|
|
 |
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (3. rész)
|
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett
egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál
fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta:
a hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének
irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság
ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A
pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a
hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi
Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe
tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert
azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést
,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki
sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak
a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi
bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem
utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket
természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy - igaz, ezt
közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső - elmarasztalta a
minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért
építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté
tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként ,,belefért,,
az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére
írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a
Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a
Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül
konkrét összegeket is előírt volna.
Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának,
Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem
emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca
vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során -
megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb,
alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az
is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették,
semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatott 23
esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám
hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni.
A következő meghallgatott, Beregi István ezredes, a HM
területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg
erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. (folyt. köv.)
1990. február 6., kedd 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|