|
|
|
|
Nyílt levél a kecskeméti városi tanács elnökéhez (1. rész)
(OS)
|
1990. augusztus 14., kedd - Végtelenül sajnáljuk, hogy többszöri megkeresésre nem tudott alkalmat adni, hogy egy számunkra fontos témáról kicseréljük véleményünket. Nevezetesen a kertészeti termékek térségi nagybani piacának új típusú kialakításáról mondottuk volna el elképzeléseinket, és kértük volna meg a városi tanács álláspontját abban a reményben, hogy egyességre jussunk.
A félreértések elkerülése végett, nem városellátó piacról lett volna szó, mert arra kifogástalan a jelenleg is működő, hanem a termelők nagy tételű áruinak kereskedelmi telephelyéről, nyílt piaci viszonyok megteremtéséről, a résztvevők általi piacszabályok kialakításáról és a valamikori kulturáltabb megjelenésről.
A város által működtetett nagybani piac a maga idejében az úgynevezett kisegítő termelésre alkalmas lehetett ugyan, de a sokat hangoztatott ,,piacgazdaságnak,, még csak a lehetőségét sem csillantja meg. Az ide áramló áru gazdáitól a jövedelmet szipkázza ki más térségekbe a közvetítők útján.
Persze Ön e tekintetben nyugodt helyzetben van, mert a termelők nagy része más közigazgatási területen él és dolgozik, ők itt csak hallgatag résztvevők lehetnek, legfeljebb a helypénzükért éjszakázhatnak a városközpontban, és ha szerencséjük van - mert ugye az is kell az élethez - valamilyen áron megszabadulhatnak az ide cipelt portékáktól.
Véleményünk szerint mást jelent a piacgazdaság és a kereskedelem. Többet, jóval többet, mint amilyen lehetőséget ma megkap ezen térségben. Piacszabályokat, technikákat, információcserét, szolgáltatásokat, szakmai technológiák közvetítését, termeltetések szervezését igényelné az a kistermelői réteg, melynek a vállára szeretnék tenni a vállalkozás kockázatát.
Értesüléseink szerint a tanács számos külföldi vállalkozóval tárgyalásban áll különböző területek hasznosításáról, de aggodalmunkat fejezzük ki a honi emberek lehetőségeivel kapcsolatban, akiknek ugyan szerények az anyagi lehetőségeik, de ezen keretek között szakadatlan dolgozik. Nem gondoljuk, hogy szerénytelenek vagyunk mikor jussunkat kérjük legalább a véleményünk meghallgatásának erejéig, ahol az sem lenne kizárt, hogy megvalósulhasson feltevéseinkből valamennyi. Jelen esetben az úgynevezett gazdapiac sorsáról van szó, melyet pillanatnyilag a Mezőgazdasági Kistermelők és Vállalkozók Egyesülete, a Kéve működtetne, ha a kecskeméti tanács illetékes vezetősége úgymond nem tartana be neki, ha azóta nem hirdette volna meg az egész héten való éjjel-nappali nyitvatartást, állítólag közkívánatra a piaccsarnok melletti utcákon. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|