|
|
 |
|
 |
A fenyegetett uralkodó: Fahd szaud-arábiai király - 1.
|
1990. augusztus 13. hétfő (AFP/MTI-Panoráma) - Fahd,
Szaud-Arábia királya a vahhabita monarchia történetében az első
uralkodó, aki - hogy szembeszállhasson az iraki fenyegetéssel -
amerikai csapatokat engedett országa területére; jóllehet a
térségben éppen ő az a politikus, aki mindíg megegyezésre
törekedett, amikor az arab világnak válsághelyzettel kellett
szembenéznie.
Fahd ibn Abdul-Aziz Rijádban született 1923-ban, nem sokkal az
előtt, hogy apja, Abdul-Aziz ibn Szaúd megalakította a királyságot.
1959-től oktatási miniszter, 1962-től belügyminiszter, majd emellett
1967-től második miniszterelnök-helyettes volt. 1959 és 1975 között
egymás után irányította a Legfelsőbb Olajtermelési Tanácsot, az
Egyetemi és Ifjúságügyi Tanácsot, majd a Zarándoklati Főbiztosságot.
1975-től, idősebb bátyja, Fejszál király meggyilkolásától ő volt a
trónörökös és a monarchia ,,erős embere,, , s 1982. júniusában
követte a trónon másik bátyját, Khaled királyt.
Fahd 1979-ben részt vett a tuniszi arab csúcsértekezleten, s
kénytelen volt a távolból nyomon követni országa történetének egyik
legsúlyosabb válságát, amikor egy ötszáz fős fegyveres kommandó
megszállta a mekkai Nagymecsetet. Ugyanebben az évben tört ki az
iraki-iráni háború, amely szintén fontos szerepet játszott a majdani
uralkodó politikájának alakításában. Nagyrészt Fahd kezdeményezésére
alakult meg 1981. májusában az Öböl-menti Együttműködési Tanács,
amely Szaud-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emirátusokat,
Katart, Bahreint és Omant egyesíti. A szervezet egyes tagjai ugyan
próbáltak kiegyensúlyozott politikát folytatni a hatrcoló felekkel
kapcsolatban, a hat monarchia azonban, mint közösség, politikailag
és pénzügyileg is Irakot támogatta. A több mint 30 milliárd dollárra
becsült anyagi segítség nagy részét Rijád biztosította.
Fahd uralkodása alatt Szaud-Arábia az Iszlám szent helyeinek,
Mekkának és Medinának védelmét tartja legfőbb céljának, annál is
inkább, mivel ezt az 1979 óta a siíta főpapság által vezetett Irán
mind erősebben vitatja. A király 1986-ban megkapta a ,,két szent
mecset szolgája,, hivatalos címet - ez a Kába-követ, a szentek
szentjét őrző mekkai mecsetet és a Mohamed próféta maradványait
rejtő medinai mecsetet jelenti. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|