Rendszerváltás és az MTI

	Történelmi vállalásunk 4.
A helyi jogszabályok alkotásához helyi önkormányzati szervek kellenek: megyei közgyűlés, városi elöljáróság, falusi-községi elöljáróság. S hogy legyenek olyan választott személyek, akik egyfelől e testületeknek felelősek a helyi rendelkezések érvényesítéséért, másfelől az országos kormányzati intézkedéseket érvényesítik. Két jellegzetességet tartok fontosnak: mindenekelőtt demokratikusan választott személyek legyenek - tehát nem fentről, akár nyiltan, akár fülbesúgással kijelölt emberek (ismerjük: "édes egykomám, ezt szeretném én polgármesternek"), hanem akiket ténylegesen lentről, szabályozott jelölési eljárással, demokratikusan választanak meg. És a második jellegzetesség: mint ahogy a kormányt felelősségre vonhatja az országgyűlés, úgy vonhassa felelősségre a helyi önkormányzat képviselőit is a helyi, demokratikusan megválasztott önkormányzati testület. Ennyi az egész. Ha ez a harmadik pillér is meglesz, akkor a demokratikus fordulat kiteljesedik, a nép azokkal szembesül, akiket a többség választott meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem az országos, sem a helyi szinten választottakat politikai felelősségük mellett semmilyen választás sem menti fel a jogi felelősség alól. A politikai felelősség a kormány esetében azt jelenti, hogy az Országgyűlés előtt számol el, s ha magyarázatát a többség nem fogadja el, megbuktathatja a kormányt. Ilyen felelősséggel tartozik az önkormányzat minden tisztségviselője is. Jogrendszerünk, a magyar demokratikus igazságszolgáltatás gondoskodik arról, hogy a megtévedt köztisztiviselő a polgármestertől a köztársasági elnökig védve legyen a zaklatásoktól, de arról is intézkedik, hogy indokolt esetben bármelyikük bíróság elé állítható legyen. Ezért is van, hogy a vádat képviselő legfőbb ügyészt, a népakarat legfőbb letéteményesét az Országgyűlés választja; meg is tette. Ezért van, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét is a Parlament választja; megtette. A jogrendszerről szólva itt emlékeztetek rá, hogy a többség dönt, de a kisebbség jogainak sérelme nélkül Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány minden egyénnek és minden, az egyénekből önként formálódó közösségnek a jogait biztosítja, nemre, vallásra, nemzetiségre, etnikumra való tekintet nélkül. Ezekben az alapvető jogokban a többség nem sértheti a kisebbséget Jogrendszerünk biztosítja, hogy az esetleges jogsérelmekkel szemben bárki megtalálja a jogvédelmet. A többség érvényesítheti akaratát, de nem foszthatja meg a kisebbséget, vagyis az ellenzéket attól, hogy szabadon, tisztességesen bíráljon. (folyt. ) 1990. augusztus 13., hétfő 11:31
Vissza » Folytatásokkal »