|
|
 |
|
 |
Foglalkoztatás, munkadíjazás a tsz-ekben - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A TOT érdekvédelmi tevékenységét is érintette az a sajtótájékoztató, amelyet pénteken Budapesten tartottak a szervezet székházában. A foglalkoztatás és a munkadíjazás kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan részletek is elhangzottak, amelyekről az elmúlt években nem kaptak ennyire részletes tájékoztatást az újságírók. Egyebek között az érdekvédelem sikertelen próbálkozásairól is beszámolt Sáray György, a TOT főosztályvezetője, és sorolta azokat a kormányzati döntéseket is, amelyek rossz visszhangot keltettek a közös gazdaságokban.
A tsz-ekben dolgozók létszáma az elmúlt négy évben 8,5
százalékkal esett vissza, ez nagyobb arányú, mint az ipar területén
és azt jelenti, hogy évente 30-32 ezerrel csökkent a dolgozó tagok
és alkalmazottak száma. Nem valamiféle drámai folyamatról van szó,
hanem arról, hogy a nyugdíjbavonulók helyeit a szövetkezetek nem
töltik be újakkal. Egyelőre van elég munkáskéz a gazdaságokban, s a
termelékenység értelemszerűen növekedett; manapság az egy főre jutó
művelt földterület a közösben 20 hektárt tesz ki, amig 3 évvel
ezelőt 17,5 hektár volt. Kétség kívül van tehát egy ,,kifutó,, réteg
a tsz-ekben, amelynek helyére nem lépnek újak, mivel a környéken
többnyire hiányzik a szakképzett munkaerő. Kifejezett
foglalkoztatási gondok országosan általában nincsenek, ám
Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már számos helyen
nem tudnak munkát adni a tagoknak, alkalmazottaknak. A kormány
foglalkoztatási alapjából különben 44 tsz részére juttattak 200
millió forint támogatást, ennek felhasználásával mintegy 2.700
embernek teremtettek munkaalkalmat.
A tsz dolgozók keresetének növekedése évek óta elmarad az
iparban dolgozókétól. Tavaly ez a lemaradás havonta mintegy 900
forintot tett ki. Kevesebb pénzhez jutnak a háztájiból is a
termelők. Sáray György elismerte: a mezőgazdaságban alkalmazott,
kormányzati döntésekkel szabályozott munkadíjazás többnyire idegen a
szövetkezeti elvektől, és ennél fogva magán viseli egy sajátos
,,államosítás,, jegyeit. Ez ellen a TOT a korábbi időszakban is
számos esetben tiltakozott, ám többnyire eredmény nélkül. Az
érdekképviselet nem ért egyet a tagság érdekeltségét sértő új
részesedési gyakorlattal, amely sért egy, a nemzetközi gyakorlatban
is elfogadott mozgalmi alapelvet, nevezetesen azt, hogy a
részesedésről a termelők önállóan dönthetnek, és nem kell érte két
ízben is adózniok és utána járulékot fizetniök.(folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 14:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|