|
|
 |
|
 |
Európa Tanács - Közép-Kelet-Európa - Kovács László (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - A
közép-kelet-európai változások lehetővé teszik az ideológiai alapú
konfrontáció kiküszöbölését és az új alapon megvalósuló példátlan
együttműködés kibontakoztatását földrészünkön - hangsúlyozta Kovács
László, az MSZP képviselője kedden az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének vitájában, amelynek központi témája az Európa Tanács
új szerepe volt a kelet-európai változások után.
Az eddigi külügyi államtitkár, aki a delegáció tagjai közötti
megegyezés alapján fejtette ki a magyar álláspontot a testületben,
rámutatott arra is, hogy a kommunista rendszerek bukása ugyanakkor
bizonytalansággal is jár: politikai űr keletkezett, felélénkült a
nacionalizmus, megnőtt az etnikai konfliktusok veszélye. Éppen a
marosvásárhelyi események bizonyítják ezt - mondta. Kovács László
szerint az Európa Tanács az a szervezet, amelynek megvan az erkölcsi
és politikai tekintélye ahhoz, hogy felemelje szavát a kisebbségek
egyéni és kollektív jogainak védelmében. Javasolta, hogy az Európa
Tanács szolgáltasson keretet egy nemzetközi megfigyelő szervezet
létrehozásához e jogok tiszteletben tartásának a figyelemmel
követésére.
A választásokból kiemelkedő új magyar kormány támaszkodhat az
előző kormány külpolitikai tevékenységére, amely megbecsülésnek
örvendett európai partnereinknél, ugyanakkor új belső és nemzetközi
feltételekkel is számolnia kell - közölte. Az utóbbiak közül
kiemelte azt, hogy már Magyarország is pluralista, demokratikusan
megválasztott parlamenttel rendelkezik, mint a többi európai
demokrácia, és új lépések történnek a piacgazdaság kiépítésére is.
Magyarország beilleszkedése Európába immár nemcsak jámbor óhaj,
hanem elérhető realitássá vált - hangoztatta. (folyt.)
1990. május 8., kedd 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa Tanács - Közép-Kelet-Európa - Kovács László (2.rész)
|
Felszólalásában a magyar képviselő külön szólt arról, hogy
szükség van a helsinki folyamat intézményesítésére. A közös
szándékot tükrözik az olyan tervek, mint Mihail Gorbacsov szovjet
államfő európai háza, Francois Mitterrand francia elnök európai
konföderációja vagy Jacques Delors-nak, az EK bizottsága elnökének
koncentrikus körökre épülő elképzelése. Mindez szerinte megfelel
azoknak a gondolatoknak, amelyeket az Európa Tanács már hosszú ideje
hirdet. A tanácsra jelentős szerep vár ebben a folyamatban, és
Magyarország határozott szándéka a mielőbbi csatlakozás ehhez a
testülethez.
Kovács László emlékeztetett arra, hogy Magyarország és az Európa
Tanács között már 1987 óta erősödnek a kapcsolatok, s hogy
Magyarország már tavaly kérte teljes jogú csatlakozását, amit az új
Országgyűlés első ülésén egyhangúlag elfogadott határozat csak
megerősített.
Kovács László mellett még negyvennyolc képviselő szólalt fel a
Közép-Kelet-Európa és az Európa Tanács kapcsolatairól rendezett
egésznapos vitán, amelyet Soares Costa portugál szociáldemokrata
képviselő beszámolója vezetett be. Külön-külön jellemezte mind a
kilenc közép- és kelet-európai ország - Albániától a Szovjetunióig -
belső fejlődését és az Európa Tanáccsal való kapcsolatait. Közölte,
hogy Magyarország volt az első a térségben, ahol egy reformista
kommunista párt maga valósította meg az átmenetet a pluralista
parlamenti demokráciába, szabad választás alapján, és anélkül, hogy
az utca bármiféle - szavai szerint - ,,forradalmi,, nyomást
gyakorolt volna. Ugyancsak Magyarország volt az első, amely teljes
jogú csatlakozását kérte, még tavaly november 16-án, az Európa
Tanácshoz - mondta. (folyt.)
1990. május 8., kedd 18:49
|
Vissza »
|
|
Europa Tanács - Közép-Kelet Európa - Kovács László (3.rész)
|
A beszámoló egyébként Romániáról szólva megemlíti, hogy ez az
ország volt az egyetlen a térségből, amely nem képviseltette magát
az ET által rendezett lisszaboni külügyminiszteri találkozón, ahol
Horn Gyula külügyminiszter nyugtalanságának adott hangot az erdélyi
románok és a magyar kisebbség közötti összeütközések miatt. Az
előadó utalt rá, hogy a tanács miniszteri bizottsága az összes felet
mérsékletre szólította fel.
A keddi, igen gazdag vitában a szónokok hangsúlyozták, hogy új
feladatok hárulnak a tanácsra a közép-kelet-európai változások
nyomán. Egy dán képviselő, aki parlamenti küldöttséggel járt
Romániában a napokban, felhívta a figyelmet az ott tapasztalható
aggasztó jelenségekre, bizonytalanságra. Sok szó esett a
szovjetunio-beli, a litván és lettországi fejleményekről, a német
egyesítésről is.
A képviselők elé terjesztett határozati javaslat egyebek közt
kiemeli azt, hogy a közép-kelet-európai országoknak nyújtott
segítség keretében különleges elbírálást igényel a kisebbségek
védelme. Másik érdekessége a javaslatnak, hogy támogatja a nem
tagállamokkal foglalkozó bizottságnak azt az elgondolását, hogy az
Egyesült Államok és Kanada számára hozzon létre társult tagi
státust, mivel mindkét ország részt vesz az európai együttműködési
és biztonsági értekezleten. A státus az EBEE-folyamattal kapcsolatos
vitákban való részvételt biztosítana az amerikai földrész két
országának.+++
1990. május 8., kedd 18:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|