|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről (1. rész)
|
1989. január 1., vasárnap - Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez.
Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli
és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló
jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke
világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának
nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek
jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív
jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét
képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi
összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját,
kizárólagos belügyének.
Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember
elidegeníthetetlen méltóságának elismerését tekintet nélkül arra,
hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik.
Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt
tartását, ami kölcsönös szolidarításra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a
hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek
biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar
Országgyűlés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében
kívánja folytatni.
Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos
jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a
kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi
kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő
azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal
való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető
vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt
csorbítását és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és
külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben
fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk
ellenőrzésére. (folyt.köv.)
1989. január 1., vasárnap 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés állásfoglalása (2. rész)
|
Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az üzenetben is
megfogalmazott kisebbségi kötelezettségeknek, az állampolgári
lojalitásnak, s annak, hogy a kisebbség tartsa tiszteletben
valamennyi ember szabadságát és méltóságát, s a jogaiért vívott
harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől.
Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is
kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási
kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő
kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuló
munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy az anyanemzet
felelősségvállalását kifejezésre juttatva továbbra is kísérje
figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének
alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ-ben
és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a népek
kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében
kezdeményezzen hathatós intézkedéseket annak javítására, a
nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére.
Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pápa
állásfoglalása egyöntetű támogatásra talál a magyarországi egyházak,
politikai és társadalmi szervezetek, minden haladó és hazafias erő
részéről. Meggyőződése, hogy a pápai üzenetben foglalt célok
érdekében valamennyi állam törvényhozásának és kormányának széles
körű együttműködésére van szükség és lehetőség. (MTI)
1989. január 1., vasárnap 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|