Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Interjú ?Schöpflin Györggyel

London, 1989. április 9. (BBC, Panoráma) - Az ellenzék és a Magyar
Szocialista Munkáspárt tervezett kerekasztal-beszélgetése nem jött
létre, mint azt tervezték. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán
reális elvárás volt-e ez, hogy ily módon a hatalmon lévő párt és az
ellenzéki pártok, csoportosulások tárgyalni tudnak egymással, meg
tudnak állapodni egymással. Schöpflin György?
    
    - Utólag, mint kiderült, nem volt reális. A kérdés az, hogy
volt-e, létezett-e egyáltalán valamiféle alap, amelyből a két fél
kiindulhatott volna. És szerintem ezzel a kifejezéssel, hogy "két
fél" máris félrevezetően elemzem az egészet. Tehát a kommunista
párt megpróbálta úgy beállítani az egészet, hogy itt nem két félről
volt szó, hanem tényleg a szó szoros értelmében itt egy
kerekasztalról van szó. Tehát, hogy különféle társadalmi erők és
csoportosulások összeülnek és megtárgyalják a helyzetet és esetleg
mindenféle politikát alakítanak ki.
    
    Na most, ahogy én látom a kommunista párt taktikája ezzel az volt,
hogy bevonják az ellenzéket ha nem is a hatalomba, de mindenképpen
a felelősséget megpróbálták az ellenzékre is ráruházni anélkül,
hogy azért komoly hatalmat, , vagy közbeszólást élveztek volna a
különféle ellenzéki pártok. És abban a percben, amikor az ellenzéki
pártok mindenféle feltételekkel és követelésekkel léptek fel, hogy
a szabad és demokratikus választások kérdése legyen a napirenden és
hogy ez a parlament, amit 1985-ben választottak már néni alkalmas
arra, hogy egy alkotmányozó országgyűlés legyen és a többi. Arról
nem is szólva, hogy a Fideszt nem volt hajlandó meghívni,a
kommunista párt. Ezek után az ellenzékiek azt hiszem az ő
szempontjukból teljesen jogosultan azt mondták, hogy nem érdemes
folytatni Ebből nem lehet semmi komoly politikai előnyt kihozni
egyik fél számára sem azt hiszem.
    
    - Tehát feltételezhető, hogy a párt részéről mármint a Magyar
Szocialista Munkáspárt részéről csupán taktikáról volt szó és nem
akar igazán komoly dialógust folytatni, komoly megbeszélést
folytatni az ellenzékkel?
    
    - Valahogy úgy látszik az egész, hogy taktikává fajult ez a húzása
a kommunista pártnak, az MSZMP-nek. Lehetséges, hogy sokkal
becsületesebb szándékokkal kezdte el az egészet, tulajdonképpen ez
márciusban kezdődött és tényleg voltak olyan elemek, vagy vannak
olyan elemek a párt vezetőségében, amelyek megpróbálnak kialakítani
egy párbeszédet az ellenzékkel. De mivel a hatalmon lévő párt, az
MSZMP nem egységes, hanem ide-oda húz, szerintem ez magyarázza azt,
hogy a párt sem tudott igazából megegyezni abban, hogy mit akar az
ellenzékkel szemben.
    
    - Felmerül a kérdés, hogy mennyiben húzható párhuzam a
magyarországi politikai párbeszéd és a lengyelországi között. A
lengyelországi párbeszéd végül is a Szolidaritás és a kormány és a
párt között eredményre jutott.
    
    - Igen és ez szerintem egy hallatlanul fontos eredmény is, amit
most a múlt hét folyamán, április 5-ikén sikerült elérniük. Ezzel
voltaképpen valamennyire megelőzték Magyarországot a demokrácia
bevezetésével, azonban egész más alaphelyzetből indult el a két fél
Lengyelországban. Elsősorban azt hiszem, hogy óriási társadalmi
nyomás nehezedik ugyanúgy a vezetőségre, mint a Szolidaritásra.
    
    Sokkal egységesebb a két fél és egyben polarizáltabb. Tehát az a
folyamat, amely most Magyarországon van, amelyet most Magyarország
átél, azt a folyamatot Lengyelország voltaképpen 1980-81-ben élte
át. Tehát, hogy ki hol áll, mik az elválasztó vonalak, ez
Lengyelországban tisztázódott majdnem egy évtizeddel ezelőtt.
    
    Ugyanakkor azt hiszem a társadalom elkeseredése sokkal nagyobb
méreteket ölt Lengyelországban, mint Magyarországon. A magyar
helyzetet mindig az jellemzi, hogy (...)* nem tudja, hogy a
társadalom többsége mit akar politikailag. Gazdaságilag világos,
mindenki jobb életet szeretne bizonyítani önmagának.
    
    Egy magyarországi ismerősöm elég szellemesen jegyezte meg, hogy
Magyarországon nem egy alakuló féle többpártrendszerről van szó,
hanem egy többpárti vezetőségrendszerről. Tehát különféle
pártvezetőségek, amelyek még nem rendelkeznek nagyobb társadalmi
támogatással. Es azt hiszem, ez is valamennyire befolyásolja ezeket
a taktikákat, vitákat, párbeszédeket, amelyeket most látunk.
    
    - Tehát mi lenne a teendő, mert Magyarországon is égető a
kérdés, a gazdasági és politikai válság megoldásának a kérdése.
    
    Éppen úgy, mint Lengyelországban. Mit kellene tenni az ellenzéknek,
mit kellene tenni a Magyar Szocialista Munkáspártnak?
    
    - Az ellenzéknek egy része úgy látja, hogy a párton belüli
demokratikus elemeknek minél előbb robbantania kellene. Tehát ez a
párt úgy, ahogy van, alkalmatlan arra, hogy Magyarországot a
demokrácia irányába vezesse. Ez a párt nem képes elfogadni az igazi
alkotmányosságot úgy, hogy van. Tehát létre kéne hozni egy
tényleges koalíciót, de csak demokratikus erőkből álló koalíciót -
Azt hiszem, ez az ellenzék egyik részének az álláspontja.
    
    A másik része azt hiszem úgy látja, hogy mégis muszáj ezzel a
párttal tárgyalni, ami a létező párt, mert csak ez van és mégis ez
a párt birtokolja a hatalmat. A probléma az, hogy ez a párt sem
birtokolja a hatalmat teljesen, ez az MSZMP, mert annyira
megosztott. Tehát azt hiszem nincs más lehetőség.
    
    Valahogyan össze kellene hozni egy legitim kormányt, amely
tényleg valóban legitim, tehát egy demokratikusan megválasztott
kormányról lenne szó. Megpróbálná elkezdeni a csődtömeg
felszámolását és felszólítani a magyar népet, hogy vállalja a vele
járó fájdalmat. De erre egyelőre még nincs kilátás véleményem
szerint. A legokosabb az lenne, ha nem 1990-ben tartják meg ezeket
az általános választásokat, hanem minél előbb, mert egyre sürgősebb
és égetőbb a gazdasági válság. +++


1989. április 9., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD