Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (1. rész)

1989. szeptember 18., hétfő - A középszintű háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások befejeztével az esti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hétvégén ülésezett szakértői bizottságok munkájának eredményeit tekintette át. A szerkesztőbizottság jelentését, amelynek tervezetét az MSZMP nyújtotta be, Tóth András ismertette.

Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy a politikai egyeztető
tárgyalások július 13. és szeptember 18. közötti szakaszának
lezárására az MSZMP delegációja által előterjesztett, szövegszerű
módosításokkal kibővített javaslatot a három tárgyalófél küldöttsége
jóváhagyta. A szövegszerű módosítások csupán pontosító jellegűek
voltak, így lényegében az előterjesztés-tervezet minden pontját
aláírásra késznek minősítették a tárgyalófelek.

    Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót
követően bejelentette, hogy ezzel a középszintű tárgyalások
funkciója befejezettnek tekinthető.

    Az előzetes megállapodásnak megfelelően ezután átadta a szót
Horváth Lajosnak, az Országgyűlés alelnökének, aki Szűrös Mátyás
távollétében a plenáris ülés elnökeként köszöntötte a
tárgyalóküldöttségek tagjait. Üdvözölte, hogy a békés átmenet
kérdéseivel foglalkozó középszintű politikai egyeztető bizottság
jelentése szerint a felek több törvényjavaslat előkészítésében már
egyetértésre jutottak. Szólt arról, hogy a tárgyalások során
szakértői és bizottsági szinten a felek 238 ülést tartottak, csaknem
ezer munkaórában. A tárgyalásokon 1304-en vettek részt, összesen
3439 oldalnyi jegyzőkönyv készült, a sokszorosított oldalak száma
megközelíti a 200 ezer lapot. E nem csekély költségeket az
Országgyűlés biztosította, s egyben megtiszteltetésnek vette, hogy
otthont adhatott a politikai egyeztető tárgyalásoknak.

    Horváth Lajos ezt követően - az előzetes megbeszélések szerint -
átadta a szót Nyers Rezsőnek, az MSZMP képviselőjének. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 20:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (2. rész)

- Három hónap kemény tárgyalásainak eredményeként
szakasz-határhoz érkeztünk - mondta bevezetőben. - Aláírásunkkal
megerősíthetjük a létrejött politikai konszenzust a békés átmenetet
szolgáló elvekről és szabályokról. Ez közös eredmény, amely a három
fél konstruktivitását, megegyezési szándékát és önmérsékletét
tanúsítja.

    - Úgy vélem, nagy lépést tettünk egy olyan politikai
berendezkedés felé, amelyben a politikai akarat az állampolgártól
ered, s ezt az akaratot a társadalom hiteles és alulról jövő
kezdeményezéseire épülő intézmények valósítják meg. A demokrácia
nemzeti épülete olyan mű lesz, amelyet vállvetve, együttes
erőfeszítéssel alkotunk meg.

    Az MSZMP 1988 májusa óta eltökélten halad a reformok útján:
célul tűzte a demokratikus szocializmus megvalósítását. Sorsfordító
időket élünk, döntéseink tétje a nemzet jövője. A válság
elmélyülésének megakadályozása politikai modellváltást, jogállamot,
egy modern parlamenti demokrácia intézményeit igényli. Ez a
berendezkedés a közös magatartást tekintve csakis a türelemre, a
kölcsönös megértésre épülhet. Fogadjuk meg a Kossuth Lajos-i
intelmet: miszerint ,,Ne civakodjunk a fölött, hogy mik voltunk,
Egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.,,

    Az MSZMP - történelmi közelmúltunk politikai tanulságait is
számbavéve - a demokráciát, a népfelség elvét mással nem pótolható
értéknek tekinti. Mi azokban a gyakorlatban is gondolkozunk és
cselekszünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a politikai
modellváltást az ország kormányozhatóságának megőrzésével kell
megvalósítanunk. Mindannyian felelősek vagyunk azért is, hogy a
gazdaság működőképessége a jelentős változások közepette is
fennmaradjon.

    - A gazdasági válságból csak egy kiút kínálkozik: a gazdasági
reformfolyamat radikális felgyorsítása, a külső források minél
hatékonyabb bevonása, egyebek között a működő tőke formájában. Ennek
azonban egyik nélkülözhetetlen feltétele belpolitikai életünk
stabilitása. Egy önmarcangoló, pártviszályokkal terhes ország nem
számíthat arra, hogy a fejlett országok kormányai vonzó partnernek,
a nemzetközi pénzügyi körök pedig ígéretes befektetési területnek
tartsák. Az MSZMP kiszámítható, együttműködést kereső külpolitikája
révén Magyarország az elmúlt évtizedekben méltán vívott ki magának
elismerést és tekintélyt külföldön. Létérdekünk, hogy a magyar
külpolitika a jövőben is az európai stabilitást és együttműködést
szolgálja. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:01


Vissza »


Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (3. rész)

El kell mélyítenünk együttműködésünket a világ fejlett régióival,
emellett arra kell törekednünk, hogy Európa keleti felén se
vonhassák kétségébe szövetségi elkötelezettségünket.

    - Amikor az MSZMP tárgyaló delegációja aláírta az előzetes
megállapodásokról szóló okmányt, az MSZMP-ét nem a hatalomátadás
módja, hanem a hatalomgyakorlás átalakításának célja vezérelte.
Emlékeztetek arra, hogy pártunk maga kezdte el a pártállam
lebontását, s a jogállamiság megteremtését tekintette fő
feladatának. Meggyőződésünk, hogy az európai szinten is korszerűnek
számító jogi intézmények kiépítése a politikai stabilitást, a békés
átmenetet és az új nemzeti közmegegyezést egyaránt szolgálja.

    A népfelség elvének érvényesítését, a demokrácia megteremtését
nem tekintjük lezártnak a többpártrendszerű parlamentarizmus
kiépítésével. Az MSZMP, miközben elkötelezi magát a
többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia mellett, azért is
síkra száll, hogy az állampolgárok nem politikai célú szervezkedése
is bővüljön, erősödjön, az önkormányzatok szélesen kiépüljenek.

    Az MSZMP álláspontja: a tárgyalások első szakaszát lezárva
eljött az ideje, hogy a parlament elé terjesszük azokat a
törvénytervezeteket, amelyekben sikerült egyetértésre jutni. Az a
véleményünk, hogy az Országgyűlés teljes mértékben betöltheti
történelmi hivatását a jogállamiságra való átmenetben. Az átmenet
zavartalansága és a demokratikus elvek szempontjából
elfogadhatatlannak tekintjük a terebélyesedő visszahívási kampányt,
amely nehezíti a képviselői testület munkáját.

    - Az ország érdeke, hogy mielőbb szabad választásokat tartsunk.
Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pártok működése, gazdálkodása
törvényes garanciák, rendezett jogi keretek között történjék. A
fejlett polgári demokráciák gyakorlata arra int, hogy ne korlátozzuk
a pártok működését ott, ahol az nem ellentétes a jogállamiság
követelményeivel. Az MSZMP mint elsősorban a munkavállalók pártja
ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy állami jogszabály, törvény ne
tiltsa a munkahelyeken való szabad szerveződést.

    - Az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít a köztársasági elnöki
intézménynek. Úgy véljük, közös, nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy
az elnökválasztásra még az idén sor kerüljön. Ilyen megoldás
nyugtatólag hatna az ország mind zaklatottabb közvéleményére egy
többesélyes parlamenti választás, s egy esetleges koalíciós
kormányzás bonyodalmai előtt. (folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (4. rész)

De ezt diktálja az ésszerűség akkor is, ha az ország nemzetközi
kapcsolatainak fenntartásával és javításával összefüggő feladatokra
gondolunk.

    - Belátható időn belül parlamenti választásokra kerül sor
Magyarországon. Az MSZMP tárgyaló delegációja nevében ismételten
szeretném megerősíteni: pártunk vállalja a demokratikus
választásokon való megmérettetést. Csak a társadalom szabad
akaratnyilvánítása hozhat létre egy olyan új parlamentet, amely a
nemzet sorsa iránt érzett felelőssége tudatában, és egyszersmind a
lakosság támogatását maga mögött tudva végezheti törvényalkotó
munkáját.

    Az MSZMP - a választás eredményeitől függően - készen áll arra,
hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormányzati felelősségben.
Elkerülhetetlen, hogy a jelen helyzetben a politikai erők inkább az
egymástól való elhatárolódásban, saját politikai arculatuk
kialakításában és megismertetésében érdekeltek. Ennek ellenére már a
következő hónapokban is munkákodnunk kell azon, hogy az önös
pártérdekek ellenére a közös felelősségérzet és együttmunkálkodás is
uralja a politikai terepet.

    - Sorsöndő hónapok előtt állunk. Nem kis mértékben e teremben
ülőktől is függ, élni tudunk-e a páratlan történelmi lehetőséggel,
megteremtjük-e a modernizációt segítő demokratikus jogállamot.

    Most újjászülető baloldali, szocialista reformpártunk e
történelmi lehetőség kihasználására mozgóásítja erőit, és ennek
támogatására hív fel minden, a haza sorsáért felelősséget érző
magyar állampolgárt - mondotta befejezésül Nyers Rezső.
(folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai Egyeztető Tárgyalások - Plenáris ülés (5. rész)

Ezután az elnök Szabad Györgynek, az EKA tárgyalódelegációja
tagjának adta meg a szót: - Percekkel ezelőtt még szavakat
mérlegeltünk, mondatokat egyeztettünk, megpróbáltuk pontokba
sűríteni mindazt, amiben egyetérteni tudtunk. Ha visszagondolunk a
néhány hónappal ezelőtti indulásra, azt kell mondanunk: sokat
elértünk abból, amit akkor célul tűztünk, ha korántsem mindent.

    Az ország közvéleménye hamarosan meg fogja ismerni, mi az amiben
meg tudtunk egyezni, mi az, amiben szembesíteni tudtuk egymással
álláspontunkat, és reméljük, meg fogja érteni, hogy nem hiába és nem
a fejek fölött tárgyaltunk. Amikor ezeket a tárgyalásokat
megkezdtük, egy fordulattal élve azt mondtuk: nem kártyaasztalnak
tekintjük a tanácskozó asztalt, ahol az egyik fél annyit nyer,
amennyit a másik veszít. Hanem annak, amivé reményem szerint tenni
is tudtuk. Olyan asztallá tudjuk emelni, amely fölött
megfogalmazódik a jövő Magyarország kifejlődésének alapja.

    - Nyers Rezső Kossuth-tot idézte. Hadd visszhangozzam a választ
az általa mondottakra. ,,Amit elértünk, - Kossuth 1848 áprilisában
fogalmazott így nem minden, de alapja - hadd tegyem hozzá, alapja
lehet - jövő kifejlődésünknek.,, Amit mi itt kialakítani tudtunk, ha
jól bánik vele a magyar politikai közvélemény, ha jól bánnak vele a
magyar politikai erők, akkor cselekvési alap lehet nem egyszerűen
pártok számára, nem egyszerűen versenyző politikusok számára, hanem
a nép és megbízottai számára, hogy felépítsék ezen a szerény alapon
a magyar demokrácia eljövendő épületét. Lehet, hogy sokan azt fogják
mondani: szűk ez az alap. Mi csak azt mondjuk nekik: kerekítsék ki

Lehet, hogy lesznek olyanok, akik azt fogják mondani: nem elég a
biztosíték, ami a jövő magyar demokrácia számára most megteremthető
volt. Azt mondjuk nekik: vigyázzanak arra, amit mi most kiharcolni
tudtunk
És tegyenek hozzá többet, mi segíteni fogjuk őket, ha
szélesíteni tudják az alapot, ha gazdagítani tudják az eredményeket,
amit ennek a népnek juttatni lehet. Semmi mást nem akartunk elérni,
mint annak a lehetőségét, hogy a nép ébredjen önerejére. És élni
merjen ezzel az erővel. Mégpedig szabad választásokon.

    Mi egy békés átmenetnek a feltételeit akartuk megteremteni.
Talán nem mindent sikerült máris biztosítani. De úgy gondoljuk,
ahhoz eleget, hogy az önerejére ébredt nép most már cselekedhessen a
jog biztosította keretek között, a demokrácia értelmét felismerve a
szabad vélemény- és akaratnyilvánítás útján, a maga jövőjéért.
(folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai Egyeztető Tárgyalások - Plenáris ülés (6. rész)

És akik itt vagyunk, sokan talán nem is lépünk többé az aktív
politika mezejére. Átadjuk a helyünket azoknak, akik vállalni tudják
a jövő kiépítésének és az alapokon való továbbépítkezésnek a
lehetőségét. De arra valamennyien vigyázni fogunk, hogy senki
megcsorbítani azt, amit elértünk - minősítsék ezt kevésnek vagy
elégnek - ne merje. Amit az önkény helyébe a demokrácia előlegeként
megteremtettünk. És legyen meg a lehetőség a továbbépítésre.

    Mi szerepünket betöltve lelépünk, sokan közülünk a
továbbépítés, a javítás munkáját vállalva, azzal a reménnyel, hogy
amit tettünk, abban a jelen és a jövő felismeri a nemzetféltő
szándékot, az emberi tisztességet, a magyar és az európai történelmi
örökség megbecsülését és a tettekre vállalkozó emberek bátorságát
arra, hogy az utánunk következők jobbat, messzebbre hatolót,
eredményesebbet teremtsenek.

    Ennyit akartunk. Reméljük utánunk mód lesz arra, hogy a nálunk
jobbak, a nálunk merészebbek, a nálunk alkotóképesebbek a biztos
alapról továbblépve még többet nyújtsanak a veszélyeztetett, de
reméljük, a veszélyek fölé fejét emelni tudó népünknek. Köszönöm a
figyelmet - mondotta végezetül Szabad György. (folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:29


Vissza »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (7. rész)

A Harmadik Oldal képviseletében Nagy Imre szólalt fel.

- A Harmadik Oldalon részt vevő társadalmi szervezetek nevében
örömmel üdvözlöm a tárgyalásokon hosszú munkával elért eredményt.
Ezúton a széles nyilvánosság figyelme előtt is kijelentjük, hogy a
közösen kidolgozott törvénytervezetekkel egyetértünk, azok parlament
elé terjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a
törvénytervezetek jó alapot biztosítanak a mindenki által óhajtott
békés átmenetre, megfelelnek a magyar társadalom nagy többsége
valódi érdekeinek. Ugyanígy egyetértünk a jogszabályba nem
foglalható egyéb megállapodásokkal.

    A mai napot, a mai megállapodást megelőzően a szükségesnél és a
kívánatosnál hosszabbra nyúltak a viták. Mindnyájan színvonalas
munkát akarunk végezni, talán ez indokolja a hosszadalmas munkát.
Lassan formálódtak ki a kompromisszumok, még az utolsó pillanatokat
is a munkával töltöttük. Szerencsére az utóbbi hetekben megfelelően
felgyorsultak a politikai tárgyalások, és épp ezt a tempót tartjuk
szükségesnek, kívánatosnak a következő években.

    Honfitársaink aggódó figyelmétől kísérve pár hónappal ezelőtt
arra fogtunk össze, - egyébként politikai vitában álló, egymással
néha ütköző szervezetek -, hogy közösen kimunkáljuk a felelős, békés
átmenet menetrendjét, szabályait és biztosítékait, egy kudarcot
vallott, de romjaiban még létező és működő társadalmi gyakorlatból
egy, az európai fejlődés követelményeinek és történelmi múltunknak
jobban megfelelő, közösen óhajtott, de ma még nem létező újba. Azaz
hídépítő szerepre vállalkoztunk a tegnapi és a holnapi Magyarország
között. Erős, stabil hídra van itt szükség. Stabilra, mert ezen
nemcsak szűk párteliteknek, hanem az egész nemzetnek át kell
haladnia. Stabilra, mert, mint az előre látható, nagy lesz a
tolongás, a lökdösődés. Sokszor a ma még egy oldalon, egymás mellett
ülő szervezetek között is. Fontosnak tartom kiemelni: merjük
pozitívan értékelni és becsülni az elért eredménnyeket, ahogy Szabad
György fogalmazott, és nagyon egyetértek vele: a magyar demokrácia
leendő épületének alapját raktuk itt le. Merjük tehát pozitívan
értékelni, de ne értékeljük túl. Ezt azért is fontosnak tartom
hangsúlyozni, mert sok félreértés, és sok alaptalan illuzió is
kísérte munkánkat. Feladatunk közös javaslat kidolgozása volt a
békés átmenetre. Munkára, szolgálatra fogtunk össze és nem döntésre.
A döntés a törvényhozás jogköre, feladata, az Országgyűlésé, amely
testületet - ellentétben több tárgyalópartnerünkkel - mi nemcsak
legitimnek, de felelősnek és önállónak is tartjuk. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:38


Vissza »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (8. rész)

- Döntési jogunk már csak azért sem lehet, mert a három
asztalnál ülő szervezetek együtt sem jelenítik meg a magyar
társadalom egészét, annak értékes sokszínűségét, differenciáltságát.
S mint ahogy mi is keményen küzdöttünk saját egyenjogúságunk
elismeréséért a csak pártközi tárgyalásokban gondolkodni képesekkel
szemben, ugyanúgy emlékeztetnünk kell az itt jelen nem lévő
szervezetekbe és a szervezetekbe nem tömörülő állampolgárok
érdekeltségére is. A másik alapkérdés, amit szükséges itt
felemlíteni, az hogy mi az átmeneten, az alapozáson és nem a holnap
demokratikus Magyarországa intézményrendszerének kialakításán
dolgoztunk, még akkor sem, ha természetesen sok, valószínűleg hosszú
távon is értékes intézmény kialakítását kezdtük el. A
parlamentarizmust mi nagyon fontosnak tartjuk, a szabad választások
előkészítését és megrendezését ugyancsak, de ez mind együtt is csak
egy szelete, fontos, de talán nem a legfontosabb szelete a
demokráciának. Hiszen a Harmadik Oldal álláspontja szerint az
önkormányzatiság, a civil közélet kialakulása legalább ilyen fontos.

    A békés átmenet feltétel- és eszközrendszerének egy szeletét
megteremtettük. Megállapodtunk az Alktomány modósításában, ezen
belül a köztársasági elnöki intézmény létrehozásában. A harmadik
tárgyaló félként részt vevő szervezetek mielőbbi köztársasági
elnökválasztást tartanak szükségesnek, közvetlenül a nép által
történő választás formájában. Megállapodtunk egy korszerű, jó, bár
mondjuk meg őszintén, kicsit bonnyolult választási rendszerben. Ezen
belül megoldást találtunk a pártként működni nem akaró társadalmi
szervezetek részvételének lehetőségére. Megállapodtunk a pártok
működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, és - ha a
Parlament elfogadja javaslatunkat - kiépülhetnek a szükséges
intézményes biztosítékok, garanciák, mint az Alkotmánybíróság vagy a
köztársasági elnöki intézmény. Van tehát mit védenünk, már van mi
mellett közösen kiállnunk, van mit közösen megvalósítanunk. A munkát
azonban nem végeztük még el. Nemcsak azokra a kérdésekre gondolok,
amelyek a törvénytervezetek utómunkálataiként még előttünk állnak,
szólni kell a békés átmenet többi feltételéről is. Már csak azért
is, mert a harmadik oldalon résztvevő szervezetek megítélése szerint
a gazdasági tárgyalások méltatlanul háttérbe szorultak az elmúlt
hónapokban. Márpedig ha azt nézzük, hogy mi fenyegeti, mi
fenyegetheti a békés átmenetet, mi fenyegetheti azt, hogy a holnap
pozíciói valóban szabad választásokon dőljenek el, akkor szólni kell
ezekről a kérdésekről is. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 21:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (9. rész)

Hiszen ha a szociális problémák kiéleződnek a társadalomban, és a
tömegek már nem hisznek a demokratikus formákban, akkor mi a
legtökéletesebb intézményrendszert is hiába hozzuk létre. És ne
felejtsük el: akik itt az asztal körül ülnek, többségükben - ha nem
is egyenlő mértékben - a társadalom jobbmódú rétegeihez tartoznak.
A
másik, amit szóvá kell tenni, az hogy a holnap pozíciói eldőlhetnek a
színfalak mögött is. Az állami vagyonon való elvtelen marakodás
formájában, hogy mire a választásokig jutunk, már kész tényként
legyen létező egy, a gyakorlatban igazságtalan rendszer helyett
egy vagyoni alapon még igazságtalanabb. Talán ünneprontásnak tűnik,
hogy a megállapodások aláírásakor a még előttünk álló feladatokról
szólók. De mi nem ünnepelni, hanem az eddigi eredményeket értékelve,
megbecsülve tovább cselekedni akarunk - mondotta Nagy Imre.
    (folyt.köv.)
oé/km/rj


1989. szeptember 18., hétfő 21:44


Vissza »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)

A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat
követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette:
elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az
alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács
lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői
funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés
elnöke látja el.

    Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a
plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki
Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először
Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt,
a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta
az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha
a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés
megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor,
akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján
közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi
időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a
választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább
50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is,
hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a
köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az
indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos
kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall
József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök
megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet
sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással
még nem érvényesül.

    Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében
különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a
döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást.
Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az
Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették
abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló
fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat.

    (A szerkesztőségek tájékoztatására
Az SZDSZ nyilatkozatát az
Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli
)

(folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)

Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták
Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta
kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk
fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az
Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket
várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a
szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP
kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával.

    Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője
közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az
MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de
sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni.

    Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként
vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett
dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével.
Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók
érdekeit tükrözi.

    A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is,
kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek
álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak
részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti
szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy
Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a
megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük
szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól.

    Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy
tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg
felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át
vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti,
a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan
megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon
kérni.

    Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a
tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő
mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán
őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás
különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak
elfogadni. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (12. rész)

Az MSZMP tárgyaló delegációjában megütközést keltő példaként
említette, hogy a z EKA egyes szervezetei, pártjai most tettek le az
asztalra olyan alapvető javaslatokat, amelyeket már a legelső
alkalmakkor is megvitathattak volna.

    További válaszok, viszontválaszok és magyarázkodások után az
elnöklő Horváth Lajos megkérte a három tárgyaló delegáció
képviselőit, hogy írják alá a dokumentumot, amely a sarkalatosnak
nevezett - az alkotmánymódosítással, az alkotmánybírósággal, a
pártok működésével és gazdálkodásával, az országgyűlési képviselők
választásával, valamint a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási
- törvényjavaslatokkal függ össze. A megállapodást aláírta az MSZMP,
az EKA-ból a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a
Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, valamint külön
záradékkal a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az SZDSZ, a
Fidesz, valamint az FSZDL nem írta alá a dokumentumot. A Harmadik
Oldal részéről aláíró volt: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a
Demisz, a HNF, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a
Magyar Nők Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság. (A SZOT, mint
ismeretes, már korábban kivonult a tárgyalásokról.)

    Ezzel befejeződött a Politikai Egyeztető Tárgyalások Plenáris
ülése, amelyről helyszíni, élő adásban közvetített a Magyar
Televizió. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (13. rész)

Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a
és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról.

    A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztalhoz
tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyalófelet alkotó
társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az
1989. június 13-án megkezdett tárgyalások mintegy három hónapos
szakasza eredmények elérésével zárult.

    A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodásba foglalt
elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi
feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló
demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági
válságból való kiút keresését szolgálták.

    1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a
békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők
politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt
testet:

    - törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról;

    - törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;

    - törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról;

    - törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról;

    - törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról;

    - törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról.

    A felek a felsorolt, s a megállapodáshoz csatolt okmányokat,
mint politikai céljaikkal egyezőket, megküldik a Minisztertanács
elnökének.

    Felkérik, gondoskodjék arról, hogy a kormány a
törvényjavaslatokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
rendelkezéseinek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé. A
tervezetekben szereplő alternatív megoldásokat a Magyar Szocialista
Munkáspártés a harmadik tárgyaló fél álláspontjának hiteles
ismertetése kísérje. Tudomásul veszik, hogy a tervezetekben szereplő
eltérő álláspontok közül az Ellenzéki Kerekasztal által
előterjesztettek nyilatkozat formáját öltik.

    A felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a
megállapodásokat saját szervezeteikben elfogadtatják, a nyilvánosság
előtt képviselik, továbbá érvényre juttatásukat minden
rendelkezésükre álló politikai eszközzel biztosítják.

(folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (14. rész)

2. A három tárgyalófél delegációi külön politikai megállapodást
kötnek egyes további kérdésekben, amelyek jellegüknél fogva nem
igényelnek önálló jogszabályi rendezést. A felsorolás részben a
tárgyaló felek kötelezettségvállalását, részben pedig az érintett
állami, illetve igazságügyi szerveknek szóló ajánlásokat
tartalmazza. A felek tudomásul veszik, illetőleg javasolják, hogy:

    - a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől a szabad
választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a
politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak;

    - a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politikai,
illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbeszélésekkel
összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni
megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak
felelősséggel. (A felek felkérik a belügyminisztert, az
igazságügyminisztert, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb
ügyészt, hogy az érintettek e sérthetetlenségét biztosítsák.);

    - mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimináció
sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a
jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesüléséről vallott
felfogását;

    - az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerintézkedések
alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalomerősítő lépés. (A felek
felkérik a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a szükséges
intézkedések megtételéről.);

    - a tárgyalások Jószolgálati Bizottságában kialakult
állásponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tagjaira
nehezedő nyomás oldása. Ennek érdekében lehetőség szerint meg kell
kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és
lemondásra való felszólításoktól;

    - a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvetően nem
jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az
egypárti struktúra;

    - az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi
szervezetek, pártok működéséhez szükséges, méltányos feltételek
megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok felgyorsítását. (A
felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg
a szükséges intézkedéseket.);

(folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:23


Vissza »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (15. rész)

- Az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékletének, a
kezelésében lévő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat
ad át a kormányzatoknak társadalmi hasznosításra, ide értve a pártok
működési feltételeinek biztosítását; továbbá a folyó költségvetési
támogatásából 50 millió forintot visszaadott az állami
költségvetésnek;

    - az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kampányára az
állami költségvetésből mintegy 100 millió forintra van szükség,
amely a jelöltek, illetve a jelölteket állító pártok és szervezetek
között normatív alapon kerüljön szétosztásra. (A felek felkérik a
pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról
gondoskodjék.);

    - a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában maradéktalanul
érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön
felállításra a három fél szervezeti által előterjesztendő
személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága;

    - a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a
köztársasági elnök ez évi megválasztása.

    3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredményekre
alapozva folytatni kell a munkát a békés átmenetet érintő, még
nyitott kérdések rendezése érdekében. A szakértői bizottságok
törekedjenek megegyezések előkészítésére a következő témákban:

    - a köztársasági elnök választásának rendje;

    - a választások etikai kódexe;

    - a választások nyilvánosságának szabályai;

    - az új tájékoztatási törvény;

    - az informatikai törvény;

    - a közszolgálati törvény;

    - a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvben;

    - a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az
Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visszafejlesztésére);

    - a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása.

    A plenáris ülés delegációi felhatalmazzák a politikai átmenet
kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottságot, hogy a felsorolt
témákban a szükséges megállapodásokat megkösse.

    A három tárgyaló fél képviselői kijelentik, hogy a békés átmenet
megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egységben
alkotják a politikai megállapodást. (folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (16. rész)

Kifejezésre juttaták meggyőződésüket, hogy jelen okmány
aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmuson alapuló
demokratikus Magyarország megteremtése, s a nemzet sorsának
jobbrafordítása útján.


Budapest, 1989. szeptember 18.

A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:
     Nyers Rezső Pozsgay Imre

Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:

     Dr. Vígh Károly Dr. Zétényi Zsolt
     Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság


     Dr. Boross Imre Dr. Prepeliczay István
     Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

     Dr. Fűzessy Tibor Dr. Teleki János
     Keresztény Demokrata Néppárt

     Dr. Antall József Dr. Szabad György
     Magyar Demokrata Fórum

     Varga Csaba Kónya László
     Magyar Néppárt

     Baranyai Tibor Gaskó István
     Magyarországi Szociáldemokrata Párt

(folyt. köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (17. rész)

A Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak
képviseletében:

     Dr. Kemény Csaba
     Baloldali Alternatíva Egyesülés

     Dr. Bugár Nándor
     Hazafias Népfront

     Nagy Imre
     Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség

     Dr. Sárközi Sándor
     Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége

     Dr. Asbóthné Thorma Judit
     Magyar Nők Szövetsége

     Dr. Berényi Ferenc
     Münnich Ferenc Társaság

     (MTI) mm/il/km/rj Sr
(MTI)


1989. szeptember 18., hétfő 22:31


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD