Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
1990. április 19., csütörtök - Több mint 30 téma szerepelt a Minisztertanács csütörtöki ülésének napirendjén; ezek tekintélyes hányadát a kormány megtárgyalta, egy részüket pedig a következő kormányülés napirendjére utalta át - mondta Bajnok Zsolt kormányszóvivő az MT-ülést követő sajtótájékoztatón. A kormány foglalkozott a tudományos fokozatokról és minősítésről szóló 1983. évi törvényerejű rendelet módosításával. Döntése értelmében az előírásban szereplő bizonyos ideológiai követelményeket - marxista-leninista ismeretekkel kapcsolatos vizsga, tájékozottság bizonyítása - kiiktatta a tudományos továbbképzés és minősítés feltételei közül. A módosítás másik lényeges eleme a tudományos fokozattal, kandidátusi címmel rendelkezők illetménykiegészítésére vonatkozik. Ezt eddig csak azok kaphatták meg, akiknek Magyarországon volt állandó bejelentett lakhelyük. Ezentúl a fokozattal együttjáró pénz felvételére azok is jogosultak lesznek, akik külföldön vannak, mert az érintett személyek döntő hányada meglehetősen intenzív kapcsolatban áll a magyar tudományos élettel. A kormány érdemben foglalt állást néhány olyan jogszabály-tervezetről, amelynek a Parlament elé terjesztésére már nincs módja, ám miután az előkészítő munkálatokat elvégezte, azzal az ajánlással adja tovább az új kormánynak, hogy terjessze azokat az Országgyűlés elé. Így indítványozza a honvédelmi törvény módosítását. Nevezetesen, hogy a sorkatonai szolgálat a jelenlegi 18 hónapról 12 hónapra csökkenjen, a tartalékos szolgálat ideje 10 hónap legyen. A polgári és a fegyver nélküli szolgálat esetében 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos szolgálatra tesz javaslatot. A módosítás életbe léptetését az MT az eredetileg tervezett 1991. január 1. helyett korábbra javasolja, oly módon, hogy az vonatkozzék az augusztusban bevonulókra. A Minisztertanács a választások alkalmából közkegyelmi jogszabály elfogadását is indítványozza. A tervezet összesen 6300 szabadságvesztését töltő személyt érintene. A szabadságvesztés végrehajtásának elengedését ajánlja az egy évet meg nem haladó büntetések töltőinél, kivéve a visszaesőket. Az amnesztia kiterjedne a három évet meg nem haladó szabadságvesztést töltőkre, ha gondatlanságból elkövetett bűncselekményről van szó, illetve más esetekben, amikor azt humán szempontok indokolják. (folyt.köv.) 1990. április 19., csütörtök 19:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
Más elítélt kategóriáknál a törvényjavaslat indítványozza a büntetés időtartamának felére, illetőleg harmadára csökkentését. A kamatadóval kapcsolatos kormányállásfoglalás lényege, hogy az április 9-i hatállyal megsemmisített törvény részleges hatálya, amely a február és március hónapokra vonatkozó adófizetési kötelezettséget előírja, szűnjék meg. A Minisztertanács egyúttal indítványozza, hogy a már befizetett adót minden állampolgár részére egyéni kérelem nélkül térítsék vissza. A kormány indokoltnak tartaná a visszafizetést 10 százalékkal növelt összegben meghatározni. Bajnok Zsolt elmondta: a Minisztertanács szerint ezt a törvényjavaslatot sürgősségi kéréssel kellene az új Országgyűlés elé terjeszteni, mert ha nem születik időben döntés, akkor júniusban meg kellene kezdeni a kamatadó behajtását azoknál, akik február és március hónapra nem fizettek. A kormány április 19-ével egyszerűsítette a statisztikai törvény végrehajtási jogszabályait. Erre azért volt szükség, mert a végrehajtásra vonatkozó rendelkezés kétszintű - a Minisztertanács, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott rendelkezés - volt. A szóvivő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy intenzív munkával készül az új statisztikai törvény, amely két-három éven belül a Parlament elé terjeszthető. A kormány több döntést hozott a világkiállítás előkészítéséről. Körvonalazta az Expo magyar kormánybiztosának feladat- és hatáskörét, egyben megbízta a kormánybiztost, hogy dolgozza ki a Világkiállítási Alap feladatait, részletezve azokat a tennivalókat, amelyeknek a finanszírozására az Alap lenne hivatott. A világkiállítás előkészítése kapcsán folyamatban lévő ügyek anyagi fedezetére az idén 10 millió forint áll rendelkezésre. A kormány ajánlása szerint az előkészületek folytatására a Világkiállítási Alap útján az idén és 1991-ben 100-100 millió forintos összeget kellene biztosítani. A kormány ugyancsak elfogadta azt az indítványt, hogy létesüljön és kezdje meg működését a Világkiállítási Programiroda. A kormány határozott 18, volt munkásőrségi ingatlan soron kívüli hasznosításáról. Két lőtér kezelői jogát a Magyar Honvédség, ötét a Belügyminisztérium kapta meg, a technikai felszerelés értékének megtérítése fejében. A többi objektumot mezőgazdasági művelésre adták át, illetőleg oktatási, idegenforgalmi és turisztikai céllal hasznosítják. (folyt.köv.) 1990. április 19., csütörtök 19:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
A kormányülés napirendjén szerepelt a szovjet csapatkivonással felszabaduló repülőterek hasznosításáról, illetve a közforgalmú repülés fejlesztésében figyelembe vehető repülőterekről szóló tájékoztató. A Minisztertanács megállapította, hogy Magyarországon - a kivonás után felszabaduló repülőterekkel együtt - 55 különböző kategóriájú repülőtér van, s ebből a Magyar Honvédség hatra tart igényt védelmi szempontból. Így a többi felhasználható a polgári repülés fejlesztésére. A szovjet csapatok kivonulása után hét betonfelületű, illetve kilenc füves kifutójú repülőtér kerül vissza magyar tulajdonba. A kormány egyetértett azzal, hogy ezek mindegyike gazdaságosan hasznosítható. Állásfoglalásának lényege: a visszakerülő repülőterek maradjanak állami tulajdonban, s a jövőben is rendeltetésük szerint használják őket. A kormány véleménye szerint a létesítményeket zárolják, s ennek időtartama addig szólna, amíg a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium elkészíti a polgári repülés egységes koncepcióját. Sárközy Tamás igazságügyi miniszterhelyettes, deregulációs kormánybiztos bejelentette: befejeződött a tavaly szeptemberben elkezdett deregulációs program második szakasza. Ennek során olyan jogszabályokkal foglalkoztak, amelyeket a tárcák önként nem kívántak deregulálni. A Minisztertanács általában május 1-jével - néhány esetben később - hatályon kívül helyez 130 kormányrendeletet, illetve határozatot, továbbá 260 miniszteri rendeletet vagy államtitkári rendelkezést. Sárközy Tamás közölte: a múlt év szeptembere óta a mintegy 3000 gazdasági célú jogszabály 25 százalékát helyezték hatályon kívül. A deregulációs kormánybiztos, akinek megbizatása május 1-jén jár le, elmondta, hogy a következő kormánynak javasolni fogja: a deregulációs funkciót a jövőben az Országgyűlés gyakorolja. Végül szólt arról, hogy az új kormány számos új törvénytervezetet - fogyasztóvédelmi, versenytörvény-tervezet, a munkástanácsok jogállását szabályozó tervezet, Munkatörvénykönyv-tervezet - kap ,,hozományként,,. Ezeket az új kormányprogramnak megfelelően kismértékben változtatva rövid időn belül a parlament elé terjesztheti. Bajnok Zsolt elmondta még, hogy a Minisztertanács megtárgyalta a gödöllői Grassalkovich-kastély helyreállításának és hasznosításának ügyét. A kastély esetében az Országos Műemléki Felügyelőség a kezelési feladatokat ideiglenesen kapta meg. Az OMF az idén 100 milliós költséggel végez épületmegőrző és helyreállító munkát. (folyt. köv.) 1990. április 19., csütörtök 20:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
A kormány egyúttal olyan döntést hozott, hogy a helyreállítást követő hasznosítás elbírálásakor a Gödöllői Városi Tanács élvezzen előnyt. A Minisztertanács néhány személyi ügyben is döntött. Egyetértett azzal, hogy a külügyminiszter tegyen javaslatot az ideiglenes köztársasági elnöknek Hajdú János, hazánk berni nagykövete felmentésére. Ezt egyébként a nagykövet kérte. Ugyancsak egyetértő kormányállásfoglalás született a Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter által benyújtott előterjesztések ügyében a Magyar Honvédség tíz tábornoka szolgálati viszonyának megszüntetéséről és nyugállományba helyezéséről. Ennek értelmében a miniszter javasolni fogja a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének a tábornokok - saját kérelmükre, érdemeik elismerésével történő - nyugállományba helyezését 1990. június 1-jei hatállyal. Egy kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta: elképzelhető, hogy már harminc fölött van a lemondásukat benyújtó államtitkárok és miniszterhelyettesek száma. A további érdeklődésre pedig kifejtette: miután képzett szakemberekről van szó, úgy tűnik, nem túlzottan nehéz munkahelyet találniuk, egy részük pedig amúgy is közel van 60. életévéhez, így munkajogilag nincs akadálya annak, hogy kérjék korengedményes nyugdíjazásukat. (MTI) 1990. április 19., csütörtök 20:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »