|
|
 |
|
 |
Az iraki válság hatása a magyar gazdaságra
|
------------------------------------------
München, 1990. augusztus 13. (SZER, Magyar híradó) - A
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közleménye szerint
az Irakkal szemben hozott ENSZ büntető intézkedések - amelyekhez
Magyarország is csatlakozott - olyan időben érte az országot, amikor
mind Irak, mind Kuvait vonatkozásában növekvő kereskedelmi forgalmat
tudtak felmutatni a magyar vállalatok. Első kérdésem Vadász
Jánoshoz: a magyar vállalatok Irakba induló exportkiesésén kívül
milyen károkat jelenthetett, illetve jelent ez Magyarországnak?
- Az, hogy növekedett ez a forgalom, ez megtévesztő, tudniillik
majdnem a semmihez képest növekedett. Most egy kis visszatekintést
ígényel ez: a nyolcvanas évek elején valóban Irakkal nagyon nagy
volt a forgalom. Volt olyan év, hogy a magyar export a 300 millió
dollárt is elérte, akkor Irak volt a harmadik világban az első számú
kereskedelmi partnere Magyarországnak.
De már az iráni-iraki háború időszakában és annak következtében
ez a forgalom összeomlott, 1988-ban az utolsó háborús évben 16
millió dollárra zsugorodott a magyar export. És ennek mindenképpen
vége van, mert ez az intenzív kapcsolat Irakkal - és itt most
nemcsak Magyarország vonatkozásában volt ez érvényes, hanem az
összes kelet-európai ország vonatkozásában - ez arra épült, hogy
Irak volt kiszemelt partnere a Közel-Keleten a Szovjetuniónak. És
mindez a hatalmas méretű szovjet fegyverszállításra épült, ezt
egészítették ki különböző szállításokkal a kelet-európai országok.
De szemlátomást ennek belátható ideig vége van.
- Említetted, hogy az öböl-menti háború idején visszaesett az
Irakba irányuló magyar export. Milyen okai voltak ennek, politikai,
vagy inkább gazdasági okok? (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az iraki válság hatása a magyar gazdaságra - 1. folyt.
|
- Elsősorban azt hiszem gazdasági. Irak rettenetesen eladósodott
ebben az időszakban és nem tudott fizetni. Magyarország
vonatkozásában is, hogy ne menjünk messze Irak 145 millió dollárral
tartozik Magyarországnak és ez csak töredéke Irak tartozásainak. De
eddig is nagyon rossz fizetőnek bizonyult, 3 ízben kellett
átütemezni az iraki adósságokat, vagyis Magyarország halasztást
adott az iraki törlesztésekre és most is úgy fest a dolog - a
legutóbbi átütemezés idén áprilisban volt -, hogy 1996-ig kellene
csak visszafizetnie ezt az összeget.
Ami az egyéb kieséseket illeti, az embargóhoz való csatlakozás
miatt: Kuvait. Kuvaittal éppen hogy csak fellendülőben volt,
elkezdődött egy intezívebb kereskedelem, tavaly 40 millió dolláros
volt a magyar export, de főleg itt a magyarok arra számítottak, hogy
Kuvait - mint tőkeerős ország - beruházni fog Magyarországon
jelentős mértékben. Voltak is erre irányuló tárgyalások.
Ezen kár keseregni, vagy siránkozni, mert a kuvaiti
kintlévőségek, tőkék, betétek világszerte a világon be vannak
fagyasztva, tehát ezek most nem mozognak ezek a tőkék és ezekkel
most nem is lehet számolni.
- Magyarország a szovjet kőolajszállítások csökkentésével
kénytelen volt más forrásokból kielégíteni olajszükségleteit. Nem
sokkal az öböl-menti válság kirobbanása előtt például Budapest
jelentős mennyiségű olajat vásárolt Iraktól. Az embargó miatt ez
immár nem megoldható. Milyen források jöhetnek még számításba és
ebből természetszerűen adódik a kérdés: milyen feltételek mellett?
(folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az iraki válság hatása a magyar gazdaságra - 2. folyt.
|
- A világpiacon, a világpiaci árban ez nem probléma. Be lehet
szerezni mindig a hiányzó olajat, ez abszolút nem probléma. A
legutóbbi hírek szerint Magyarország Algériától és Líbiától vásárolt
300 ezer tonnát és ez a jövőben is megoldható. Magyarország
megteheti azt, hogy egy nagyobb olajtársaságot megbíz a
beszerzésekkel és egészen biztos, hogy a mindenkori világpiaci áron
- persze ez az ár most emelkedett - ez a vásárlás mindig
lebonyolítható lesz. Arról nem is beszélve, hogy a Szovjetunióval
január 1-étől konvertibilis alapra helyezkedik a kereskedelem:
világpiaci áron, dollárban kell fizetni és ilyen alapon a
Szovjetuniótól is lehet valószínűleg nagyobb méretű szállításokra
számítani, mint jelen pillanatban.
- Tehát akkor azok a félelmek többnyire megalapozatlanok,
amelyek ...
- A beszerzési félelmek szempontjából az ár a probléma. Az, hogy
az olaj természetesen megdrágult, ez egészen más dolgokat vet fel.
Azt, hogy a magyar termékszerkezetet át kell alakítani olyanná, hogy
kevesebb energiát fogyasszon.
- A hidegháborút eltemették, tehát nem valószínű, hogy a hajdani
keleti tömb országai megpróbálják megkerülni a már említett
ENSZ-intézkedéseket. Ide csatlakozik utolsó kérdésem: tudja-e ezt a
magyar kormány garantálni? Hiszen látjuk az arab országokban nem
egyértelmű az embargó fogadtatása. Jordánia például a mai napig is
jelentős mennyiségű árut szállít Irakba. Melyek tehát a szokásos
intézkedések, amelyek egy gazdasági embargó betartását, betartatását
célozza? (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az iraki válság hatása a magyar gazdaságra - 3. folyt.
|
- Jelen esetben emiatt sem kell pillanatnyilag aggódnunk. A
haditengerészeti tengeri blokád erről gondoskodni fog, a szárazföldi
szállítások Törökországon keresztül bonyolódtak. Mindkét
vonatkozásban az embargó kijátszásának a lehetősége úgyszólván
nullára csökkenhető. ++
1990. augusztus 13., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|