Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Grósz Károly - rádióbeszélgetés (1. rész)

1989. április 2., vasárnap - Több mint félszáz, a közérdeklődést tükröző kérdésre válaszolt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a vasárnap elhangzott Hívja a 388-378-as telefonszámot című rádióműsor vendégeként. Az ,,Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér,, népi bölcsességét, azaz a realitások figyelembe vételét életfilozófiaként is megfogalmazó főtitkár a válaszadás metódusát illetően - figyelembe véve a műsoridő szabta kereteket, az alig több mint egyórás időtartamot - is a kompromisszumra hajlott: tartózkodott a rövid, egyszavas válaszoktól, ugyanakkor a hosszadalmas, bonyolult megfogalmazásoktól is. A valóság szem előtt tartására ösztönözte kérdéseivel beszélgetőpartnere, Tóth Pál, a Magyar Rádió Krónika rovatának munkatársa is. A kérdésekből és válaszokból kibontakozó beszélgetésfolyam lehetőséget teremtett arra, hogy kirajzolódjon a politikus véleménye a hazánkat napjainkban érintő nemzetközi kérdésekről, bel- és gazdaságpolitikánk problémáiról, az MSZMP helyzetéről és állásfoglalásairól.

A főtitkár személyére vonatkozó, mégis a túlzott udvariaskodást
mellőző kérdések sora után Grósz Károly a Mihail Gorbacsovval
nemrégiben lezajlott találkozóval kapcsolatos érdeklődésre
válaszolt. Elmondta, hogy Moszkvában az történt, ami erről a
sajtóban megjelent, s amit a Központi Bizottságnak is jelentettek:
nyílt, őszinte konzultáció volt. Azért csúszott a találkozó
időpontja, mert a főtitkári látogatás nem akarta megelőzni Németh
Miklós miniszterelnökét, hiszen a két ország gazdasági
együttműködése szempontjából azok voltak a fontosabbak. A találkozón
egyértelműen megerősítést nyert: a Szovjetunióban támogatják a
magyar reform koncepcióját. Rokonszenvvel figyelik, mi több, elemzik
és felhasználják a tanulságokat. Nem másolják, hiszen a Szovjetunió
méretei hazánkétól eltérőek, s a feladatok időrendiségében is
különbség van. Grósz Károly beszámolt arról is, hogy a magyar fél
tárgyalási kosarában szerepelt a semlegesség ügye, ő vetette fel,
mint a magyar belpolitikai életben jelentkező új kérdéskört.
Személyes véleményét hangoztatta ezzel kapcsolatban, azt, hogy ez a
kérdés ma nem aktuális, ugyanakkor következetesen azon kell
munkálkodni, hogy a két katonai tömb megszűnjék. Mint oly sok más
kérdésben, ebben is teljes egység volt Mihail Gorbacsov és közötte -
mondotta. (folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly - rádióbeszélgetés (2. rész)

Grósz Károly utalt arra is, hogy Moszkvában kifejtette a
kétoldalú gazdasági szerződésekről és a KGST-n belüli viszonyokról a
véleményét. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az volt, hogy egy
új elszámolási rendszert szeretnénk megvalósítani a kétoldalú
kapcsolatokban, ami leegyszerűsíően fogalmazva a finn modellnek
lenne megfelelő. Ehhez kérte Gorbacsov politikai támogatását, aki
egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy a KGST
korszerűsítése szükséges, de nagyon időigényes folyamat. Arra is
felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megvárni, amíg az összes
tagország érdekeit egyeztetni tudják, és szembe kell nézni azzal a
ténnyel is, hogy nem lehet a KGST-t felülről, néhány miniszterelnök
megállapodása alapján korszerűsíteni. Először a kétoldalú
kapcsolatokat kell fejleszteni, s amikor ennek köszönhetően egy
egységesebb, jobban összehangolt piac lesz, akkor lehet magasabb
szintre lépni a KGST-ben is. A magyar álláspontnak most kedvezőbb
volt a fogadtatása, mint korábban - emelte ki a főtitkár. Kitért
arra is, hogy a magyar javaslattal kapcsolatos fogadókészséget nem
ismerik valamennyi szocialista országban, de mindenütt barátkoznak a
gondolattal, és másoknak is vannak nagyon konstruktív javaslatai.

    A Gorbacsovval folytatott tanácskozással összefüggésben, illetve
egy, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott megjegyzés
kapcsán került szóba a román kérdés, s az aradi találkozó óta eltelt
időszak. Grósz Károly erre vonatkozóan kifejtette: Arad óta
ismereteink gazdagodtak, többet tudunk az ottani folyamatokról,
jobban megismertük a nemzetközi közvélemény álláspontját is. Annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy mindez nem lesz hatástalan a
román politikára, a román belpolitikai életre, amelynek formálódása,
rugalmasabb megjelenése több lehetőséget ad számukra az
együttműködésre, a vitás kérdések tisztázására. Nekünk nem a román
néppel van konfliktusunk - hangoztatta -, hanem a román politika
olyan kérdésköreivel, amelyeknél elvi és gyakorlati felfogásunk
eltér. Nem változott megítélésünk a román nemzetiségi politikát
illetően sem; első perctől kezdve azt vallottuk, s személy szerint a
főtitkár is, hogy elfogadhatatlan számunkra az az álláspont:
Romániában a nemzetiségi problémákat megoldották.

    Folytatva a beszélgetést, Grósz Károly egy kérdés kapcsán kitért
arra is, hogy minden országnak a belügye, miképpen kezeli az
alternatív módon, a másképpen gondolkodókat. Ha Magyarországon az
emberek azt gondolják, hogy Csehszlovákiában nem kezelik helyesen
ezt a kérdést, akkor juttassák kifejezésre véleményüket. Ez ellen
nekünk nincs kifogásunk, hiszen azt is lehetővé tesszük, ha esetleg
a magyar politika ellen akarnak tüntetéssel tiltakozni.
Magyarországon tehát más gyakorlatot folytatunk. (folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 19:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly - rádióbeszélgetés (3. rész)

Grósz Károly a nemzetközi kapcsolatainkkal összefüggésben szólt
találkozójáról Jasszer Arafattal, s kifejtette: a PFSZ VB elnökének
közreműködését kérte abban, hogy a többi arab ország vezetője is
megértse szándékainkat az Izrael állammal kapcsolatos törekvéseinket
illetően.

    A beszélgetés során egy nagy kérdéscsokor érintette az MSZMP
jelenlegi irányvonalát is. A sorjázó kérdésekre Grósz Károly a többi
között elmondta: a többpártrendszer alkalmasabb formának tűnik ma
arra, hogy a szocialista demokratizmus kiépítésének útján haladjunk,
mint az egypárti konstrukció. Bár - tette hozzá - nem az a fő
kérdés, hogy egypárt- vagy többpártrendszer van, hanem az: a
társadalomban jelen lévő különböző érdekek és törekvések
megjelenjenek a közélet színpadán, és egyre több ember tudjon
beleszólni saját sorsának és a társadalom életének alakításába. A
főtitkár reagált azokra a kifogásokra is, amelyek a pártvezetés
egységét hiányolják. Kijelentette: a vezetés egységes, ám néhány
kérdésben nagyon szenvedélyes vita folyik. A politikusok
emberi-politikai élményeik alapján a korábbinál erőteljesebben
mutatják meg saját arcukat. Ez hasznos, de ha zavart okoz a
mozgalomban, akkor le kell vonni a tanulságokat. Tehát több energiát
és időt kell arra szánni, hogy a véleményeket egyeztessék,
ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a véleménykülönbségek
elfogadtatására, éppen a platformszabadság jegyében. Így közeledhet
majd a pártvezetésről kialakított vélemény, illetve a pártvezetés
gyakorlati munkája a tagság véleményéhez. A kompromisszumra való
készség a politikában természetes jelenség, nincs olyan politikai
párt, amely ezt kidobná az eszköztárából. A kompromisszumokban
születnek meg általában a helyes válaszok. Az MSZMP-ben is léteznek
különböző áramlatok. Bármi is legyen ezek megnevezése, az csupán a
minősítése és nem az elítélése az eltérő platformokat vallóknak. A
különböző viták, különböző vélemények ütközése nem új találmány,
ettől a párt nem gyengül, éppen ellenkezőleg, erősödik. A cél az,
hogy mindez a nyilvánosság előtt történjen, és az érvek győzzenek.
Ha az aggodalmak miatt visszatérne a régi gyakorlat, akkor az
megbocsáthatatlan hiba lenne. Meg kell tanulni mások érveit
meghallgatni, az ellenvéleményeket elviselni és a tévedéseket
bevallani. Éppen ezért ami ma a pártban történik, az egy új minőségű
egységhez vezető út kezdete.

    A reform üteméről szólva Grósz Károly kiemelte: nem a politikai
reformot kell lelassítani, hanem a gazdaságit felgyorsítani.
Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a gazdassági reformfolyamatok
kibontakoztatása sokkal bonyolultabb, mint a politikaiaké.
(folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 19:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)

Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak,
illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány
nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A
legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két
folyamat között.

    Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére
vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre
is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az
1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés
nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek
minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés
szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy
ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait.
Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak
joga, hogy saját meggyőződését képviselje.

    A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal,
cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a
nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt
ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott
álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép
e jelenségek ellen.

    A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre
elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak
utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van
létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez
azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre
politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell
hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen
felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat.
Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a
közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai
természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes
rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új
ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül
kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az
újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és
Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a
mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat
akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot
megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen
politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a
társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 19:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly - rádióbeszélgetés (5. rész)

A közelmúlt történelmének eseményeiről is szó esett a
beszélgetés során. A kérdés arra vonatkozott, hogy erről az
időszakról miért nem szólnak a még élő tanúk, Kádár János, Biszku
Béla, Korom Mihály vagy Apró Antal. Grósz Károly válaszában
elmondta, hogy Kádár János egészségi állapota ebben a pillanatban
nem engedi meg, hogy az erre az időszakra vonatkozó, tehát az utolsó
15 esztendővel kapcsolatos emlékeinek rendezésével, tapasztalatainak
összegzésével foglalkozzon. Ám ígéretet tett arra, hogy ha állapota
jobb lesz, akkor ennek az időszaknak az élményanyagát megpróbálja
felidézni, számbavenni. Emellett természetesen rendelkezésre állnak
az 1973-tól eltelt időszak okmányai is. Bár a dokumentumok nem adják
vissza a szubjektív, hangulati elemeket - ehhez kell a párt
elnökének segítsége -, azokat higgadtan fel kívánják dolgozni, s a
tanulságait hasznosítani akarják.

    A műsorban a lakosság és az MSZMP-tagok közötti 10 százalékos
arány parlamenti megjelenésének kérdése kapcsán Grósz Károly
kifejtette: a párt tömegbefolyása a párttagság arányánál általában
nagyobb. A párt taglétszáma és képviselői mandátuma között más
országokéhoz hasonló a hazai aránykülönbség is. A választási
mechanizmusban a párt nem befolyásolta ezeket az arányokat. A
főtitkár kitért arra is, hogy a parlamentben a párttag
képviselőcsoport vezetőjének szerepét csak átmenetileg kívánja
betölteni, erről majd később a kommunista képviselők véleményének
ismeretében fognak újból dönteni.

    A ,,Kinek jó a munkásőrség?,, felvetésre határozottan
kijelentette, hogy az országnak, és hozzátette: ez az önkéntes
testület részt vállal a közrend, a közbiztonság és az ország védelmi
képességeinek megtartásában. A munkásőrség egyébként nem
párthadseregként indult, s ma sem párt alapon, hanem állami,
társadalmi alapon szervezett testület. Önkéntesei között
megtalálhatók nemcsak az MSZMP-nek, hanem a Magyar Demokrata
Fórumnak, sőt a FIDESZ-nek is a tagjai. Grósz Károly nem helyeselte,
hogy más pártok létrehozzanak fegyveres testületeket, mint ahogy azt
sem, hogy az MSZMP hozzon önállóan létre ilyet. Meggyőződése szerint
nyitottabbá kell tenni a munkásőrséget, s tagja lehessen mindenki,
bármelyik párthoz is tartozik.

    Grósz Károly a Budapest-Bécs világkiállítást olyan lehetőségnek
nevezte, amelyet hiba lenne elszalasztani, s támogatja mindazok
véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez a rendezvény az ország
gazdasági felemelkedésének egyik lehetősége. (folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 20:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly - rádióbeszélgetés (6. rész)

Az Óbudai Hajógyár területén - amely egyébként egyik színhelye
lehetne a kiállításnak - a minap lezajlott eseményekről szólva annak
a véleményének adott hangot: megérti az emberek aggodalmát, ám
mégsem tartja indokoltnak, hogy egy-egy kisebb közösség érdeke
alapján döntsenek az ilyen jellegű kérdésekben. Ugyanakkor nem
szabad az íróasztal mellől csak gazdasági számítások alapján a
közösség véleményének ismerete nélkül dönteni - vélekedett.

    Szóba került az infláció és a költségvetési támogatások
leépítésének témaköre is. Grósz Károly elmondta: az infláció
csökkentésének programján a pártban és a kormányban is dolgoznak.
Kívánatos az egyszámjegyű infláció lenne, s az, hogy nemkívánatos
hatásait ellensúlyozni tudják. Véleménye szerint a stabilitás
időszaka három-öt év múlva következhetne el, és 1995 után lehet arra
számítani, hogy a bruttó hazai termék körülbelül 3 százalékkal
növekedjen. A mezőgazdaság támogatásával tartósan kell számolni, ám
az ipar dotációjának további csökkentésére van szükség - fogalmazott
a támogatások kérdésével kapcsolatban a főtitkár. Bár az iparnak is
szüksége van támogatásra, hiszen munkahelyet kell teremteni a
működőképtelen vállalatok dolgozóinak is, s pótolni kell a
termelésből kieső eszközöket is.

    A műsor hallgatói sok személyes jellegű kérdésre is választ
kaphattak. Így többek között arra is, hogy Grósz Károly március
15-ét a Központi Bizottság székházában töltötte, ahol a KB ülésére
készült. Szeretne gyakrabban kimozdulni a fővárosból, s több
alkalmat találni arra, hogy közvetlen élményeket gyűjtsön,
beszélgessen az emberekkel. Kifejtette álláspontját a sajtóval
kapcsolatos viszonyáról, s a hallgatók megtudhatták azt is, hogy bár
szeret autót vezetni, jelenleg, biztonsági okokból - akárcsak az
Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács elnöke - ezt nem teheti. A
beszélgetés végén kifejezte készségét, hogy bármikor rendelkezésre
áll a hasonló műsorok elkészítéséhez. (MTI)


1989. április 2., vasárnap 20:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD