|
|
 |
|
 |
Részletes tájékoztató az autópálya-használati díjról és az útalapról (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat csütörtökön az autópálya-használati díj és az útalap bevezetésének részletkérdéseiről. Elmondta: a díj bevezetését kényszerhelyzet indokolja. Egyre fejlődik a motorizáció, ugyanakkor a 60-as években megindult hazai autópálya-építés - pénzhiány miatt - csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1-jei, igen közeli határidő oka: el kívánták kerülni a folyamatban lévő út- és hídépítések munkálatainak leállítását.
A szerdai bejelentésnek megfelelően a nyári idegenforgalmi
idénydíj (július-augusztus-szeptemberre) 800 forint lesz
személygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700-700
forint. A teljes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A
tehergépkocsikra és az autóbuszokra különböző tarifákat állapítottak
meg. A legmagasabb éves díj összege 18 ezer forint lesz. A
motorkerékpárosok éves díja 500 forint.
A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a
szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel,
fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az
autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres
büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilométer az
autópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több
mint 300 kilométerre kell a használati díjat megfizetni.
Az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 milliárd forintra
tehető az autópálya-használati díjakból származó éves bevétel. Ebből
a forrásból tervezik továbbépíteni az M5-ös autópályát; az út a
nyári szezonra elkészül Kecskemétig. Folytatják az M0-ás autóút
építését is, ennek első, 15 kilométeres szakaszát a jövő évben
helyezik forgalomba. A szakemberek szerint az autópálya-használati
díj megteremti a feltételeket a külföldi működőtőke bevonásához a
magyar autópálya-hálózat fejlesztésébe. Az M1-es autópálya
továbbépítését Hegyeshalom és Győr között, valamint bővítését
Tatabánya és Győr között külföldi vállalkozók végzik majd. Ez a 15
milliárd forintos beruházás várhatóan 1995-ben fejeződik be. A
miniszterhelyettes bejelentette: a kormány vállalt garanciát arra,
hogy az autópálya-használati díjból származó bevétel csak közúti
beruházásokra, illetve autópálya-építésre használható fel.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Részletes tájékoztató az autópálya-használati díjról és az útalapról (2. rész)
|
A tájékoztatón felvetődött a kérdés: vajon mi lesz azokkal az
autósokkal, akik a magas használati díj miatt leszorulnak az
autópályákról. A válasz: az autópályákkal párhuzamos utakon ingyen
lehet autózni. Igaz, legalább 10 százalékkal több üzemanyag fogy,
lassabban lehet haladni, kevésbé biztonságos a közlekedés, mint az
autópályákon. A miniszterhelyettes ígéretet tett arra, hogy az
autópályán utazók kényelmét növelni fogják: például telefonokat
szerelnek fel a parkolókban, üzleteket nyitnak a pihenőhelyeken.
A cimkéket egyébként a Magyar Autóklub értékesíti majd, több
mint négyszáz helyen, egyebek között határátkelőhelyeken,
benzinkutaknál, sőt az országhatárokon kívül is.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a május, júniusi csonka
negyedévre 400 forintos díjat kell fizetni. Aki az idén már májusban
megvásárolja az egész évre, azaz a július 1-jétől 1990. június 30-ig
szóló bérletet, az 14 hónapra fizeti az 1500 forintos évi átalányt.
Az úgynevezett útalap létrehozásáról is döntött legutóbbi ülésén
a kormány. Ez a pénzalap szolgál majd a közutak fejlesztésére és
fenntartására. Az útalap része lesz az autópálya-használati díj, de
tervezik azt is, hogy az üzemanyageladás növekedéséből származó
árbevétel-többlet egy részét ugyancsak az útalapba teszik. A
tapasztalatok szerint évente 50-80 ezer tonnával nő a benzineladás,
ebből tetemes bevételnövekedésre lehet számítani. Az útalap végleges
konstrukciójáról ez év június 30-áig döntenek, s várhatóan jövő év
január 1-jén vezetik be. Az útalap egyébként arra is hivatott, hogy
pótolja azokat a veszteségeket, amelyek az utak elégtelen
fejlesztése, hiányos karbantartása miatt keletkeznek. Ez a veszteség
évente mintegy 40 milliárd forintra tehető. A minisztérium
szakemberei bíznak abban, hogy az útalap megbízható feltételt teremt
majd a hosszú távú tervezéshez, és kizárja a hosszadalmas és
szubjektív tervalkut, ahogy eddig történt az úthálózat
fejlesztéséhez szükséges források biztosítása. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 15:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|