Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Berecz titkos beszéde

(Gordon Tamás)
München, 1989. március 22. (SZER, Kommentár nélkül) - Csalódást
kell okoznom azoknak a hallgatóknak, akik megszokott
gyakorlatunkból következően nehezen hozzáférhető szamizdat-
ismertetésre vagy más, a független mozgalmak egyéb dokumentumaira
számítottak. Most ugyanis egy olyan hangszalagot kaptunk
Budapestről, amely a másik oldal, a hatalom oldalának fontos
dokumentuma. Kérem, ne legyintsenek, ez ugyanis benfenteseknek
szólt, hiába keresnék a Kossuth Kiadó termékei között vagy a
Népszabadság oldalain. A témák joggal tartanak igényt a
nagyközönség érdeklődésére.
    
    A beszéd, amelyről a felvétel készült, a Politikai Főiskolán
hangzott el: Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja
válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Amennyire az elhangzottakból
megállapítható, a felvétel tavaly ősszel készült. Ez persze azt is
jelenti, hogy az események meglehetősen túlhaladták Berecz szavait.
    
    Ám ez mitsem változtat két tényen: az egyik azt árulja el, hogyan
vélekedik a párt egyik vezetője az országot érintő legfontosabb
dolgokról, a másik pedig egy lehetséges taktikáról, amit
nevezhetünk fékezésnek - mérsékelt fogalmazással, vagy a nevén
nevezve: a visszarendezésre való fölkészülésnek.
    
    Hogy az események mennyiben haladták túl Berecz szavait, azt
hallgatóink jól tudják. Hogy ő mit mondana ma a Politikai
Főiskolán, arra nehéz a válasz. Viszont, hogy mit tart fontosnak
Berecz János a nyilvánossággal tudatni, arról vannak dokumentumok.
    
    Ezért az eredeti szöveget időnként megszakítjuk és felolvassuk a
kérdéses témákban a napilapokból ismert Berecz-véleményeket. Az
érthetőség kedvéért, ahol szükséges, elmondjuk, mire, vagy kire
utal a Központi Bizottság titkára.
    
    Két kérdést, amit írásban kaptam. Különböző politikai tevékenységet
kifejtő szervezetek jöttek létre az utóbbi időszakban: Márciusi
Front, Demokrata Fórum, Fidesz, stb. - Melyek a legjelentősebbek,
mik a fő céljaik, melyikhez milyen az MSZMP viszonya? Igaz-e az,
hogy a KISZ nevét készülnek megváltoztatni FISZ-re, vagy egyébre?
    
    A FISZ-ről a végén kell majd szólnom. (...) Először ezekről a
szervezetekről. Mondtam, hogy olyan átalakulásban vagyunk, ami
akkor is lázas állapotot idézne elő, hogyha nem lennénk egyébként
gazdaságilag ilyen nehéz helyzetben, ami felfokozza a politikai
érzékenységet. Ehhez tartozik az a folyamat, hogy az embereknek
véleménye van, a véleményeket tömöríteni igyekeznek, vagy ahogy
ugye mondani szoktuk, hogy az érdekek bizonyos politikai
alakulatokat hoznak létre. Az eddigi hagyományos szervezetek nem
teljesen felelnek meg a követelményeknek, noha az eddigi
hagyományos szervezetek átalakulása is szükséges és kötelező, és
emellett létrejönnek új alakulatok. Az új alakulatok létrejötte
arra törekszik, hogy mielőtt a törvény létrejön, már pozíciókat
szerezzen, hogy később a törvény alkalmazkodjon a pozíciókhoz, és
nem az alakuló szervezet a törvényhez.
    
    Tulajdonképpen az a helyzet, hogy Pozsgay elvtárs megbízásból
ezeknek a szervezeteknek a vezetőivel nem hivatalos beszélgetést is
folytatott. Tehát megbízásból, és a Demokrata Fórum vezetői is, meg
a Fidesz is kifejtette, hogy jobban szeretik a mai állapotokat,
amely az alkotmányban a szervezkedés szabadságát megfogalmazza, de
nem rögzíti a szervezkedés szabadságának korlátait (...), és félnek
attól, amikor a törvény ezeket a korlátokat megfogalmazza, márpedig
meg fogja fogalmazni.
    
    Nekünk a következőre kell törekednünk. Először is arra, hogy
lehetőleg törvényen kívüli szervezetek ne működjenek, ne legyen
második nyilvánosság. Ha mi törvényesítünk, törvényi lehetőséget
biztosítunk a becsületes normális szervezkedéseknek, és az
úgynevezett második nyilvánosságból napfényre engedjük mindazokat,
amelyek elviselhetők, eltűrhetők - bár nem értek vele egyet -,
akkor lehetővé válik, hogy az illegális szervezkedést és az
illegális kiadványokat pedig ne csak tiltsuk, hanem üldözzük is.
    
    Ehhez kellenek a törvényes körülmények, a törvényes feltételek
megteremtése. Úgyhogy következő évtől, amikor az Országgyűlés
elfogadja a törvényt, akkor utána a törvényes eszközökkel üldözni
fogjuk mindazokat, amelyek törvényen kívüli tevékenységet
jelentenek - ezt előre meg is mondjuk.
    
    Az Országgyűlés előtt idén januárban: "Pártunk határozottan ellenzi
a köntörfalazást, kiáll az elvtelen időhúzás ellen".
    
    Na most, a mostani szervezetek, az Új Márciusi Front. Az Új
Márciusi Front olyan szellemi, klubszerű tevékenységet kíván
folytatni, ilyen társadalomban élő kérdések megvitatásával,
nyilvános állásfoglalással vagy publikálással segíteni akar a
pártnak a kérdések megválaszolásában. Ez az Új Márciusi Front -
mint ahogy a közleményből nyilvánvaló volt - tavaly decemberben
vagy novemberben alakult, márciusban megfogalmazta a felhívását.
    
    Akkor a Politikai Bizottság elítélte ezt a magatartást, azt
javasolta, hogy a pártértekezlet után térjünk vissza a kérdés
megbeszélésére, mert megzavarná a pártértekezlet előkészítését, ha
az napvilágot látna.
    
    A pártértekezlet után háromszor foglalkozott vele a Politikai
Bizottság. Akkor még nem PB-tagként írta alá a Nyers elvtárs. A
pártértekezlet óta háromszor foglalkozott a Politikai Bizottság
ezzel a témával, végül hozzájárult a publikáláshoz azzal a
zárószöveggel, ami az Új Tükörben megjelent. És az Élet és
Irodalomban Náray Géza nem jelent meg - mert hát a Náray Géza
nagyon tud csúsztatni, mert kivonatokat közölt -, hogy azt ne
kelljen közölni, hogy az egyetért a pártértekezlet döntésével. Ez
egy ügyesen szerkesztett, polgári felfogásban szerkesztett, de a
tartalma nem mind igaz. (...)
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése előtt január
28-án: "Csak egyféle nyilvánosság lehet. A sajtó, illetve a
vélemény-nyilvánítás szabadságáról színt kell vallania az MSZMP-
nek.
    
    Meg kell szüntetni a papírral, a nyomdával és a terjesztéssel
kapcsolatos monopóliumokat. El kell kerülni, hogy e szabadságjogok
gyakorlását az anyagi lehetőségek határozzák meg".
    
    Berecz János tavalyi beszéde - 3.
    
    Na most, mihez kell hozzászoknunk elvtársak? Amikor ezt vitattuk,
akkor én elmondtam, hogy én holnapután valószínű alá fogok valamit
írni, mert nem szeretném, ha a pártban azt hinnék, hogy én nem
tudok aláírni. Tehát szellemi áramlatok kifejeződhetnek párton
belül. Ez egy ilyen szellemi áramlat. Ha szervezetté alakul, akkor
alá tudom írni az ellenzést. Én el tudom képzelni, a Politkai
Főiskolán fog működni egy szocialista megújulásért klub, vitaklub,
és el tudom képzelni, hogy én alá fogom írni annak az alapító
felhívását, de a Politikai Főiskola keretein belüli vitaklub, és
nem a párttal szembeni szervezkedés vagy szervezetként. Abban a
pillanatban, hogy ilyenné alakul az Új Márciusi Front, akkor Nyers
elvtársnak el kell döntenie, hogy a Politikai Bizottság tagja
marad, vagy nyilatkozik, hogy szakított azzal a klubbal vagy
intézménnyel, amelynek a felhívását mint vitaklub felhívását
aláírta. Ilyen éles a helyzet. Most ez elviselhető, és meg kell
szoknunk, hogy lesznek ilyen áramlatok.
    
    xxx
A Szabad Európa Rádió Kommentár nélkül című műsorát közvetítjük.
    
    Berecz János előadását hallják, amelyet tavaly ősszel tartott a
Politikai Főiskolán.
    
    Ami a Magyar Demokrata Fórumot illeti, keményebb körülmények
között, keményebb hangon alakult, mint ahogy most állást foglal. A
mostani állásfoglalásával, különösen, hogyha benyújtja a működési
szabályzatát és kiad belőle, mint ahogy megígérték, kiadják belőle
az 1956-tal kapcsolatosat, és a jelölt, az országgyűlési
választásokon jelöltállítás jogának a fenntartását, akkor a Magyar
Demokrata Fórummal, mint nemzeti törekvéseket kifejező intézménnyel
párbeszédben tudunk lenni. Nem ajánljuk a párttagoknak, hogy részt
vegyenek a Magyar Demokrata Fórumban egyelőre. Ettől függetlenül
elképzelhető, hogy munkamegosztásként részt vesznek benne
párttagok. Munkamegosztásként és nem úgy, hogy a párttagok tömörül
jenek.
    
    A Fideszt én ellenzem. Megmondom őszintén azért, mert
programtervezete restaurációs, polgári-kapitalista program. Azzal a
programmal itt együttműködni nem lehet. Ezt mi közöltük, és meg is
mondtuk nekik. Nem teljesen egységes az ilyen jellegű megítélése,
én ebben radikális és majdnem szélsőséges vagyok, éppen azért, mert
ilyen programot elviselni nem lehet, elméletileg nem különösen nem
lehet, tehát bejegyzésre való törekvés időszakában tiltani kell.
    
    Vagyis ha megfelelően átalakul a programja, akkor lehet párbeszédet
folytatni vele.
    
    Van még egy Hálózat nevű szervezet, az pedig nemcsak programjában,
magatartásában is polgári demokraták. Mást ne mondjak: egész
vezérkara a nyáron - három hónapja, négy hónapja, öt hónapja - az
Egyesült Államokban van ösztöndíjjal. Hát ezt ismerjük, hogy mit
jelent ösztöndíjjal az Egyesült Államok... Politikai kiképzésen
vesznek részt. Azért mertek mindnyájan elmenni, mert a Fidesz
vezérkara itthon volt és a kinyújtott karjuk a Fidesz vezérkara,
amely nagyon elhatározó, radikális magatartást tanúsít. A
Műegyetemen, a bölcsész karon, elsősorban a jogi karon meg a Közgáz
egyetemen vannak tagjai.
    
    Az említett Hálózat pontos neve: Szabad Kezdeményezések Hálózata,
amelyből nem sokkal a Berecz beszéd után alakult meg a Szabad
Demokraták Szövetsége. Folytatjuk Kommentár nélkül című műsorunkat:
Ez a Hálózatnak a kinyújtott karja. A Hálózatot kategorikusan
ellenezzük és még bejegyzés esetén is nagyon kemény politikai
küzdelmet fogunk vele folytatni, ha netalán tán a törvény
kötelezőnek fogadja el, és bejegyzésre alkalmassá válik, akkor is
politikai harcot kell vele folytatni.
    
    Az Országgyűlés előtt idén januárban: "E helyről is felhívunk
minden politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az
új nemzeti összefogás kialakításában. Ezen tényezők közé tartozik,
és ennek is jelét adta többek között a Magyar Demokrata Fórum, az
Új Márciusi Front, egyes ifjúsági szerveződések, a szerveződő
Kisgazdák, a Veres Péter Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége,
a Münnich Ferenc Társaság.
    
    Nézzék! Azt szeretném megmondani, hogy hozzá kell szoknunk, hogy
politikai harc kezdődött az országban - nem most: tegnap,
tegnapelőtt -, méghozzá olyan, amely egy része már hatalmi jellegű,
a hatalomért folyik, a választásokon ezt különösen észre lehet
venni, úgyhogy a pártnak a választási küzdelme az majdnem olyan,
vagy olyan súlyos lesz, mint a termelés megjavításáért, a gazdasági
tevékenység erősítéséért folytatott harc, áttevődik bizonyos fokig
a politikai harc súlya.
    
    A KISZ-re majd akkor a végén válaszolok. Először is még arról, hogy
két PB-tag harca. Remélem, nem azt várják el, hogy én azt mondjam,
szeretjük egymást, vagy nem szeretjük, mert megedződni birkózásban
egészséges, és a politikában nem az a meghatározó, hogy szereti
vagy nem szereti a másikat. (...)
A Berecz Jánoshoz intézett kérdés így szólhatott: igaz-e, hogy a
Politikai Bizottság két tagja harcban áll egymással? A válasz tehát
Pozsgay Imrére vonatkozik.
    
    Azt szeretném elmondani, hogy életvitelünkben van sok hasonlóság,
egy intézményben tanultunk, ő egy évfolyammal lejjebb.
    
    Elkötelezettségünkben is van sok hasonlóság és néha a
véleményünkben is. Aztán más dolgokban pedig vannak különbözőségek.
    
    Ez részben az életútból, tapasztalatból ered, részben pedig
meggyőződésből.
    
    Én a következőt mondom - és nem önöknek, neki is mondtam -, hogy én
minden beszédhez, minden nyilatkozathoz, minden magatartáshoz úgy
viszonyulok, hogy programozható-e, tehát megvalósítható-e. Ha nem
programozható, akkor demagógiának tekintem, különösen ilyen magas
szinten, mert akkor hangulatkeltésre megy. Megmondtam neki is, hogy
az, hogy a nép nevében való kormányzást, a nép által való
kormányzásnak kell fölváltani, az demagógia egy bizonyos szinten.
    
    Az Ő szintjén az. Egy alapszervezeti titkár ezt mondhatja, de nem
mondja, mert tudja, hogy ez fából vaskarika így. Az, hogy csak
alulról építkező társadalomra van szükség, ilyen még nem volt a
világon. Lesz, de mi nem fogjuk még megérni.
    
    Az Országgyűlés előtt idén januárban: "Az utóbbi években sokféle
módon szóltak ebben az országban a társadalom alulról való,
önszervező épüléséről. A most tárgyalt két törvénytervezet jelenti
azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalomszervező
óhaj joggá váljon".
    
    Csak olyan építkezés lehet, aminek van központja, amelyik
gardírozza, irányítja, segíti, támaszkodik rá, és így lehet, tehát
programozható szöveget kell mondani. Ebben van jelentős eltérés
közöttünk. Egyet szeretnék megmondani: amióta együtt vagyunk PB-
tagok, minden kérdésben, amiben döntöttünk, tulajdonképpen
egységesen döntöttünk, de nem tárgyaltunk meg mindent
természetesen.
    
    Én nagyon szeretném és bízom benne, hogy ez a Politikai Bizottság,
amikor ennél rázósabb és nehezebb kérdéseket is tárgyal és közös
következtetésre jut, hogy utána ez a közös következtetés azonos
magatartásban is meg fog nyilvánulni. Ha nem, akkor baj lesz, mert
akkor ezen a szinten már... Egy alapszervezetben lehet egymásnak
menni ököllel, legfeljebb a szomszéd alapszervezet fájlalja, de egy
Politikai Bizottságban az eltérő magatartás, az már polarizációs
pont, és a polarizáció - azt én nagyon, sajnos jól tudom még a kis
szegényes életemből, de a történelmi tanulmányaimból pedig
különösen - a párt megosztottságával jár, a párt megosztottsága
pedig egy egypártrendszerű országban hatalmi harccal, a hatalmi
harc pedig kiszámíthatatlan, végül fegyveres harccá is alakul,
attól pedig mentsük meg saját magunkat - ekkora a felelősség.
    
    Ekkora a felelősségünk, tudja ő is, én is tudom. Ebben egységesek
vagyunk. Magatartásunkat tessék majd mérni és szólni, hogyha
valamelyikünknél eltérést tapasztalnak eszerint. Én nem akarok nagy
szavakat mondani, meg játszani ezzel a dologgal, de én rettenetesen
érzem a felelősség súlyát. Valamikor jó dolog volt a hatalomban
lenni és sok előnnyel járt, de higyjék el, nagyon sok hátránnyal
jár most a hatalomban lenni.
    
    Az Országgyűlés előtt idén januárban: "Kié is a hatalom valójában?
    
    Ki akar korszerűen berendezkedni? A hatalom nem a pártté, nem is a
kormányé és még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé.
    
    Alkotmányunk szerint a hatalom a dolgozó népet illeti meg".
    
    És ezt a terhet viselni, ami egy ország sorskérdéseiben való
döntést illeti. Ahogy mi beszélgetünk az az érzésem és
meggyőződésem, hogy Pozsgay elvtárs is így érzi. Azért kell
engednünk, hogy ne menjünk hátrább, mivel erről azt hiszem, az
Andics elvtárs mondta, hogy már nincs hova hátrálni. A tünetengedés
alatt én nem a hátrálást értem. Tudniillik, hogyha azt mondom, hogy
a hatalom gyakorlásában kell munkamegosztást létrehozni, ez azt is
jelenti, hogy bizonyos pozíciókat föl kell tudni adni.
    
    Én végignéztem annak idején a Gomulka politikai életútját: nálunk
fegyveres harc, radikális konszolidáció, a lengyeleknél egy
revizionista folyamat, és enyhén revizionista konszolidáció, és
mentek tovább, egy kicsit jobbra, azért, hogy visszakanyarodjanak.
    
    Sajnos a visszakanyarodás olyan jól sikerült, hogy 1968-ban és
1970-ben ismét robbanás következett be.
    
    Nekünk most föl kell adnunk például mondjuk a parlament 20
százalékát. Mondom, nehogy azt tessék már mondani, hogy ez
kiszámított, csak mondom: mondjuk 20 százalékát. Meg kell
engednünk, hogy egy-két parlamenti csoport alakuljon, és így
tovább. Egyet nem adhatunk föl: az egypártrendszert. Mert ha most
azt föladjuk, akkor az alapjaiban rendül meg a párt önbizalma,
magatartása és a politikai intézményrendszer is. Ezekben tudatosan
kell eljárnunk. Ilyen szempontból mondom, hogy ez nem hátrálás: ez
pozíció fölajánlása, szövetséges-szerzés, vagy netalán tán
pozícióadás az ellenfélnek ahhoz, hogy politikai harcban
megerősödjünk és működését lehetetlenné tegyük, vagy csatornákba
vigyük. Csatorna alatt én azt értem, hogy mi szocialista
társadalmat építünk egy hosszú történelmi szakasz folyamán.
    
    Múlt év novemberében a Népszabadságban: "A magyar történelemben
sajátosan és sajnálatosan visszatérően megjelenik, hogy egy-egy
konfliktust a másik fél szellemi vagy fizikai kiiktatásával
akartunk megoldani. Ez a magatartás egy évezred óta kísért.
    
    Szerencsénkre van példa arra is, hogyha összeforrt elegendő erő és
a nemzet nem kockára tette, hanem kezébe vette sorsát, képes volt
elindulni a választott úton".
    
    Nagyon nagy politikai bölcsességet kíván. Bennem nincs meg, ne
tessék megijedni, nem azért mondtam, hogy én ezzel rendelkezem, de
egy Politikai Bizottságnál feltétlenül szükség van erre a
bölcsességre. Ha nem, akkor, ki kell cserélni, vagy föl kell
ismernie, hogy ki kell cserélnie. (...) föl lehet ezt ismerni,
hogyha ilyen helyzetbe kerül. Tehát ez nem hátrálás: a hatalom
gyakorlásának megosztása és némely pozíció tudatos feladása. De
akkor azt tudni kell, hogy annál tovább nem fogunk engedni, és ezt
a partner tudomására is kell hozni. (...)
A felelősségben van egy kis hiba még. Felelősségteljesebben kell
nyilatkozni mindenkinek - nekem is, de annak is, akit főtitkárnak
vagy miniszterelnöknek neveznek. (...) Felelősségteljesebben,
inkább később, átgondoltan, de felelősségteljesen kell nyilatkozni.
    
    Három évnél biztos tovább tart ez a konszolidációs szakasz. Én
örülnék, ha 5 év alatt meg tudjuk teremteni azt, vagy meg tudnánk
teremteni azt a bázist, ami után valóban kibontakozás következik.
    
    Nagyon radikálisan kellene a műszaki fejlesztésre áldozatot
hoznunk. És ezen a területen ő is bátrabb volt, mint budapesti első
titkár és én is bátrabb voltam, mint Népszabadság főszerkesztő.
    
    Emlékeznek rá, hogy a budapesti pártértekezleten milyen keményen
fogalmazott Lázár elvtárssal szemben. Volt különbség a
véleményekben. És a Népszabadság főszerkesztésében én is bíztattam
azokat a cikkeket, amelyek a műszaki haladásért való
áldozathozatalt jelentették. Most, amikor arról kell döntetünk,
hogy mily mértékben szorítsuk meg az életszínvonalat, mind a ketten
a gyávábbak vagyunk.
    
    A Demokrata Fórum, fórum, sztrájkjog, satöbbi - ezekre az előbb már
válaszoltam. Jánosi elvtárssal mi régi vita-harcostársak vagyunk. Ő
sok igazat is mond, szenvedélye is elragadja néha ezekben a
kérdésekben. Azt mindenképpen meg kell mondanom, hogy egy, amit a
piacról mond, abban igaza van. Sajnos piacot nehéz csinálni. A piac
törvényeit kellene hagyni érvényesülni és a közgazdasági
környezetet hozzá igazítani, és akadályozni a piac törvényeinek
érvényesülésében azokat, amelyek közösségellenes hatásúak. De ehhez
jobb gazdasági helyzet kéne, mint amibe vagyunk. Ezért ő hiába
lázad, a "kézivezér" Marjai erre ment rá. (....) Marjainak mindig
kézileg be kellett avatkozni, hogy ki tudjuk fizetni az arra a
hónapra esedékes tartozást mindig. Ő erre ment rá. És lehet, hogy
holnap egy másiknak kell erre rámenni, vagy egy harmadiknak. Ilyen
küldetést is kell vállalnunk, és ha kell, akkor minden héten
döntünk a kézi beavatkozásról, hogy ki tudjuk fizetni az adósságot
és megmaradjon a hitelünk nemzetközi porondon. Nagyon nehéz.
    
    A műegyetemi reformpárti estékkel kapcsolatban a következőt
szeretném mondani: én sem szerettem volna az ott fellépők helyében
lenni. Az egy bikaviadal volt, felheccelt arénával - már ami a
teremben zajlott -, mert a gyűlés az viszonylag normálisan zajlott.
    
    Ez a terem, ez a budapesti egyetemi hallgatóság Biharinak kedvez,
és nem a mieinknek. Úgyhogy ott lehet hibát is elkövetni, csak a
magyar sajtó ma már olyan nyílt, hogy a hibákat hozza nagyító
alatt, és ezért kapott tavaly is olyan értékelést, amit kaphatott.
    
    Nézzek, mikor ott elhangzott az, hogy ami nálunk van, ez nem
szocializmus, hanem a keleti despotizmus közép-európai
megvalósulása, és dübörög 1200 srác, utána nagyon nehéz azt
mondani, hogy kuss. Ebben a helyzetben még azt is megtapsolták,
amikor azt mondta az egyik - különben pártalkalmazott tudós -, hogy
szeretném én azt a demokráciát már itt végre látni, hogy minden nap
meg lehet verni az egyetemistákat - utalva Dél-Koreára. És ezt is
megtapsolták. Ennek dübörögtek is, és némelyik azt mondta, hogy
nana, hát azért az mégiscsak túlzás, hogy nem Dél-Koreával kéne
egybevetni ilyen vonatkozásban magunkat - lehurrogták. De
megkaphatják hogyha nagyon akarják ezt a demokráciát, mert azért a
mozgásnak van természetesen egy határa.
    
    A Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése előtt január
28-án: "Mindenkinek minden kérdésben legyen vélemény-nyilvánítási
szabadsága akár szóban, akár írásban".
    
    De viszont visszafordítom: 1957-ben volt a pártnak egy döntése,
hogy minden PB-tag, KB-tagok évente egyszer menjenek az
egyetemistákkal párbeszédet folytatni, pedig akkor nem szerettük az
egyetemistákat. Én is tudom, hogy nem szerettük, mert én az
egyetemi mozgalomban dolgoztam akkor, és a párt előtt is - Földes
elvtárs jól tudja, a párt előtt is szégyenkeztem, meg a srácok
előtt is. Úgyhogy eléggé közbe voltunk zárva. Tíz év óta igazán
pártvezetők nem mentek ehhez a nyavalyás réteghez. És mentek mások.
    
    Xxx
Kommentár nélkül című műsorunkat hallják. A következő Berecz
Jánoshoz indézett kérdés a párt szervezésére vonatkozott.
    
    xxx
A lényeg az, hogy a mostani szervezettség így nem jó. De az üzemet
nem hagyhatjuk ott, Nem lehet, hogy tessék kimenni, és kijövünk az
üzemből, hanem fő erőinket nem az üzemben mozgatjuk majd, hanem az
aktívákat az üzemi szakszervezetben, elsősorban a szakszervezetben,
és az erő jelentős részét pedig átvisszük a területbe. Hogy hogyan,
ma kell kialakítani, erről kell az alapszervezetekben a párttagság
véleményét megkérni.
    
    Na most, lehet, hogy végül hármas szervezettségünk lesz. Mindenkit
regisztrálunk a munkahelyén, de egy része - kétharmada - nem a
munkahelyén (...) Tehát a frakcióra vissza kell térni, a jó értelmű
frakcióra. Nem engedhetjük meg azt a luxust magunknak, hogy
ráérünk. (...)
(...) A műszaki értelmiség egyetértett, van-e gazdasági program. Én
szerintem van, csak mondom, ez a kettős magatartás van egy hosszú
távú reformprogram és egy gyakorlati kézivezérlés jó néhány
esetben. Nagyon nehezen tudunk ebből kivergődni, és az nem
jelenthet kivergődést, hogy mondjuk Marjai nem lesz kereskedelmi
miniszter, mert ez nem személyhez kötődő, nagyon alkalmas és nagyon
jó személyiség volt ahhoz, hogy a kézivezérlést megvalósítsa.
    
    Haragszanak is rá rettentően mindenütt.
    
    Mindnyájan tudtuk és mindig idéztük és mindig mondtuk azt a lenini
tételt, hogy az ifjúság kénytelen (...) másként közeledni a
szocializmushoz, mint apáink. És idéztük, hogy nekünk a
felszabadulás élmény, a fiataloknak történelmi tantárgy. Nekünk
1947 után a marxizmus manna volt, kapaszkodó. Mentünk - én
sárospataki diák voltam - mentünk utána, most meg rákényszerítik:
vizsgatétel, és az is milyen? Mert az elmélet jócskán elmaradt, ott
maradt, ahol 1945-ben volt az elmélet maga, sajnos az elméleti
munka. Hogy mi biztosak voltunk abban, hogy emelkedni fogunk, egész
biztosak voltunk, őnekik meg minden be van zárva - minden be van
zárva!
    
    Ma azért, hogy egy KISZ-első titkár PB-tag lehet, attól még az nem
jelenti az egész ifjúság perspektíváját. Legfeljebb arra az egyre
haragszik, meg kompromittálva van, meg az ő hátránya jutott odáig -
valami ilyesmi. Mindezt mindig mondtuk, és ugyanakkor nem értettük
meg, hogy mi az istenért akar másként közeledni a szocializmushoz.
    
    xxx
- Berecz János előadását hallották, melyet tavaly ősszel tartott a
Politikai Főiskolán.+++


1989. március 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD