|
|
 |
|
 |
Ellenzéki nagygyűlés Békéscsabán (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Szombaton Békéscsabán a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon egésznapos rendezvényt szervezett négy helyi ellenzéki csoport. A csabai alternatívok ,,szabad szombat,,-ján Szokolay Zoltán, az MDF választmányi tagja mondott beszédet, ezt Deutsch Tamásnak a prágai, Vencel téri eseményekről szóló élménybeszámolója követte.
Az ország helyzetét elemezve valamennyi ellenzéki politikus a
kommunistákat tette felelőssé az elmúlt negyven év hibáiért, a
mostanra kialakult csődtömegért. Rácz Sándor az 1956-os
nagybudapesti munkástanács elnöke arra szólította fel a csabaiakat,
hogy fogjanak össze. Újabb ezer év alapjait kell leraknia a mai
nemzedéknek - mondotta -, s e munkában minden magyarra szükség van.
A félelem az emberekből akkor fog eltünni, ha nem az egyéni érdeket
tekintik elsőnek, hanem a közösségit, a hazáét.
Rácz Sándorhoz hasonlóan Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok
Szövetségének ügyvezető elnöke is szólt az 1956-os forradalom
tisztaságáról, mert szerinte a megbocsátás volt a jellemző a
népfelkelésre. Az MSZMP-ről, illetve vezetőiről szólva Fónay úgy
fogalmazott, hogy Grósz, Berecz és Pozsgay ugyanazt képviseli, csak
különbözőképpen fejezik ki magukat.
Debreczeni Jószef kecskeméti országgyűlési képviselő, az MDF
választmányi tagja a társadalmi fejlődés ázsiai despotikus
szisztémáját szembe állítva az európai demokráciával azt
hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vissza kell térnie arra az útra,
amelyre népünket Szent István vezette, s amelyről 1945-ben
letérítette hazánkat a kommunista párt a Szovjetunió parancsára.
Mint kifejtette: magától a kommunista párt nem mond le az
egyeduralomról, a népnek kell lépésről lépésre visszaszorítania az
MSZMP-t. A választásokra az MDF-es képviselő az SZDSZ, a FIDESZ és a
Demokrata Fórum összefogását javasolja.
Ifjú Rajk László, aki az SZDSZ szónoka volt a nagygyűlésen, a
valóságos önkormányzat megteremtését európaiságunk egyik fontos
feltételeként említette. A köztársasági elnöki tisztségről folyó
vitát értékelve úgy foglalt állást, hogy nem a pártok felett álló,
hanem a pártok közt közvetítő, reprezentatív köztársasági elnökre
van szükség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ellenzéki nagygyűlés Békéscsabán (2. rész)
|
Pozsgay Imrét nem tartja elfogadható köztársasági elnöknek, mert
véleménye szerint ő is végrehajtaná pártja utasításait.
Zala Simon Tibor, a Magyar Néppárt országos titkára a
liberalizált bolsevizmus és a nyugati jóléti társadalom közti
megoldást, a harmadik utat tartja népünk számára járhatónak. A
néppárti politikus bejelentette, hogy pártja kezdeményezi a
parlamentben: függesszék fel a földek és a gyárak eladását, s e
kérdésről döntsön majd az új parlament. Mit adnak vissza a
parasztnak, ha eladjuk a földet? - tette fel a kérdést.
A nagygyűlés utolsó szónoka Orbán Viktor, a FIDESZ választmányi
tagja volt. Válaszolt a nemrégi zalaegerszegi FIDESZ-fellépést
bíráló megjegyzésekre. Az itteni választási gyűlésen elhangzottak
miatt őt is, szervezetét is lefasisztázták. Orbán Viktor
megismételte: a kommunistáknak menniük kell az ország csődbe
juttatása miatt, s mert nem is képesek a problémákat megoldani. A
kommunistákat a FIDESZ-vezető azzal is vádolta, hogy most
megpróbálják átmenteni azokat a milliárdokat, amelyeket a néptől
loptak el, s hogy a kommunisták számára mindenki fasiszta, aki nem
akar kommunista lenni. A reformkommunistákat is elutasítva, a
választáson összefogásra hívott fel mindazokkal, akik soha nem
lépnek koalícióra a kommunistákkal.
A békéscsabai ellenzéki nagygyűlésen mintegy ezren vettek részt.
A rendezvény szervezőinek küldött névtelen fenyegetés ellenére
(merényletet helyeztek kilátásba a csabaiak vendégei ellen) a
,,szabad szombat,,-ot nem zavarta meg incidens. (MTI)
1989. szeptember 16., szombat 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|