Rendszerváltás és az MTI

	A magyarországi többpártrendszer esélyei
London, 1989. február 19. (BBC, Panoráma) - Schöpflin György a londoni egyetem politológia tanára éppen most érkezett vissza Budapestről. Vele beszélgettem délután magyarországi tapasztalatairól. Először nem a politológust, hanem a Magyarországon járt látogatót kérdeztem, milyen hatást gyakorolt a közhangulatra a többpártrendszer bejelentése. - Bevallom, hogy mint látogató erre nagyon nehéz választ adni. A politológus talán tudna rá választ adni, de Budapest ugyanúgy nézett, mint amikor utoljára ott voltam decemberben, tehát vagyis egy különbséggel, hogy az időjárás sokkal enyhébb volt, tehát nagyon sokan jártak a Körúton, a Váci utcában. De, hogy komolyabb választ adjak erre, azt hiszem, hogy nagyon eltérőek a reagálások. Azt hiszem a társadalom egy része azt mondja, hogy ezekben a kommunistákban nem lehet bízni. Mások - mondjuk, csak ha óvatosabban reagálnak rá - azt mondják, hogy ennek tényleg nagyon fontos hatása lehet, de még nem lehet tudni, hogy alapvetően mi derül ki ebből az egész folyamatból. Tehát tulajdonképpen várakozás a hozzáállása a társadalomnak., - Na most többen úgy vélekednek, hogy Magyarország még nem kész teljesen a többpártrendszerre. Természetesen felmerül a kérdés, hogy az alakuló pártok nem készek-e, vagy pedig a lakosság nem tudna megélni a pluralizmussal? Schöpflin György szerint a pártok eléggé felkészültek ahhoz, hogy méltó vetélytársként induljanak az MSZMP-vel szemben az 1990-es választásokon? - Szerintem egyáltalán nem. És itt elsősorban arról van szó, hogy 40 év óta erre alig volt precedens, az alig az 56-ra vonatkozik, de 56 alatt tulajdonképpen a pártok, mint szervezetek alig kezdték tevékenységüket kifejteni. •Na most egy párt működtetése nagyon sok unalmas munkával jár, szervezési munkával, borítékok megcímzésével, tagság listák kiállításával satöbbi, satöbbi. És az egyik probléma az, hogy ez a fajta szervezési munka hosszú évek óta a kommunista párt tevékenységével függött össze. Mi független, autonóm mozgalmakat, pártokat akarunk alapítani, de itt ezt a fajta szervezkedési munkát nem akarjuk elvégezni, vagyis nem így mondják ezt, de gyakorlatilag így jön létre. Na most az igazság az, hogy nem olyan nagyon könnyű a semmiből egy politikai pártot megszervezni, hogyha ennek a kultúrája valamennyire hiányzik, és tényleg, hát a kommunista rendszer az elmúlt 40 év folyamán nagyon kiirtotta ennek a kultúráját, úgyhogy az emberek nem is tudják, hogy hogyan kell működtetni egy politikai pártot, mert csak az az egy modelljük van, és az a kommunista párt. És azt hiszem, hogy elég sokan azt mondják, na most itt mindenféle független, új pártok lesznek, és nem olyanok lesznek, mint a kommunista párt. - Na most vannak olyan pártok, amelyek nem most alakultak, hanem tulajdonképpen újjászerveződtek. Vannak olyan vélemények, hogy ezeknek az újjászerveződő pártoknak a programja talán kissé elavult, és nem felel meg a mai követelményeknek. Ezt hogyan látja Schöpflin György? - Hát szerintem ezeknek a pártoknak, itt azt hiszem a Szociáldemokrata Pártról, a kisgazdákról van szó elsősorban. Ezeknek még nincs programjuk. Ezek még nem pártok a szó szoros értelmében, hanem inkább előpártok és ilyen programvázlatok, vázlatokat bocsátottak ki, tehát még nem lehet véglegesen eldönteni, hogy elavult-e vagy nem. Itt azt hiszem inkább arról van szó, hogy ezek a pártok, amelyek természetesen már régóta léteznek a történelmi legitimációjukat próbálják, és a történelmi folytonosságukat próbálják megalapozni, aminek egyébként azt hiszem egyrészt van létjogosultsága, és ugyanakkor komoly szerepe is van, mert egy olyan helyzetben, mint a mostani magyarországi helyzet nagyon sokan nem tudnak eligazodni, de legalább azt tudják, hogy valamikor létezett egy szociáldemokrácia, létezett egy Kisgazdapárt. És igaz, hogy ez ma már egész mást jelent, de mindenképp a jelkép ereje fontos és fontos hatása lehet. - Bihari Mihály politológus a budapesti rádiónak olyan értelemben nyilatkozott, hogy abban az esetben, hogyha az MSZMP a konzervatív vonalat követi, számítani lehet arra, hogy tömegesen kilépnek az MSZMP-ből. Mások szerint pedig az MSZMP-ben legalább három párt húzódik most meg. Schöpflin György szerint lehet számítani pártszakadásra? - Hát mindenképpen lehet. De, hogy hogyan mikor, milyen körülmények között, azt egyszerűen nem lehet megjövendölni. De az is lehetséges, hogy az MSZMP mégis megtartja az egységét ezért is kell egy árat fizetni. Árat mindenképpen kell fizetnie, mert komolyan megváltoztak a politikai körülmények, a politikai adottságok Magyarországon és az a fajta egy párt, amely uralta az egypártrendszert, az tulajdonképpen ma valamennyire elavult. - Na most, ha pártszakadás következik be, akkor elképzelhető, hogy a párt, a felbomlott párt valamelyik frakciójával valamelyik új párt fúzióra lépne? - Ezt én nagyon valószínűtlennek tartom, azért, mert senki sem akar paktálni a kommunistákkal. Joggal, mert a kommunista párt, az MSZMP nevezzük minek, ez tulajdonképpen mellékes, rettenetesen népszerűtlen, és hát ezt az ember megérti, mert a felelősség kérdése azon előbukkan, hogy hogyan is lehetett, az, hogy 40 év után a magyar gazdaság csődbe jutott, társadalmilag a helyzet a katasztrofális, és hát politikailag is tulajdonképpen válságban van. Senki sem akar ilyen párttal fuzionálni. - A sajtónak a nyugati demokráciákban hatalmas szerepe van. A magyar sajtó és rádió vajon meg tud felelni ezeknek az új követelményeknek? - Azt hiszem ami az újságírókat illeti meg tud, és itt a legnagyobb problémája azt hiszem az MSZMP-nek lesz, amikor egyszerre, vagyis inkább menetelesen, de rövidesen, ez máris elindult, előkerülnek a többi párt lapjai, és egy ilyen politikai piac jön létre, ahol különféle áramlatok lesznek képviselve, és biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan a párton belül ezt nagyon nehezen tűrik el és ezt anarchiának nézik, pedig ez nem anarchia, hanem ez egészséges politikai élet. +++ 1989. február 19., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »