|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése
|
1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt. Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét. A nyugalmazott
tábornok eredeti határozat-tervezete arra utasította volna a
kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon
kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes
csapatkivonások végső határidejének. A hosszas vita eredményeként
megszövegezett kompromisszumos változattal végül az előterjesztő
képviselő is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése az
Országgyűlés plénumára vár.
Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők
Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói
Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság
meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének
pedig a Minisztertanács elnökét. A meghatalmazott a Magyar
Köztársaság nevében nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy
szerződést módosíthat. Az aláírt szerződés azonban csak akkor lép
hatályba, ha azt az Országgyűlés törvényben megerősítette. (MTI)
1990. január 5., péntek 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (1.
rész)
|
1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt
Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét.
A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra
utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott
kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék
meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ,,nyers,,
változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a
kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók
egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok
kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov
vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a
napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult
erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes
kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy
az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel.
Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos
fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két
testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és
Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a
kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a ,,finomított,,
tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett.
A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés
plénumára vár.
Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők
Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói
Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság
meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének
pedig a Minisztertanács elnökét. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (2.
rész)
|
A Politikai Tanácskozó Testület ülésére a magyar küldöttség
tagjait és a szükséges létszámú szakértői gárdát a meghatalmazott
jelöli ki. A meghatalmazott a Magyar Köztársaság nevében
nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy szerződést módosíthat. Az
aláírt szerződések azonban csak akkor léphetnek hatályba, ha az
Országgyűlés törvényben megrősítette azokat.
A tervezet indoklásaként Sebők János emlékeztetett arra, hogy az
Országgyűlés - mint a legfelsőbb államhatalmi szerv - mind a mai
napig nem jelölte ki meghatalmazottját a VSZ-testületbe. A legtöbb
esetben eddig e jogot az MSZMP első titkára, illetve főtitkára
gyakorolta. A magyar küldöttség tagjait az MSZMP Politikai
Bizottsága jelölte ki. Ez a gyakorlat - amely egyetlen párt
monopóliumává teszi a kijelölés jogát - ma már elfogadhatatlan -
szögezte le a képviselő. (MTI)
1990. január 5., péntek 15:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|