|
|
|
|
Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése
(1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A családjogi törvény
módosításáról, illetve az alkoholisták bíróság által elrendelt
intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről tárgyalt szerdán az
Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselők a
napirend előtt a tengizi beruházáson dolgozók élet- és
munkakörülményeit kivizsgálni hivatott bizottság összetételét
vitatták meg, s utóbb kiderült, e téma nagyobb vihart kavart, mint a
napirenden szereplő kérdések.
Pesta László, a bizottság elnöke a képviselők előtt felidézte a Mai nap című lapban közölt cikksorozat egyes részleteit a tengizi beruházásról, majd ismertette az ipari miniszter levelét, amely a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben közli a független bizottság összetételét. A miniszter javasolta a parlamenti bizottságnak, hogy a tengizi delegációt a szociális és egészségügyi bizottság egyik tagja vezesse. E kérdés tárgyalása mindaddig a szokásos mederben folyt, amíg szót nem kért a meghívottként jelen levő Réz Kata, a Mai nap cikksorozatának szerzője, aki kifogásolta a felügyelő bizottság összetételét, tiltakozott az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgató-helyettesének, dr. Béleczky Lajosnak, valamint az Országos Közegészségügyi és Járványügyi állomás, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi, továbbá az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség megnevezett képviselőinek a bizottságba való delegálása ellen. Jóllehet Pesta László azt javasolta, hogy a képviselők ne foglalkozzanak a bizottság összetételével, Balla Éva (Budapest), Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Rózsa Edit (Csongrád megye) is amellett szállt síkra, hogy a küldöttségben ne kaphassanak helyet olyan személyek, akiknek esetleg a későbbiekben a felelősségét állapítják meg a beruházással összefüggő egészségügyi kérdések kapcsán. Megítélésük szerint a teljesen független szakértői csoport összetételéről ne az illetékes miniszterek, hanem a parlament, vagy annak illetékes bizottsága döntsön. A felvetett érvek alapján a képviselők új bizottság összeállítását javasolták, élén Papp Elemér (Zala megye) képviselővel. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése
(2. rész)
|
A családjogi törvény módosításával, az örökbefogadási eljárás gyorsításával, egyszerűsítésével, illetve azzal, hogy a házasságkötésre a bejelentést követően ne kelljen három hónapig várni - a bizottság egyetért. Az örökbefogadási eljárás megváltoztatásának indokai közé sorolták, hogy a korábbi szabályozás az eljárást nehézkessé tette, időtartama meglehetősen hosszúra nyúlt. Üdvözölték, hogy a szülő már a gyermek születése előtt, illetve a szülést követően azonnal megadhatja majd hozzájáruló nyilatkozatát az anonim örökbe fogadáshoz. Ezzel számos terhességmegszakítás is elkerülhető, s mint az Országos Gyermekvédő Liga képviselője fogalmazott, talán nem lesznek gyilkosság áldozatai újszülött csecsemők. Zám Mária szociológus felvetette, hogy az örökbefogadó szülőnek ne legyen több joga, mint a vér szerinti szülőnek. Ezzel a véleménnyel azonban több képviselő is vitába szállt, mondván: inkább a fordítottja igaz. Szükségesnek ítélték a gyámügyi hatóságok megerősítését, az ott dolgozók munkakörülményeinek javítását, amelynek megteremtésére meg kell találni a fedezetet. Elképzelhetőnek tartották gyámügyi központok létrehozását, s a gyámügyi szakjogász-képzés beindítását is.
Az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetésével is egyetértettek a képviselők, a szóhasználatot azonban kifogásolták. A törvénytervezet kidolgozói jobban tennék, ha alkoholbetegekről beszélnének - hangoztatták. László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid bevezetőjében emlékeztetett: az alkoholbetegek kötelező intézeti gyógykezelését egy 1974-es törvényerejű rendelet vezette be. A nagyfai munkaterápiás alkoholelvonó intézet zárt jellegű egészségügyi intézet, a kezelésre beutalt köteles a kijelölt munkát elvégezni. A miniszterhelyettes szerint, bár a gyógykezelésben kétségtelen eredmények mutatkoznak, érzékelhetők a kötelező intézeti gyógykezelés intézményének kedvezőtlen vonásai is. Az alkoholbeteget polgári vagy büntető bíróság utalja az intézetbe, ez idegen a bíróság feladatkörétől, a beutaltban pedig ellenállást vált ki. A kezelés kényszerítése, az ezzel járó korlátozás lelki sérülésekhez is vezet. A jogállamiság megteremtésére való törekvés, az emberi jogok következetes érvényesülése is szükségessé teszi az alkoholbetegek kötelező intézeti gyógykezelésének felülvizsgálatát - mondta végezetül. A nagyfai intézet 1990. március 1-jei megszüntetése megteremti annak lehetőségét, hogy egésézségügyi szerv rendelje el az alkoholbetegek gyógykezelését munkaterápiás intézetben, illetve beutalásukat a kórházak alkohológiai osztályára. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése
(3. rész)
|
A vitában szót kérő képviselők ez utóbbi gondolattal kapcsolatban fontosnak tartották tisztázni az egészségügyi szerv kilétét. Többek véleménye szerint a körzeti orvos lenne a legalkalmasabb személy, hiszen ő ismeri legjobban az alkoholbeteg életmódját, környezetét. A gondozási forma megválasztása is eldöntendő kérdés, a törvénytervezetből ugyanis nem tűnik ki, hogy milyen szempontok alapján döntenek a munkaterápiás intézetbe illetve az alkohológiai részlegbe való beutalás mellett. Juhár János (Pest megye) annak a véleményének adott hangot, hogy a körzeti egészségügyi szolgálat nincs felkészülve az alkoholbetegek fogadására. Tudomása szerint 300-500 ezerre tehető az alkoholbetegek száma, 40-50 ezer a ,,masszív,, alkoholista. Változás éppen ezért csak jogi értelemben várható. A törvénytervezetről bizottsági állásfoglalás nem születhetett, mert az ülés végére heten maradtak a bizottság tagjai közül. (MTI)
1990. január 17., szerda 16:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|