|
|
 |
|
 |
Japán-magyar gazdasági vegyesbizottság - Melega (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. március 8. szerda (MTI-TUD) - Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Tokióban a japán-magyar kormányközi gazdasági vegyesbizottság kétnapos ülése. A magyar küldöttséget vezető dr. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes elutazása előtt összegezte tapasztalatait az MTI tudósítójának.
A vegyesbizottság hatodik ülésére három és fél év után került
sor újra. Időközben a távol-keleti ország hazánk számára meghatározó
fontosságú partnerré vált pénzügyi és hitelkapcsolatainkban,
ugyanakkor rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt években a
kereskedelem is a két ország között. Hazánk kivitele a legutóbbi
vegyesbizottsági ülés óta a négyszeresére nőtt, kiegyensúlyozottá
téve a korábban jelentős japán aktívumot mutató forgalmat. Az
együttműködésben azonban nagyon sok a kiaknázatlan, új formákat
magában foglaló lehetőség.
Éppen ezért - mint a miniszterhelyettes elmondta - a
tárgyalásokon az elsődleges cél az volt, hogy a japán kormányzatot
és néhány vezető vállalatot, illetve pénzügyi szervet
tájékoztassanak a magyar reformfolyamatról. Tapasztalható volt, hogy
a hazai fejleményeket nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik. Úgy
vélik, hogy hazánk helyes utat választ, amikor a gazdaság
hatékonyságának az érdekében a piac elemeire fokozottan kíván
támaszkodni. Értékelik a reformfolyamat gyors ütemét, ugyanakkor a
tárgyalópartnerek mindenhol hangsúlyozták, hogy a stabilitás
szempontja legalább ilyen fontos.
A küldöttség kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy
megfelelő tájékoztatást adjon a legutóbb megalkotott törvényekről,
mindenekelőtt a külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozó
törvényről, és felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek
ebből a japán ipar számára adódnak. A kedvezően alakuló
gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ugyanis nem feledtethetik azt a
tényt, hogy Japán részesedése hazánk Nyugatról származó importjából
csak 3 százalék, szemben például az NSZK 30 százalékos piaci
részesedésével. Ez messze nincs arányban a két tőkés ország
gazdasági teljesítőképességével, versenyképességével és üzleti
aktívitásával, de nem magyarázható a földrajzi távolsággal sem. Erre
nyomatékkal hívta fel a miniszterhelyettes tárgyalópartnerei
figyelmét. (folyt.)
1989. március 8., szerda 18:21
|
Vissza »
|
|
További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (2.rész)
|
A japán kormány képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták a
magyar érvelést, amiből kiderült: az NSZK magas részesedése hazánk
importjából nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a német ipar a
század eleje óta meg tudta alapozni a jelenlétét a magyar piacon - a
második világháború előtt gyakran saját tulajdonban levő vállalatok
útján, és a saját maga által kifejlesztett technikát, technológiát
egyúttal el is terjesztette hazánkban. Ezekkel a hagyományokkal
ugyanakkor a japán vállalatok nem rendelkeznek. A mostani törvények
viszont éppen ehhez adják meg a lehetőséget, amennyiben a magyar
piacra nagyobb mértékben be akarnak hatolni a távol-keleti ország
vállalatai, ezeket az együttműködési formákat hasznosítva.
A tőkebefektetések iránt a tárgyalófelek nagy érdeklődést
tanúsítottak - folytatta a miniszterhelyettes. Ez az érdeklődés
egyelőre az információkérés stádiumban van, éppen ezért ezeket az
információkat a japán vállalatok minél szélesebb köréhez el kell
juttatni, ugyanis az nem elég, ha a kormányzati szervek tárgyalnak
erről. Jó alkalmat nyújt ehhez Japán-Magyar Gazdasági Klub áprilisi
tokiói ülése, és nagyon sok múlik az érdekképviseleti szerveken, a
gazdasági kamarán és magukon a vállalatokon. Ez utóbbiaknak kell
ugyanis a megfelelő javaslatokat sürgősen kidolgozniuk, hogy
felkeltsék a japán vállalatok érdeklődését - hangsúlyozta a
miniszterhelyettes.
A megbeszélésekre és az információcserére nemcsak a
vegyesbizottság keretében volt lehetőség. Melega Tibort fogadta
Makino Takamori külügyi államtitkár, Kurijama Takakazu
külügyminiszter-helyettes. Ezen kívül találkozott a szocialista
országokkal és a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet összefogó
társaság, a SZOTOBO elnökével, Jahiro Tosikunival, aki egyben a
Keidanren, a japán gyáriparosok szövetségének az alelnöke. Tárgyalt
továbbá a Japán Export-Import Bank vezetőivel, akik kijelentették,
hogy a bank kész támogatni japán vállalatok magyarországi
beruházásait. Ez kedvező hatással lehet a japán működő tőke
beáramlására hazánkba - állapította meg japán partnereivel
összhangban Melega Tibor. (folyt.)
1989. március 8., szerda 18:24
|
Vissza »
|
|
További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (3.rész)
|
Japánnal kereskedelempolitikai kapcsolataink problémamentesek,
jók - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. A magyar
export nem ütközik diszkriminatív természetű akadályokba, sőt, a
legnagyobb kedvezményes elbánáson túlmenően preferenciális vámokat
alkalmaznak a magyar export egy részére. Az erre vonatkozó korábbi
döntésével a japán kormány kifejezésre juttatta azt a szándékát,
hogy erősíti gazdasági kapcsolatait hazánkkal. A 120 millió dolláros
magyar export azonban még nagyon messze van a lehetőségektől,
különösen, ha számításba vesszük, hogy Japán például ma már a világ
legnagyobb fogyasztásicikk-importőre. Ezen a piacon rendkívül
gyorsan változnak az igények és a kereslet az ígényesebb, drágább
termékek irányába tolódott el. A világon azonban sehol nem olyan
nagy úr a fogyasztó, mint Japánban. Ez egyúttal azt jelenti, hogy
rendkívüli minőségi követelménnyel lép fel és szállítási fegyelmet
követel a megrendelő.
A tudósító kérdésére Melega Tibor azt is elmondta, hogy a
tárgyalások során a Suzuki gépkocsi-együttműködés kérdése nem
vetődött fel. Konkrét beruházásokról sem esett szó, az azonban
említésre került, hogy a Rába gyár korszerűsíteni akarja
motorgyártását, amelynek érdekében egyebek között japán céggel is
tárgyal. Elvi szinten vetődött fel a japán cégek kapcsolódási
lehetősége az 1995-ös világkiállításhoz is, hiszen nincs még döntés
az 1995-ös Bécs-Budapest Expo megrendezéséről. Amennyiben azonban
hazánknak ítélik meg a rendezés jogát és azzal élni is kívánunk, az
számos olyan infrastrukturális beruházást feltételez, amely a japán
cégek érdeklődésére is számot tarthat - fejezte be az MTI
tudósítójának adott nyilatkozatát dr. Melega Tibor kereskedelmi
miniszterhelyettes.+++
1989. március 8., szerda 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|