|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Németh Miklós kormányfő elnökletével pénteken a Parlamentben megtartotta idei első ülését a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. A konzultatív testület tagjai megvitatták az új Alkotmány szabályozási koncepcióját, különös tekintettel a tanácsokra vonatkozó alkotmányos szabályokra. Ugyancsak eszmecserét folytattak a megyei tanácsokkal kapcsolatos szervezet-korszerűsítési elképzelésekről. Áttekintették és elfogadták idei munkatervüket.
A tanácskozáson először Németh Miklós tájékoztatást adott a Minisztertanács csütörtöki, soron kívüli üléséről. A kormány működési mechanizmusának változásával összefüggésben leszögezte: a politikai stratégia kialakításának fórumává kell válnia a Minisztertanácsnak, és nem az operatív beavatkozás gyakorlatát kell követnie. A miniszterelnöki ismertetőt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter vázolta az új Alkotmány szabályozási koncepciójának főbb vonásait, s beszámolt az ezzel kapcsolatos eddigi viták tapasztalatairól. Elmondotta: az Országgyűlés várhatóan márciusban tárgyalja a koncepciót, s ha elfogadja azt, akkor megkezdődik a szöveg kidolgozása. Ezután a szövegtervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd ennek észrevételeit figyelembe véve átdolgozzák. A Parlament elé az év végén, az utolsó ülésszakon már beterjeszthetik. Ez megfelel a szövegtervezet gyorsított ütemű kidolgozási szándékának, amelyben az Országgyűlés is állást foglalt. Ezután áttekintést adott az Alkotmány egyes fejezeteinek újdonságairól, részletesen beszámolva a tanácsokra vonatkozó, s az alaptörvényben rögzítendő elképzelésekről. Eddig széles körben nem ismert részletekre is felhívta a figyelmet, például a köztársasági elnök funkciójával, a választások menetrendjével, illetve új jogi intézmények bevezetésével kapcsolatban. Az elképzelések között szerepel például az ,,állampolgári jogok szószólója,, intézményének létrehozása. Ugyancsak az elgondolások között említette, hogy a köztársasági elnököt hat évre, a parlamenti képviselőket öt évre, az önkormányzati testületek tagjait négy évre választanák. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (2. rész)
|
Az egyes tanácsi szintek képviselői sajátos nézőpontjuknak, érdekeiknek megfelelően vettek részt a vitában. Értelemszerűen az eltérő városi és megyei álláspontok is megfogalmazódtak. Nagy figyelmet szenteltek arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok helyi szervei a jövőben miként társuljanak. Speciális megközelítésként került szóba, hogy mi az, amit az önkormányzat önszabályozására bízhatnak, és mi az, amit az Alkotmányban, illetve alkotmányjogi törvényben szükséges rögzíteni. Nagy hangsúly kapott a polémiában a tanácsi önkormányzat gazdasági alapjainak kérdésköre is. Ezzel összefüggésben rámutattak, hogy az egyes területi egységeket nem a jogállásuk, hanem a feladatok nagysága szerint kell támogatni. Az Alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető politikai tartalmát a vitában felszólalók megerősítették. Helyesnek vélték azt az irányt, hogy az előkészítő munkálatok során a tanácsoknak egy önkormányzati típusú továbbfejlesztésén dolgoznak. A megyei tanácsi szint létjogosultságát senki sem kérdőjelezte meg, fontosnak vélték azonban leszögezni: először tisztázni kell a megye szerepét és ehhez kell a szabályozási rendszert igazítani. A vitában elhangzottakra dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes és dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes válaszolt. A témakör lezárásaként Németh Miklós kijelentette: az összefogáshoz vezető egyik fontos lépés megegyezésre jutni az Alkotmányban rögzítendő alapelvekben. A tanácsokkal összefüggésben kiemelte: az önkormányzat önállóságának biztosítása alapkérdés. A társadalmi környezet is mindinkább az önkormányzati típusú szervezetek kialakítását sürgeti. A magyar közjogi hagyományoknak is ez felel meg a legjobban, s éppen ezért olyan helyzetet kell teremteni a törvénykezés folyamatában, hogy ne legyen lehetőség az önkormányzat szűkítésére, önállóságának csorbítására. A miniszterelnök hangoztatta azt is: a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve bátran ki kell igazítani a nyilvánvaló tévedéseket, hiszen minden változtatás, amely helyi és megyei szinten oldja a tanácsok munkájában a bürokratikus vonásokat, javítja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Természetesen minden szervezeti átépítés csak annyit ér, amennyivel hozzájárul a feladatok megoldásához. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 17:53
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma (3. rész)
|
A témakörrel kapcsolatosan az ülésen elhangzott az is, hogy az alkotmányozás nem lehet egy szűk szakmai réteg ügye. Ezért a második félévben megkezdődő társadalmi vita előtt közérthető formában ismertetik és nagy példányszámú kiadványban jelentetik meg az Alkotmány szövegét és egyes paragrafusainak indoklását. A közeljövőben egyeztetik az Alkotmány szabályozásának koncepcióját a hagyományos szervezetekkel, de az előkészítők készek befogadni minden előremutató javaslatot, érkezzék az bármely társadalmi csoportosulástól, szervezettől. A továbbiakban Gál Zoltán ismertette a megyei tanácsok szervezet-korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Emlékeztetett arra, hogy a mai megyei tanácsi szakigazgatási szervezet - némi módosítással - tulajdonképpen több évtizede változatlan, s jelenleg már nem képes rugalmasan alkalmazkodni az átalakuló társadalmi környezethez. A helyi tanácsok önkormányzati fejlődése tartalmában és szervezeteit illetően is megváltozó megyei irányítást igényel. A kormányzati irányítás folyamatban lévő korszerűsítése is hatással van az átalakulásra. A szervezet-korszerűsítés alapja egy olyan tevékenységelemzés lehet, amelynek eredményeként megszüntethetők a párhuzamosságok s az idejét múlt feladatkörök. Nem pusztán egy önracionalizálásról van szó, hanem a társadalmi igények figyelembevételéről s a tudományos elemzések elfogadásáról. A szervezet-korszerűsítés nem igényel többletköltséget, sőt megtakarításokat eredményez. A vitában felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a szervezet korszerűsítését nem célszerű uniformizálni, bár a hasonló jellegből fakadóan azonosságok mutatkoznak. Volt, aki annak a nézetének adott hangot, hogy a korszerűsítést radikálisan és gyorsan kell végrehajtani, mert akkor az kevesebb bizonytalanságot okoz, s nem ad módot a visszarendeződésre sem. Mindez persze csak akkor válthat ki pozitív hatást, ha a gyorsabb ügyintézésben, a helyi problémák jobb feltárásában, a helyi és a megyei tanácsok viszonyának javulásában mutatkozik meg az eredmény. (MTI)
1989. január 20., péntek 17:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|