Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (1. rész)

1989. január 20., péntek - Németh Miklós kormányfő elnökletével pénteken a Parlamentben megtartotta idei első ülését a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. A konzultatív testület tagjai megvitatták az új Alkotmány szabályozási koncepcióját, különös tekintettel a tanácsokra vonatkozó alkotmányos szabályokra. Ugyancsak eszmecserét folytattak a megyei tanácsokkal kapcsolatos szervezet-korszerűsítési elképzelésekről. Áttekintették és elfogadták idei munkatervüket.

A tanácskozáson először Németh Miklós tájékoztatást adott a
Minisztertanács csütörtöki, soron kívüli üléséről. A kormány
működési mechanizmusának változásával összefüggésben leszögezte: a
politikai stratégia kialakításának fórumává kell válnia a
Minisztertanácsnak, és nem az operatív beavatkozás gyakorlatát kell
követnie.

    A miniszterelnöki ismertetőt követően Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter vázolta az új Alkotmány szabályozási
koncepciójának főbb vonásait, s beszámolt az ezzel kapcsolatos
eddigi viták tapasztalatairól. Elmondotta: az Országgyűlés várhatóan
márciusban tárgyalja a koncepciót, s ha elfogadja azt, akkor
megkezdődik a szöveg kidolgozása. Ezután a szövegtervezetet
társadalmi vitára bocsátják, majd ennek észrevételeit figyelembe
véve átdolgozzák. A Parlament elé az év végén, az utolsó ülésszakon
már beterjeszthetik. Ez megfelel a szövegtervezet gyorsított ütemű
kidolgozási szándékának, amelyben az Országgyűlés is állást foglalt.
Ezután áttekintést adott az Alkotmány egyes fejezeteinek
újdonságairól, részletesen beszámolva a tanácsokra vonatkozó, s az
alaptörvényben rögzítendő elképzelésekről. Eddig széles körben nem
ismert részletekre is felhívta a figyelmet, például a köztársasági
elnök funkciójával, a választások menetrendjével, illetve új jogi
intézmények bevezetésével kapcsolatban. Az elképzelések között
szerepel például az ,,állampolgári jogok szószólója,, intézményének
létrehozása. Ugyancsak az elgondolások között említette, hogy a
köztársasági elnököt hat évre, a parlamenti képviselőket öt évre, az
önkormányzati testületek tagjait négy évre választanák. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 17:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (2. rész)

Az egyes tanácsi szintek képviselői sajátos nézőpontjuknak,
érdekeiknek megfelelően vettek részt a vitában. Értelemszerűen az
eltérő városi és megyei álláspontok is megfogalmazódtak. Nagy
figyelmet szenteltek arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok helyi
szervei a jövőben miként társuljanak. Speciális megközelítésként
került szóba, hogy mi az, amit az önkormányzat önszabályozására
bízhatnak, és mi az, amit az Alkotmányban, illetve alkotmányjogi
törvényben szükséges rögzíteni. Nagy hangsúly kapott a polémiában a
tanácsi önkormányzat gazdasági alapjainak kérdésköre is. Ezzel
összefüggésben rámutattak, hogy az egyes területi egységeket nem a
jogállásuk, hanem a feladatok nagysága szerint kell támogatni. Az
Alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető politikai tartalmát a
vitában felszólalók megerősítették. Helyesnek vélték azt az irányt,
hogy az előkészítő munkálatok során a tanácsoknak egy önkormányzati
típusú továbbfejlesztésén dolgoznak. A megyei tanácsi szint
létjogosultságát senki sem kérdőjelezte meg, fontosnak vélték
azonban leszögezni: először tisztázni kell a megye szerepét és ehhez
kell a szabályozási rendszert igazítani.

    A vitában elhangzottakra dr. Gál Zoltán
belügyminiszter-helyettes és dr. Kilényi Géza
igazságügyminiszter-helyettes válaszolt. A témakör lezárásaként
Németh Miklós kijelentette: az összefogáshoz vezető egyik fontos
lépés megegyezésre jutni az Alkotmányban rögzítendő alapelvekben. A
tanácsokkal összefüggésben kiemelte: az önkormányzat önállóságának
biztosítása alapkérdés. A társadalmi környezet is mindinkább az
önkormányzati típusú szervezetek kialakítását sürgeti. A magyar
közjogi hagyományoknak is ez felel meg a legjobban, s éppen ezért
olyan helyzetet kell teremteni a törvénykezés folyamatában, hogy ne
legyen lehetőség az önkormányzat szűkítésére, önállóságának
csorbítására. A miniszterelnök hangoztatta azt is: a korábbi
tapasztalatokat figyelembe véve bátran ki kell igazítani a
nyilvánvaló tévedéseket, hiszen minden változtatás, amely helyi és
megyei szinten oldja a tanácsok munkájában a bürokratikus vonásokat,
javítja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások színvonalát.
Természetesen minden szervezeti átépítés csak annyit ér, amennyivel
hozzájárul a feladatok megoldásához. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 17:53


Vissza »


Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (3. rész)

A témakörrel kapcsolatosan az ülésen elhangzott az is, hogy az
alkotmányozás nem lehet egy szűk szakmai réteg ügye. Ezért a második
félévben megkezdődő társadalmi vita előtt közérthető formában
ismertetik és nagy példányszámú kiadványban jelentetik meg az
Alkotmány szövegét és egyes paragrafusainak indoklását. A
közeljövőben egyeztetik az Alkotmány szabályozásának koncepcióját a
hagyományos szervezetekkel, de az előkészítők készek befogadni
minden előremutató javaslatot, érkezzék az bármely társadalmi
csoportosulástól, szervezettől.

    A továbbiakban Gál Zoltán ismertette a megyei tanácsok
szervezet-korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Emlékeztetett
arra, hogy a mai megyei tanácsi szakigazgatási szervezet - némi
módosítással - tulajdonképpen több évtizede változatlan, s jelenleg
már nem képes rugalmasan alkalmazkodni az átalakuló társadalmi
környezethez. A helyi tanácsok önkormányzati fejlődése tartalmában
és szervezeteit illetően is megváltozó megyei irányítást igényel. A
kormányzati irányítás folyamatban lévő korszerűsítése is hatással
van az átalakulásra. A szervezet-korszerűsítés alapja egy olyan
tevékenységelemzés lehet, amelynek eredményeként megszüntethetők a
párhuzamosságok s az idejét múlt feladatkörök. Nem pusztán egy
önracionalizálásról van szó, hanem a társadalmi igények
figyelembevételéről s a tudományos elemzések elfogadásáról. A
szervezet-korszerűsítés nem igényel többletköltséget, sőt
megtakarításokat eredményez.

    A vitában felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a
szervezet korszerűsítését nem célszerű uniformizálni, bár a hasonló
jellegből fakadóan azonosságok mutatkoznak. Volt, aki annak a
nézetének adott hangot, hogy a korszerűsítést radikálisan és gyorsan
kell végrehajtani, mert akkor az kevesebb bizonytalanságot okoz, s
nem ad módot a visszarendeződésre sem. Mindez persze csak akkor
válthat ki pozitív hatást, ha a gyorsabb ügyintézésben, a helyi
problémák jobb feltárásában, a helyi és a megyei tanácsok
viszonyának javulásában mutatkozik meg az eredmény. (MTI)


1989. január 20., péntek 17:53


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD