|
|
 |
|
 |
A Szociáldemokrata Párt
|
München, 1989. február 17. (SZER, Magyar Híradó) - Tegnap tartotta
a Fáklya klubban bemutatkozó nagygyűlését a Magyar Szociáldemokrata
Párt, amelynek máris 8000 tagja van. 18 fővárosi kerületben és 80
vidéki településen működnek alapszervezetei, noha alig 5 hete
újította fel tevékenységét. Budapesti tudósítónk jelenti:
Rákosi és Kádár börtöneit megszenvedett veteránok hosszú sorának
felszólalása jelezte, hogy az újjáalakult Magyarországi
Szociáldemokrata Párt nem az egyezkedők, átigazoltak és kettős
párttagok, Szakasitsok és Marosánok nyomdokain kíván haladni. Ez
egyébként egyértelműen kiderült Révész András pártelnök szavaiból
is, amikor mindenekelőtt Kéthly Anna emlékét idézte fel.
Ellentétben az MSZMP-vel, amely rejtélyes okból még ma is
munkáspártnak mondja magát, az újjászerveződő Magyar
Szociáldemokrata Párt, hasonlóan a modern nyugati
szociáldemokráciához, nem osztályalapon szerveződik, nem tekinti
magát kifejezetten munkáspártnak, hanem a programjával és
ideológiájával egyetértők pártja lesz.
Ahogyan Révész András elmondta, az új magyar párt szeme előtt a
svéd, a finn és különösképpen a spanyol szociáldemokraták példája
lebeg. Már a tegnapi összejövetel is elég részletes tájékoztatást
nyújtott a Szociáldemokrata Pártnak a szakszervezetekkel és a
sztrájkjoggal szemben elfoglalt álláspontjáról.
A párt és a szakszervezet viszonyáról Baranyai E. Tibor, egykori
ifjúsági titkár beszélt. Mint nyomatékkal hangsúlyozta, nem azonos
személy a pár éve menesztett SZOT-vezetővel. A felfogásuk sem
azonos, mivel azt követelte, hogy a politikai pártokat és a párt
jellegű politizálást száműzzék a termelőüzemekből. Ehelyett
hozzanak létre valódi, kizárólag munkavállalói érdekeket védő
szakszervezeteket.
A pártnak és a szakszervezetnek ilyen szétválasztása - különösen a
szociáldemokratáknál - nem magától értetődő, hanem politikai döntés
eredménye. Mint ismeretes, történetileg a szociáldemokrata és a
szakszervezeti mozgalmak szorosan összefonódtak. Baranyai, miközben
üdvözölte a már létrejött független szakszervezeteket, nem
indítványozta a SZOT feloszlatását. Sürgette viszont a mostani,
politikai okokból túlduzzasztott szakszervezeti mamutbürokrácia
radikális csökkentését, általános decentralizálást, önálló szakmai
központok létrehozását.
Valószínűleg nem Baranyai E. Tibor beszédében vetődött fel utoljára
a kérdés, hogy most, miután újból él a Magyar Szociáldemokrata
Párt, mi indokolja, hogy a nagy múltú Népszava továbbra is a SZOT
lapjaként bitorolt néven jelenjék meg. Addig is, amíg a kérdésre
válasz érkezik, megkezdték a Szociáldemokrata Füzetek című kiadvány
terjesztését.
A fiatalabb nemzedék képviseletében Bruszt László
gazdaságszociológus lépett fel, és megsemmisítő kritika alá vetette
a sztrájkjogot korlátozni próbáló, március 8-ikán a parlament elé
kerülő törvénytervezetet. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|