|
|
 |
|
 |
Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (2. rész)
|
Kedvező jel, hogy változatlan a külföldi tőke érdeklődése
Magyarország iránt. Ami személyes pozícióit illeti, közölte:
garanciákat kapott a miniszterelnöktől arra, hogy a
Pénzügyminisztérium kezében futnak össze a magyar gazdaságpolitika
stratégiai irányításának szálai. (Ez a garancia az utóbbi hónapokban
a magyar gazdaságpolitikát bénító Rabár-Matolcsy hatásköri párharc
fényében kap különös jelentőséget.) Kupa Mihály a gazdaságot
fenyegető legveszélyesebb jelenségnek az infláció növekedését
tartja, ami ,,dezorganizálja a gazdaságot, tönkreteszi az
embereket,,. Ezzel együtt a munkanélküliség mértéken felüli
felduzzadása sem lenne kívánatos; ezért Magyarországon meg kell
találni a ,,keskeny pallót,, a két rossz között. A
pénzügyminiszter-jelölt gazdaságpolitikájának alapelemei közé
tartozik az állam szerepének további visszaszorítása, piackonform
adórendszer kialakítása, az állam szociális gondoskodásának új
pénzügyi alapokra helyezése. Kupa Mihály nagy szerepet szán a
társadalmi konszenzus megteremtésének, a folyamatos párbeszédnek az
érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter-jelölt egyébként úgy
véli, hogy az átmeneti helyzetben lévő Magyarországon egyetlen
közgazdasági elmélet sem valósítható meg tiszta formájában. Ezért a
modellek helyes arányú vegyítésére van szükség.
Boross Péter a belügyi tárca várományosa a közigazgatás
,,népszolgálati,, jellegének erősítését, s fegyelmezett, kemény,
működőképes, az állampolgárok nyugalmát, biztonságát szavatolni
képes rendőrség megteremtését ígérte.
Botos Katalin arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek reformja
eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván
változtatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az
osztrák modellt ajánlotta.
Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország
előrehaladása mindenképpen megköveteli a műszaki-szellemi
kapacitások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának
növelését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új posztján
ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki
értelmiség támogatását.
Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes
nemzetbiztonsági szolgálat kiépítését, működtetését ígérte; amihez
saját, pártelkötelezettségekkel nem terhelt, hangsúlyozottan
köztisztviselői pályafutása is garanciát adhat.
Horváth Balázs új posztja kapcsán emlékeztetett arra: a
határokon túli magyarság ügyeivel foglalkozó testület már eddig is
működött. Ténykedésének lényege annak felismerése, hogy ,,15
millióan vagyunk, nem 10 millióan,,. (MTI)
1990. december 14., péntek 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|