Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (1. rész)

1989. december 9., szombat - ,,Még nem múlt el társadalmunk politikai szétesésének veszélye. Többen - egyes szűkebb csoportok érdekei, illetve személyes ambícióik előtérbe helyezésével - veszélyeztetik a nemzeti érdekek elsődlegességét, és a korábbi politikai megegyezéseket is.,, Egyebek között e veszélyre figyelmeztetett az a meghívó, amelyet a demokratikus, nemzeti kibontakozásért elnevezésű fórum résztvevőinek küldtek meg az eszmecsere szervezői. A Budapesten, a Kulturinnov várbeli épületében szombaton rendezett tanácskozás résztvevőit, politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek képviselői, szuverén politikai, közéleti és tudós személyiségeket Kósa Ferenc köszöntötte, hangsúlyozva: a közelmúlt hónapok eseményei talán esélyt adnak arra, hogy az ország demokratikus kibontakozásában érdekelt - önmeghatározásukban a baloldalhoz vagy a centrumhoz közel álló - szervezetek tagjai, illetve az ilyen érzelmű, de politikai szervezethez nem tartozó személyiségek egy asztalhoz üljenek. Leszögezte az is, hogy nem kell közös nevezőre jutni, a fórum viszont csak akkor válhat érdemivé, ha a résztvevők is hűségesek lesznek önmagukhoz, s tiszteletben tartják vitapartnereik nézeteit.

A politikai átalakulás kérdéseit taglaló bevezető referátumában
Bihari Mihály politológus szélesebb kitekintést adva hangoztatta: a
szocialista országok ismét történelmet írnak. Külön-külön, más-más
módon, de a kommunista világrend ellen lépnek fel, amelyet
kikezdhetetlennek gondoltak megalkotói. Ami Magyarországon
lezajlott, példátlan, de már nem egyedülálló jelenség. Példátlansága
abból fakad, hogy az uralkodó, bolsevik típusú kommunista párt békés
eszközökkel járult hozzá - külső erők nyomására - az
egypártrendszerű diktatúra lebontásához. Véleménye szerint az MSZP
októberi mgalakulásával a hiteles baloldali párt még nem jött létre,
de pár év távlatában reális esélye van rá, hogy megszervezze
önmagát. Részletesen taglalta azokat az ismérveket, amelyek
elvezettek az állampárti hatalmi struktúra felszámolásához. Szólt
arról, hogy kialakulóban van a háromközpontú politikai rendszer, a
népi, demokratikus értékek mellett elkötelezett nemzeti centrum, a
szociálliberális centrum, illetve az európai értelemben vett
baloldal részvételével. Megfogalmazta azt is, hogy ily módon
lehetőség nyílik egymás kölcsönös ellenőrzésére. (folyt.köv.)


1989. december 9., szombat 15:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (2. rész)

A sokközpontú hatalom nemcsak az állami intézmények szintjén, hanem
a társadalomban is a demokrácia legfontosabb garanciája.

    Szociológiai elemzésében rámutatott arra, hogy ma még egyetlen
pártnak sincs megbízható, visszaigazolható társadalmi bázisa, nincs
ellenőrizhető legitimizáltsága. Általános megfigyeléseként szólt
arról, hogy a pártok önmagukat túlértékelik, jóllehet nincs
egyértelműen azonosítható politikai karakterük. Gyűjtőpártok,
amelyeknek az első megméretés után újra kell gondolniuk
programjukat, szervezeti felépítésüket, politikai bázisukat.
Szerinte a választások után a mértékadó nyolc-tíz párt közül
egyetlen egy sem lesz, amely abszolút többséget szerezhet a
Parlamentben.

    A hatalomból részt kérő centrumok közötti ellentéteket elemezve
annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF és az SZDSZ között a
konfliktus egyre élesebbé válik, a kollektív szintre emelkedett
személyi problémák miatt szociológiailag elképzelhetetlen, hogy
választási, illetve kormányzati koalícióra lépjenek a belátható
jövőben. A tévedés csekély kockázatával jósolható az is, hogy
szövetség az SZDSZ és az MSZP között sem jön létre belátható időn
belül. Mindebből viszont az következik, hogy óhatatlanul egymás felé
mozdul a nemzeti keresztény centrum és az MSZP. Az MDF és a köréje
csoportosuló szervezetek, illetve az MSZP közötti nagykoalíció
viszont csak akkor lehet életképes, ha az utóbbi szervezet hiteles
párttá válik három-hat hónap alatt. Bihari Mihály szerint ez a fajta
koalíció a parlamentben 70 százalékos többséget is elérhet. Bihari
Mihály végezetül rámutatott: a szociológia-történeti változások
ellenére az országnak ma sincs demokratikusan megszervezett
politikai gazdája. Ennek megteremtése a pártok, illetve a társadalmi
politikai erők legfontosabb feladata.

    Ferge Zsuzsa referátumában arról beszélt, hogy a pártoknak nincs
arcuk, s szerinte a választások után sem lesz igazán. Bizonyos
kérdéseket önmagukban kellene tisztázni ehhez. A pártok egyetértenek
abban, hogy nincs szükség egyes, nem túlságosan rossz mai rendszerek
elsorvasztására, hiszen például az egészségügyi rendszer nem
bolsevik képződmény, s a társadalombiztosítás is a nyugat-európai
szociáldemokrácia irányát követte. Az országban élő 3 millió
szegényre, a szegénység felé tartó emberek számára csak az nyújthat
reményt, ha lesznek olyan pártok, amelyek képesek garanciát adni
elemi biztonságuk megteremtésére. (folyt.köv.)


1989. december 9., szombat 15:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (3. rész)

A szociológus kifogásolta, hogy pártok képében a sértett elit saját
önérdekeit fogalmazza át közérdekű reformprogrammá a
szociálpolitikában. A szakszervezetet is kemény kritikával illette,
programját demagógnak, köpönyegforgatónak tartva. (folyt.köv.)


1989. december 9., szombat 15:39


Vissza »


Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (4. rész)

A referátumokat követő vitában többen hangot adtak annak a
véleményüknek, hogy elsődlegesen azt kellene tisztázni: miért is
jött létre ez a fórum. Kondor Katalin például így fogalmazott: az
elmúlt másfél évben a hasonló jellegű fórumok esetében egyetlen
egyszer sem történt meg annak meghatározása, milyen céllal
szerveződött az adott fórum. Márpedig - mint mondotta - az
alapproblémák tisztázása nélkül minden ilyen jellegű vita vagy
beszélgetés csupán azt fogja jelenteni, hogy sok egymáshoz közel
álló gondolkodású ember összegyűlik, és mondják a magukét.

    A szombati tanácskozáson is számos párhuzamos monológ hangzott
el a békés átmenet garanciáiról, a nemzeti összefogás
megteremtésének szükségességéről, a gazdasági válság kezelésének
elodázhatatlanságáról. Többen megpróbálták értelmezni a baloldal,
illetőleg a baloldaliság fogalmát, s ennek megfelelően elhelyezni a
különböző pártokat, szervezeteket a hazai politikai élet palettáján.

    A mintegy három tucat felszólaló között Vígh Károly például arra
figyelmeztetett, hogy a politikai és a gazdasági válság mögött az
erkölcsi válság ténye háttérbe szorul. Vámos Tibor annak a
véleményének adott hangot: a választások mielőbbi megtartására van
szükség ahhoz, hogy megszűnjön az a jelenlegi interregnum, amely a
bomlást tovább erősíti. Elképzelhetetlenül rossz lenne ugyanis -
mondotta -, ha Magyarország, amely Kelet-európában első volt a
politikai reformok bevezetésében, utolsóként hozná létre új
Parlamentjét és kormányát.

    Horn Gyula arra megállapításra reflektálva, miszerint az elmúlt
másfél évben egyelőre csak romboltunk, s ideje lenne építkezni,
kifejtette: véleménye szerint ez a megítélés nem helytálló.
Rámutatott: a pártállam lebontásával egyidejűleg ugyanis létrejöttek
az új politikai rendszer kialakításának feltételei. Ezeket már csak
erőszakkal lehetne visszafordítani. Az MSZP mai helyzetéről szólva
kijelentette: az MSZMP XIV. kongresszusán az MSZP létrehozásával
megtörtént ugyan a lépés egy szocialista-szociáldemokrata típusú
párt kialakítása felé, ám nem elég következetesen. Az utódpártban
ugyanis benne maradtak az ellentétes platformok, s a különben
helyesen vallott platformszabadság ebben a pártban azt jelenti, hogy
a nem markáns reformerek, sőt a reformellenes nézetek képviselői is
helyet kaptak. Ennek az a következménye, hogy a platformok egymásnak
ellentmondó állásfoglalásai tovább gyengítik az MSZP-t, s csökkentik
a közvélemény bizalmát az új párt iránt. (folyt.köv.)


1989. december 9., szombat 21:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (5. rész)

Ugyancsak hibának minősítette, hogy a kongresszusi
kompromisszumok eredményeként olyan vezetés jött létre, amely
,,többnyire jellegtelen, politikailag kevésbé felkészült emberekből
áll,,. Horn Gyula úgy vélte: az MSZP számára katasztrofális
választási eredmény születhet, ha a párton belül nem alakul ki a
jelenleginél markánsabb reformmag. Végezetül arról szólt, hogy a
pártállam lebontása a gazdaságban sem szervezetileg, sem személyileg
nem ment végbe. A kormány mulasztásának nevezte, hogy nem tett
lépéseket az elhibázott vállalati tanácsi forma felszámolására.

    Ágh Attila többek között hangsúlyozta, hogy a mai magyar
politikai élet a kompromisszumok embereit keresi és igényli a
konfrontáció emberei helyett. Nézete szerint a nemzeti jelleg és a
viszonylagos önállóság megőrzése csak radikális európaizálódással
lehetséges. Rendkívül fontosnak minősítette, hogy a csendes
hatalomátvétel és hatalommegosztás a társadalom minden szintjén és
törés nélkül menjen végbe.

    Bokros Lajos a jelenlegi spontán privatizáció veszélyeire
figyelmeztetett. Kiemelte: ennek elburjánzása megakadályozhatja a
piacgazdaság kialakulásához nélkülözhetetlen tulajdonreform
megvalósítását, s az ország hosszú távú ,,gazdasági
elbalkanizálódását,, eredményezheti.

    Szabó Miklós a baloldaliság és a jobboldaliság problematikáját
elemezve azt hangsúlyozta, hogy értelmezésében a jobboldaliság a
hatalmi elitek egyeduralmát jelenti.

    Keserű Imre szerint a békés átmenet biztosítása érdekében a
szociálliberális beállítottságú csoportoknak minimálkonszenzusra
kellene törekedniük, hogy megfelelőképp elhatárolódhassanak a
szélsőséges irányzatoktól, jobbról és balról egyaránt.

    Gazsó Ferenc aláhúzta: a pártállam megszüntetése nem ment
következetesen végbe, hiszen a gazdaság működése még most is
pártállami logikát követ. Ugyancsak figyelmeztetett arra: a
pártprogramok nem konkretizálódnak annyira, hogy megoldást
ajánljanak az élesedő társadalmi ellentmondásokra. Távolságtartás
érzékelhető a reális társadalmi folyamatok és a pártok tevékenysége
között, s ennek következtében a politika úgy jelenik meg, mint a
hatalmi harcok színtere. (folyt.köv.)


1989. december 9., szombat 21:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (6. rész)

A késő délutánba nyúló vitát követően a résztvevők egy csoportja
nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezik: szükség van az ilyen
szellemi műhelyekre, mert segíthetik az ország sorsáért
felelősséggel gondolkodó szervezetek és személyiségek
együttműködését. Ezért megállapodtak abban, hogy a közösen
kiválasztott témakörökban rendszeres, nyílt találkozókat tartanak. A
januári eszmecsere javasolt témája: a válságból eredő társadalmi
terhek méltányos és igazságos elosztása. (MTI)


1989. december 9., szombat 21:30


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD