a reform összefüggéseit taglaló szekció. Az itt
felszólalók rámutattak, ma minden politikai erő, így az MSZMP is,
csak a nagy egész, a makrostruktúra kérdéseivel foglalkozik, holott
égető szükség lenne a társadalom mikrostruktúrájának átalakítására
is, mert a reformok eddig itt még mindig elakadtak. A felszólalalók
a mikrostruktúra reformjának szükségességét elsősorban a kultúra, az
oktatás és a nevelés oldaláról vizsgálták.

    A szekcióban többen amellett foglaltak állást, hogy a
választások időpontját ne taktikai megfontolások döntsék el, arra is
figyelmeztetnek, hogy az átrendeződés csak legitim kormánnyal
lehetséges, amely szavazattal kapott bizalmat. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 20:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (6. rész)

A késő esti órákban plenáris ülésen értékelték a szekciók
munkáját. Felszólalt Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is.
Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MSZMP reformkörei az ország
teljes nyilvánossága előtt mondták el, miként látják az ország és a
párt helyzetét, mit kívánnak tenni megváltoztatásáért, s ezzel a
megnyilatkozással eloszlathatják azokat a kétségeket, amelyek a
körök működésével kapcsolatban a párt-közvéleményben jelen vannak. A
tanácskozás hangulata azt bizonyította; a reformkörök a párton belül
kívánják a változásokat véghezvinni úgy, hogy szellemi, kritikai
műhelymúltukból továbbléptek, széles, pártonbelüli mozgalommá
fejlődtek. Ez a legfontosabb garanciája arra, hogy a párt válaszolni
tudjon a társadalom kihívásaira. Ez a folyamat erősíteni fogja a
párton belüli demokráciát, biztosítja, hogy a párt valóban lényeges
társadalmi problémákról vitázó, azokban állást foglaló politizáló
párttá alakuljon.

    A tanácskozás alátámasztotta azt - jelentette ki Vastagh Pál -,
hogy a reformkörök képviselői úgy vélik, a párt reformja nem csupán
önmagában a párt érdeke. Felismerték és kifejezték azt, hogy a párt
reformja összefügg és összekapcsolódik a társadalom reformjával. Ez
a felelősség készteti arra a reformkörök tagjait, hogy még
radikálisabban követeljék a párt reformját.

    A mai tanácskozás egyik tanulsága - állapította meg -: mindent
meg kell tenni, hogy a reformszellem, a reformtörekvések
kifejeződjenek a mindennapok gyakorlatában. Ez teremtheti ugyanis
meg a párt hitelét. A többpártrendszer fontos eleme a kialakuló új
politikai struktúrának. De - mint javasolta - a többpártrendszert ne
tekintsük a demokrácia alapértékének, fokmérőjének, hanem kapcsoljuk
össze más reformokkal. Például rövid időn belül gazdasági kitörésre
van szükség. Tárgyalni kell mindenkivel, aki felelősen gondolkodik,
felelősséggel viseltetik a nemzet sorsa és jövője iránt. Ki kell
mozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. Kijelentette: az ország
jelenlegi válsághelyzetéhez a párt is jelentősen hozzájárult. A
nyomasztó tehertől meg kell szabadulni. Gondjaink megoldásához soha
olyan jó nemzetközi feltételek nem voltak, mint ami most Európában
kialakult, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ami ma Magyarországon
történik, az nemcsak magyar ügy, hanem európai üggyé vált: ez a
felelősség határozza meg tetteinket - mondotta végezetül Vastagh
Pál. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 21:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (7. rész)

Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,
államminiszter felszólalásában hangsúlyozta: - A reformkörök
országos találkozója választ adott arra, hogy miért van szükség a
társadalmi reformmozgalomra. Legfontosabb következtetés az, hogy
nélkülünk nem lesz társadalmi megújulás, de ha mi nem tudjuk újra
meghatározni magunkat, akkor nem lehetünk igazi partnerei azoknak a
társadalmi erőknek, amelyek nélkül szintén nem lesz kibontakozás
Magyarországon - mondotta.

    Az államminiszter szerint a reformkörök országos tanácskozása
arra is válasz, hogy az MSZMP-nek van olyan nagy létszámú része,
amely nem kényszerül a fal mellett, szemlesütve közlekedni ebben az
országban. Éppen ezért - folytatta - kimondhatjuk és nyíltan
vállalhatjuk, hogy a reformköröket - miközben a horizontális
szervezés új formáját tudták felmutatni - nem szervezeti, hanem
nemzeti célok vezetik.

    Pozsgay Imre szerint az MSZMP-nek nincs más útja, mint a
reform-felismerés, mert minden másfajta alternatíva katasztrófához
vezethet, s ez az ország, ez a párt már megélt néhány ilyet, az
elmúlt évtizedekben. Az ország gondolatban már megtette a
fordulatot. A párt csak úgy lehet újra kormányképes és kérhet újra
vezető szerepet, ha most követi az országot.

    A Politikai Bizottság tagja reményét fejezte ki, hogy a
reformkörök munkája nem epizódja lesz csupán a párt életének, hanem
a társadalmi kapcsolatok olyan inspirálója, amelyet hosszú ideig
nélkülözött az MSZMP.

    - A reformkörök úgy lehetnek dinamikus, mozgékony, a szellemi és
a gazdasági élet kihívásaira reagáló közösségek, hogy közben néhány
alapvető kérdésben közmegegyezésre jutottak - folytatta az
államminiszter. Ezek közül a legfontosabbnak ítélte, hogy békés úton
lehessen megvalósítani az átmenetet egy sztálinista tipusú
berendezkedésből a demokratikus szocializmusba, és annak politikai
rendszerébe.

    Pozsgay Imre végezetül kijelentette: a vita szelleme,
gondolatköre, elszántsága mindannyiunknak bátorítást adott politikai
vállalkozásunkhoz. További eltökéltséggel az MSZMP ismét
megválthatja belépőjét a társadalmi bizalom világába, s ez
garantálni fogja, hogy újra fontos tényezői legyünk a nemzeti
kiegyezésnek. (folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 22:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (8. rész)

x x x

A késő esti órákban még javában tartott a tanácskozás, amikor
Pozsgay Imre és Vastagh Pál nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. A
külföldi újságírók nehezen akarták visszaengedni a tanácskozásra az
államminisztert, kérdések sokaságát tették fel a párt és a
reformkörök jövőjével, valamint az 1956-os események megítélésével
kapcsolatban. A legtöbben aziránt érdeklődtek, hogy egyetért-e
Pozsgay Imre egy novemberi rendkívüli pártkongresszussal, a
választások idei megtartásával. Az államminiszter ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: maga még csak most mérlegeli a különbséget egy
esetleges pártkonferencia és egy előrehozott kongresszus között, de
nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a párttagság, s most
már a hivatalos pártszervek jelentős része pártkongresszust követel.
Ez a kérdés valószínűleg a KB jövő heti ülésén is szóba kerül. Az
államminiszter szerint az MSZMP egyoldalúan nem mondhatja ki a
választások kiírását, s nem fűződik érdeke ahhoz sem, hogy még ki
nem fejlett gyenge partnerpártokkal vagy ellenfelekkel induljon a
következő választásokon. Ez ugyanis - véleménye szerint - nem oldana
meg semmit, tovább folytatódna a legitimációs válság.

    Mint mondotta, ő személy szerint az MSZMP-t a jövőben nemcsak a
tárgyalásokra alkalmas pártként, hanem győzelemre is képes pártként
képzeli el. A jelenlegi állapotában azonban ez a párt nem nyerné meg
a választásokat. A pártnak ki kell dolgoznia a választásokra a
programját, s azt a nyilvánosság előtt hiteles politikusokkal és nem
párthivatalnokokkal kell képviselnie. Visszatérve a kérdés első
felére ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy választásokra készülő
párt számára a lehetséges leghitelesebb döntéseket kell hozni a párt
legmagasabb fórumán, tehát a kongresszuson, ahol programját is el
kell fogadni. Ha a reformkörök most csak pártkonferenciát tartaná-
nak, akkor erre még a régi szervezeti elvek, normák szerint kerülne
sor, s az nem szolgálna mást, mint a jelenlegi, a párttagság számára
elfogadhatatlan vezető réteg átmentését a következő korszakra.

    A reformkörök jövőjéről, egy esetleges pártszakadásról szólva
kiemelte: nem feltétlenül a reformereknek kell elhagyniuk a pártot,
más megoldás is elképzelhető, például az, hogy azok vonulnak ki,
akik nem értenek egyet egy megújuló párt programjával.

    Az 1956-os eseményekkel, s a tanácskozás egyik szekciójának
követelésével kapcsolatban, miszerint Nagy Imrét még temetése előtt
rehabilitálják politikailag, az államminiszter kifejtette: megérti a
reformerek e követelését, de az nem lenne jó dolog, ha a párt egy
részének hibái miatt a felelősségbe belerántanák a pártnak azt a
részét is amelyet nem terhel felelősség az 1956 után történtekért.
(folyt.köv.)


1989. május 20., szombat 22:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (9. rész)

Ugyanakkor hangsúlyozta, ő maga személy szerint nem szereti az
előírt következtetéseket, s azoknak semmilyen oldalról nem is tesz
eleget. Éppezért ebben az ügyben is jó lenne, ha a főügyészi
vizsgálat után foglalnának majd állást. Ezzel együtt emlékeztetett
Nagy Imre leányának arra a kijelentésére, miszerint Nagy Imre
temetése, június 16-a egyben a nemzeti megbékélés napja is legyen.

    A múltbeli hibákkal összefüggésben rámutatott, nincs olyan
politikai cselekedet és esemény, és nem is lehetséges itt Európában,
amelyért halállal kellene bűnhődnie bárkinek. A múlttal szakítani
kell végre, ez azonban csak elszámoltatást, és nem leszámolást kell
hogy jelentsen, mert önmagukkal nem lehet elintézni azt, ami a
rendszer bűne.

     x x x

    A konferencia az éjszakai órákban a szekcióüléseken elhangzott
javaslatok vitájával ért véget. A résztvevők szerkesztőbizottságot
bíztak meg azzal, hogy vasárnap reggelre az elhangzottak alapján
állítsa össze a reformkörök platformjavaslatát, amelyet a vasárnap
délelőtti szegedi nagygyűlésen ismertetnek majd a reformkörök
képviselőivel. (MTI)


1989. május 20., szombat 22:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD