|
|
 |
|
 |
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - A hét végén, pénteken és szombaton rendkívüli konferencián találkoznak a TOT, a tsz területi szövetségek és a téeszek meghívott vezetői, elnökei. A tanácskozásnak ez a formája szokatlan a termelőszövetkezeti gyakorlatban, ahol az ötévenkénti kongresszusok jelentik mindig a mérföldkövet. Az, hogy ezúttal két kongresszus közötti időpontban hívták össze az érintetteknek teljes körét, jelzi: komoly gondok mutatkoznak a magyarországi termelőszövetkezeti mozgalomban, gazdálkodásban, és az érdekképviselet sem áll feladata magaslatán. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára a konferenciával kapcsolatban az MTI munkatársának elmondotta:
- Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a téeszek V.
kongresszusán hozott határozatok és az állásfoglalás még főbb
vonalakban sem teljesültek, a szövetkezeti mozgalom más irányú
hatások következtében letért arról a pályáról, amelyet a kongresszus
írásos dokumentumai - akkor közmegegyezéssel - jelöltek ki. A
feszültségek olyan természetűek, hogy a jelenleg rendelkezésre álló
eszközökkel nem tudtunk úrrá lenni rajtuk, és ez alapvetően érinti a
téeszmozgalmat. Súlyos gondként nehezül ránk, hogy a mezőgazdasági
alaptevékenység - a növénytermesztés, állattenyésztés -
jövedelmezőségi rátája mindössze 5-6 százalék, szemben a
rövidlejáratú hitelek 20 százalékos kamatterhével. Ez az
aránytalanság - egységes termelőszövetkezeti vélemény szerint - a
továbbiakban, a magyar mezőgazdasági termelés károsodása nélkül, nem
tartható fönn.
Az új agrárpolitika kialakításánál nyomatékosan fölhívtuk a
figyelmet arra, s az előkészítő munkák során kifejezésre is
juttattuk a véleményt: a termelőszövetkezeti közvélemény az
agrárpolitika valamennyi kérdésében döntően érdekelt, és nem tud, de
nem is akar belenyugodni abba, hogy álláspontjait figyelmen kívül
hagyják. Agrárpolitikai kérdés is az árkérdés; az, hogy az
agrárárrendszer legyen olyan, hogy biztosítsa a működőképes termelés
feltételeit. Enélkül csak a levegőbe beszélünk akkor, amikor az
agrártermelésnek az ország fizetőképességét befolyásoló és a
közhangulatot jelentősen érintő hatásairól szólunk. Olyan egységes
gazdasági árrendszerre van szükség az országban, amely mindenkire
érvényes, ám figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés jellemzőit -
ugyan úgy, mint a fejlett tőkés országokban. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (2. rész)
|
Ugyanis ha ez nem így van, áruink érték alatti eladására
kényszerülünk, ami a gazdasági lehetetlenüléshez vezethet a
termelőszövetkezeti gazdálkodásban.
Olyan együttműködés formáit kellene kialakítani a téeszeket
érintő vertikális körben, ahol most nem egyenlők az esélyek, és nem
mérnek egyenlő mércével. Ezt a szövetkezeti érdekképviselet évek óta
nehezményezi, ám az alapvető kérdések megoldásában sem tudtunk eddig
előre jutni. Joggal nehezményezi ezt a termelőszövetkezeti
parasztság, kiindulva abból, hogy jövedelmei amúgyis alacsonyabbak a
népgazdaság más ágazataiban realizálódónál, s ilyen körülmények
között semmiképpen nem szenvedhet újabb hátrányt a vertikális
kapcsolatok gyakran jogot is sértő megkülönböztetései miatt.
A konferencián várhatóan fölvetődik, hogy a földnek legyen
értéke és reális ára. A jelenlegi helyzet igen ellentmondásos, és
hátrányos is, mert a földek értékesítésének lehetőségei
korlátozottak, s nincs mód arra, hogy ez az alapvető termelőeszköz -
mint érték - beépüljön az árba és a költségekbe.
Az elmúlt évek gazdálkodása kiélezte a szövetkezeti elmélet és
gyakorlat néhány, lényegében megválaszolatlan kérdését. Mindinkább
érezhető, hogy a munkával megszerzett jövedelemben nem fejeződik ki
az, hogy a tagság egyúttal tulajdonos is. És mint ilyen, igényt
tartana a tulajdonból származó jövedelemre is, ugyanúgy, mint
ahogyan az a nemzetközi gyakorlatban van. Felmerült a szövetkezeti
tulajdon oszthatatlanságának a kérdése, ezzel kapcsolatban is új
módon kell gondolkodnunk.
Eleki János végül elmondotta: a valós tagi tulajdonra alapozott
mezőgazdasági termelés nagyfokú önállóságot és döntési szabadságot
biztosítana a termelőszövetkezeteknek, s tagjaiknak. Meg kell
szüntetni a ,,fölülről,, való mindenféle beavatkozás lehetőségét, s
el kell érni, hogy csakis törvényes eszközökkel lehessen vezérelni a
szövetkezetek életét, tevékenységét.
Az érdekvédelemnek több téren vannak adósságai, ez kétségtelen -
mondotta a főtitkár - ám tudomásul kell venni, hogy a TOT mindeddig
egydimenziós hatalomba épülve tevékenykedett, és a környezeti
kötöttségek rányomták a bélyeget munkájára. Az érdekképviselet
megújuló tevékenysége várhatóan koalíciós jellegű lesz; az
érdekcsoportok szélesebb körének képviseletére vállalkozunk.
(folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 11:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (3. rész)
|
És megszüntetjük azt a transzmissziót, amely bajaink egyik forrása
volt; a kormányzati szervek úgynevezett elvárásait már nem
közvetítjük lefelé, csakis gazdasági érdekképviselettel
foglalkozunk, tehát érdekképviseleti munkánk alapvetően
termelő-centrikus lesz. Nagyon változatosak a kibontakozás útjai, a
legjobb pozíciók elérését segítheti a konferencia. (MTI)
1989. február 21., kedd 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|