|
|
 |
|
 |
Bős- Nagymaros (2.rész)
|
A pozsonyi Pravdában és az Új Szóban közölt szlovák érvelés
ezzel szemben az egész létesítményt elsősorban ökológiai célú
vállalkozásnak minősíti, arra hivatkozva, hogy a környező területek
árvízvédelmét szolgálja. Vladimir Lokvenc, a vízlépcsőrendszer
csehszlovák kormánybiztosa kétségbe vonta Magyarország jogát, hogy
Csehszlovákia beleegyezése nélkül elálljon a közös beruházásról
kötött szerződéstől. (A magyar kormány üléséről kiadott közlemény
nem is a szerződés egyoldalú felmondásáról szól, hanem annak
módosításáról folytatandó tárgyalási szándékot hangsúlyozza. )
Az nyilvánvaló, amennyiben Magyarország a nagymarosi vízlépcső
elhagyása mellett döntene, sem Csehszlovákia, sem Ausztria nem
tekinthet el jogos kárának megtérítésétől, amelyet azonban a
károsult félnek kell bizonyítania. A pozsonyi sajtó már korábban -
nemcsak a tárgyalások elébe vágva, de még a magyar kormány szombati
döntése előtt - hangoztatta, hogy Csehszlovákia 27 milliárd korona
kártérítésre tart igényt, ha nem épülne fel a nagymarosi víztározó.
A nagymarosi vízilépcső elhagyására és felépítésére egyaránt van
esély. Éppen a következő két hónapban elvégzendő vizsgálatoktól és
tárgyalásoktól függ, melyik lehetőség felé billen a mérleg nyelve.
Becslések szerint Csehszlovákia eddig 11 milliárd koronát
fordított a vizlépcsőrendszer építésére. A szakértőknek nem lesz
könnyű megállapítaniuk a tényleges kár mértékét, ami főként abból
ered, hogy a nagymarosi vízerőmű nélkül a bősi turbinák csak
folyamatos üzemben működtethetők, és lehetetlenné válik a
csúcsrajáratás. Amennyiben a vízlépcsőrendszer magyar szakasza egy
részének elhagyása reális lehetőségként felmerül, tisztázandó
például, hogy az eddig 50-50 százalékos magyar-csehszlovák
tulajdonosi megoszlás fenntartható-e, vagy milyen arányban
módosuljon.
Ausztriával talán azért tűnik könnyebbnek a megegyezés, mert nem
államközi, hanem vállalatok között létrejött magánjogi
szerződésekről van szó. Az építésben részt vevő osztrák vállalkozók
eddig mintegy 800 millió schillinget használtak fel abból a
kormánygaranciával, 18 osztrák bank által nyújtott hitelből,
amellyel az 1996-tól esedékes magyarországi villamosenergia
szállításokat megelőlegezték. Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági
miniszter 1,5 milliárd schillingre becsülte azt a kárt, amely az
osztrák vállalatokat érné, ha Magyarország lemondana a nagymarosi
erőmű felépítéséről. S hogy a helyzet nem egyszerű, azt jelzi
egyebek között: az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége igen határozott
hangvételű nyilatkozatban követeli a teljes kártérítést. +++
Szücs D. Gábor,MTI-PRESS
1989. május 18., csütörtök 11:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|