Rendszerváltás és az MTI

	Új közlekedés- és hírközléspolitikai elképzelések (2. rész)
A gazdasági rendszerváltozás részeként a tulajdonviszonyok is alapvetően megváltoznak, s ez a közlekedés területére is nagy mértékben hat. Azt azonban már most le lehet szögezni: nem arról van szó, hogy az állam kivonul a közlekedésből, és azt privatizálni kívánja. Az állam felelősségi körében mindenképpen megmarad a közlekedés alaplétesítményeinek (utak, vasutak, kikötők, repülőterek) biztosítása, az erre létrehozott alapok, a költségvetés, illetve a működőtőke bevonásával. Ugyancsak megmarad a felelőssége a menetrendszerinti tömegközlekedés fenntartásában. A teherfuvarozást viszont egyértelműen piaci körülmények közé kell helyezni, amelyen belül a közúti és a vízi fuvarozás alapvetően privatizálható. Külön kérdés felzárkózásunk az 1992 utáni liberalizált európai közlekedési piachoz. A kezdeti nehézségeket kétoldalú megállapodások kezdeményezésével próbálja meg áthidalni a közlekedési kormányzat. Ami a környezetvédelem számára Bős-Nagymaros, az a közlekedési tárca számára a hírközlés. Napjainkban a hírközlés globalizációjának lehetünk tanúi, e nemzetközi folyamatból azonban Magyarország eddig kimaradt. Ahhoz, hogy a gazdaság normális működésének feltételeit megteremtsük, elengedhetetlen a postai és távközlési szolgáltatások nagymértékű fejlesztése. Ezt már az előző kormány jelenleg is érvényben lévő tíz éves fejlesztési programja is szorgalmazta. E program szerint az ezredfordulóra megháromszorozódik a telefonellátottság, és kiépül egy korszerű és gazdaságosan működtethető országos alaphálózat. Rövidebb távon, azaz az elkövetkezendő három évben 520 ezer fővonal kiépítését tervezik, amelyből 490 ezer az új vonalak és 30 ezer a felújított vonalak száma. A budapesti telefonínséget 139 ezer fővonal lesz hivatott enyhíteni. A hároméves program az előzetes költségbecslések szerint 84 milliárd forintba kerül, s finanszírozása elsősorban világbanki hitelekből történik. A hírek, információk nemzetközi áramlásában részvételünket segíthetik azok a tervek is, amelyek az Intelsat-hoz és az Eutelsat-hoz kapcsolódó földi állomások építésével a nemzetközi hálózatokba való belépésünket jelentenék. A távközlés területén feltétlenül említést érdemel a rádió-telefonhálózat kiépítésének lehetősége, valamint a frekvencia moratórium jövőjének kérdése. A minisztérium rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy a műsorszórásban minél nagyobb választék álljon a lakosság rendelkezésére. Tény ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló frekvenciák határokat szabnak a vágyaknak. (folyt.köv.) 1990. augusztus 4., szombat 16:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »