|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (1. rész)
|
1990. június 18., hétfő - Hétfőn megkezdődött az
Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték
volna az első ülésnap napirendjének, a Magyar Köztársaság
alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját,
az Országgyűlés határozott a kormány által sürgősséggel kért
törvényjavaslatok napirendre tűzéséről, valamint több képviselő is
szót kért a napirend előtt.
Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon
tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának
meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök
utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény
hatályának rendezéséről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló
1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló
1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítását; valamint az Állami
Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és
hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott
törvényjavaslatot.
Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes
állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkívüli ülésszak
napirendjére interpellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy
az interpellációk napirendre tűzését a képviselők egyötödének
aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt
interpellációs nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt.
Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ideiglenes
köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és
a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott házelnök közölte: a
jelölteket meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután
kerülhet sor megválasztásukra.
A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni József
(MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke, aki
reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden
felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének
javaslatában nem állja meg a helyét a házszabályra tett hivatkozás,
mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Molnár
Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság
munkarendjében a zárt ülések módszerét helyezte előtérbe, s ezért
kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.)
(folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (2. rész)
|
Debreczeni József arra hivatkozott: a külföldi parlamenteknél
általában az a szabály, hogy a különbizottságok ülései nem
nyilvánosak. Azt állította, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló
bizottság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végezetül
kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellentétes a bizottság
határozatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában
visszautasította, hogy eljárása - amellyel kisebbségi álláspontot
tárt az Országgyűlés elé - ellentétes a parlamentarizmus
szellemével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Debreczeni József
állításával ellentétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s
csak a múlt héten volt egy nyilvános ülése. Fenntartotta javaslatát,
hogy az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.
Ezután Szokolay Zoltán (MDF) emelt kifogást Hankó Faragó
Miklósnak, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjának a Batthyány
Lajos-Nagy Imre emlékmécsesnél szombaton mondott beszéde egyik
kitétele ellen. Nevezetesen, visszautasította a szabad demokrata
képviselő azon állítását, miszerint ,,az új kormánynak az
amnesztiatörvényre vonatkozó eredeti javaslata közkegyelemben
részesítette volna a pártállam volt zsarnokait,,. Az MDF képviselője
elítélte a beszédet, mint olyan akciót, ami hamis politikai
propagandát fejt ki.
Kónya Imre a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának
nyilatkozatát ismertette a helyhatósági választások időpontjával
kapcsolatosan. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a
Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke október 14-re tűzte ki az
önkormányzati választásokat. Az MDF képviselői nyilatkozatukban
leszögezik: vállalják az önkormányzatokról és a helyhatósági
választásokról szóló törvény megalkotásával összefüggő munka
felgyorsítását. Javasolják a többi parlamenti frakciónak, hogy
támogassák ezt a törekvést. Az MDF frakciója szerint amennyiben a
szóban forgó törvényalkotó munkát sikerül felgyorsítani, kérjék az
ideiglenes köztársasági elnököt: módosítson a helyhatósági
választások időpontján oly módon, hogy az első fordulóra a lehető
legkorábbi időpontban kerüljön sor.
Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője a
napirenden kívüli felszólalásokra reagálva kifejtette: a Fidesz -
egy-két sürgős esetet kivéve - tartózkodott attól, hogy napirend
előtti ügyekkel vegye el az időt a törvényhozói munkától.
(folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (3. rész)
|
Ám az elmúlt fél órában történt hozzászólások pártpolitikai fórummá
alakítják át az Országgyűlést, márpedig a Parlament nem erre való -
hangsúlyozta. Az MDF frakcióvezetője által ismertetett nyilatkozatra
utalva leszögezte: egyetlen pártnak sincs joga, sőt lehetősége se
szabad, hogy legyen felhívásokat intézni napirend előtt a többi
párthoz és a közvéleményhez. Kifejtette: áldatlan állapotokat fog
előidézni, ha a parlamenten kívüli munkában is az a kapkodás
uralkodik el, ami az Országgyűlés utóbbi
tevékenységét jellemezte. Az ideiglenes köztársasági elnöknek joga
van meghatároznia a helyhatósági választások idejét, s nem lenne
szerencsés, ha ebben a Parlament befolyásolná. Orbán Viktor
egyébként is kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a
szükséges törvények hiányában jelölte meg az ideiglenes köztársasági
elnök a választások napját. Különösen szerencsétlen lenne egyelőre
azt szorgalmazni, hogy az időpontot hozzák előre - mondta a Fidesz
frakcióvezetője, s kérte Kónya Imrétől az indítvány visszavonását.
Kónya Imre válaszában azzal érvelt, hogy az ország érdekét
szolgálná az önkormányzati választások előrehozása. Úgy vélekedett,
hogy ha a Tisztelt Ház fokozott törvényalkotó munkával elősegítené a
két törvény mielőbbi elfogadását, lenne értelme a javaslatnak, s az
nem csorbítaná a köztársasági elnök jogkörét.
Végezetül szót kért Torgyán József is, aki a Kisgazdapárt
nevében támogatásáról biztosította az MDF előterjesztését.
(folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2004 sz. hírre
|
A mai mtib2004 sz. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő
(1. rész) című hírünk 5. bek. 2-3. sora helyesen:
... vizsgáló bizottság elnöke nyitotta meg, aki reagált Molnár
------------------------
Péternek, ...
(MTI)
1990. június 18., hétfő 13:48
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (4. rész)
|
Mielőtt hozzákezdtek volna a képviselők az alkotmánymódosítás
részletes vitájához, Szabad György reagált azokra a petíciókra,
amelyek tiltakoznak a magyarországi zsidóság kisebbséggé történő
nyilvánítása ellen. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti
törvénytervezet nem tartalmazott erre vonatkozó kitételt, csupán
módosító indítványban szerepelt, de időközben ezt is visszavonta a
beterjesztő.
Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a
jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai
csatározások középponti kérdésévé lett köztársaságielnök-választás.
Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is visszautasította azt a
nem egyszer hangoztatott vádat, miszerint a Parlament általi
elnökválasztás a nép feje felett született döntés lenne. Mint Darvas
Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha
komoly politikai döntéseket nem hozhatnának meg a képviselők.
Hozzátette: az országgyűlési képviselőket éppen azért választották,
hogy a politikai döntéseket, s azok felelősségét vállalják.
A köztársaságielnök-választás ügyében végül is Németh Miklós
független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az
ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az
elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai
vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a
többpárti Parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld
bizalma is.
Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP
népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben
azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése
érdekében most a Parlament válasszon köztársasági elnököt, de annak
mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor
kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új
alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a
választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette
hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a
köztársaságielnök-választással összefüggésben semmiféle személyes
ambíció nem vezérli.
A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független
képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István
bejelentette, hogy visszavonják az alkotmánymódosítással
kapcsolatban a köztársaságielnök-választás módját érintő módosító
indítványaikat. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (5. rész)
|
Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat
utasította vissza határozottan Horn Gyula, hozzátéve: a szocialista
frakció éppoly legitim, mint a többi párt parlamenti csoportja, s
így nem vitatható el tőle a népszavazás kezdeményezésének joga. A
továbbiakban kifejtette, hogy a köztársasági elnök stabilizáló
tényező lehet egy esetleges politikai válság esetén, s ezért is
fontos, hogy egy népszavazással megválasztott, az ország
lakosságának bizalmát élvező személy töltse be a posztot. Emellett
azon a véleményen volt, hogy az elnökválasztás időpontjáról és
körülményeiről mielőbb kezdjenek konzultációt a parlamenti pártok.
Horn Gyula felszólalásának ezt követő gondolatai kisebb polémiát
váltottak ki, ugyanis az MSZP elnöke kijelentette: széles körű
tiltakozást eredményezett az új művelődési miniszter
vallásoktatással kapcsolatos koncepciója. Ezzel összefüggésben Horn
Gyula leszögezte: a hitoktatás bármilyen formában történő kötelezővé
tétele nemcsak az alkotmány paragrafusait sérti, de ellentétes a
Magyarország által is aláírt Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi
Egységokmányával, valamint a lelkiismereti szabadságról alkotott
törvénnyel.
A felszólalásra reagáló Lukáts Miklós államtitkár Horn Gyulával
vitába szállva egyértelműen aláhúzta, hogy fakultatív tárgyként
szerepel majd a hittan az iskolai tantervekben. A művelődési tárca
vezetőjének nyilatkozatai nyomán keletkezett félreértéseket
eloszlatva leszögezte: a diákok, illetve szüleik szabadon dönthetnek
a tárgy felvételéről. Horn Gyula ennek ellenére úgy vélte, hogy a
hitoktatás ebben a formában tervezett bevezetése sincs összhangban
az alkotmány azon rendelkezésével, amely egyértelműen szól az állam
és az egyház szétválasztásáról. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (6. rész)
|
Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a címer, illetve
ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kisebbfajta heraldikai
,,csetepaté,, alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi
címerhez való ragaszkodását kifejtő felszólalása után Szabad György
(MDF) történészként fogalmazta meg véleményét. Elöljáróban
hangoztatta: a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen
biztosítani kell, s indokolt, hogy önálló törvény szülessen erről.
Címernek csak az tekinthető - mondotta -, ami a címerpajzson
helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak ,,melléklete,, a
címernek. Történelmi tényekre utalva kijelentette, hogy a címer és a
korona ezer éves összekapcsolódása pusztán egy szép álom, hiszen a
szent korona és az államcímer először Mária Terézia idején jelent
meg együttesen. Zétényi Zsolt (MDF) arra emlékeztetett: Kossuth
annak idején a Habsburg-ház jelképeinek eltüntetését rendelte el a
címerből, nem pedig a koronáét. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (7. rész)
|
A szerteágazó, sokrétű vitában Gerbovits Jenő (FKgP) szavaiból
az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfogadásának kétharmados
többséghez kötését.
Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági indítvány
ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító javaslatát az
illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni
ennek az intézménynek alkotmányossá tétele mellett. Példaként
említette meg, hogy volt, aki azzal érvelt a módosító javaslat
elfogadása mellett, hogy nem lát különbséget a kétféle
bizalmatlansági indítvány között. Orbán Viktor emlékeztetett arra,
hogy korábban is felhívta a figyelmet: a konstruktív bizalmatlansági
indítvány elfogadásával egy fizikai aktus három jogkövetkezményt
vonna maga után. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek adott bizalom
megvonásával egyidejűleg a Parlamentnek bizalmat kellene szavaznia
az új kormányfőnek úgy, hogy a programját a képviselők nem is
ismerik. Mindez a Parlament súlyos gyengülését idézné elő, s
felborítaná a Parlament és a kormány közötti egyensúlyt.
Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére pártpolitikai
propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket
varázsolt az ülésterembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal
demokraták módosító javaslatait ,,ostorozta,,. Szájer József
(Fidesz) a földtörvény kétharmados elfogadását szorgalmazó
indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a Kisgazdapártnak
kíván gondot okozni. Ugyancsak bírálta Orbán Viktornak a konstruktív
bizalmatlansági intézmény bevezetése elleni javaslatát, mondván, ez
az intézmény éppenséggel arra irányul, hogy ne lehessen könnyen
megbuktatni valakit. ,,Érvként,, a konstruktív bizalmatlansági
indítvány szükségessége mellett azt hozta fel, hogy ,,rombolni
könnyű, építeni nehéz,,. Hangsúlyozta: az MDF helyesen javasolta
ennek az intézménynek a beépítését az alkotmányba. Végezetül
egyetlen mondattal ismét a földtörvény minősített többséggel való
elfogadása ellen emelt szót, mondván, hogy ,,a kisgazdákat le lehet
szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem,,.
(folyt.köv.)
1990. június 18., hétfő 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszak - hétfő (8. rész)
|
Kőrösfői László (MSZP) hozzászólása - amelyben támogatta azt az
indítványt, hogy a munkavédelem foglalja magában a rendszeres
testedzés lehetőségének biztosítását is - után Orbán Viktor
reflektált Torgyán József felszólalására. A fiatal demokraták
frakcióvezetője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön
meg a vitában, mint a kisgazdák frakcióvezetője. Rámutatott: az
alkotmánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai
érvek ütközzenek meg, ne pedig viccek. Torgyán József felszólalása
ugyan lendületes volt - mondotta -, de egyetlen alkotmányjogi érvet
sem tartalmazott, sem a konstruktív bizalmatlansági indítvány
mellett, illetve ellene.
Áder János (Fidesz) megjegyezte, hogy a vita arról győzte meg,
miszerint érdemes lett volna külön címer- és zászlóügyi
albizottságot felállítani a kérdések tisztázására. Úgy vélte,
problémát okozott, hogy a képviselők nem tematikusan haladtak végig
a módosításokon. Üdvözölte: az általa beterjesztett módosító
indítványok közül bizottsági támogatást kapott, hogy a köztársasági
elnök hivatali ideje és a Parlament mandátumának ideje ne essen
egybe. Ugyanígy az, hogy paritásos alapon állítsák fel az
alkotmánybírákat jelölő bizottságot. Kifogásolta ugyanakkor, hogy
nem fogadták el javaslatát a Nemzeti Bank elnökének Parlament által
történő megválasztására. A fideszes képviselő azzal érvelt, hogy ez
a választási módszer az alapintézmény tekintéjét növelné.
Áder János felszólalására az elnöki pulpitusról röviden
reflektált Szabad György. Véleménye szerint a vita szerteágazó volta
összefügg azzal, hogy nem törvényjavaslatot, hanem
törvénymódosítások sorozatát tárgyalja a Parlament.
Fodor István (független) egyperces hozzászólásában megjegyezte:
az Alkotmánybíróság depolitizálására jelentene minimális garanciát
az a gesztus is, ha a jelölőbizottságban helyet kapna a függetlenek
képviselője. Szerinte ezzel a függetlenek nem többletjogokat
kapnának, hanem olyan jogot, ami a pártfrakciókat is megilleti.
Torgyán József ismét szükségesnek érezte, hogy válaszoljon
Szájer József és Orbán Viktor Fidesz-képviselőknek. Orbán Viktorral
ellentétben azt hangoztatta, hogy a konstruktív bizalmi indítvány
témájában ,,csak az ő érvei - rombolni könnyebb, mint építeni -
voltak a jogi érvek,,. Az utolsó felszólaló Raj Tamás (SZDSZ)
egyebek között arról szólt, hogy a nemzetiségek parlamenti
képviseletére vonatkozóan támogatja azt az indítványt, amelyben
nincsenek nevesítve a nemzetiségek.
A hétfői ülésnap munkáját hat óra után néhány perccel rekesztette
be Szabad György, megjegyezve, hogy az alkotmánymódosítás részletes
vitáját folytatja majd az Országgyűlés. (MTI)
1990. június 18., hétfő 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|